BH 2023.4.113 I. A védőoltás beadásának célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása és ennek tükrében kell vizsgálni a védőoltás ismételt beadásának kötelezettségét, annak egészségügyi kockázatát, az oltás beadásának orvosszakmai szempontból való indokoltságát.

II. A megismételt eljárásra a Kúria korábbi végzésével adott iránymutatás elsőfokú bíróság általi be nem tartása önmagában is a döntés hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlésének kötelezettségét vonja maga után [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 58. § (7) bek.; 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (5), (9) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (5) bek. b) pont, 85. § (2) bek.].

Pertörténet:

Szegedi Törvényszék K.700848/2022/35., Kúria Kfv.37625/2022/8. (*BH 2023.4.113*), 3319/2025. (X. 22.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A gimnázium védőnője 2020. május 7. napján arról tájékoztatta az alperest, hogy az I. és II. rendű felperesek kiskorú gyermeke (a továbbiakban: a gyermek) az iskolai kampányoltás keretében végzendő életkorhoz kötött Hepatitis B elleni védőoltásának beadása nem az arra jogosult iskolaorvos útján történt meg. Tájékoztatása szerint az oltóorvos Németországban élő és praktizáló orvos, aki nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának, és aki két hetet tartózkodott Magyarországon, ezalatt oltotta be a gyermeket 2020. március 4. napján, ugyanazon a napon, amikor a felperesek által tudottan az iskolai kampányoltás is zajlott.

[2] A bejelentés alapján az alperes a felperesekkel szemben 2020. május 11. napján hivatalból eljárást indított és a felpereseket nyilatkozattételre hívta fel. A felperesek beadványukban előadták, hogy 2019 nyarán gyermekorvosuknak jelezték, hogy a gyermeküket szeretnék Hepatitis B elleni immunizálásban részesíteni, a fertőzőbetegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 8. § (4) bekezdése alapján. A gyermek immunizálása 2019. július 17-én az első oltóanyag beadásával megkezdődött.

[3] A felperesek másik nyilatkozata szerint a gyermek oltására az Engerix-B szuszpenziós injekció felnőttek számára védőoltással történt, melyet az I. rendű felperes szerzett be 2019 nyarán. Az oltóanyagot receptre a háziorvos írta fel, azt az I. rendű felperes váltotta ki, hűtőtáskában szállította el a patikából és a beadásig hűtőszekrényben tárolták, hűtőtáskában vitték az oltás helyére is. Az oltás második adagját Budapesten, 2020. március 4-én a külföldön praktizáló orvos végezte. Az első oltást a házi gyermekorvos adta be, a második oltást azonban ő "nem tudta beadni", ezért kérték fel a külföldön praktizáló orvost az oltás elvégzésére. A gyermek iskolájának kampányoltásról szóló tájékoztatását elolvasták, aláírták és jelezték a védőnőnek, hogy a gyermek oltását igazolni fogják, amelyet szeptemberben meg is tettek.

[4] Az alperes az eljárásában megállapította, hogy a gyermek részére a háziorvosa 2019. június 18. napján írta fel a 2 db Engerix-B szuszpenziós injekciót. Mindkét injekciót 2019. július 12-én kiváltották. Megállapította továbbá, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ működési nyilvántartásra vonatkozó adatbázisában a második oltást beadó orvos nem szerepel, aki így Magyarországon érvényes működési nyilvántartással nem rendelkezik, önálló orvosi tevékenység végzésére nem jogosult.

[5] A feltárt tények alapján az alperes a 2020. július 2. napján meghozott BK-01/NEO/2089-10/2020. számú határozatával az I. és II. rendű felpereseket mint a gyermek törvényes képviselőit kötelezte, hogy a jogszabályi előírásokat betartva az iskolai kampányoltás keretében elvégzendő életkorhoz kötött Hepatitis B elleni védőoltás felvételére előzetesen egyeztetett időpontban jelenjenek meg gyermekükkel az iskolaorvosnál és őt oltassák be. Kötelezte továbbá a felpereseket, hogy a jövőben az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatban a jogszabályban előírtaknak megfelelő magatartást tanúsítsanak, továbbá velük szemben 100 000 forint egészségügyi bírságot szabott ki. A védőoltás beadására előírt határidőt 2020. szeptember 30. napjában határozta meg.

[6] Az alperes határozatában a 4. § (1) bekezdésére, az 56. § (1) bekezdésére, az 57. § (1) bekezdésére, illetve a (2) bekezdés a) pontjára, az NM rendelet 5. § (1) bekezdés j) pontjára, a (5), (7) és (9) bekezdéseire, továbbá az Eütv. 110. § (2) bekezdésére, az NM rendelet 3/A. § 17. pontjára, valamint a 4. § (2) bekezdésére hivatkozott.

[7] Az alperes megállapította, hogy a második oltást beadó orvos az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. § (2) bekezdése értelmében Magyarországon önálló orvosi tevékenység végzésére nem jogosult, azaz nem minősül az NM rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti oltóorvosnak. Az oltás helye nem volt beazonosítható, így azt nem lehetett az NM rendelet 3/A. § 17. pontja szerinti oltóhelynek tekinteni. Mindezért az I. és II. rendű felperesek megsértették az NM rendelet 5. § (5) bekezdésében foglaltakat, mely szerint az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat 11 éves kortól iskolai kampányoltások keretében kell elvégezni. Megsértették továbbá az NM rendelet 5. § (9) bekezdését, amely kimondja, hogy iskolai kampányoltás esetében az oltóorvos az iskolaorvos, továbbá az életkorhoz kötött kötelező védőoltás oltóhelyen végezhető. A felpereseknek az NM rendelet 8. § (4) bekezdésére történő hivatkozásával szemben megállapította, hogy a Hepatitis B elleni védőoltás életkorhoz kötötten kötelező oltásnak minősül, a szülők nem nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy külföldi út miatt történt volna a gyermek nem iskolaorvos általi beoltása, továbbá más egyéb indokokat sem sorakoztattak fel, hogy miért választották ezt az eljárást, a szülők továbbá nem adtak be jogszabályszerű kérelmet, amely alapján a gyermekre az általánostól eltérő szabályokat kellett volna alkalmazni.

[8] Az alperes megállapította, hogy a gyermek védőoltása szabályos immunizációnak nem tekinthető, figyelemmel az azt beadó oltóorvos személyére, az oltási hely beazonosíthatatlanságára, az oltási dokumentáció hiányosságára, továbbá arra, hogy "az oltóanyagok különleges érzékenysége miatt a tárolás, szállítás és felhasználás különös figyelmet követel, kérdésessé vált a vakcina hatékonysága", továbbá kétséges az is, hogy a kérdéses oltást a gyermek ténylegesen megkapta-e. A védőoltás beadására kötelezésen túlmenően a felperesekkel szemben az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi. törvény) 13/A. § (6) bekezdése alapján a határozatban részletezett körülmények mérlegelésével megállapított összegű egészségügyi bírság kiszabását is indokoltnak tartotta.

A felperesek keresete, az alperes védekezése, előzményi bírósági határozatok

[9] Az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetükben a felperesek a határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérték. Hivatkozásaik szerint az alperes jogszabálysértően járt el, amikor nem fogadta el a gyermekük által felvett kötelező védőoltás igazolását és a már felvett oltás ismételt felvételére kötelezte a gyermeket.