A Fővárosi Törvényszék Pf.637860/2007/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 308. §, 310. §, 324. §, 1993. évi X. törvény (Termékfelelősségi tv.) 4. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Juhász Krisztina, Klicsuné dr. Sólyom Lívia

Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 1

57. Pf. 637 860/2007/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a dr. Szepesi Dóra ügyvéd /1072. Budapest, Rákóczi út 8/a./ által képviselt dr. felperes neve /felperes címe/ felperesnek -

a dr. Bolla Noémi ügyvéd /1056. Budapest, Belgrád rkp. 19. I/1./ által képviselt I.rendű alperes neve /I. rendű alperes címe./ I. rendű és

a dr. Horváth Antal ügyvéd /9200. Mosonmagyaróvár, Szent István u. 82./ által képviselt II.rendű alperes neve /II. rendű alperes címe./ II. rendű alperes ellen -

kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt indított perében az elsőfokú bíróság 2007. szeptember 11. napján kelt 30.P. 89.692/2004/92. számú ítélete ellen a felperes 93. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek külön-külön 30.000 azaz Harmincezer forint másodfokú perköltséget.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 84.900 azaz Nyolcvannégyezer-kilencszáz forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes végleges keresetében elsődlegesen kérte az alperesek egyetemleges kötelezését 1.414.413 Ft és annak 2003. augusztus 1. napjától 2003. szeptember 28. napjáig 9,5 %, 2003. szeptember 29. napjától a kifizetés napjáig 12,5 % késedelmi kamata és perköltsége megfizetésére. Ezen követelése jogalapjaként a Ptk. 310. §-át, az 1993. évi X. tv. 1. §. (4) bekezdés b) pontját, a 3. §. (5) bekezdését, a 4. §-át és 5. §-át, a Ptk. 305. §. (1) és (2) bekezdéseit, a Ptk. 307. §. (1) bekezdését és a 308. §. (2) bekezdését jelölte meg. Az összegszerűség vonatkozásában 355.913 Ft javítási költség, 145.500 Ft szállítási költség, 165.000 Ft bér gépkocsi díja a nyári szabadság idejére, 296.000 Ft bér gépkocsi díja munkavégzésre, 127.000 Ft alkatrész beszerzéssel összefüggésben felmerült költségek és óradíj, és 325.000 Ft javítás miatt bekövetkezett értékcsökkenés megtérítése iránti igényt kívánt érvényesíteni.

Másodlagosan kérte az alperesek egyetemleges kötelezését a gépjármű kicserélésére és 733.500 Ft, annak 2003. augusztus 2. napjától 2003. szeptember 28. napjáig 9,5 %, 2003. szeptember 30. napjától a kifizetés napjáig 12,5 % késedelmi kamata és perköltsége megfizetésére. Ezen követelése esetén a Ptk. 306. §. (2) bekezdését, a 305. §. (1), (2) bekezdéseit, a 307. §. (1) bekezdését, a 308. §. (2) bekezdését, a 310. §-át és az 1993. évi X. tv. 1. §. (4) bekezdés b) pontját jelölte meg. Az összegszerűséget 145.500 Ft szállítási költségben, 165.000 Ft bér gépkocsi díjában a nyári szabadság idejére, 296.000 Ft bér gépkocsi díjában munkavégzésre, és 127.000 Ft alkatrész beszerzéssel összefüggésben felmerült költségekben és óradíjban határozta meg.

Harmadlagosan kérte az alperes kötelezését 1.158.263 Ft és annak 2003. augusztus 3. napjától 2003. szeptember 28. napjáig 9,5 %, 2003. szeptember 31. napjától a kifizetés napjáig 12,5 % késedelmi kamata és perköltsége megfizetésére. Ezen követelése jogalapjaként az 1993. évi X. tv. 1. §. (4) bekezdés b) pontjára, a Ptk. 305. §. (1), (2) bekezdéseire, a 306. §. (1) bekezdésére, a 307. §. (1) bekezdésére, a 308. §. (2) bekezdésére és a 310. §-ára hivatkozott. Az összegszerűséget egyezően a korábbiakkal jelölte meg, kiegészítve az értékcsökkenéssel. Előadta, hogy első és jelenlegi tulajdonosa egyben a ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsinak, amelynek első forgalomba helyezésére 2000. december 12. napján került sor. A gépjármű 2003. május 16-án bekövetkezett meghibásodása miatt azt az I. rendű alperes márkakereskedésébe szállítatta, ahol a lassú és eredménytelen ténykedés miatt igazságügyi szakértőt kért fel a hiba okának megállapítására. Ezt követően egy magán szervizben javíttatta meg az autót.

Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Hivatkozott arra, hogy az 1993. évi X. tv. alapján importőrnek minősül ugyan, azonban a törvény tárgyi hatálya nem terjed ki rá. A termékfelelősség körében kizárólag a más dologban okozott károk, azaz a felmerült károk szolgálhatnak kártérítés alapjául, ennek következtében a felperes által érvényesíteni kívánt követelés vonatkozásában a termékfelelősségi szabályok nem alkalmazhatóak. Vitatta, hogy közte és a felperes között jogviszony jött volna létre, mivel a felperes a gépkocsit a II. rendű alperestől vásárolta, így a felperessel szemben szerződésszegést sem követhetett el. Utalt arra is, hogy a felperes szavatossági igénye érvényesítésével elkésett.

A II. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. Az elsődleges kereseti kérelem esetén hivatkozott mindarra, amit az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében előterjesztett. A másodlagos kereseti kérelem esetén akként nyilatkozott, hogy a felperes a kötelező szervizre a gépjárművet 2001. októbere óta nem vitte, nem szólította fel, és így a szavatosság érvényesítésére rendelkezésre álló határidők elteltek. Előadta, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. Utalt arra, hogy a gépjármű forgalomba helyezését ő végezte, ennek során a gépkocsi műszaki állapotát átvizsgálta, a gépjármű használatra alkalmas állapotban került a forgalomba. Kiemelte, hogy a gyári állapotban értékesített autó esetében az egyes beépített és eltakart alkatrészekre vonatkozóan rálátási lehetősége nincs, azok vizsgálatát semmi nem írja elő, az esetleges anyaghibás alkatrészek vizsgálatára kizárólag az importőrnek, illetve elsősorban a gyártónak van lehetősége. Hivatkozott egyben arra, hogy a felperes a Ptk. 306. §. (4) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget, a hiba felfedezése után kifogását nem közölte azonnal, így felelőssége megállapítása esetén kérte marasztalása korlátozását a javítási költségre. Az összegszerűség vonatkozásában nem vitatta a 231.300 Ft javítási költséget, a 39.000 Ft és 46.500 Ft szállítási költséget, a szakértői díjból számlával igazolt 32.000 Ft-ot, a 127.000 Ft telefon, levelezés és egyéb költséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alperesnek külön-külön 223.218 Ft perköltséget. Megállapította, hogy a 223.200 Ft le nem rótt eljárási illetéket, valamint 172.540 Ft állam által előlegezett költséget a Magyar Állam viseli. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes és a II. rendű alperes között a perbeli gépkocsi vonatkozásában adásvételi szerződés jött létre 2000. december 12-én. A felperes termékfelelősségre alapítottan előterjesztett kérelmét alaptalannak találta, mivel a felperes gépkocsijának meghibásodása miatt keletkező kár nem vonható a termékfelelősség fogalmi körébe, az ugyanis nem a termék hibája folytán következett be. A felperes és az I. rendű alperes közötti szerződéses jogviszony hiányában az I. rendű alperessel szembeni, szavatosság és szerződésszegésből eredő kár címén előterjesztett keresetet alaptalannak találta. A II. rendű alperes elévülési kifogását alaposnak tekintette, mivel a felperes 2003. június 20-án írt leveléből kitűnt, hogy a hibát ismerte, ezért ezen időponttól számított 3 hónapon belül kellett volna igényét érvényesítenie. A II. rendű alperessel szemben keresetét azonban 2005. február 16-án terjesztette elő, azaz igénye érvényesítésével elkésett. A felperes a Ptk. 310. §-ára alapított kereseténél utalt arra, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a perbeli gépkocsi sebességváltója már az adásvételi szerződés megkötésekor hibás volt, és a II. rendű alperes szerződésszegésével okozati összefüggésben az általa megjelölt összegű kára keletkezett, míg a II. rendű alperesnek kell igazolnia, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Utalt arra, hogy az aggálytalan szakértői vélemény alátámasztotta, hogy a gépkocsi sebességváltója már a teljesítéskor is hibás volt. A II. rendű alperes hivatkozását azonban szintén elfogadta, hogy semmilyen jogszabályi, vagy szerződéses kötelezettsége nem volt a hibás alkatrész anyagvizsgálatára. Megállapította, hogy a II. rendű alperes a szerződésszegésre alapított kártérítési felelősség alól is sikerrel kimentette magát.