EH 2007.1744 Meghibásodott fogyasztási cikket a forgalmazó - három munkanapon belüli érvényesítés esetén - köteles kicserélni [151/2003. (IX. 22.) Korm. r. 7. §, 1997. évi CLV. tv. 6. §].
Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság határozatával a felperest 1 000 000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta fogyasztói bejelentés alapján. A fogyasztó 2006. február 20-án a felperes győri üzletében záráskor, eredeti csomagolásban, két darab mobiltelefont vásárolt. Az egyik készüléket a bejelentő visszavitte két napon belül az üzletbe, ahol a telefont egy hónapos határidővel javításra vették át átvételi elismervény-jegyzőkönyv alapján. Megállapította az elsőfokú közigazgatási szerv, hogy a felperes győri üzletében a fogyasztó minőségi kifogásának intézésénél nem tartották be az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §-ának előírásait. Ennek betartása a forgalmazóra kötelező, a forgalmazó a hiba okát csak később, a jogszabályban előírt csereigény érvényesítése után vizsgálhatja.
A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2006. július 11-én meghozott határozatával a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 6. §-ának e) pontja, valamint a Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése és 7. §-a alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a panaszos a vásárolt készüléket két nap múlva visszavitte az üzletbe, mivel azt nem lehetett rendeltetésszerűen használni. A felperes győri üzletének vezetője azt nyilatkozta, hogy a telefont beküldték vizsgálatra és tájékoztatták a panaszost, hogy a szerviz véleményétől függően fogják kicserélni a telefont, a helyszínen nem áll módjukban megállapítani a csereigény indokoltságát. A szerviz a csereigény indokoltságát megállapította, a panaszos az új készüléket átvehette.
A Korm. rendelet 7. §-a értelmében, ha a fogyasztó három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. § (1) bekezdésének a) pontjára, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni. Megállapította az alperes, hogy a felperesi társaság e rendelkezés figyelmen kívül hagyásával az általános jótállásra vonatkozó rendelkezések alapján intézte a panaszos minőségi kifogását, ezért annak jogszabálysértő intézése miatt az Fgytv. 48. §-ának (1) és (2) bekezdése alkalmazásával fogyasztóvédelmi bírságot kellett a felperessel szemben kiszabni.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Korm. rendelet 7. §-ára hivatkozással megállapította, hogy e rendelkezés alapján nincs helye a hiba eredetének kicserélés előtti vizsgálatára, a forgalmazó a fogyasztási cikket azonnal köteles kicserélni, amennyiben a hiba a rendeltetésszerű működést akadályozza. A tartós fogyasztási cikkek esetén a három munkanapon belül érvényesített csereigény épp azt valószínűsíti, hogy a hiba gyári eredetű. Ilyen, szinte azonnal észlelt hiba esetén az R. tehát kötelezővé teszi a termék cseréjét és eltér a Ptk. általános szabályaitól. Mindez nem jelenti azt, hogy a forgalmazó ne lenne jogosult a termék hibájának eredetét vizsgálni. Miután kicserélte a készüléket, jogosult vizsgálni a hiba eredetét és amennyiben azt tapasztalja, hogy az a vásárlást követően keletkezett okra vezethető vissza, illetve rendeltetésellenes használat eredménye, a polgári jog általános szabályai szerint érvényesítheti kártérítési igényét a fogyasztóval szemben.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Korm. rendelet 7. §-ába ütközően jogszabálysértő, mert nyelvtani értelmezéssel nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy e rendelkezés a csere intézésének határidejét azonnal vagy három napon belül írná elő, mivel a csere intézésére kifejezett határidőt nem állapít meg. E tekintetben a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) irányadó, amelynek 4. §-a szerinti megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, lehetőleg 15 napon belül kell a csereigényt intézni. Így az a megállapítás sem állja meg a helyét, hogy a csereigény nem azonnali intézése, azt egy konkrétan meg nem határozott időre tolná ki, és ezáltal kiüresedne a Korm. rendelet 7. §-ának lényege. A felperes vitatta a megyei bíróságnak azt a megállapítását is, hogy a három munkanapon belül érvényesített csereigény a hiba gyári eredetét valószínűsítené (pl. a beázás, rongálódás miatti hibák időben függetlenek a vásárlás időpontjától). A három munkanapon belüli csereigények előzetes vizsgálat nélküli teljesítése vezetne tehát parttalanul sok és kezelhetetlen fogyasztói igényhez.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a Korm. rendelet 7. §-a kivételt jelent az általános szabályoktól, a felperes jogtalanul vizsgálta be a háromnapos csereigény érvényesítése esetén a terméket, a vásárló igényt tarthat a termék azonnali cseréjére.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Korm. rendelet 7. §-a alapján, ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesített csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A GKM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint a forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
A 4. § (2) bekezdése előírja, hogy a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
A Korm. rendelet 7. §-a kivételes szabályt tartalmaz arra az esetre, ha fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesíti jótállási csereigényét. Ezen rendelkezés abban jelent kivételt a GKM rendelet 4. §-a alól, hogy a csereigény három munkanapon belüli érvényesítése esetén a forgalmazó nem alkalmazhatja a GKM rendelet 4. §-ának (1) bekezdését, vagyis nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut - amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál - előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni.
Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, a GKM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése irányadó a Korm. rendelet szerinti kicserélés tizenöt napos határidejére is.
Tévedett tehát a felperes a GKM rendelet 4. § (1) bekezdésének alkalmazásában, mert ez a szabály a három munkanapon belül érvényesített jótállási csereigényre nem vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság megyei bírósággal egyező álláspontja szerint, miután a Korm. rendelet 7. §-a alkalmazásában az előzetes vizsgálatot igénylő kijavításra nem ad a jogszabály lehetőséget, ebből értelemszerűen következik a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége a forgalmazó részéről.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.