32009L0042[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/42/EK irányelve ( 2009. május 6. ) a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról (Átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/42/EK IRÁNYELVE

(2009. május 6.)

a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról

(Átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 1 ),

(1)

A tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló, 1995. december 8-i 95/64/EK tanácsi irányelvet ( 2 ) több alkalommal jelentősen módosították ( 3 ). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy a közös tengeri szállítási politikával kapcsolatosan rábízott feladatokat elláthassa, a Bizottságnak (Eurostatnak) rendelkeznie kell a Közösségbe és onnan kifelé irányuló, valamint a tagállamok közötti és tagállamokon belüli tengeri áru- és személyszállítási forgalomról rendszeresen szolgáltatott összehasonlítható, megbízható és összehangolt statisztikai adatokkal.

(3)

Szintén fontos, hogy a tagállamok és a gazdálkodó szervezetek jó ismeretekkel rendelkezzenek a tengeri szállítási piacról.

(4)

A Közösség statisztikai adatainak összehasonlítható és összehangolt módon történő begyűjtése lehetővé teszi egy megbízható, következetes és naprakész információkat tartalmazó, összefüggő rendszer kialakítását.

(5)

A tengeri áru- és személyszállítás adatainak mind a tagállamok, mind a különféle közlekedési ágazatok között összehasonlíthatóaknak kell lenniük.

(6)

A szubszidiaritás elvével összhangban az összehangolt információk elkészítését lehetővé tevő közös statisztikai szabványok kidolgozása hatékony módon csak a Közösség szintjén valósítható meg. Az adatok összegyűjtése minden egyes tagállamban a hivatalos statisztikák elkészítéséért felelős testületek és intézmények feladata lesz.

(7)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 4 ) összhangban kell elfogadni.

(8)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy ezen irányelv végrehajtásához bizonyos részletes szabályokat fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(9)

Az ezen irányelvbe bevezetett új elemek kizárólag a bizottsági eljárásokat érintik. Ezért a tagállamoknak nem kell ezeket a nemzeti jogukba átültetniük.

(10)

Ez az irányelv nem érinti a IX. melléklet B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Statisztikai adatgyűjtés

A tagállamok gyűjtik a területükön működtetett kikötőket felkereső tengerjáró hajók áru- és személyszállítási forgalmáról szóló közösségi statisztikai adatokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "tengeri áru- és személyszállítás" áruk és utasok tengerjáró hajók igénybevételével történő mozgatása, részben vagy egészben tengeri útvonalakon.

Ennek az irányelvnek a hatálya kiterjed azokra az árukra is, amelyeket:

i. tengeri létesítményekre szállítottak ki;

ii. a tengerfenékről termeltek ki, és kikötőkben rakodtak ki a partra.

Ezen irányelv hatálya a hajók számára szállított üzemanyagra és üzemeltetéshez szükséges készletekre nem terjed ki.

b) "Tengerjáró hajó": olyan hajókat jelent, amelyeket nem kizárólagosan belvizeken, védett vizeken vagy azok közvetlen közelében, illetve kikötőhatóságok rendeletei által szabályozott vizeken vagy területeken üzemeltetnek.

Ennek az irányelvnek a hatálya nem terjed ki halfogási, halfeldolgozási, kutatási és fúrási tevékenységek végzése céljából üzemeltetett hajókra, vontatóhajókra, tolóhajókra, kutatóhajókra és mérési tevékenységeket végző hajókra, kotróhajókra, hadihajókra, illetve a kizárólag nem kereskedelmi tevékenységek végzése céljából üzemeltetett hajókra.

c) "Kikötő": olyan helyet jelent, amely rendelkezik megfelelő létesítményekkel hajók kikötéséhez, hajók rakományainak kirakodásához és berakodásához, vagy hajók utasainak kihajózásához, illetve behajózásához.

d) "Tengeri szállító nemzetisége": arra az országra vonatkozik, amelyben a szállító üzleti tevékenységeinek tényleges központi irodája található.

e) "Tengeri szállító" az a személy, aki vagy akinek a nevében egy másik személy egy feladóval vagy egy utassal áruk vagy utasok tengeri szállítására vonatkozó szerződést köt.

3. cikk

Adatgyűjtési sajátosságok

(1) A tagállamok az alábbi területekkel kapcsolatosan végeznek adatgyűjtést:

a) rakomány- és utasforgalmi információk;

b) hajókra vonatkozó információk.

A 100 tonna bruttó űrtartalomnál kisebb hajóterű hajók mentesíthetők az adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan előírt sajátos jellemzőket, nevezetesen az egyes területekre vonatkozó statisztikai változókat és azok osztályozási nómenklatúráját, valamint a megfigyelések megkövetelt gyakoriságát az I-VIII. melléklet tartalmazza.

(3) Az adatgyűjtést a lehetőségek szerint a rendelkezésre álló adatforrások alapján kell elvégezni, ezáltal csökkenteni kell az adatszolgáltatókra rótt terheket.

(4) A Bizottság az adatgyűjtési sajátosságokat és az I-VIII. melléklet tartalmát a gazdasági és műszaki fejlődéshez igazítja olyan mértékig, ameddig az ilyen kiigazítások nem idéznek elő jelentős költségnövekedést a tagállamok számára, és/vagy nem rónak túlzott terheket az adatszolgáltatókra.

Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.

4. cikk

Kikötők

(1) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a Bizottság összeállít egy országok és tengerparti területek szerint kódolt és osztályozott kikötőlistát.

Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.

(2) Minden egyes tagállam kijelöli a 10. cikk (3) bekezdésében említett kikötőlistából azokat a kikötőket, amelyek éves áruforgalma meghaladja az 1 millió tonnát, vagy amelyek éves utasforgalma meghaladja a 200 000 főt.

Minden egyes kijelölt kikötő vonatkozásában részletes adatokat kell szolgáltatni a VIII. melléklet rendelkezéseivel összhangban azokról a forgalmi területekről (áru- és utasforgalom), amelyekben az érintett kijelölt kikötő elérte az előírt kijelölési határértéket; az adatszolgáltatási kötelezettség olyan területek esetében, ahol a kikötő a határértéket nem érte el, csak összesített adatokat kell szolgáltatni.

(3) Az olyan kikötők esetében, amelyek a kikötőlistából nem kerültek kijelölésre, az adatszolgáltatási kötelezettség a VIII. melléklet A3 adatkészletének megfelelő adatokat tartalmazó, összesített adatszolgáltatásra vonatkozik.

5. cikk

A statisztikák pontossága

Az adatgyűjtési módszereket olyan módon kell meghatározni, hogy a Közösség tengeri szállítási statisztikái tükrözzék a VIII. mellékletben előírt statisztikai adatkészletek vonatkozásában megkövetelt pontosságot.

A Bizottság meghatározza a pontossági követelményeket.

Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.

6. cikk

Az adatgyűjtés eredményeinek feldolgozása

A tagállamok annak érdekében, hogy összehasonlítható statisztikai adatokat kapjanak, kötelesek a 3. cikk alapján begyűjtött statisztikai információkat az 5. cikkben említett adatpontossági követelményeket kielégítő módon feldolgozni.

7. cikk

Az adatgyűjtés eredményeinek továbbítása

(1) A tagállamok a 3. cikkben említett adatgyűjtésből származó eredményeket továbbítják a Bizottság (Eurostat) számára, beleértve a tagállamok által a hazai törvényeik által vagy a statisztikai adatok bizalmas jellegével kapcsolatosan elfogadott gyakorlatuk alkalmazásával bizalmas jellegűnek nyilvánított adatokat is az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 5 ) összhangban.

(2) Az adatgyűjtések feldolgozott adatait a VIII. mellékletben meghatározott adatkészleteknek megfelelő szerkezetben kell továbbítani. Az eredmények továbbításához felhasználható műszaki megoldások meghatározása a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban történik.

(3) Az eredményeket a negyedéves gyakoriságú megfigyelési időszakok esetében a tárgyidőszak végétől számított öt hónapon belül, az éves gyakoriságú megfigyelési időszakok esetében a tárgyidőszak végétől számított nyolc hónapon belül kell továbbítani.

Az első adatszolgáltatási időszakban az 1997. év első negyedévére vonatkozó adatokat kell továbbítani.

8. cikk

Jelentések

A tagállamok a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátanak az adatok összeállításában felhasznált módszerekre vonatkozó minden információt. A tagállamok továbbá a Bizottság rendelkezésére bocsátanak az adatgyűjtési módszerekben bekövetkező minden lényeges változásra vonatkozó információt is.

9. cikk

A statisztikai adatok terjesztése

A Bizottság (Eurostat) hozzáférhetővé teszi a megfelelő statisztikai adatokat, időszakonként összehasonlítva a megadott eredményekkel.

Az adatok Bizottság (Eurostat) általi kihirdetéshez vagy nyilvánosságra hozatalához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell foganatosítani.

10. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság 2010. december 29-től ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk harmadik bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb 6 hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 10b. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 10b. és a 10c. cikk határozza meg.

10b. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk harmadik bekezdésében említett felhatalmazást.

(2) A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

10c. cikk

Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ellen

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.

11. cikk

Tájékoztatás a nemzeti rendelkezésekről

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A IX. melléklet A. részében felsorolt jogszabályokkal módosított 95/64/EK irányelv hatályát veszti, a IX. melléklet B. részében meghatározott irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni a X. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

VÁLTOZÓK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Statisztikai változók

a) Hajórakomány- és utasinformáció:

- az áruk bruttó súlya tonnában,

- a hajórakomány típusa a II. mellékletben feltüntetett nómenklatúra szerint,

- az áruk megnevezése a III. mellékletben feltüntetett nómenklatúra szerint,

- az adatot szolgáltató kikötő,

- a forgalom iránya: befelé vagy kifelé irányuló,

- a befelé irányuló hajórakomány viszonylata: a berakodási kikötő (vagyis az a kikötő, amelyben a rakományt az adatot szolgáltató kikötőbe érkező hajóra berakodták), az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak a kikötők jegyzékében feltüntetett egyes kikötői és az EGT-országokon kívüli, a IV. mellékletben feltüntetett hajózható tengerparti területek közül választva,

- a kifelé irányuló hajórakomány viszonylata: a kirakodási kikötő (vagyis az a kikötő, amelyben a rakományt az adatot szolgáltató kikötőt elhagyó hajóból kirakodják), az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak a kikötők jegyzékében feltüntetett egyes kikötői és az EGT-országokon kívüli, a IV. mellékletben feltüntetett hajózható tengerparti területek közül választva,

- az utazást megkezdő vagy befejező utasok száma, valamint a tengeri körutazás részét képező kiránduláson részt vevő utasok száma,

- a kikötőbe behajózó utas viszonylata: a hajóra szállás szerinti kikötő (vagyis az a kikötő, amelyben az adatot szolgáltató kikötőbe érkező utas hajóra szállt), az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak a kikötők jegyzékében feltüntetett egyes kikötői és az EGT-országokon kívüli, a IV. mellékletben feltüntetett hajózható tengerparti területek közül választva,

- a kikötőből kihajózó utas viszonylata: a hajóból való kiszállás szerinti kikötő (vagyis az a kikötő, amelyben az utas kiszáll az adatot szolgáltató kikötőt elhagyó hajóból), az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak a kikötők jegyzékében feltüntetett egyes kikötői és az EGT-országokon kívüli, a IV. mellékletben feltüntetett hajózható tengerparti területek közül választva.

A konténerekben vagy Ro-Ro egységekben szállított áruk esetében a következő kiegészítő adatokat kell szolgáltatni:

- a (rakományt akár tartalmazó, akár nem tartalmazó) konténerek száma,

- a rakomány nélküli konténerek száma,

- a mozgatható (Ro-Ro) egységek (rakománnyal vagy anélkül) száma,

- a rakomány nélküli mozgatható (Ro-Ro) egységek száma.

b) A hajókra vonatkozó információk:

- a hajók száma,

- a hajók hordképessége vagy bruttó tonnatartalma,

- a hajók lajstromozása szerinti származási helye az V. mellékletben feltüntetett nómenklatúra alapján,

- a hajók típusa a VI. mellékletben feltüntetett nómenklatúra szerint,

- a hajók mérete a VII. mellékletben feltüntetett nómenklatúra szerint.

2. Fogalommeghatározások

a) "Teheráru-konténer" :

olyan szállítóeszköz, amely:

1. tartós, és ennek megfelelően elég erős ahhoz, hogy alkalmas legyen az ismételt használatra;

2. kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruk egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő szállítását közbenső átrakodás nélkül;

3. könnyű kezelhetőséget - különösen az egyik szállítási módról egy másikra való átrakodást - lehetővé tevő eszközökkel van ellátva;

4. úgy van kialakítva, hogy könnyű legyen megtölteni és kiüríteni;

5. legalább hat (6) méter (20 láb) hosszú.

b)

"Ro-Ro egység" : rakomány szállítására szolgáló, kerekekkel ellátott berendezés, például tehergépjármű, pótkocsi vagy nyerges vontató, amellyel a hajóra fel lehet hajtani, vagy amelyet a hajóra fel lehet vontatni. Ez a meghatározás a kikötői és a hajófedélzeti pótkocsikat is magában foglalja. Az osztályozást az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága 21. számú, "Rakomány-, csomag- és csomagolóanyag-típusok kódja" című ajánlása szerint kell elkészíteni.

c)

"Konténerrakomány" : a konténereket tengeren szállító hajóra felrakott vagy hajóról lerakott, üres vagy rakományt tartalmazó konténerek.

d)

"Ro-Ro rakomány" : a Ro-Ro egységeket tengeren szállító hajóra felgördített vagy a hajóról legördített Ro-Ro egységekre rakodott áru - akár konténerben, akár nem - és a Ro-Ro egységek.

e)

"Áruk bruttó súlya" : a szállított áruk súlya tonnában, beleértve a csomagolóanyag súlyát, de leszámítva a konténerek vagy Ro-Ro egységek önsúlyát.

f)

"Hordképesség" : a hajó nyári merülési vonalán 1,025 kg/dm3 fajsúlyú tengervízben megállapított vízkiszorítás, valamint a hajó teljes súlya, azaz rakomány, tartályokban lévő üzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, édesvíz és ivóvíz, felhasználható készletek, valamint utasok, személyzet és azok ingóságai nélküli hajó vízkiszorítása közötti különbség tonnában meghatározva.

g)

"Bruttó tonnatartalom" : a hajó teljes nagyságának megfelelő, a hajók köbözéséről szóló 1969. évi nemzetközi egyezmény rendelkezései szerint megállapított mérték.

h)

"Tengeri körutazáson részt vevő utas" : olyan tengeri utas, aki kirándulóhajón tengeri utazást tesz. Az egynapos kiránduláson részt vevő utasok nem tartoznak ide.

i)

"Kirándulóhajó" : olyan utasszállító hajó, amely arra szolgál, hogy az utasoknak teljes turistaélményt nyújtson. Valamennyi utas rendelkezik kabinnal. Fedélzeti szórakoztató létesítmények is tartoznak a szolgáltatáshoz. A rendes kompjáratként üzemelő hajók nem tartoznak ide, még akkor sem, ha némelyik utas tengeri körutazásnak tekinti a szolgáltatást. Nem tartoznak ide továbbá azok a teherszállító hajók sem, amelyek nagyon korlátozott számban saját kabinnal rendelkező utasokat is tudnak szállítani. Azok a hajók, amelyek kizárólag egynapos kirándulásokra szolgálnak, szintén nem tartoznak ide.

j)

"Tengeri körutazáson részt vevő utas kirándulása" : a tengeri körutazáson részt vevő utas rövid látogatása valamely kikötőhöz kapcsolódó turistalátványosságnál, miközben a fedélzeten fenntartja a kabinját.

k)

"Ro-Ro konténerrakomány" : üres, vagy rakományt tartalmazó, Ro-Ro egységekre felrakodott konténerek, amelyeket felgördítenek az azokat tengeren szállító hajókra, illetve legördítik azokról.

l)

"Kikötőtől kikötőig szállított, hajófedélzeti pótkocsi" : két kikötő között Ro-Ro hajókon rakomány (ezen belül konténerek) szállítására szolgáló pótkocsi. Elsősorban Ro-Ro hajók fedélzetén vagy a kikötői hatóság fennhatósága alá tartozó szárazföldi területeken való üzemeltetésre tervezték.

m)

"Ro-Ro hajó" : Ro-Ro egységek szállítására tervezett hajó.

II. MELLÉKLET

A rakománytípusok osztályozása

A rakománytípusok kiegészítő osztályozása ro-ro konténerek esetében

(1) Ezek a kategóriák megfelelnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága 21. számú ajánlásának.

(2) A bejegyzett mennyiség az áruk bruttó súlya a csomagolással együtt, de a konténerek és a Ro-Ro egységek önsúlya nélkül.

(3) Csak az egységek száma.

III. MELLÉKLET

NST 2007

IV. MELLÉKLET

HAJÓZHATÓ TENGERPARTI TERÜLETEK

Az alkalmazandó nómenklatúra az abban az évben hatályban lévő földrajzi nómenklatúra (a Közösség külkereskedelmi statisztikájára és a tagállamok közötti kereskedelmi statisztikákra vonatkozó ország- és területnómenklatúra) ( 9 ), amelyre az adatok vonatkoznak.

A kód négy kódelemből áll: az egyes országok ISO alfa 2 szabványos kódja a fent említett nómenklatúrából, amit két nulla követ (pl. a kód Görögország esetében GR00), kivéve azokat az országokat, amelyek két vagy több hajózható tengerparti területre vannak osztva; ezeket a nullától különböző (1 és 7 közötti) negyedik számjegy azonosítja az alábbiak szerint:

V. MELLÉKLET

A HAJÓK REGISZTRÁLÁSÁNAK NEMZETISÉGE

Az alkalmazandó nómenklatúra az abban az évben hatályban lévő földrajzi nómenklatúra (a Közösség külkereskedelmi statisztikájára és a tagállamok közötti kereskedelmi statisztikákra vonatkozó ország- és területnómenklatúra) ( 10 ), amelyre az adatok vonatkoznak.

A kód négy kódelemből áll: az ISO alfa 2 szabványos kód az egyes országokhoz a fent említett névjegyzékből, amit két nulla követ (pl. a GR00 kód Görögország esetében), kivéve a két vagy több nyilvántartással rendelkező országokat, amelyeket egy nullától különböző negyedik számjegy azonosít az alábbiak szerint:

VI. MELLÉKLET

A HAJÓOSZTÁLYOZÁS TÍPUSA (ICST-COM)

VII. MELLÉKLET

HAJÓMÉRETOSZTÁLYOK

bruttó hordképességben (DWT) és bruttó súlyban (GT)

Ez az osztályozás csak a 100 vagy annál nagyobb tonnatartalmú hajókra érvényes.

VIII. MELLÉKLET

A STATISZTIKAI ADATKÉSZLETEK SZERKEZETE

Az e mellékletben részletezett adatkészletek határozzák meg a Közösség által megkövetelt tengeri szállítási statisztikai adatszolgáltatás gyakoriságát. Minden egyes adatkészlet meghatározza egy behatárolt dimenziókészlet különféle nómenklatúraszinteken alkalmazandó olyan közös jellemzőit az összes többi dimenzió összevonásával, amelyekről jó minőségű statisztikai adatok szükségesek.

ÖSSZESÍTETT ÉS RÉSZLETES STATISZTIKÁK

- A kijelölt kikötők utasforgalmáról és áruforgalmáról továbbítandó adatkészletek: A1, A2, A3, B1, C1, C2, D1, E1, F1 és F2.

- A kijelölt kikötők áruforgalmáról továbbítandó adatkészletek az utasforgalom nélkül: A1, A2, A3, B1, C1, C2, E1, F1 és F2.

- A kijelölt kikötők utasforgalmáról továbbítandó adatkészletek az áruforgalom nélkül: A3, D1, F1 és F2.

- (Sem az áruforgalom, sem az utasforgalom szempontjából) nem kijelölt kikötők forgalmáról továbbítandó adatkészlet: A3.

AZ ADATKÉSZLETEK JOGI STÁTUSA

- Az A1, A2, A3, B1, C1, D1, E1 és F2 adatkészlet továbbítása kötelező.

- A C2 és F1 adatkészlet továbbítása önkéntes.

IX. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája

(a 12. cikk szerint)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők

(a 12. cikk szerint)

X. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament 2008. október 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. április 23-i határozata.

( 2 ) HL L 320., 1995.12.30., 25. o.

( 3 ) Lásd a IX. melléklet A. részét.

( 4 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 5 ) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

( 6 ) Ezek a kategóriák megfelelnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága 21. számú ajánlásának.

( 7 ) A bejegyzett mennyiség az áruk bruttó súlya a csomagolással együtt, de a konténerek és a Ro-Ro egységek önsúlya nélkül.

( 8 ) Csak az egységek száma.

( 9 ) A jelenleg hatályban lévő változatot a Közösség külkereskedelmi statisztikájára és a tagállamok közötti kereskedelmi statisztikákra vonatkozó ország- és területnómenklatúráról szóló, 2006. december 13-i 1833/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) határozta meg.

( 10 ) A jelenleg hatályban lévő változat a Bizottság 1833/2006/EK rendelete (2006. december 13.) a Közösség külkereskedelmi statisztikáiban, illetve a tagállamok közötti kereskedelem statisztikáiban használatos ország- és területnevek jegyzékéről (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.).