EH 2004.1035 A társasházi közgyűlési határozatot kizárólag a tulajdonostárs támadhatja keresettel. Az 1998. március 1. napját megelőzően hozott közgyűlési határozatok elleni 60 napos keresetindítási határidő - erre vonatkozó rendelkezés hiányában - nem jogvesztő jellegű, emiatt az elkésettség az elévülés szabályai szerint kimenthető. A kimenthetőség miatt a keresetlevél elutasításának, illetőleg a per megszüntetésének nincs helye [Pp. 130. §; 1977. évi 11. tvr. 16. §; 1998. évi CLVII. tv. 32. §].
A perbeli időszakban az I. rendű felperes az alperesi társasház tulajdonostársa, a II. rendű felperes haszonélvezője és tényleges használója volt az I. rendű felperes tulajdonában álló társasházi lakásnak.
A felperesek 2000. március 3. napján benyújtott keresetlevelükben az alperes közgyűlésének 1995. szeptember 18-i, 1996. március 21-i, 1997. április 17-i - a közös költség összegét meghatározó -, valamint az 1998. november 9-i - az I. rendű alperes terhére jelzálogjog bejegyzéséről rendelkező - határozatát támadták, illetőleg kérték azok érvénytelenségének megállapítását. Állították, hogy az említett közgyűlésekre nem kaptak meghívót és részükre a határozatokat sem kézbesítették. Keresetlevelüket - annak elutasítását követő 30 napon belül - 2000. november 14. napján ismét benyújtották, fenntartva így a keresetindítás joghatásait [Pp. 132. § (1) bekezdés]. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 157. § a) pontja alapján - a Pp. 130. § (1) bekezdése g), valamint h) pontjaira utalással - megszüntette a pert. Döntését azzal indokolta, hogy a II. rendű felperes nem tulajdonostárs, ezért nem támadhatja keresettel az alperesi közgyűlés határozatait, ugyanakkor az I. rendű felperes elmulasztotta a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 32. § (1) bekezdésében a perindításra előírt 60 napos jogvesztő határidőt.
A másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta és kiemelte: a Ttv. alkalmazását a keresetindítás időpontja alapítja meg, a támadott közgyűlési határozatok meghozatalától a kereset 2000. március 3-i benyújtásáig a hatvan napos határidő "többszörösen" eltelt. Megjegyezte, hogy a társasházról szóló korábbi jogszabály: az 1977. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Ttvr.) 16. §-a is hatvan napos határidőt írt elő a közgyűlési határozatok megtámadására, a felperesek tehát e jogszabály alapján is késve terjesztették elő kereseti kérelmüket.
A jogerős végzés ellen - mindkét fokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Elsősorban arra hivatkoztak, hogy az 1998. március 1. napját megelőzően meghozott közgyűlési határozatokra nem a Ttv., hanem a Ttvr. rendelkezéseit kell alkalmazni, a Ttvr. pedig nem írt elő határidőt a jogszabálysértő határozatok elleni keresetindításra: a Ttvr. 16. §-a nem az említett határozatok megtámadására, hanem a kisebbségi érdeksérelemmel járó döntésekre vonatkozott és e határidő egyébként sem volt jogvesztő jellegű. Megismételték, hogy az alperes nem kézbesítette részükre sem a közgyűlésre szóló meghívót, sem a meghozott határozatokat, keresetüket a határozatok "tudomásukra jutásától számított jogszabályi határidőn belül" előterjesztették. Mindemellett hivatkoztak arra is, hogy a határozat a Ptk. 234. § (1) bekezdése alapján semmis.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
Az 1998. március 1. napjától hatályos Ttv. 41. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kell elbírálni.
Az idézett rendelkezésből értelemszerűen az következik: annak eldöntésénél, hogy a felperesek elmulasztották-e vagy sem a kereset előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt, a sérelmezett határozatok meghozatalának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni. Az 1998. március 1. napját megelőzően meghozott közgyűlési határozatokra ezért a Ttvr., az ezt követően meghozottra a Ttv. rendelkezései irányadóak.
A Ttvr. 16. §-a és a Ttv. 32. § (1) bekezdése szerint is kizárólag a "tulajdonostárs" fordulhat keresettel a bírósághoz a társasház közgyűlési határozata érvénytelenségének megállapítása iránt, ezért abban helytálló mindkét fokú bíróság álláspontja, hogy a tulajdonjoggal nem rendelkező II. rendű felperesnek nincs keresetindítási jogosultsága. A II. rendű felperes alaptalanul hivatkozik a felülvizsgálati kérelmében a vele szemben hozott, a Pp. 130. § (1) bekezdésének g) pontjára utalással a Pp. 157. § a) pontjára alapított pert megszüntető rendelkezés jogszabályt sértő voltára.
Az előzőekben kifejtettek értelmében az 1998. november 9. napján meghozott közgyűlési határozatot sérelmező I. rendű felperesi kereseti kérelem tekintetében mindkét fokú bíróság ugyancsak helyesen alkalmazta a Ttv. 32. § (1) bekezdésében foglaltakat. Az I. rendű felperes bizonyítottan elmulasztotta a 60 napos határidőt, amely jogvesztő határidő, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdésének h) pontjára figyelemmel a pert e részében - a Pp. 157. § a) pontja alapján - valóban meg kellett szüntetni.
A felülvizsgálati kérelem okfejtése kapcsán utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a társasház közgyűlésének határozatai - a törvény eltérő szabályozása folytán - nem tekinthetők a tulajdonostársak olyan szerződési nyilatkozatának, amelyekre a semmis szerződés érvénytelenségére vonatkozó Ptk. 234. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazhatók lennének.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a II. rendű felperes keresete, és az I. rendű felperesnek az 1998. november 9-i közgyűlési határozat elleni kereseti kérelme tárgyában hozott pert megszüntető rendelkezést a jelen ügyben még irányadó Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az I. rendű felperesnek az 1995. szeptember 18., 1996. március 21., valamint 1997. április 17. napján meghozott közgyűlési határozatok elleni keresete határidőben történő előterjesztésének elbírálására azonban nem a Ttv., hanem a Ttvr. vonatkozó rendelkezése irányadó.
A Ttvr. 16. § szerint: ha a közgyűlés határozata a jogszabályt vagy az alapító okirat rendelkezését sérti, illetőleg a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozat érvénytelenségének megállapítása iránt - a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül - bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. Az idézett rendelkezés folytán az I. rendű felperes a sérelmezett határozatok meghozatalától számított hatvan napos határidő alatt nyújthatta be hatályosan keresetét. Mindkét fokú bíróság tévedett, amikor figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy ez a keresetindítási határidő - a törvény erre vonatkozó rendelkezésének hiányában - nem jogvesztő jellegű, emiatt jogi lehetőség van a mulasztás kimentésére, az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával (Ptk. 326. §). Ebből okszerűen következik, hogy a kereset elkésettségét a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe [Pp. 130. § (1) bekezdés f) pont], így nem alkalmazható a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés sem. Az 1998. március 1. napját megelőzően meghozott, előbbiekben felsorolt három közgyűlési határozat elleni keresetét az I. rendű felperes a határozatok meghozatalától számított hatvan napon túl, 2000. március 3. napján nyújtotta be, azonban egyidejűleg arra hivatkozott, hogy az általa előadott körülmények miatt akadályozva volt a határidő betartásában. Az első- és a másodfokú bíróság is eltérő jogi álláspontja folytán mellőzte az I. rendű felperes említett állításai valóságának vizsgálatát. Mindezek miatt pert megszüntető végzés jogszabályt sértő, ugyanakkor megalapozott érdemi döntés - ítélet - sem hozható az I. rendű felperes mulasztása kimenthetősége elbírálása hiányában.
A Legfelsőbb Bíróság ezért - a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján - az I. rendű felperes 1995. szeptember 18., 1996. március 21., valamint 1997. április 17. napján meghozott határozatokkal kapcsolatos keresetének körében - a kétfokú eljárási költségekre is kiterjedően - mindkét fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra, új határozat hozatalára.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen az I. rendű felperes mulasztásának kimenthetőségét kell vizsgálnia, így azt: való-e az I. rendű felperesnek arra vonatkozó állítása, hogy nem kapott szabályszerű értesítést a sérelmezett határozatokat meghozó közgyűlések időpontjáról, azok tárgyáról. (Legf. Bír. Pfv. I. 21.841/2001. sz.)