62016CJ0547[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2017. november 23. Gasorba SL és társai kontra Repsol Comercial de Productos Petrolíferos SA. A Tribunal Supremo (Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Verseny - EUMSZ 101. cikk - Vállalkozások közötti megállapodások - Töltőállomás-üzemeltetők és olajvállalatok közötti üzleti kapcsolatok - Hosszú távú, kizárólagos üzemanyag-beszerzési megállapodás - Határozat, amellyel az Európai Bizottság valamely vállalkozás kötelezettségvállalásait kötelezővé teszi - A Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalási határozat nemzeti bíróságokkal szembeni kötelező erejének terjedelme - Az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése és 16. cikkének (1) bekezdése. C-547/16. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2017. november 23. ( *1 )

"Verseny - EUMSZ 101. cikk - Vállalkozások közötti megállapodások - Töltőállomás-üzemeltetők és olajvállalatok közötti üzleti kapcsolatok - Hosszú távú, kizárólagos üzemanyag-beszerzési megállapodás - Határozat, amellyel az Európai Bizottság valamely vállalkozás kötelezettségvállalásait kötelezővé teszi - A Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalási határozat nemzeti bíróságokkal szembeni kötelező erejének terjedelme - Az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése és 16. cikkének (1) bekezdése"

A C-547/16. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) a Bírósághoz 2016. október 28-án érkezett, 2016. október 18-i határozatával terjesztett elő

a Gasorba SL,

Josefa Rico Gil,

Antonio Ferrándiz González

és

a Repsol Comercial de Productos Petrolíferos SA

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, J. Malenovský, M. Safjan, D. Šváby (előadó) és M. Vilaras bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Gasorba SL, J. Rico Gil és A. Ferrándiz González képviseletében D. García Riquelme procurador, A. Hernández Pardo abogado és L. Ruiz Ezquerra abogada,

- a Repsol Comercial de Productos Petrolíferos SA képviseletében A. Requeijo Pascua és P. Arévalo Nieto abogados, valamint M. Villarrubia García abogada,

- a spanyol kormány képviseletében A. Gavela Llopis, meghatalmazotti minőségben,

- a német kormány képviseletében T. Henze és R. Kanitz, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében F. Castilla Contreras, F. Jimeno Fernández és C. Urraca Caviedes, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2017. szeptember 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem [az EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 16. cikkének és az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdésének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Gasorba SL, Josefa Rico Gil és Antonio Ferrándiz González (a továbbiakban együttesen: Gasorba és társai), valamint a Repsol Comercial de Productos Petrolíferos SA (a továbbiakban: Repsol) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya, hogy az EUMSZ 101. cikkre tekintettel érvényes-e egy kizárólagos beszerzési kötelezettséget tartalmazó töltőállomás-bérleti szerződés.

Jogi háttér

3 Az 1/2003 rendelet (13) és (22) preambulumbekezdésének szövege a következő: [...]

"(13) Amennyiben az esetleg valamely megállapodás vagy magatartás tilalmához vezető eljárás során a vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel a Bizottságnak, amelyek annak aggályait megszüntetik, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy olyan határozatokat hozzon, amelyek e kötelezettségvállalásokat az érintett vállalkozásokra nézve kötelezővé teszik. A kötelezettségvállalási határozatokban meg kell állapítani, hogy a Bizottság fellépésének már nincs alapja, annak megállapítása nélkül, hogy volt-e vagy fennáll-e jogsértés. A kötelezettségvállalási határozatok nem sértik a tagállamok versenyhatóságainak és bíróságainak azon jogkörét, hogy jogsértést állapítsanak meg és döntsenek az ügyben. A kötelezettségvállalási határozatnak nincs helye olyan esetben, amelyben a Bizottság bírságot kíván kiróni.

(22) A jogbiztonság elvének érvényesítése és a közösségi versenyszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében párhuzamos jogkörök rendszerében el kell kerülni az ellentmondó határozatokat. Ezért a Bíróság joggyakorlatának megfelelően tisztázni kell a bizottsági határozatoknak és eljárásoknak a tagállamok bíróságaira és versenyhatóságaira gyakorolt hatását. A Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalási határozatok nem befolyásolják a tagállamok bíróságainak és versenyhatóságainak [az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk] alkalmazására vonatkozó jogkörét."

4 E rendeletnek "[a] nemzeti bíróságok [jogkörére]" vonatkozó 6. cikke értelmében:

"A nemzeti bíróságoknak jogköre van [az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk] alkalmazására."

5 Az említett rendelet 9. cikke, amely a "[k]ötelezettségvállalások[ról]" szól, az (1) bekezdésében ekként rendelkezik:

"Ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés befejezését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek [helyesen: aggályaira választ nyújtanak], a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el, és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolható [helyesen: nem indokolt]."

6 Az 1/2003 rendelet 15. cikke, amely a "nemzeti bíróságokkal való együttműködés[ről]" szól, az (1) bekezdésében így rendelkezik:

"[Az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk] alkalmazására vonatkozó eljárás során a tagállamok bíróságai felkérhetik a Bizottságot arra, hogy részükre a Bizottság a birtokában lévő információt átadja, vagy véleményt nyújtson a közösségi versenyjog alkalmazására vonatkozó kérdésekben."

7 Az 1/2003 rendelet "[a] közösségi versenyjog egységes alkalmazása" című 16. cikkének (1) bekezdése így szól:

"Amennyiben a nemzeti bíróságok hoznak határozatot [az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk] hatálya alá tartozó olyan megállapodásokról, döntésekről vagy magatartásokról, amelyek már bizottsági határozat tárgyát képezik, nem hozhatnak a Bizottság által elfogadott határozattal ellentétes határozatot. Kerülniük kell továbbá az olyan határozat kibocsátását, amely ellentétben állna a Bizottság által kezdeményezett eljárásban a Bizottság által tervezett határozattal. E célból a nemzeti bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez a kötelezettség nem érinti [az EUMSZ 267. cikk] szerinti jogokat és kötelezettségeket."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8 1993. február 15-én J. Rico Gil és A. Ferrándiz González két szerződést kötött a Repsollal.

9 E szerződések közül a "haszonélvezeti jog alapításáról" megnevezésű első szerződésben J. Rico Gil és A. Ferrándiz González haszonélvezeti jogot alapított a Repsol javára 25 évre egy, Orba (Spanyolország) településen található telek, az e telken épített töltőállomás, valamint az e töltőállomás üzemeltetését biztosító közigazgatási koncesszió felett.

10 E szerződések közül a "töltőállomás üzemeltetésének átengedése, bérleti és üzemeltetési jog, valamint kizárólagos beszerzés" megnevezésű második szerződésben (a továbbiakban: bérleti szerződés) a Repsol 25 évre bérbe adta a területet és a töltőállomást A. Ferrándiz Gonzáleznek havi 10000 spanyol peseta (ESP) (hozzávetőleg 60 euró) összegű bérleti díj ellenében.

11 1994. november 12-én J. Rico Gil, A. Ferrándiz González és két gyermekük megalapították a Gasorba társaságot, amelyre a Repsol hozzájárulásával - a J. Rico Gilt és A. Ferrándiz Gonzálezt megillető szerződéses jogokkal együtt -engedményezték a Repsollal kötött szerződést.

12 A bérleti szerződésben előírták a bérlők számára, hogy a bérlet teljes időtartama alatt szállítási szerződést kizárólag a Repsollal köthetnek, amely rendszeresen közölte az üzemanyagok legmagasabb viszonteladási árait, és megengedte a bérlőknek, hogy a jutalékuk terhére - a szállítói bevételek csökkentése nélkül - árengedményeket adjanak.

13 A Bizottság az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó eljárást indított a Repsollal szemben. Előzetes értékelésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hosszú távú kizárólagos forgalmazási szerződések, beleértve azokat a szerződéseket is, amelyeket az alapügybeli felek kötöttek, aggodalomra adnak okot az EUMSZ 101. cikkel való összeegyeztethetőségük tekintetében, mivel jelentős "piaclezáró hatást" idézhetnek elő az üzemanyag-kiskereskedelem spanyol piacán.

14 A Bizottság előzetes értékelésére válaszolva a Repsol kötelezettségvállalási felajánlásokat tett a Bizottságnak, amelyek szerint a Repsol - többek között - a jövőben egyáltalán nem köt hosszú távú kizárólagos szerződést, az érintett töltőállomás-bérlők számára pénzügyi ösztönzőt kínál a vele kötött hosszú távú beszerzési szerződéseik lejárat előtti megszüntetésére, valamint meghatározott ideig nem szerez olyan független töltőállomást, amelynek még nem beszállítója.

15 Az említett kötelezettségvállalásokat az [EUMSZ 101. cikk] szerinti eljárásról (COMP/B-1/38.348 - Repsol CPP ügy) szóló, 2006. április 12-i 2006/446/EK bizottsági határozat (HL 2006. L 176., 104. o.; a továbbiakban: kötelezettségvállalási határozat) kötelezővé tette.

16 E határozat rendelkező részének szövege a következő:

"1. cikk

A [...] kötelezettségvállalások [a Repsol számára] kötelező erővel rendelkeznek.

2. cikk

A jelen ügyben folytatott eljárás lezárult.

3. cikk

E határozat a [Repsollal való] közlésének időpontjától 2011. december 31-ig kötelező erővel bír.

4. cikk

A jelen határozat címzettje: [a Repsol]."

17 Az említett határozat elfogadását követően a Gasorba és társai keresetet indítottak a Repsol ellen a Juzgado de lo Mercantil no 4 de Madrid (madridi 4. sz. kereskedelmi bíróság, Spanyolország) előtt 2008. április 17-én, amely kereset egyrészt a bérleti szerződés EUMSZ 101. cikkbe ütközése miatti semmisségének megállapítására, másrészt pedig az említett szerződés teljesítéséből eredő kár megtérítésére irányult.

18 A keresetüket azonban először e bíróság 2011. július 8-án hozott ítéletében, majd a jogorvoslati kérelmüket a fellebbezési szakban az Audiencia Provincial de Madrid (madridi tartományi bíróság, Spanyolország) 2014. január 27-i helybenhagyó ítéletében elutasította.

19 Mivel úgy vélték, hogy a kötelezettségvállalási határozat nem képezi akadályát annak, hogy a nemzeti bíróság megállapítsa az ezen határozat tárgyát képező szerződés semmisségét azon az alapon, hogy az sérti az EUMSZ 101. cikket, a Gasorba és társai felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) elé.

20 Ez utóbbi bíróság úgy véli, hogy az 1/2003 rendelet 9. és 16. cikkét illetően kétségek merülnek fel a nemzeti bíróságok hatáskörének terjedelmével kapcsolatban. E tekintetben e bíróság megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy a Bizottság a kötelezettségvállalási határozatot joghatásában viszonylagossá tette azáltal, hogy 2009. július 8-i véleményében - amelyet az 1/2003 rendelet 15. cikke alapján a Juzgado de lo Mercantil no 2 de Barcelona (barcelonai 2. sz. kereskedelmi bíróság, Spanyolország) kért a 2014. március 27-iBright Service végzés (C-142/13, nem tették közzé, EU:C:2014:204) alapjául szolgáló ügyben - kifejtette, hogy e határozat nem vetíti előre azt az elemzést, amelyet a Bizottság végezhet el későbbi vizsgálatok és további ténykörülmények alapján. Az említett határozat pedig egyáltalán nem befolyásolja azt az elemzést, amelyet a nemzeti bíróságnak kell elvégeznie. A Bizottság szerint az 1/2003 rendelet 9. cikkén alapuló határozatok egyetlen célja, hogy kötelezővé tegyék az érintett vállalkozások számára azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a felek ajánlottak fel a versennyel kapcsolatban felmerülő aggályok eloszlatására, de nem foglalnak állást az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk múltbeli vagy jelenlegi megsértéséről.

21 E körülmények között a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Az [1/2003] rendelet 16. cikke alapján [a kötelezettségvállalási határozat] megakadályozza-e, hogy valamely nemzeti bíróság a határozatban foglalt megállapodásokat a kizárólagos beszerzési jog határidejének időtartamára figyelemmel semmissé nyilvánítsa, jóllehet semmisségük más olyan okok miatt is megállapítható, mint például a legkisebb fogyasztói ár szállító által történő előírása a vevőnek (vagy a viszonteladónak)?

2) Ilyen esetben, tekinthető-e úgy, hogy a kötelezettségvállalási határozat hatálya alá tartozó hosszú távú szerződések az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése alapján e határozatra tekintettel egyedi mentességben részesülnek?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

22 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy úgy kell-e értelmezni az 1/2003 rendelet 16. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes, ha a nemzeti bíróság megállapítja valamely vállalkozások közötti megállapodás semmisségét az EUMSZ 101. cikk (2) bekezdése alapján, amennyiben a Bizottság ugyanezen megállapodás tekintetében már előzetesen kötelezettségvállalásokat fogadott el és tett kötelezővé az 1/2003 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatában.

23 Az 1/2003 rendelet - (22) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett - 6. cikkének megfelelően az uniós versenyjog alkalmazása a párhuzamos hatáskörök rendszerén alapul, amelynek keretében mind a Bizottság, mind a tagállami versenyhatóságok és bíróságok alkalmazhatják az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikket.

24 Az uniós versenyjog egységes alkalmazását többek között az 1/2003 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése biztosítja, amely arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy ne hozzanak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által az 1/2003 rendelet alapján indított eljárásban hozott határozattal.

25 Márpedig az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének szövegéből következik, hogy az e cikk alapján hozott határozat különösen azzal a joghatással jár, hogy kötelezővé teszi a vállalkozások részéről felajánlott azon kötelezettségvállalásokat, amelyek alkalmasak a Bizottság által az előzetes értékelése során nevesített versenyjogi aggályok eloszlatására. Meg kell állapítani, hogy az ilyen határozat nem igazolja az aggályos magatartás EUMSZ 101. cikkel való összeegyeztethetőségét.

26 Mivel ugyanis az 1/2003 rendelet - (13) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett - 9. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság megteheti, hogy a versenyhelyzet tekintetében egy egyszerű "előzetes értékelést" végez, anélkül hogy ezt követően az e cikk alapján hozott kötelezettségvállalási határozat megállapítaná, hogy történt-e vagy továbbra is fennáll-e jogsértés, nem zárható ki, hogy valamely nemzeti bíróság arra a következtetésre jut, hogy a kötelezettségvállalási határozat tárgyát képező magatartás sérti az EUMSZ 101. cikket, és ezzel párhuzamosan - a Bizottságtól eltérően - meg kívánja állapítani e cikk megsértését.

27 Ezenkívül az 1/2003 rendelet együttesen értelmezett (13) és (22) preambulumbekezdése kifejezetten kimondja, hogy a kötelezettségvállalási határozatok nem sértik a tagállamok versenyhatóságainak és bíróságainak azon hatáskörét, hogy döntsenek az ügyben, és nem befolyásolják a tagállamok bíróságainak és versenyhatóságainak az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó jogkörét.

28 Ebből következik, hogy az 1/2003 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozat nem kelthet jogos bizalmat az érintett vállalkozásokban azzal kapcsolatban, hogy magatartásuk összeegyeztethető az EUMSZ 101. cikkel. Amint ugyanis a főtanácsnok az indítványa 39. pontjában megállapította, a kötelezettségvállalási határozat nem "legalizálhatja" - még kevésbé visszamenőleges hatállyal - az érintett vállalkozás piaci magatartását.

29 Ennek ellenére a nemzeti bíróságok nem hagyhatják figyelmen kívül az ilyen típusú határozatokat. Ugyanis az ilyen jogi aktusok mindenképpen határozati jellegűek. Továbbá mind az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elve, mind az uniós versenyjog hatékony és egységes alkalmazására vonatkozó cél arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy vegyék figyelembe a Bizottság előzetes értékelését, és tekintsék azt arra vonatkozó valószínűsítő körülménynek, sőt prima facie bizonyítéknak, hogy a szóban forgó megállapodás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésére tekintettel versenyellenes jellegű.

30 E feltételek mellett az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1/2003 rendelet 16. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a Bizottság által e rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján bizonyos vállalkozások közötti megállapodásokkal kapcsolatban hozott kötelezettségvállalási határozat nem akadályozza a nemzeti bíróságokat abban, hogy ezen megállapodások versenyszabályokkal való összhangját megvizsgálják, és adott esetben megállapítsák azok semmisségét az EUMSZ 101. cikk (2) bekezdése alapján.

A második kérdésről

31 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

32 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

Az [EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 16. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a Bizottság által e rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján bizonyos vállalkozások közötti megállapodásokkal kapcsolatban hozott kötelezettségvállalási határozat nem akadályozza a nemzeti bíróságokat abban, hogy ezen megállapodások versenyszabályokkal való összhangját megvizsgálják, és adott esetben megállapítsák azok semmisségét az EUMSZ 101. cikk (2) bekezdése alapján.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.