A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30183/2010/4. számú határozata elszámolás tárgyában. [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 56. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság G.22025/2008/13., Fővárosi Törvényszék Gf.75989/2009/4., *Kúria Gfv.30183/2010/4.* (BH 2011.4.109)

***********

Gfv.IX.30.183/2010/4.szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Dobi Andrea ügyvéd felperesnek dr. Hegyesi Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen elszámolás iránt a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság előtt 13.G.22.025/2008. szám alatt indult és másodfokon a Fővárosi Bíróság 2.Gf.75.989/2009/4. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a 2010. szeptember 14-én megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság 2.Gf.75.989/2009/4.számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 13.G.22.025/2008/13. számú ítéletét részben megváltoztatja;

az alperest terhelő marasztalás összegét 1.088.008 (Egymillió-nyolcvannyolcezer-nyolc) Ft tőkére és ennek 2005. március 21-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat összegére leszállítja és mellőzi az első fokú ítéletnek az alperest perköltségekben marasztaló rendelkezését.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 720.000 (Hétszázhúszezer) Ft együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati részperköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint a H. Kft-t az A. Kft. javára marasztaló jogerős ítélet végrehajtása során 1998. október 27-én megtartott árverésen a végrehajtást kérő A. Kft. a becsérték felének megfelelő összeg fejében átvette - követelésének beszámítása mellett - a H. Kft. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanát. Az A. Kft., mint tulajdonos ugyanezt az ingatlant 1998. december 17-én 2.075.000 Ft vételár fejében dr. K.A. P-né részére értékesítette, aki pedig azt 1999. május 9-én 9.300.000 Ft-os vételáron az U. Kft. részére adta el (valamennyi vevő tulajdonjogának bejegyzése megtörtént az ingatlan-nyilvántartásba).

Az A. Kft. tagjai a felperes, az alperes, valamint az A. Ltd. voltak, a felperes 33,2 %-os, az alperes pedig 25,6 %-os mértékű vagyoni részesedéssel rendelkezett. Az A. Kft. végelszámolás alá került, majd annak lefolytatása után 1999. VII. 31-én törölték a cégjegyzékből. Jelen per felperese a cég felosztható vagyonából - az üzletrészek arányára figyelemmel - 37.630.840 Ft-ban részesült.

A Pest Megyei Bíróság 5.Pkf.20.392/2000/2. számú végzésével helybenhagyta a Gödi Városi Bíróságnak azt a végzését, mely az 1998. október 27-én megtartott árverést megsemmisítette és elrendelte az ingatlan tulajdonjogának az eredeti tulajdonos javára való visszajegyzését. A jogerős végzés szerint a H. Kft. 1998. szeptember 17-től már felszámolás alatt állt és ettől az időponttól kezdődően a végrehajtási eljárás megszűnt, árverés tartásának már nem volt helye. E határozat alapján dr. K. A. P-né az U. Kft-nek 2002. december 11-én 9.300.000 Ft-ot visszafizetett, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt indított perben kártérítés címén kérte jelen per felperesének, mint a megszűnt A. Kft. volt tagjának a marasztalását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2004. október 16-án meghozott 10.P.22.158/2003/16. számú ítéletében jelen per felperesét 9.300.000 Ft és ennek kamatai, valamint emellett 1.023.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte dr. K. A. P-né javára. Jelen per felperese a jogerős ítéleti rendelkezésnek oly módon tett eleget, hogy 2004. december 31-én 18.467.986 Ft-ot átutalt a dr. K. A. P-né által megjelölt számlára.

Jelen perben a felperes a dr. K. A. P-né részére megfizetett 18.467.484 Ft 25,6 %-ának megfelelő 4.727.804 Ft és ennek 2005. március 21-től járó, a Ptk. 301/A. § /2/ bekezdése szerinti kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az elsőfokú bíróság 13. sorszámú ítéletében a keresetnek helyt adott. Az elsőfokú bíróság szerint ugyan helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletének hatálya az alperes perben állásának hiánya miatt nem terjedt ki az alperesre, de nem volt akadálya annak, hogy a jelen perben eljáró bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletében kifejtett ténybeli és jogi indoklással azonos álláspontra helyezkedjen.

Az alperes elévülési kifogását azért találta alaptalannak, mert a felperes 2004. december 31-én teljesített dr. K. A. P-né részére, és az alperessel szemben ez időponttól számítottan 5 éven belül érvényesítette igényét.

Az ítélet szerint jogosult volt a felperestől követelni a megszűnt A. Kft-t terhelő teljes tartozás összegét, és miután a felperes a tartozást bizonyítottan teljes terjedelmében kiegyenlítette, a Ptk. 338. § /1/ bekezdése alapján megtérítési igénnyel léphetett fel az alperessel szemben. Az első fokú bíróság véleménye szerint az árverés megsemmítése folytán helye volt - analógia alapján - a Ptk. 237. § /1/ bekezdés alkalmazásának.

Az alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a késedelmi kamat mértékének pontosítása mellett - helybenhagyta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállás alapján helytálló jogkövetkeztetésekre jutott, így helytállóan állapította meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a felperest kártérítésre kötelezte és azt is, hogy a felperes alperessel szembeni követelése nem évült el. Az 1997. évi CXLIV. törvény (1997.évi Gt.) 56. § /2/ bekezdése alapján joggal érvényesített követelést a felperes az alperessel szemben, figyelemmel arra is, hogy az alperes az A. Kft. 113.345.904 Ft összegű felosztható vagyonából 25,6 %-os kielégítést kapott.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében az első- és másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító új határozat meghozatalát kérte. Felülvizsgálati kérelmét az alábbiakkal indokolta:

Miután a felperes jogalap nélküli gazdagodás címén kérte az alperes marasztalását, a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az A. Kft-nek 1999. VII. 31-én - azaz megszűnésekor - állt fenn tartozása dr. K. A. P-nével szemben, továbbá azt is bizonyítania kellett, hogy a keresetben megjelölt tőkeösszeget az alperes helyett fizette ki dr. K. A. P-né javára.