BH 2014.7.203 Nem elegendő a nem magyar anyanyelvű terheltet arról nyilatkoztatni, hogy érti-e a magyar nyelvet, különösen, ha eziránt az eljárás adatai kétséget támasztanak, hanem kifejezetten arról kell nyilatkoztatni, hogy kívánja-e az eljárás során az anyanyelvét használni. Ennek elmulasztása nem relatív, hanem abszolút eljárási szabálysértés, ha ennek következtében nem kerül sor a tárgyaláson tolmács közreműködésére, mert a tárgyalást így olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 9. §, 114. § (1) bek., 373. § (1) bek. II. d) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.35028/2008/45., Fővárosi Törvényszék Bf.11739/2012/8., Kúria Bfv.1056/2013. (*BH 2014.7.203*)

***********

[1] A kerületi bíróság a 2012. május 3. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében [Btk. 170. § (1) bek., (4) bek. I. fordulata] állapította meg, és ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

[2] A terhelt és védőjének fellebbezése folytán másodfokon eljáró törvényszék a 2013. június 25. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével a kerületi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét testi sértés bűntettének nevezte meg, és szabadságvesztés büntetése felfüggesztésének próbaidejét 2 évre mérsékelte.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát több okra alapította, melyek között olyan okra is hivatkozott, amely a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott ún. abszolút eljárási szabálysértések szempontjából volt értékelendő, és az amellyel kapcsolatos kúriai állásfoglalás mellőzhetetlenül vezetett a jogerős határozat hatályon kívül helyezéséhez és az ügyben első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasításához. E körülményre tekintettel a védő által hivatkozott további felülvizsgálati okok vizsgálatára már nem is került sor. A védő azt sérelmezte, hogy a terhelt ügyében első fokon a tárgyalás megtartására tolmács közreműködése nélkül került sor.

[4] A Legfőbb Ügyészség a védő e felülvizsgálati okra hivatkozásában kifejtettekkel egyetértett. A Kúria eseti döntésében foglaltakra is hivatkozva a tolmács közreműködésének hiányát akként értékelte, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező, ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

[5] A védő felülvizsgálati indítványa a tolmács közreműködésének hiányát kifogásoló részében alapos, és Legfőbb Ügyészség átiratában e körben kifejtettek is maradéktalanul helytállóak.

[6] A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. § (1) bekezdésének II. d) pontja szerint e körbe tartozó eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

[7] A terhelt libanoni állampolgár, arab anyanyelvű személy.

[8] A Be. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a büntetőeljárás nyelve a magyar, a magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.

[9] A Be. 114. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben - regio­nális vagy nemzetiségi nyelvét kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, a magyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként megjelölt más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani.

[10] Az ismertetett törvényi rendelkezések az anyanyelv használatának jogát minden feltétel nélkül biztosítják, a hatóságoknak e körben mérlegelési lehetőségük nincs.

[11] Az ügyben másodfokon eljárt törvényszék a terhelt és védője elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezése elbírálása kapcsán már vizsgálta, hogy a terheltet érte-e sérelem a büntetőeljárásban anyanyelv használati joga kapcsán. Nem tulajdonított azonban kellő jelentőséget a másodfokú határozatban idézett, a nyomozati iratokban található levélnek, melynek szó szerinti szövege a következő:

[12] "Tisztelt Rendőrség:

[13] A multkor nekem telefon rendörség és ezt mondani nekem, ügy lezárni akar, és én nem érteni pontosan magyar. Kérem irni nekem levelet, mit szeretni, én ügy csinálni és lakasomnak küldeni lét szives mert ügyvéd nekem külföldie lenni és nekem ügyvéd kell csak."

[14] A terhelt kézírásában készült levél a nyomozás záró fázisában íródott, szóhasználata és különösen azon kitétele, hogy "…én nem érteni pontosan magyar" a terhelt kellő nyelvismeretét legalábbis megkérdőjelezi.

E levél ismeretében a törvényszék szóhasználata szerint az elsőfokú bíróság nem kellő körültekintetéssel járt el, amikor is a vádlottat a bírósági kihallgatásának kezdetén csak arról kérdezte meg, hogy érti-e a magyar nyelvet és nem nyilatkoztatta egyértelműen arról, hogy a bírósági tárgyaláson kívánja-e anyanyelvét használni.

[15] A Kúria álláspontja szerint azonban a kellő kioktatás hiánya nem a kellő körültekintés hiányát és abból fakadó relatív eljárási szabálysértést, hanem az elsőfokú bíróság részéről olyan eljárási szabálysértést jelent, amely mellett nem hárítható el az a védői felülvizsgálati hivatkozás, mely szerint a terhelt anyanyelv használati joga az elsőfokú eljárásban nem volt biztosított.

[16] Miként azt a Kúria a BH 2013.208. számon közzétett eseti döntésében is leszögezte, a Be. 114. § (1) bekezdésének a tolmács igénybevételével kapcsolatos "kell" kitétele a tolmács kirendelésének kötelező voltát eredményezi, aminek eredményeként a tolmácsnak kötelezően részt kell vennie és közre kell működnie egyebek mellett a tárgyaláson, és ebből fakadóan igénybevétele az eljárás érvényességének, végső soron pedig az ügydöntő határozat érvényességének feltétele.

[17] Az eseti döntésben a Kúria rámutatott arra is, hogy a kirendelt tolmács távolléte azt jelenti, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartják meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

[18] A kifejtettekből következően a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban e körben nem a törvényszék által megjelölt körbe tartozó ún. relatív eljárási szabálysértés, hanem a Kúria által megjelölt ún. abszolút eljárási szabálysértés történt, amely kötelezően - és a további felülvizsgálati hivatkozások taglalása nélkül - a jogerős határozat hatályon kívül helyezéséhez kellett vezessen.