Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

11/2002. (III. 20.) AB határozat

Ágfalva Község Önkormányzatának az egyes vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról szóló 17/2000. (XII. 13.) Kt. rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Ágfalva Község Önkormányzatának az egyes vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról szóló 17/2000. (XII. 13.) Kt. rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával az ágfalvai önkormányzat képviselő-testülete nem értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában az Ágfalva Község Önkormányzatának az egyes vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról szóló 17/2000. (XII. 13.) Kt. rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és a rendelet megsemmisítését kérte.

Az indítványozó az Ör.-t azért kifogásolta, mert az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartozó víziközmű vagyonából egyes vagyontárgyakat kivont, azokat forgalomképessé nyilvánította, és a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. rendelkezésére bocsátotta az alaptőke emeléséhez.

Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 79. § (2) bekezdés b) pontjával, az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övt.) 20. §-ával, és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.) 6. § (3) bekezdésével, 9. §-ával és 10. §-ával, ezért az sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

Az indítványozó kifejtette, hogy az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartoznak a közművek. Az Övt. 20. §-a és a Vt. 6. § (3) bekezdése értelmében ebbe a vagyoni körbe tartoznak a helyi önkormányzatok tulajdonába adott víziközművek, és azok csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. A Vt. 9. §-a meghatározza az önkormányzati törzsvagyonba tartozó víziközművek működtetésének lehetséges formáit, a 10. § pedig azok használatbaadásáról rendelkezik. Álláspontja szerint a Vt. rendelkezéseiből az következik, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközmű vagyon csak használatba adható az erre a célra létrehozott gazdálkodó szervezet részére.

Az indítványozó álláspontja szerint az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt az a szabály, amely szerint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni, nem értelmezhető úgy, hogy az önkormányzat rendelete a közművagyon korlátozottan forgalomképes jellegét megszüntetheti. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy az Ör. 2. §-ában foglalt szabályozással az önkormányzat nem általános érvénnyel kívánt szabályozni egy helyi társadalmi viszonyt, hanem - visszaélve közhatalmi jogosítványával - konkrét, egyedi jogviszonyt szabályozott.

II.

Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések a következők:

1. Az Alkotmány

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Ötv.:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

"79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:

a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít;

b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni."

3.Övt.:

"20. § (1) A víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek jogszabályok szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről (fenntartásáról), a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről.

(2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók."

4. A Vt.:

"4. § (1) A települési önkormányzat feladata:

b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;

(2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni:

a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;"

"6. § (3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként - a külön törvények rendelkezése alapján - a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is)."

"9. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában lévő regionális víziközművek és csatornák vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés)

a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít, vagy

b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedi át."

"10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba."

Vt. 1. számú melléklete:

"Fogalommeghatározások

Etörvény alkalmazásában

26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:

a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;"

5. Az Ör. rendelkezései:

"1. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé tartozó 97 456 382 Ft nettó értékű víz és szennyvíz vagyonából az alábbi vagyontárgyakat kivonja és forgalomképessé nyilvánítja:

- vízmérők;

- szivattyúk és tartozékaik;

- transzformátorok;

- légsűrítők, rotorok és keverők - nettó értékük 1 701 425 Ft.

2. § Az 1. szakaszban forgalomképessé nyilvánított vagyontárgyakat az önkormányzat a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. részére rendelkezésre bocsátja az alaptőke emeléshez.

3. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a kihirdetésről a jegyző gondoskodik."

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Ör. 1. §-a az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó víziközmű vagyonának egyes megjelölt vagyontárgyait a törzsvagyonából kivonta és azokat forgalomképessé nyilvánította. Az Ör. 2. §-a pedig az önkormányzati törzsvagyonból kivont vagyontárgyakat gazdasági társaság tulajdonába apporálta.

2. Az Ötv. 78. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

Az Ötv. 79. § (1) bekezdése alapján törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az önkormányzati törzsvagyon tehát a kötelező önkormányzati feladatok és hatáskör ellátásához, a közhatalom gyakorlásához szükséges alapvető anyagi feltételek biztosítását hivatott szolgálni és garantálni.

Az Ötv. 8. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát képezi a település egészséges ivóvízellátásáról való gondoskodás. Az Ötv. e rendelkezése, valamint a 79. § (1) bekezdése alapján a 79. § (2) bekezdés b) pontja az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes körébe sorolja a közműveket. Az Övt. 20. §-a kimondja, hogy a víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek üzemeltetéséről és azok az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, korlátozottan forgalomképesek és csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.

Az Ötv. és az Övt. fenti rendelkezéseivel összhangban a Vt. 4. § (1) és (2) bekezdése megállapítja a települési önkormányzatoknak a helyi víziközművekkel kapcsolatos és a vízgazdálkodási tevékenységével, mint közfeladatok körében kötelezően ellátandó feladatait, a 6. § (3) bekezdése pedig kinyilvánítja a víziközművek korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni jellegét. A Vt. 1. számú mellékletének 26. pontja megállapítja a törvény alkalmazása szempontjából a vízilétesítmény (víziközmű) fogalmát és ezen belül külön is meghatározza a közcélú vízilétesítmény rendeltetését, amely szerint azok a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást szolgálják. A Vt.-ben meghatározott e vízilétesítmények képezik az önkormányzat korlátozottan forgalomképes víziközmű törzsvagyona körét.

A Vt. által meghatározott víziközmű törzsvagyon körébe tartoznak az Ör. 1. §-ában meghatározott, az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai köréből kivett és forgalomképessé nyilvánított vagyontárgyak is, mert azok a víziközmű-rendszer elengedhetetlen tartozékai.

3. Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának első mondata szerint az önkormányzati törzsvagyon körében korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. Az Ötv. e rendelkezése az önkormányzatokat csak a törvényben meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körének bővítésére hatalmazta fel.

Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának első mondata alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körébe tartoznak a közművek. Az Övt. 20. §-a és a Vt. 6. §-a is kinyilvánítja a víziközművek korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni jellegét, tehát azok ex lege tartoznak az önkormányzat törzsvagyoni körébe. Az önkormányzatok a törvényben meghatározott e törzsvagyoni kört nem szűkíthetik.

Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjának második mondata szerint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény, vagy helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Az Ötv. e rendelkezése nem az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai körének megállapítására, hanem e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeinek meghatározására ad felhatalmazást. Az Ötv. e felhatalmazása alapján az e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeit elsődlegesen törvény állapíthatja meg, önkormányzati rendelet e tárgykörben csak törvény keretei között rendelkezhet.

A Vt. 9. § (1) bekezdése meghatározza az önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközművek működtetésének formáit. E rendelkezés szerint az önkormányzat e törzsvagyon működtetésére: saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át. A 10. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát a képviselő-testület adja használatba.

A Vt. 9. §-a és 10. §-a tehát meghatározza a víziközművek működtetésének formáit, az e vagyontárgyakkal való rendelkezés feltételeit. Az önkormányzat e vagyontárgyakat csak a Vt.-ben meghatározott formákban működtetheti, tehát a működtetés konkrét formáját határozhatja meg. A Vt. alapján az önkormányzat e vagyontárgyak működtetésének csak időleges jogát engedheti át koncessziós szerződésben és adhatja használatba gazdálkodó szervezet részére. Az Ör. 2. §-a a víziközmű törzsvagyon körébe tartozó megjelölt vagyontárgyait gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátotta, ezáltal azokat véglegesen kivonta az önkormányzat törzsvagyona köréből.

4. A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. ellentétes a Vt. 6. § (3) bekezdésével, 9. § (1) bekezdésével, 10. § (1) bekezdésével és 1. számú melléklete 26. pontjával, az Övt. 20. §-ával, továbbá az Ötv. 16. § (1) bekezdésével és 79. § (2) bekezdésével, ezért az sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-t a rendelkező részben foglaltak szerint teljes egészében megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 558/H/2001.

Tartalomjegyzék