Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

11/2002. (III. 20.) AB határozat

Ágfalva Község Önkormányzatának az egyes vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról szóló 17/2000. (XII. 13.) Kt. rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Ágfalva Község Önkormányzatának az egyes vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról szóló 17/2000. (XII. 13.) Kt. rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával az ágfalvai önkormányzat képviselő-testülete nem értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában az Ágfalva Község Önkormányzatának az egyes vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról szóló 17/2000. (XII. 13.) Kt. rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és a rendelet megsemmisítését kérte.

Az indítványozó az Ör.-t azért kifogásolta, mert az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartozó víziközmű vagyonából egyes vagyontárgyakat kivont, azokat forgalomképessé nyilvánította, és a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. rendelkezésére bocsátotta az alaptőke emeléséhez.

Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 79. § (2) bekezdés b) pontjával, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övt.) 20. §-ával, és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.) 6. § (3) bekezdésével, 9. §-ával és 10. §-ával, ezért az sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

Az indítványozó kifejtette, hogy az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartoznak a közművek. Az Övt. 20. §-a és a Vt. 6. § (3) bekezdése értelmében ebbe a vagyoni körbe tartoznak a helyi önkormányzatok tulajdonába adott víziközművek, és azok csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. A Vt. 9. §-a meghatározza az önkormányzati törzsvagyonba tartozó víziközművek működtetésének lehetséges formáit, a 10. § pedig azok használatbaadásáról rendelkezik. Álláspontja szerint a Vt. rendelkezéseiből az következik, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközmű vagyon csak használatba adható az erre a célra létrehozott gazdálkodó szervezet részére.

Az indítványozó álláspontja szerint az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt az a szabály, amely szerint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni, nem értelmezhető úgy, hogy az önkormányzat rendelete a közművagyon korlátozottan forgalomképes jellegét megszüntetheti. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy az Ör. 2. §-ában foglalt szabályozással az önkormányzat nem általános érvénnyel kívánt szabályozni egy helyi társadalmi viszonyt, hanem - visszaélve közhatalmi jogosítványával - konkrét, egyedi jogviszonyt szabályozott.

II.

Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések a következők:

1. Az Alkotmány

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Ötv.:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

"79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:

a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít;

b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni."

3.Övt.:

"20. § (1) A víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek jogszabályok szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről (fenntartásáról), a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről.

(2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók."

4. A Vt.:

"4. § (1) A települési önkormányzat feladata:

b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;

(2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:

a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;"

"6. § (3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként - a külön törvények rendelkezése alapján - a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is)."

"9. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában lévő regionális víziközművek és csatornák vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés)

a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít, vagy

b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedi át."

"10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba."

Vt. 1. számú melléklete:

"Fogalommeghatározások

Etörvény alkalmazásában

26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:

a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;"

5. Az Ör. rendelkezései:

"1. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé tartozó 97 456 382 Ft nettó értékű víz és szennyvíz vagyonából az alábbi vagyontárgyakat kivonja és forgalomképessé nyilvánítja:

- vízmérők;

- szivattyúk és tartozékaik;

- transzformátorok;

- légsűrítők, rotorok és keverők - nettó értékük 1 701 425 Ft.

2. § Az 1. szakaszban forgalomképessé nyilvánított vagyontárgyakat az önkormányzat a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. részére rendelkezésre bocsátja az alaptőke emeléshez.

3. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a kihirdetésről a jegyző gondoskodik."

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Ör. 1. §-a az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó víziközmű vagyonának egyes megjelölt vagyontárgyait a törzsvagyonából kivonta és azokat forgalomképessé nyilvánította. Az Ör. 2. §-a pedig az önkormányzati törzsvagyonból kivont vagyontárgyakat gazdasági társaság tulajdonába apporálta.

2. Az Ötv. 78. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

Az Ötv. 79. § (1) bekezdése alapján törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az önkormányzati törzsvagyon tehát a kötelező önkormányzati feladatok és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához szükséges alapvető anyagi feltételek biztosítását hivatott szolgálni és garantálni.

Az Ötv. 8. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát képezi a település egészséges ivóvízellátásáról való gondoskodás. Az Ötv. e rendelkezése, valamint a 79. § (1) bekezdése alapján a 79. § (2) bekezdés b) pontja az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes körébe sorolja a közműveket. Az Övt. 20. §-a kimondja, hogy a víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek üzemeltetéséről és azok az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, korlátozottan forgalomképesek és csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.

Az Ötv. és az Övt. fenti rendelkezéseivel összhangban a Vt. 4. § (1) és (2) bekezdése megállapítja a települési önkormányzatoknak a helyi víziközművekkel kapcsolatos és a vízgazdálkodási tevékenységével, mint közfeladatok körében kötelezően ellátandó feladatait, a 6. § (3) bekezdése pedig kinyilvánítja a víziközművek korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni jellegét. A Vt. 1. számú mellékletének 26. pontja megállapítja a törvény alkalmazása szempontjából a vízilétesítmény (víziközmű) fogalmát és ezen belül külön is meghatározza a közcélú vízilétesítmény rendeltetését, amely szerint azok a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást szolgálják. A Vt.-ben meghatározott e vízilétesítmények képezik az önkormányzat korlátozottan forgalomképes víziközmű törzsvagyona körét.

A Vt. által meghatározott víziközmű törzsvagyon körébe tartoznak az Ör. 1. §-ában meghatározott, az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai köréből kivett és forgalomképessé nyilvánított vagyontárgyak is, mert azok a víziközmű-rendszer elengedhetetlen tartozékai.

3. Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának első mondata szerint az önkormányzati törzsvagyon körében korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. Az Ötv. e rendelkezése az önkormányzatokat csak a törvényben meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körének bővítésére hatalmazta fel.

Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának első mondata alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartoznak a közművek. Az Övt. 20. §-a és a Vt. 6. §-a is kinyilvánítja a víziközművek korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni jellegét, tehát azok ex lege tartoznak az önkormányzat törzsvagyoni körébe. Az önkormányzatok a törvényben meghatározott e törzsvagyoni kört nem szűkíthetik.

Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának második mondata szerint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény, vagy helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Az Ötv. e rendelkezése nem az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körének megállapítására, hanem e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeinek meghatározására ad felhatalmazást. Az Ötv. e felhatalmazása alapján az e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeit elsődlegesen törvény állapíthatja meg, önkormányzati rendelet e tárgykörben csak törvény keretei között rendelkezhet.

A Vt. 9. § (1) bekezdése meghatározza az önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközművek működtetésének formáit. E rendelkezés szerint az önkormányzat e törzsvagyon működtetésére: saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át. A 10. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát a képviselő-testület adja használatba.

A Vt. 9. §-a és 10. §-a tehát meghatározza a víziközművek működtetésének formáit, az e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeit. Az önkormányzat e vagyontárgyakat csak a Vt.-ben meghatározott formákban működtetheti, tehát a működtetés konkrét formáját határozhatja meg. A Vt. alapján az önkormányzat e vagyontárgyak működtetésének csak időleges jogát engedheti át koncessziós szerződésben és adhatja használatba gazdálkodó szervezet részére. Az Ör. 2. §-a a víziközmű törzsvagyon körébe tartozó megjelölt vagyontárgyait gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátotta, ezáltal azokat véglegesen kivonta az önkormányzat törzsvagyona köréből.

4. A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. ellentétes a Vt. 6. § (3) bekezdésével, 9. § (1) bekezdésével, 10. § (1) bekezdésével és 1. számú melléklete 26. pontjával, az Övt. 20. §-ával, továbbá az Ötv. 16. § (1) bekezdésével és 79. § (2) bekezdésével, ezért az sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-t a rendelkező részben foglaltak szerint teljes egészében megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 558/H/2001.

Tartalomjegyzék