A Miskolci Törvényszék Mf.22124/2010/6. számú határozata jogellenesség megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 234. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 103. §, 104. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 29. §]

A ...i Bíróság

1.Mf.22.124/2010/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A ...i Bíróság felperesi képviselő neve ügyvéd (iroda: felperesi képviselő székhelye. szám alatti székhelyű) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek - alperesi képviselő neve ügyvéd (iroda: ... Ügyvédi Iroda; alperesi képviselő székhelye szám alatti székhelyű) által képviselt alperes neve (alperes székhelye. szám alatti lakos) alperes ellen, rendkívüli lemondás jogellenességének megállapítása és egyéb iránt a ...i Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében ...on, a 2010. évi május hó 28. napján 2.M.999/2009/21. sorszám alatt hozott ítélet ellen alperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti,-

fellebbezett részét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy 579.300.- (Ötszázhetvenkilencezer-háromszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam visel.

Kötelezi a lperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 150.000.- (Egyszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A munkaügyi bíróság ítéletében felperesnek az Etikai Bizottság eljárása és jelentése jogellenességének megállapítása iránti viszontkereset vonatkozásában a per megszüntetése iránti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy alperes közalkalmazotti jogviszonyát a rendkívüli lemondással jogellenesen szüntette meg.

Kötelezte alperest felperes javára 584.248.- forint lemondási időre járó átlagkereset megfizetésére.

Megállapította, hogy a fegyelmi eljárást felfüggesztő és a fegyelmi eljárást megszüntető intézkedés jogellenes.

Alperes meghaladó, a rendkívüli lemondása jogszerűségének megállapítására, ennek jogkövetkezményeként 292.124.- forint átlagkereset alapul vételével hét havi felmentési időre járó átlagkereset, kétszeres végkielégítés jogcímén tizenhat havi átlagkereset megfizetésére, az Etikai Bizottság eljárása és állásfoglalása jogellenességének megállapítására irányuló viszontkeresetét elutasította.

Alperest kötelezte felperes javára 180.000.- forint részperköltség megfizetésére, megállapította, hogy 453.600.- forint eljárási illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést, melyben elsődlegesen a munkaügyi bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, a felperesi kereset elutasítását, az alperesi rendkívüli lemondás jogszerűségének megállapítására, felperesnek hét havi felmentési időre járó átlagkereset, valamint kétszeres végkielégítés jogcímén tizenhat havi átlagkereset megfizetésére, valamint az Etikai Bizottság eljárása és állásfoglalása jogszabálysértő voltának megállapítására irányuló viszontkeresetének helyt adást, felperesnek mindkét fokú perköltségben marasztalását kérte,-

másodlagosan a munkaügyi bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.

A Pp. 234.§ (1) bekezdésében írt határidőn belül benyújtott fellebbezésben a megállapított tényállást nem tette vitássá, a levont jogkövetkeztést azonban tévesnek tartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi indokokra visszautalással.

Az előbbiekben írt jogorvoslati határidőn túl előterjesztett fellebbezés indokolásában részben vitatta a megállapított tényállást, fenntartotta a levont jogkövetkeztés téves voltára hivatkozását.

Felperes fellebbezési ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

& & & & &

A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének a viszontkereset vonatkozásában részbeni per megszüntetése iránt előterjesztett felperesi kérelmet elutasító,-

továbbá a fegyelmi eljárást felfüggesztő és a fegyelmi eljárást megszüntető felperesi intézkedések jogellenességét megállapító rendelkezéseit, mint fellebbezéssel nem támadottat nem érintette.

A munkaügyi bíróság ítélete tényállásának részbeni támadását tartalmazó, az alperesi fellebbezés indokolásában kifejtett hivatkozásait a megyei bíróság a Pp. 234.§ (1) bekezdésében írt határidő elmulasztása miatt az elkésettség okán már nem vehette figyelembe.

(Csupán megjegyzi a megyei bíróság, hogy amennyiben alperes határidőn belül benyújtott fellebbezésében támadta volna a tényállást, annak kiegészítését kérte volna, a fellebbezés akkor sem lett volna alapos az "injekciós és infúziós therápia" tárgyú írásbeli szabályzat hatályban léte tekintetében. Felperes ugyanis e tárgyú hatályos szabályzat létét tagadta, alperes pedig az általa csatolt szabályzat hatályos voltát állította, így a perben alperest terhelte annak bizonyítási kötelezettsége, hogy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnéséig az általa becsatolt tartalommal a szabályzat hatályban volt. Az alperes által hivatkozott szabályzat, illetve felperes Etikai Bizottsága jelentése, javaslata között valóban annyi azonos, hogy az alperes részére kézbesített utóbbi irat sem tartalmazott aláírást, bélyegző lenyomatot, azonban a két irat között a lényegi eltérés az, hogy az írásbeli szabályzat érvényes és hatályos voltát felperes vitássá tette, míg az Etikai Bizottság jelentése, javaslata kapcsán felek egyező előadást tettek az Etikai Bizottság-i eljárás lefolytatására, a jelentés, javaslat elkészültére, annak peres iratokhoz becsatolt példányának taralmát egyik fél sem vonta kétségbe.)

A megyei bíróság az alperes 22. sorszámú fellebbezését, és az ahhoz tartozó körben az Mf.4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés indokolást a felek közötti jogvita érdemét illetően nem találta alaposnak.

A munkaügyi bíróság a rendelkezésére álló peradatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, azt határidőn belül peres felek maguk sem támadták, így a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást a megyei bíróság a másodfokú eljárásban is irányadónak tekintette.

Osztja a megyei bíróság a munkaügyi bíróság által levont jogkövetkeztést, továbbá annak indokolását a következő - fellebbezés folytán szükségessé vált - kiegészítéssel, kiemeléssel, míg egyebekben a megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítélete indokolásában kifejtettekre csupán visszautal.

Alperes fellebbezésében vitatta a munkaügyi bíróság azon megállapítását, hogy a rendkívüli lemondásban rögzített munkáltatói cselekmények, mulasztások nem alkotnak egységet, és ily módon alperes a rendkívüli lemondását nem az annak alapjául szolgáló okról történt tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gyakorolta.

Osztja a megyei bíróság a munkaügyi bíróság jogi álláspontját abban a körben, hogy a rendkívüli lemondás alapjául szolgálhat jogellenes állapot fenntartása, folyamatos, vagy tartós kötelezettségszegés, ez esetben a szubjektív határidő a jogellenes állapot, illetve a folyamatos kötelezettségszegést megvalósító cselekménysor megszűnésétől számított 15 napon belül még megtartottnak tekintendő.