BH 1977.3.104 Elbirtoklással az ingatlan eszmei hányadára tulajdonjogot - a tulajdonostárs által történő elbirtoklást kivéve - nem lehet szerezni; ingatlanrész tulajdonjogának elbirtoklás útján való megszerzéséhez hatósági engedély szükséges [Ptk. 121., 139., 140. §, PK 4., 5. sz.].

Az egyenként 210 ?-öl nagyságú két házhely az alperesek közös tulajdonában van.

A felperes azt állította, hogy az általa használt terület tulajdonjogát adásvétel útján megszerezte. Keresetében ennek megállapítását kérte, utóbb másodlagosan arra hivatkozott, hogy az említett terület tulajdonjogát elbirtoklás útján szerezte meg.

A felperes teljes egészében birtokában tartotta az egyik 210 ?-öl térmértékű földrészletet, továbbá az ezzel szomszédos 210 ?-öl nagyságú ingatlanból 143 ?-ölet. A felperes így összesen 353 ?-öl területet birtokolt.

Az első fokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes az egyik ingatlan egészére elbirtoklás jogcímén tulajdonjogot szerzett. A felperesnek azonban azt a kereseti kérelmét, amely a másik ingatlanból birtokban tartott 143 ?-öl tekintetében elbirtoklás jogcímén a tulajdonjog megállapítására irányult, elutasította. Az ítélet elutasító rendelkezését azzal indokolta, hogy az illetékes építésügyi hatóság ennek az ingatlannak az elkülönítését nem engedélyezte, illetőleg a telek megosztásához szükséges engedély megadását megtagadta (PK 5. sz. állásfoglalás).

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek a keresetet elutasító rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes az ingatlan eszmei 143/ 210 részét is elbirtoklás jogcímén tulajdonul megszerezte.

A másodfokú bíróság ítéleti döntését arra alapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság PK 5. számú állásfoglalásának* helyes értelme szerint elbirtoklással nem lehet megakadályozni a városrendezési, telekelosztási tervek megvalósítását, viszont nincs akadálya annak, hogy elbirtoklás útján közös tulajdon jöjjön létre, amelynek esetleges megszüntetésénél azonban nem jöhet szóba az ingatlan természetbeni megosztása. Egyéb módon azonban a közös tulajdon megszüntethető.

A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 139. §-ának (1) bekezdése értelmében tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.

A Ptk. 140. §-ában foglaltak szerint pedig a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, ezt a jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.