A Kúria Kfv.35002/2015/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet
A határozat elvi tartalma:
Többlet tényállási elem hiányában csupán a nem rendeltetésszerű joggyakorlásra nem alapítható elmarasztaló döntés.
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria a dr. Somos Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. október 8. napján kelt 6.K.27.847/2013/14. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 17. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.847/2013/14. számú ítéletét, valamint az alperes 2889321614 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.
Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.
A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felperes fő tevékenységi köre szőlőbor termelése, a 2009. I. n.évben a felperes különböző termelőktől - a , a és a (korábban: ) - vásárolt különböző kategóriájú borszőlőket. A felperes és a részére értékesítést végző gazdasági társaságok áfa adónemben nem független félnek minősülnek. A számlák áfa tartalmát a felperes levonásba helyezte.
Az elsőfokú adóhatóság a 2009. I. n.évre áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott a felperesnél. A revízió részről értékelték a termelőknél lefolytatott vizsgálatok- és a hegybírók, illetőleg a Hegyközségek Nemzeti Tanács adatait, továbbá igazságügyi szakértői bizonyítást folytattak le a borszőlő felvásárlási egységárának megállapítására. Azt is rögzítették, hogy a termelők és a felperes között a gazdasági események megtörténtek.
A revízió megállapításaira tekintettel az elsőfokú adóhatóság 2009. január-március hónapokra 10.927.000 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, a jogosulatlan igénylésnek minősülő 7.374.000 forint után adóbírságot szabott ki.
Indokolása szerint a számlakibocsátók azért tudtak a piacinál magasabb eladási árat alkalmazni, mert a az üzleti partnereknél végzett művelés költségeit fiktív tételekkel megemelte (ezáltal a cégcsoporthoz tartozó cégeknek befizetendő áfája nem keletkezett, amelyekről a cégcsoport tagjai tudtak). Határozatát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 1.§ (8) bekezdésére alapította, és a szokásos piaci árhoz képest állapította meg, hogy a számlákat nem valós gazdasági eseményről állították ki.
Az alperes a 2889321614 számú határozatával az indokolási rész megváltoztatásával helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Rögzítette, hogy a adóigazgatási eljárásában a másodfokú adóhatóság az elsőfokú adóhatóság határozatát megsemmisítette és a tényállás további tisztázása érdekében új eljárás lefolytatására utasított, azonban a művelésre vonatkozó megállapítások hatályon kívül helyezése nem befolyásolja a felperes ügyében tett megállapítások jogszerűségét, azaz a borszőlő vásárlásról szóló számlák hiteltelenségét. A számlákban feltüntetett borszőlő vételárak az igazságügyi szakértői bizonyítás eredményeként kirívóan túlzó mértékűek, nem felelnek meg a piaci viszonyoknak, az egységár túlzott volta miatt hiteltelenek a számlák.
Az alperes az elsőfokú adóhatóság által alkalmazott, Art. 1.§ (8) bekezdése helyett az Art. 2.§ (1) bekezdése alapján minősítette a felperes által befogadott számlákat hiteltelenek. Értékelése szerint ezen hiteltelenség miatt nem következtek be az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 120.§ (1) és 127.§ (1) bekezdés feltételei.
Az elsőfokú bíróság tanúbizonyítási eljárás lefolytatását követően jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet indokolása szerint a felperes nem kérte igazságügyi szakértői bizonyítást, és az általa indítványozott tanúk előadásai nem voltak alkalmasak a szakértői véleményben foglaltak megdöntésére, a borszőlő eltérő egységárának megállapítására. A rendelkezésre álló adatok szerint a számlák árai a szokásos piaci árhoz képest aránytalanul magasak, ez a tény pedig megdönti a számlák hitelességét. Mivel a vizsgált számlákon szereplő adatok valótlannak tekintendők, azokra az áfa levonásának jogát nem lehet alapítani. Az alperes objektív körülményekkel támasztotta alá, hogy a felperes és kapcsolt vállalkozásai között alkalmazott árak kialakítására visszaélés szerűen került sor. A felperes "alaptalanul hivatkozott arra, hogy a vele szerződő feleket az adólevonási jog teljes egészében megillette volna, így az Áfa tv. 67.§ (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásának a jelen ügyben nem volt helye".
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!