1102/2011. (IV. 15.) Korm. határozat

a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) létrehozásáról

1. A Kormány a cigány népesség hatékony esélyteremtésének előmozdítását szolgáló intézkedések társadalmi partnerségen alapuló kialakítása, végrehajtása és eredményeivel kapcsolatos véleménynyilvánítás érdekében létrehozza a Roma Koordinációs Tanácsot (ROK-T) (a továbbiakban: Tanács).[1]

2. A Tanács az esélyteremtést szolgáló tanácsadó, konzultációs testület, színtere az érintett társadalmi csoportok érdekeire vonatkozó információk kormányzati munkába történő közvetítésének.[2]

3. A Tanács feladata:

a) felhívja a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyek nehezítik a cigányság esélyteremtését segítő intézkedések megvalósulását;[3]

b) véleményt nyilvánít a szegénységben, társadalmi kizáródásban élő cigány népesség társadalmi integrációját érintő szabályozási és intézkedési javaslatokról, valamint a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról;

c) javaslatokat fogalmaz meg a cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítását, valamint társadalmi integrációjának elősegítését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban; javaslatot tesz az elérendő eredményekre, célokra, és megoldásmódokra, továbbá konkrét intézkedésekre;

d) részt vesz a cigányság társadalmi helyzetének javításával, valamint társadalmi integrációjának elősegítésével kapcsolatos feladatok hatásának értékelésében;

e) közreműködik az esélyteremtést elősegítő szakmai hálózatok kialakításában, fejlesztésében.[4]

4. A Tanács tagjai:[5]

4.1. a belügyminiszter;

4.2. a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára;

4.3. a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkára;

4.4. a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezéséről és feladatairól szóló 2/2022. (VI. 7.) ME utasítással kinevezett miniszterelnöki biztos;

4.5. a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára;

4.6. a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára;

4.7. az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese;

4.8. a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke;

4.9. a roma nemzetiség területi nemzetiségi önkormányzatai képviseletében 5 fő;

4.10. a roma közösségeket támogató civil szervezetek képviseletében 7 fő;

4.11. a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében 1 fő;

4.12. a Magyar Katolikus Egyház képviseletében 2 fő, akik közül az egyik személyt a Görögkatolikus Metropólia javaslatára delegálja a Magyar Katolikus Egyház;

4.13. a Magyarországi Református Egyház képviseletében 1 fő;

4.14. a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében 1 fő;

4.15. a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége képviseletében 1 fő;

4.16. az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége képviseletében 1 fő;

4.17. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalainak képviseletében 1-1 fő;

4.18. a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében 1 fő;

4.19. a Roma Szakkollégiumok Egyesületének elnöke;

4.20. a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma munkaadói és munkavállalói oldalainak képviseletében 1-1 fő.

5. A Tanács ülésein[6]

a) állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt:

aa) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság képviselője;[7]

ab) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke;

ac) az Országgyűlés Kulturális bizottsága képviseletében 1 fő;

ad) az Országgyűlés Népjóléti bizottsága képviseletében 1 fő;

ae) a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának civil társelnöke;

b) eseti meghívottként, a Tanács elnökének felkérésére, tanácskozási joggal vesznek részt:

ba) a Társadalmi Esélyteremtési és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság tagjai;[8]

bb) további meghívott személyek.

6. A Tanács elnöke a belügyminiszter. A Tanács társelnökei a 4. pont 4.2. és 4.4. alpontjában meghatározott képviselők, valamint a 4. pont 4.10. és 4.12-4.16. alpontjában meghatározott képviselők által választott személy. A Tanács elnökét akadályoztatása esetén a 4. pont 4.2. alpontjában meghatározott személy helyettesíti.[9]

6a.[10]

6b. A Tanács saját szervezetén belül, munkájának segítése, javaslattétel és a döntések előkészítése céljából szakpolitikai testületeket hozhat létre. A szakpolitikai testületek tagjait a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár kéri fel.[11]

7. A Tanács szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. A Tanács ülését a Tanács elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a 4. pont 4.2. alpontjában meghatározott személy - a Tanács Titkársága útján - hívja össze. A Tanács rendkívüli ülésének összehívását bármely tag az indok és napirend egyidejű megjelölésével kezdeményezheti a Tanács elnökénél.[12]

8. A Tanács ülésének napirendjét - a tagok javaslatainak figyelembevételével és a Tanács elnökének jóváhagyásával -a Tanács Titkársága készíti elő.

9. A Tanács titkársági feladatait a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.[13]

10. A Tanács Titkársága gondoskodik a Tanács ülése napirendjének, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumoknak a Tanács tagjai részére történő megküldéséről, legkésőbb a tervezett ülés előtt öt munkanappal.

11. A Tanács üléseiről a Tanács Titkársága emlékeztetőt készít. Vitás kérdés esetén az emlékeztető tartalmazza a többségi és kisebbségi véleményt egyaránt. Az emlékeztető elkészítéséről és a tagok részére történő megküldéséről - az ülést követő 30 munkanapon belül - a Tanács Titkársága gondoskodik.[14]

11a. A Tanács és a szakpolitikai testületek működésének részletes szabályait a Tanács az ügyrendjében állapítja meg.[15]

11b. A Tanács működésének nyilvánossága érdekében a Tanács Titkársága webes felületet működtet, és - a tagok listája, az ügyrend, az ülések jegyzőkönyvei, valamint az üléseken tárgyalt dokumentumok közzétételével - gondoskodik annak a Tanács munkájához igazodó, rendszeres frissítéséről.[16]

12. A Tanács és a Társadalmi Esélyteremtési és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság közötti kapcsolattartás azok Titkárságain keresztül történik.[17]

13. A Kormány felkéri[18]

a) annak az 5 vármegyének a területén működő roma/cigány területi nemzetiségi önkormányzatnak a vezetőjét, amely vármegyék területén a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben meghatározott, komplex programmal fejlesztendő járások jelentős számban találhatók, illetve amelyekben a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népszámlálási adatai alapján a roma nemzetiségűek aránya szempontjából leginkább érintettek, hogy állandó tagként vegyenek részt a Tanács munkájában,[19]

b) a 4. pont 4.7-4.20. alpontjában szereplő szervezetek képviselőit a Tanácsban tagként való részvételre,[20]

c)[21]

14.[22]

15. A Kormány felhívja a minisztereket és az egyéb központi államigazgatási szervek vezetőit, hogy a Kormány jogalkotási tervében szereplő, a romák társadalmi esélyeit érintő jogszabályok esetén a Tanács tagjai számára biztosítsa a közigazgatási egyeztetés keretein belül a véleménynyilvánítás lehetőségét.[23]

16. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Roma Integrációs Tanács létrehozásáról szóló 1129/2006. (XII. 25.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök