1102/2011. (IV. 15.) Korm. határozat

a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) létrehozásáról

1. A Kormány a cigány népesség hatékony felzárkózásának előmozdítását szolgáló intézkedések társadalmi partnerségen alapuló kialakítása, végrehajtása és eredményeivel kapcsolatos véleménynyilvánítás érdekében létrehozza a Roma Koordinációs Tanácsot (ROK-T) (a továbbiakban: Tanács).

2. A Tanács a felzárkózást szolgáló tanácsadó, konzultációs testület, színtere az érintett társadalmi csoportok érdekeire vonatkozó információk kormányzati munkába történő közvetítésének.

3. A Tanács feladata:

a) felhívja a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek nehezítik a cigányság felzárkózását segítő intézkedések megvalósulását;

b) véleményt nyilvánít a szegénységben, társadalmi kizáródásban élő cigány népesség társadalmi integrációját érintő szabályozási és intézkedési javaslatokról, valamint a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról;

c) javaslatokat fogalmaz meg a cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítását, valamint társadalmi integrációjának elősegítését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban; javaslatot tesz az elérendő eredményekre, célokra, és megoldásmódokra, továbbá konkrét intézkedésekre;

d) részt vesz a cigányság társadalmi helyzetének javításával, valamint társadalmi integrációjának elősegítésével kapcsolatos feladatok hatásának értékelésében;

e) közreműködik a felzárkózást elősegítő szakmai hálózatok kialakításában, fejlesztésében.

4. A Tanács 33 tagú testület, amelynek tagjai:[1]

a) a belügyminiszter;

b) a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára;

c) a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára;

d) a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezéséről és feladatairól szóló 2/2022. (VI. 7.) ME utasítással kinevezett miniszterelnöki biztos;

e) a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1297/2022. (VI. 17.) Korm. határozattal kinevezett roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos;

f) a belügyminiszter által felkért, az Európai Unió romapolitikájában jártas személy;

g) a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára;

h) a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára;

i) az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese;

j) az Országos Roma Önkormányzat elnöke;

k) a roma/cigány nemzetiség területi nemzetiségi önkormányzatai képviseletében 5 fő;

l) a roma közösségek képviseletében 7 fő;

m) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében 1 fő;

n) a Magyar Katolikus Egyház képviseletében 2 fő, akik közül az egyik személyt a Görögkatolikus Metropólia javaslatára delegálja a Magyar Katolikus Egyház;

o) a Magyarországi Református Egyház képviseletében 1 fő;

p) a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében 1 fő;

q) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége képviseletében 1 fő;

r) az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége képviseletében 1 fő;

s) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalainak képviseletében 1-1 fő;

t) a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében 1 fő;

u) a Roma Szakkollégiumok Egyesület elnöke.

5. A Tanács ülésein[2]

a) állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt:

aa) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság képviselője;[3]

ab) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke;

ac) az Országgyűlés Kulturális bizottsága képviseletében 1 fő;

ad) az Országgyűlés Népjóléti bizottsága képviseletében 1 fő;

ae) a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának civil társelnöke;

b) eseti meghívottként, a Tanács elnökének felkérésére, tanácskozási joggal vesznek részt:

ba) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság tagjai;

bb) további meghívott személyek.

6. A Tanács elnöke a belügyminiszter. A Tanács társelnökei a 4. pont d) és e) alpontjában meghatározott személyek. A Tanács elnökét akadályoztatása esetén a 4. pont b) alpontjában meghatározott személy helyettesíti.[4]

6a. A Tanács összehangolt működése érdekében elnökséget működtet, amelynek tagjai a 4. pont a)-g) és j) alpontjában meghatározott személyek. Az elnökség javaslatot tesz a Tanács ülésének napirendjére és éves munkatervére.[5]

6b. A Tanács saját szervezetén belül, munkájának segítése, javaslattétel és a döntések előkészítése céljából szakpolitikai testületeket hozhat létre. A szakpolitikai testületek tagjait a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár kéri fel.[6]

7. A Tanács szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. A Tanács ülését a Tanács elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a 4. pont b) alpontjában meghatározott személy - a Tanács Titkársága útján - hívja össze. A Tanács rendkívüli ülésének összehívását bármely tag az indok és napirend egyidejű megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél.[7]

8. A Tanács ülésének napirendjét - a tagok javaslatainak figyelembevételével és a Tanács elnökének jóváhagyásával -a Tanács Titkársága készíti elő.

9. A Tanács titkársági feladatainak ellátásáról a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára gondoskodik.[8]

10. A Tanács Titkársága gondoskodik a Tanács ülése napirendjének, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumoknak a Tanács tagjai részére történő megküldéséről, legkésőbb a tervezett ülés előtt öt munkanappal.

11. A Tanács üléseiről a Tanács Titkársága emlékeztetőt készít. Vitás kérdés esetén az emlékeztető tartalmazza a kisebbségi véleményt. Az emlékeztető elkészítéséről és a tagok részére történő megküldéséről - az ülést követő 15 munkanapon belül - a Tanács Titkársága gondoskodik.[9]

11a. A Tanács és a szakpolitikai testületek működésének részletes szabályait a Tanács az ügyrendjében állapítja meg.[10]

12. A Tanács és a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság közötti kapcsolattartás azok Titkárságain keresztül történik.[11]

13. A Kormány felkéri[12]

a) annak az 5 vármegyének a területén működő roma/cigány területi nemzetiségi önkormányzatnak a vezetőjét, amely vármegyék területén a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározott, komplex programmal fejlesztendő járások jelentős számban találhatók, illetve amelyekben a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján a roma nemzetiségűek aránya szempontjából leginkább érintettek, hogy állandó tagként vegyenek részt a Tanács munkájában,[13]

b) a 4. pont i)-u) alpontjában szereplő szervezetek képviselőit a Tanácsban tagként való részvételre,[14]

c)[15]

14.[16]

15. A Kormány felhívja a minisztereket és az egyéb központi államigazgatási szervek vezetőit, hogy a Kormány jogalkotási tervében szereplő, a romák társadalmi felzárkózását érintő jogszabályok esetén a Tanács tagjai számára biztosítsa a közigazgatási egyeztetés keretein belül a véleménynyilvánítás lehetőségét.

16. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Roma Integrációs Tanács létrehozásáról szóló 1129/2006. (XII. 25.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök