ÍH 2011.154 DOMAIN NÉV HASZNÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, NÉVVISELÉSI JOG SÉRELME MIATTI IGÉNY ALAPTALANSÁGA - DOMAIN NÉV HUZAMOS HASZNÁLATA KERESKEDELMI NÉVKÉNT NEM ÉRTÉKELHETŐ - NÉVVISELÉSI JOGVITÁBAN A DOMAINREGISZTRÁCIÓS SZABÁLYZAT NEM IRÁNYADÓ

I. A domain név használata az elektronikus szolgáltatások körében egyfajta azonosításra, megkülönböztetésre alkalmas, az internetre korlátozott körben névhasználatnak minősülhet. A névviseléshez fűződő jog sérelme miatti igény elbírálásánál nem a Domainregisztrációs Szabályzat, hanem a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Valamely domain név használatát önmagában nem teszi jogszerűtlenné, ha az utóbb más jogi személy nevének részévé vált, emiatt - többlettényállási elem hiányában - a névviselési jog sérelme nem valósul meg. A domain név huzamos használata nem elegendő annak megállapításához sem, hogy az kereskedelmi névként funkcionált [Ptk. 77. § (1)-(4), 84. § (1) bek.].

A felperesi gazdálkodó szervezet online biztosítási portált üzemeltetett, a "biztositas.hu" domain nevet 2000. március 25. napján regisztráltatta. A törvényi lehetőség megnyílta után 2004. május 11. napján elsőbbségi igénnyel nyilvántartásba vetette a meglévő domain neve ékezetes változatát "biztosítás.hu" formában. A cégbíróság 2004. november 19-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe a felperes nevének megváltozását, a felperes új cégneve "Biztosítás.hu Biztosítási Alkusz Kft.", a rövid cégnév pedig "Biztosítás.hu Kft." lett. A Magyar Szabadalmi Hivatal a felperes kérésére 2009. január 29. napján kelt határozatával elrendelte az "A Biztosítás.hu - a biztosítások kiindulópontja" jelmondatának védjegykénti lajstromozását.

Az alperes a "biztositás.hu" domain nevet 2004. június 7-én igényelte, majd kapta meg és ettől kezdve használta. Kezdetben az alperesi domain a látogatót a "netrisk.hu" weboldalra irányította tovább, mely weboldalt a felpereshez hasonló gazdasági tevékenységet folytató Netrisk Első Online Biztosítási Alkusz Kft. regisztráltatott. Az elsőfokú ítélethozatal időpontjában a "www.biztositas.hu" oldal üres lapra mutatott, azon "az oldal feltöltés alatt" megjegyzés volt olvasható.

A felperes 2007-ben a Regisztrációs Döntnökhöz fordult, sérelmesnek tartva a "biztositás.hu" alperesi domain név regisztrálását. A Döntnök 2008. május 20-án kelt határozatában elutasította a felperes kérelmét.

A felperes keresettel fordult a bírósághoz, melyben az alperessel szemben a Ptk. 77. §-a szerinti névviselési joga megsértésének megállapítását kérte a Ptk. 84. §-ának a) pontja alapján. Előadta, hogy az alperes jogtalanul és megtévesztően használja a felperes domain neveivel, rövid cégnevével és védjegyével azonos domain nevet, melynek foglalásával elzárja a felperest attól, hogy azt maga számára delegáltassa, illetve a célja az volt, hogy a felperes szolgáltatását igénybe venni kívánó fogyasztók elgépelés útján jussanak el az alperes domain nevével megjelölt weboldalra. Kérte a Ptk. 84. § (1) bekezdés d) pontja alapján a sérelmes helyzet megszüntetésének elrendelését és a jogsértést megelőző állapot alperes költségén történő helyreállítását azzal, hogy a bíróság a perbeli domain nevet vonja vissza az alperestől és rendelje el annak delegálása tényének törlését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy amikor a "biztositás.hu" domain nevet igényelte, a felperest még nem Biztosítás.hu Biztosítási Alkusz Kft.-nek hívták, így semmilyen szabályt nem sértett és jóhiszeműen járt el. Hivatkozott továbbá a Regisztrációs Döntnök határozatára, illetve arra a tényre, hogy a biztosítás túl általános, többértelmű és egyéb biztosítással kapcsolatos tevékenységre is használható szó.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak.

A Ptk. 77. §-ának (1), (3), (4) bekezdésére, valamint a 84. § (1) bekezdés a)-e) pontjaira utalással kifejtette, hogy a felperes keresetét az érvényesíteni kívánt jog, azaz a névviselési jog és a megjelölt jogsértő magatartás körében vizsgálta, mely vizsgálat arra terjedt ki, hogy a felperesi domain nevekkel, védjeggyel, cégnévvel azonos domain név használata sért-e a Ptk. 77. §-a alapján névviselési jogot. Rámutatott, hogy a domain név egy olyan cím, ahol a világhálón annak birtokosa elérhető. Mivel azonban a domain név az internet világában egyfajta azonosításra és megkülönböztetésre szolgál, így az valamilyen névhez, leginkább a kereskedelmi névhez állhat legközelebb, utalt e körben az EBH 2003. évi 959. számú eseti döntésre.

Hangsúlyozta, hogy a név jelleg kérdésének eldöntésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az internet világának sajátosságait. Így például azt, hogy az internet hozzáférést külföldi székhelyű társaság által felhatalmazott magyar társaság biztosítja, alapvetően önszabályozáson alapul, a belépéssel a résztvevők elfogadják a delegálási szabályokat és azt is, hogy a delegált domain neveket a létrehozott testületek visszavehetik, a regisztrációs szabályzat csak mint szerződési feltétel értelmezhető, a felhasználók egymással nem lépnek szerződésre, továbbá önálló vitarendező fóruma van.

Kiemelte, hogy ha egy domain név egyúttal személynév is, akkor a személynév védelmében részesülhet, azaz csak a teljes azonosság zárható ki. Ha azonban a domain név cégnév formáját veszi fel, akkor a hasonló területen működő céget illető domain név tiltható már akkor is, ha névhasonlóság áll fenn. Ha pedig a domain név egyúttal kereskedelmi név is vagy védjegy, akkor az ilyen tartalmú domain név a hasonló nevekkel szemben is védelmet kaphat. Ezzel szemben, ha a domain név pusztán csak egy köznév, mint a perbeli esetben, akkor névviselési jogvédelemben az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem részesülhet.

Hangsúlyozta, hogy a "biztosítás" olyan általános szó, amely különös megkülönböztető erővel nem bír. Helyesnek találta ezért az alperes hivatkozását, mely szerint a "biztosítás.hu" domain birtokosa névviselési jogvédelmet a "biztositás.hu" névvel szemben nem kérhet. Arra pedig, hogy a "biztosítás.hu" már a regisztrációkor kereskedelmi név is lett volna, a felperes bizonyítást nem ajánlott fel, és azt az elsőfokú bíróság a Pp. 163. §-a szerinti köztudomású tényként sem látta megállapíthatónak.

Mivel az alperes regisztrációjának időpontjában a felperes cégneve még nem egyezett a domain névvel, így az alperesi domain név nem sérthette a felperes cégnevét annak regisztrációjakor. Megállapította, hogy a felperes az alperesi domain regisztrációt követően védette le a védjegyet, ami egyébiránt egy szlogent tartalmaz és nem pusztán a domain névből áll. Ebből eredően a védjeggyel való azonosságot sem látta megállapíthatónak.

Nem fogadta el a regisztrációs szabályzatra történő felperesi hivatkozásokat, hangsúlyozva, hogy a regisztrációs szabályzat szerződési feltételnek tekinthető, azonban a peres felek között szerződés nem jött létre.

Annak a körülménynek, hogy az alperes kívánta-e értékesíteni a domain nevet a névviselési jog körében az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget. Az pedig, hogy az alperesi domain név korábban a konkurenciára volt átirányítva, versenyjogi sérelem, amely egyrészt nem volt a per tárgya, másrészt azonban az átirányítás időközben megszűnt.