A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20750/2010/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 77. §, 84. §, 1997. évi XI. törvény (Vt.) 95. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22724/2009/5., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20750/2010/3.* (ÍH 2011.154), Kúria Pfv.20489/2011/3.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.750/2010/3.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a Berke & Molnár Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Molnár István ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, a dr. Bodolai László ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (......) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. február 19. napján kelt, 31.P.22.724/2009/5. sorszámú ítélete ellen a felperes 6. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes az alperesnek 15 napon belül 12.500 (Tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 forint perköltséget.

Indokolásában megállapította, hogy a felperesi gazdálkodó szervezet - kezdetben W. Kft. néven - online biztosítási portált üzemeltetett, a "b..hu" domain nevet .. 25. napján regisztráltatta. A törvényi lehetőség megnyílta után ... 11. napján elsőbbségi igénnyel nyilvántartásba vetette a meglévő domain neve ékezetes változatát "b..hu" formában. A cégbíróság ... 19-ei hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe a felperes nevének megváltozását, a felperes új cégneve " felperes neve ", a rövid cégnév pedig "B..hu Kft." lett. A Magyar Szabadalmi Hivatal a felperes kérésére ... 29. napján kelt határozatával elrendelte az "...." jelmondatának védjegykénti lajstromozását.

Az alperes a "b..hu" domain nevet ...7-én igényelte, majd kapta meg és ettől kezdve használta. Kezdetben az alperesi domain a látogatót a "n..hu" weboldalra irányította tovább, mely weboldalt a felpereshez hasonló gazdasági tevékenységet folytató N.Kft. regisztráltatott. Rögzítette, hogy az ítélethozatal időpontjában a "www.b...hu" oldal üres lapra mutatott, azon "az oldal feltöltés alatt" megjegyzés volt olvasható. A felperes 2007-ben a Regisztrációs Döntnökhöz fordult, sérelmesnek tartva a "biztositás.hu" alperesi domain név regisztrálását. A Döntnök 2008. május 20-án kelt határozatában elutasította a felperes kérelmét.

A felperes keresettel fordult a bírósághoz, melyben az alperessel szemben a Ptk. 77. §-a szerinti névviselési joga megsértésének megállapítását kérte a Ptk. 84. §-ának a) pontja alapján, előadva, hogy az alperes jogtalanul és megtévesztően használja a felperes domain neveivel, rövid cégnevével és védjegyével azonos domain nevet, melynek foglalásával elzárja a felperest attól, hogy azt maga számára delegáltassa, illetve a célja az volt, hogy a felperes szolgáltatását igénybe venni kívánó fogyasztók elgépelés útján jussanak el az alperes domain nevével megjelölt weboldalra. Kérte a Ptk. 84. § (1) bekezdés d) pontja alapján a sérelmes helyzet megszüntetésének elrendelését és a jogsértést megelőző állapot alperes költségén történő helyreállítását azzal, hogy a bíróság a perbeli domain nevet vonja vissza az alperestől és rendelje el annak delegálása tényének törlését, valamint marasztalja a perköltségben.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Állította, hogy amikor a "b...hu" domain nevet igényelte, a felperest még nem B. ..Kft-nek hívták, így semmilyen szabályt nem sértett és jóhiszeműen járt el. Hivatkozott továbbá a Regisztrációs Döntnök határozatára, illetve arra a tényre, hogy a biztosítás túl általános, többértelmű és egyéb biztosítással kapcsolatos tevékenységre is használható szó.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak.

A Ptk. 77. §-ának (1), (3), (4) bekezdésére, valamint a 84. § (1) bekezdés a)-e) pontjaira utalással kifejtette, hogy a felperes keresetét az érvényesíteni kívánt jog, azaz a névviselési jog és a megjelölt jogsértő magatartás körében vizsgálta, mely vizsgálat arra terjedt ki, hogy a felperesi domain nevekkel, védjeggyel, cégnévvel azonos domain név használata sért-e a Ptk. 77. §-a alapján névviselési jogot. Rámutatott, hogy a domain név egy olyan cím, ahol a világhálón annak birtokosa elérhető. Mivel azonban a domain név az internet világában egyfajta azonosításra és megkülönböztetésre szolgál, így az valamilyen névhez, leginkább a kereskedelmi névhez állhat legközelebb, utalt e körben az EBH 2003. évi 959. számú eseti döntésre.

Hangsúlyozta, hogy a név jelleg kérdésének eldöntésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az internet világának sajátosságait. Így például azt, hogy az internet hozzáférést külföldi székhelyű társaság által felhatalmazott magyar társaság biztosítja, alapvetően önszabályozáson alapul, a belépéssel a résztvevők elfogadják a delegálási szabályokat és azt is, hogy a delegált domain neveket a létrehozott testületek visszavehetik, a regisztrációs szabályzat csak mint szerződési feltétel értelmezhető, a felhasználók egymással nem lépnek szerződésre, továbbá önálló vitarendező fóruma van.

Kiemelte, hogy ha egy domain név egyúttal személynév is, akkor a személynév védelmében részesülhet, azaz csak a teljes azonosság zárható ki. Ha azonban a domain név cégnév formáját veszi fel, akkor a hasonló területen működő céget illető domain név tiltható már akkor is, ha névhasonlóság áll fenn. Ha pedig a domain név egyúttal kereskedelmi név is vagy védjegy, akkor az ilyen tartalmú domain név a hasonló nevekkel szemben is védelmet kaphat. Ezzel szemben, ha a domain név pusztán csak egy köznév, mint a perbeli esetben, akkor névviselési jogvédelemben az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem részesülhet.

Hangsúlyozta, hogy a "biztosítás" olyan általános szó, amely különös megkülönböztető erővel nem bír. Helyesnek találta ezért az alperes hivatkozását, mely szerint a "b..hu" domain birtokosa névviselési jogvédelmet a "b..hu" névvel szemben nem kérhet. Arra pedig, hogy a "b..hu" már a regisztrációkor kereskedelmi név is lett volna, a felperes bizonyítást nem ajánlott fel, és azt az elsőfokú bíróság a Pp. 163. §-a szerinti köztudomású tényként sem látta megállapíthatónak.

Mivel az alperes regisztrációjának időpontjában a felperes cégneve még nem egyezett a domain névvel, így az alperesi domain név nem sérthette a felperes cégnevét annak regisztrációjakor. Megállapította, hogy a felperes az alperesi domain regisztrációt követően védette le a védjegyet, ami egyébiránt egy szlogent tartalmaz és nem pusztán a domain névből áll. Ebből eredően a védjeggyel való azonosságot sem látta megállapíthatónak.

Nem fogadta el a regisztrációs szabályzatra történő felperesi hivatkozásokat, hangsúlyozva, hogy a regisztrációs szabályzat szerződési feltételnek tekinthető, azonban a peres felek között szerződés nem jött létre.