868/B/2006. AB végzés

Az Alkotmánybíróság az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványok alapján meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványokat visszautasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó az egészségügyi hozzájárulásról szóló az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény által módosított - 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.tv.) 3. § (3) bekezdése alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére nyújtott be kérelmet. Az indítványozó szerint a törvényhozó azáltal, hogy a külön adózó jövedelmek után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékét 4%-ról 14%-ra emelte, megsértett e az Alkotmány 9. § (2) bekezdését, 13. és 14. §-át, a 35. § (1) bekezdés b) pontját, az 54. § (2) bekezdését, 70/A. §-át, 70/E. §-át és 70/I. §-át.

Egy másik indítványozó az Eho.tv. 3. § (3) bekezdés azon szabályának az alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte, amely szerint az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell a 14%-os egészségügyi hozzájárulást fizetni. Álláspontja szerint ez a szabály sérti az Alkotmány 9. § (1) bekezdésébe foglalt piacgazdaság elvét, és az arányos közteherviselést előíró 70/I. §-át.

Az Alkotmánybíróság az indítványokat - tárgyi azonosságukra való tekintettel - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (a továbbiakban: Ügyrend; ABK 2009. január, 3.) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette.

II.

1. Az Országgyűlés 2010. november 16-i ülésnapján elfogadta a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvényt, melyben megváltoztatta az Alkotmánynak az Alkotmánybíróságra vonatkozó 32/A. §-át. Az alkotmánymódosítás 2010. november 20-án hatályba lépett. A módosított Alkotmány szerint: "32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.

(3) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tart alma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti."

Az Országgyűlés ugyanezen az ülésnapján fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) módosításáról szóló 2010. évi CXX. törvényt (a továbbiakban: Abtvm.), amely az Alkotmány 32/A. §-ával összhangban módosította az Abtv. 40. §-át. Az Abtvm. ugyancsak 2010. november 20-án lépett hatályba, és rendelkezéseit az Abtvm. 3. §-a szerint a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Mindezek alapján, az Alkotmánybíróság 2010. november 20-át követően a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak abban az esetben vizsgálhatja felül (és semmisítheti meg), ha az indítvány az alkotmányellenességet az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmére alapozza. Így az Alkotmánybíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az indítvány alapján a hatáskörébe tartozik-e az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott törvény felülvizsgálata.

2. Jelen ügyben az indítványok az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség törvényi szabályainak alkotmányossági vizsgálatára irányulnak. Az Alkotmánybíróság a 37/1997. (VI. 11.) AB határozatában megállapította, hogy "az 1996. évi LXXXVIII. törvénnyel bevezetett egészségügyi hozzájárulás a társadalombiztosítási jogviszonyon kívül eső, olyan adó jellegű fizetési kötelezettség, amely nem érinti az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére irányuló jogosultságot." (ABH 1997,234.) Ennek alapján megállapítható, hogy az egészségügyi hozzájárulás az Alkotmány 32/A. § (2)-(3) bekezdése és az Abtv. 40. §-a alapján a "központi adónem" fogalma alá tartozó köztehernek tekinthető, ezért az annak mértékét szabályozó törvény kívül esik az Alkotmánybíróság által felülvizsgálható jogszabályok körén.

Ugyanakkor az Alkotmány és az Abtv. új hatásköri szabályai lehetővé teszik az ilyen törvények felülvizsgálatát, ha az indítvány az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Jelen ügyben az indítványok az Alkotmány 9. § (1) és (2) bekezdésére, 13 és 14. §-ára, a 35. § (1) bekezdés b) pontjára, 54. § (2) bekezdésére, 70/A. § -ára, a 70/E. §-ára és 70/I. §-ára is hivatkoztak. Mivel az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése az ott megjelölt alkotmányos tételek esetén is csak akkor engedi meg a felülvizsgálatot, ha az indítvány "nem tartalmaz egyéb okot", ezért az Alkotmánybíróság az indítványokat visszautasította.

Budapest, 2011, szeptember 27.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s.k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s.k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s.k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró