722/B/1996. AB határozat

Somogyzsitfa Község Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 10/1994. (XII. 20.) Ök. sz. rendelete 8. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Somogyzsitfa Község Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 10/1994. (XII. 20.) Ök. sz. rendelete 8. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

1. Somogyzsitfa község képviselő-testülete 10/1994. (XII. 20.) Ök. sz. alatt kiadott rendeletével (a továbbiakban: Ör.) építményadó kötelezettséget vezetett be. Az Ör. 6. § (1) bekezdése szerint "Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás céljára szolgáló épület, épületrész, (a továbbiakban: építmény)" A 9. és 10. § az adóalapot, az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete után veszi számításba, mértékét pedig évi 300 Ft/m2-ben állapítja meg. Az Ör. 8. § (1) bekezdése a)-j) pontokba szedett tíz adómentességi tételt sorol fel. A b) pont szerint mentes az adó alól "valamennyi lakás, ha az állandó bejelentett családtagok, hozzátartozók által ténylegesen állandóan lakják, függetlenül a lakás méretétől és nagyságától."

2. Az indítványozó az Ör. 8. § (1) bekezdés b) pontját az Alkotmánynak a hátrányos megkülönböztetést tiltó 70/A. § (1) bekezdését sértő rendelkezésnek tartja. A rendelet azért diszkriminatív, mert az "a helyi választási joggal nem rendelkező, nem helyi lakosok megadóztatására született" - írja az indítványozó -, míg a helyi lakos építménytulajdonosok "a lakás méretétől, komfortfokozatától és a lakók számától függetlenül teljes adómentességet élveznek."

3. Az indítvány megalapozatlan.

3.1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. §-a hat pontba foglalja, mely ingatlanok mentesek az építményadó kötelezettsége alól. A 6. § d) pont pedig felhatalmazza a helyi önkormányzatot arra, hogy a törvényi mentességeket további mentességekkel bővítse. Az Ör. 8. § (1) bekezdésében meghatározott adómentességek nem ellentétesek a Htv. megjelölt rendelkezéseivel, s a képviselő-testület törvényesen élt az adómentesség kiterjesztését megengedő jogkörével.

3.2. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ába foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése csak a jogszabály tárgyi és alanyi összefüggésében, a jogosultak és kötelezettek összevetése alapján vizsgálható. Ha az adott szabályozási koncepción belül valamely csoportra vonatkozóan a jogszabály nem differenciál, nem állapítható meg diszkrimináció pusztán azért, mert más csoportba tartozókra a jogszabály eltérő rendelkezést ír elő. [21/1990. (X. 4.) AB határozat - ABH 1990. 77; 4/1993. (II. 12.) AB határozat - ABH 1993. 65.] Az Ör. kifogásolt rendelkezése azokat mentesíti az építményadó alól, akik az ingatlant állandó bejelentéssel ténylegesen lakásként használják. E szabályozási csoporton belül a rendelet nem tesz különbséget az adóalanyok között. A másik csoportba azok a tulajdonosok tartoznak, akik ténylegesen és állandó jelleggel nem laknak az építményükben. E csoporton belül sem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a községi rendelet, hiszen közömbös az Ör. szempontjából, hogy a lakásként nem használt építmény tulajdonosa Somogyzsitfa másik építményének vagy az ország más településén épült ház lakásának állandóan bejelentett lakója-e vagy sem.

4. Az Ör. 8. § (1) bekezdés b) pontja nem sérti sem a Htv. előírásait, sem az Alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezését, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1997. április 21.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró