Az Esztergomi Járásbíróság P.21414/2010/28. számú határozata ajándék visszakövetelése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 87. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 579. §, 582. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Ruzsits Ákos

Kapcsolódó határozatok:

*Esztergomi Járásbíróság P.21414/2010/28.*, Tatabányai Törvényszék Pf.20039/2012/5., Kúria Pfv.21920/2012/3. (BH 2014.7.211)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

Az Esztergomi Városi Bíróság dr. Ilosvai Gábor pártfogó ügyvéd (2500 Esztergom, Petőfi Sándor u. 8.) által képviselt FELP (2510 Dorog) felperesnek, dr. Knáb Gabriella ügyvéd (2510 Dorog, Széchenyi ltp. 4.) által képviselt ALP (2510 Dorog) alperes ellen ajándék visszakövetelése iránt indított peres eljárásban meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi alperest a Dorog, xxx. hrsz.-ú "lakás " megnevezésű, természetben a Dorog, B ltp. x szám alatti ingatlan 64/100-ad tulajdoni hányadának, mint ajándéknak a felperes részére történő visszaadására.

A bíróság kötelezi alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 104.400,-(azaz száznégyezer-négyszáz)forint eljárási illetéket.

A bíróság megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díjat egészében alperes köteles viselni.

A bíróság megkeresi a Dorogi Körzeti Földhivatalt, hogy a ALP felperes (születési neve és ideje; anyja neve, 2510 Dorog, B. ltp. x szám) alperes nevén vezetett Dorog xxx Hrsz.-ú "lakás" megnevezésű ingatlan vonatkozásában, az ingatlan 64/100-ad tulajdoni hányadára vonatkozóan FELP felperes (születési helye és ideje; anyja neve, 2510 Dorog, C u. x szám) tulajdonjogát - ajándék visszakövetelése jogcímen - az ingatlannyilvántartásba jegyezze be.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet az Esztergomi Városi bíróságon írásban 3 azonos példányban kell benyújtani, a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz címezve. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek közösen kérik;

Peres felek kérhetik tárgyalás tartását, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresetlevele, felek személyes meghallgatása, DT, ET, FT, GT és HT tanúvallomásai és a perben becsatolt és beszerzett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Alperes huzamos ideje a Dorog, B. ltp. x szám alatti Dorog, xxx hrsz.-ú (a továbbiakban: ingatlan) tulajdonaként nyilvántartott lakásban él, az ingatlan korábban Dorog Város Önkormányzata tulajdonában volt, azt alperes mint bérlő használta. Peres felek 2004. őszén ismerkedtek meg, közöttük baráti viszony alakult ki, a kapcsolatot rendszeresen tartották egymással. 2004. őszén felmerült az, hogy az önkormányzat az ingatlant a bérlő részére értékesíti. Alperes azzal kereste meg gyermekeit, hogy az ingatlan megvásárlásához számára adjanak pénzt, hogy megvehesse azt, majd az ingatlant nevükre íratja, ő pedig haszonélvező lesz. Alperes gyermekei az ingatlan megvásárlásához pénzt nem tudtak alperesnek adni. Alperes a felperest az ingatlan megvételének lehetőségéről tájékoztatta. Dorog Város Önkormányzata a 252/2004.(XI.26.) számú képviselő-testületi határozattal döntött az ingatlan alperes részére történő értékesítéséről. Az önkormányzat az ingatlan forgalmi értékét 3.600.000,-forintban határozta meg, meghatározta, hogy az ingatlan vételára egyösszegű teljesítés esetén 2.304.000,-forint, az ingatlan értékesítését az önkormányzat megbízásából az Unicent Kft. végezte. Az ingatlan 2.304.000,-forint összegű vételárát a felperes fizette meg 2005. január 4. napján postai feladással az önkormányzat megbízásából eljáró Kft. részére. 2005. január 5. napján mint bérlő alperes adatlapot töltött ki vételi joga gyakorlásához, azzal a tartalommal, hogy az ingatlant a bérlő saját részre a szerződéskor egy összegű fizetéssel vásárolja meg. Az ingatlan adásvételi szerződés 2005. január 26. napján kelt, amellyel alperes az ingatlant az önkormányzattól megvásárolta. Az adásvételi szerződés rögzíti, hogy az ingatlan megállapított vételára 2.880.000,-forint, amelyből a vevőt 20% kedvezmény illet meg, így a fizetendő összeg 2.304.000,-forint. A szerződésben az eladó nyilatkozott, hogy a vételár megfizetése korábban megtörtént.

Az ingatlan megvásárlásához szükséges 2.304.000,-forintot felperes saját vagyonából biztosította alperes részére, azzal a céllal, hogy alperes az ingatlant megvásárolja, felperes a lakás vételáraként befizetendő 2.304.000,-forintot maga fizette be a postán, alperes az ingatlan megvásárlásához juttatott előbbi pénzösszeget elfogadta. Felperes a pénzösszeget, a lakás vételárát ajándékként, azzal a céllal és szándékkal biztosította alperes részére, hogy végső soron az ingatlan tulajdonához felperes jut, alperes felperes ezen céljáról, szándékáról tudott, a pénzösszeget mindezek ismeretében fogadta el felperestől a lakás megvásárlásához. Felperes tudott arról, hogy az ingatlant alperes, mint bérlő jogosult megvásárolni, hogy azt alperes vásárolja meg a felperes által biztosított pénzösszegből. Peres felek azt nem tisztázták, hogy az ingatlan alperesi megvásárlását követően, alperesi tulajdonszerzést követően felperes az ingatlanon milyen módon és feltételekkel szerez tulajdonjogot.

Peres felek kapcsolata megromlott 2005. februárjában, kapcsolatuk megszűnt, ezt követően a kapcsolatfelvételt felperessel alperes elhárította.

Felperes az adásvétel idején 84 éves volt, azt gondolta, hogy azzal, hogy az ingatlan megvásárlásához a pénzt biztosította, a lakás az övé, magát lényegében az ingatlan tulajdonosának tekintette, annak ellenére, hogy tudta, hogy az ingatlant alperes volt jogosult megvásárolni, hogy az ingatlan vevője alperes lesz. Felperes számára 2010 évben derült ki, akkor tudta meg, hogy az ingatlan nem az övé, az ingatlan nem került a tulajdonába.

Felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest ajándék visszakövetelése jogcímen a Dorog xxx hrsz.-ú ingatlan 64/100-ad tulajdoni hányadának a felperes részére történő visszaadására és intézkedjen a bíróság felperes tulajdonjoga bejegyzése iránt. Felperes kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére alperes köteles. Alperes kérte a kereset elutasítását, és felperes kötelezését a jogi képviselettel felmerült perköltsége megfizetésére, amely perköltséget, mint ügyvédi munkadíjat a vonatkozó miniszteri rendeletében alapján kért megállapítani.

Felperes keresete alapos az alábbiak szerint: