BH 2018.6.162 I. A költségvetési csalásnál a vádemelés időpontja zárja le a bűncselekmény-egységet, így valamennyi, az addig eltelt időszakban megvalósult tényállásszerű részcselekmény a törvényi egység körébe tartozik függetlenül attól, hogy azt különböző adó- és járuléknemekre követték el, ahogy akkor is, ha azok külön-külön nem minősülnének bűncselekménynek. A bűncselekmény minősítésénél a részcselekményekkel együttesen okozott vagyoni hátrányra kell tekintettel lenni [Btk. 396. § (1)-(5) bek.].

II. A költségvetési csalás törvényi szabályozása szerint az egyébként egységként értékelt cselekmény nem ütközhet az (1) bekezdésbe és egyben a (7) bekezdésbe. Az (1) bekezdés szerinti cselekménnyel - vagy annak törvényi egységet alkotó részcselekményeivel - az elkövető vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, míg a (7) bekezdés szerinti, ún. adminisztratív költségvetési csalás bűntette akkor állapítható meg, ha a cselekmény nem eredményezett vagyoni hátrányt [Btk. 396. § (1) és (7) bek.].

[1] A járásbíróság a 2016. február 16. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, c) pont, (3) bek. a) pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre és 350 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, továbbá három évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetői tisztségének betöltésétől, a szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén azt börtönben kell a terheltnek letöltenie, és abból legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2000 forintban állapította meg, így összesen 700 000 forint pénzbüntetést szabott ki; az előterjesztett polgári jogi igényt elutasította, rendelkezett a bűnjelekről, a zár alá vétel feloldásáról és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A fellebbezések folytán másodfokon eljáró törvényszék a 2017. március 9. napján kelt ítéletével a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, az I. r. terhelt terhére megállapított költségvetési csalás bűntettét a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja és (7) bekezdése szerint, míg a közbizalom elleni bűncselekményeket egységesen folytatólagosan elkövetettnek minősítette, vele szemben a szabadságvesztés és a foglalkozástól eltiltás kiszabását mellőzte, a pénzbüntetést 210 napi tételre enyhítette, így a pénzbüntetés összegét 420 000 forint összegre változtatta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ügydöntő határozatokkal szemben az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból.

[4] Az indítványozó álláspontja szerint az I. r. terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mert a terhelt jogszerűen kapta meg a betegszállítás ellenértékét, a kifizetés kapcsán megtévesztés nem volt, a terhelt azzal, hogy a betegszállításért kapott ellenértéket nem kizárólagosan a betegszállítás fejlesztésére használta fel, nem valósíthatta meg az 1978. évi IV. törvény 288. §-a szerinti jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, így az elkövetéskor hatályos törvény szerint a cselekmény nem bűncselekmény, ezért az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény alkalmazására vele szemben törvénysértően került sor.

[5] A védő szerint az adott időszakban a betegszállítás állami kötelezettség volt, a szerződő partner részére az állammal megkötött szerződés piaci előnyt nem jelentett, mivel valamennyien egyenlő feltételek mellett köthettek szerződést, ebből következően a betegszállítási díj kapcsán állami támogatásról nem is lehetett szó.

[6] Emellett kifejtette azt is, hogy a társasági adó tekintetében a cselekmény büntethetősége elévült, mert a valótlan tartalmú adóbevallás benyújtásától, azaz 2009. május 31. napjától számított három év eltelte után közölték a megalapozott gyanút védencével, és a nyomozás kezdeti szakasza kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződéshez kapcsolódó magatartásra terjedt ki.

[7] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, illetve az I. r. terheltet bűncselekmény hiányában mentse fel, továbbá a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekmény miatt a társasági adóval összefüggésben az eljárást elévülés miatt szüntesse meg.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak.

[9] Álláspontja szerint az I. r. terhelt azzal, hogy az OEP által finanszírozott tevékenységének igazolására fiktív számlákat nyújtott be, az elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettségének teljesítése körében valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, mind a cselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény, mind az elbíráláskor hatályos Btk. szerint bűncselekményt követett el, és a cselekmény minősítése is törvényes.

[10] A társasági adóval kapcsolatos cselekmény elévülése kapcsán kifejtette, hogy az OEP feljelentése a fiktív számlák vizsgálatára terjedt ki, a nyomozó hatóság az elévülési időn belül adóhatósági megkereséseket, bevallásokat szerzett be, tájékoztatásokat kért és olyan nyomozati cselekményeket végzett, melyek félbeszakították a társasági adóra nézve is az elévülést.

[11] Mindezekre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

[12] A Kúriának a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel kell felülbírálnia.

[13] Bár erre külön a védő nem hivatkozott, a Kúria vizsgálata kiterjedt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 373. § (1) bekezdés I. a) pontja szerinti eljárási szabálysértésre is.

[14] Emellett vizsgálta a Be. 423. § (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, az indítványozó által nem hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértéseket is.

[15] A felülvizsgálati indítványnak a társaságiadó-bevétellel összefüggő elévülése kapcsán a védő által előterjesztettek az alábbiak miatt alaptalanok.

[16] A Be. 373. § (1) bekezdés I. a) pontja szerint az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bűncselekmény büntethetősége elévült. Ez pedig a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok.

[17] A bűncselekmény elévülését azok az - ügy előbbrevitelét célzó, tehát érdemi - eljárási cselekmények szakítják félbe, amelyek ténybeli alapja azonos az utóbb vád tárgyává tett cselekmény ténybeli alapjával (tárgyi feltétel); illetve amelyek meghatározott személy - a későbbi terhelt - ellen, a fentebb említett tények bekövetkezésében, előidézésében játszott szerepének tisztázására irányulnak (személyi feltétel) (BH 2007.363.).

[18] Az I. r. terhelt által képviselt gazdasági társaság 2008. évi társaságiadó-bevallásával összefüggő cselekmények kapcsán az elkövetési idő 2009. május 31. napja, a Btk. 26. § (1) bekezdése szerinti hároméves elévülési idő ekkor kezdődött.