62002CJ0361[1]
A Bíróság (harmadik tanács) 2004. július 1-i ítélete. Elliniko Dimosio kontra Nikolaos Tsapalos (C-361/02. sz. ügy) és Konstantinos Diamantakis (C-362/02. sz. ügy). Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Dioikitiko Efeteio Peiraios - Görögország. 76/308/EGK irányelv - Vámok behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegély - Az irányelv hatálybalépése előtt keletkezett követelésekre történő alkalmazás. C-361/02. és C-362/02. sz. egyesített ügyek.
C-361/02. és C-362/02. sz. egyesített ügyek
Elliniko Dimosio
kontra
Nikolaos Tsapalos és Konstantinos Diamantakis
(a Dioikitiko Efeteio Peiraios [Görögország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
"76/308/EGK irányelv - Vámok behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegély - Az irányelv hatálybalépése előtt keletkezett követelésekre történő alkalmazás"
A ítélet összefoglalása
Jogszabályok közelítése - Vámok behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegély - 76/308 irányelv - Időbeli alkalmazás - Az irányelv hatálybalépése előtt keletkezett követelésekre történő alkalmazás abban az államban, ahol a megkeresett hatóság székhelye található
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből és a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból eredő követelések behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegélyről szóló 76/308/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azt egy tagállamban keletkezett és ezen állam által - az irányelvnek a megkeresett hatóság székhelye szerinti másik tagállamban való hatálybalépése előtt - kiállított okmány tárgyát képező vámkövetelésekre is alkalmazni kell.
Mivel az irányelv célja, hogy felszámolja a közös piac működésének azon akadályait, amelyeket az említett követelések határokon átnyúló behajtásának nehézségei okoznak, valamint a csalások megakadályozása, ezért az irányelvnek a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállamban való hatálybalépésekor már fennálló követelésekre történő alkalmazhatósága nem zárható ki.
(vö.: 22-23. pont és rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2004. július 1.(*)
"76/308/EGK irányelv - Vámok behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegély - Az irányelv hatálybalépése előtt keletkezett követelésekre történő alkalmazás"
A C-361/02. és C-362/02. sz. egyesített ügyekben,
a Bírósághoz a Dioikitiko Efeteio Peiraios (Görögország) által az EK 234. cikk alapján benyújtott, az e bíróság előtt
az Elliniko Dimosio
és
Nikolaos Tsapalos (C-361/02. sz. ügy),
Konstantinos Diamantakis (C-362/02. sz. ügy)
között folyamatban lévő eljárásban az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről, és az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL 1994., C 241., 21. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből, valamint a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból, illetve a hozzáadottérték-adókból és egyes jövedéki adókból eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös jogsegélyről szóló, 1976. március 15-i 76/308/EGK tanácsi irányelv (HL L 73., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 1. kötet, 44. o.) 1. cikkének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: A. Rosas tanácselnök, R. Schintgen (előadó) és N. Colneric bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: Múgica Arzamendi főtanácsos,
figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:
- Tsapalos képviseletében V. K. Koutoulakos dikigoros,
- Diamantakis képviseletében C. Kara-Sepetzoglou dikigoros,
- a görög kormány képviseletében S. Spyropoulos, D. Kalogiros és P. Mylonopoulos, meghatalmazotti minőségben,
- az Európai Közösségek Bizottsága nevében X. Lewis és M. Konstantinidis, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre,
a görög kormány képviseletében meghatalmazotti minőségben eljáró S. Spyropoulos és M. Apessos, a Bizottság képviseletében X. Lewis és M. Konstantinidis szóbeli előadásainak a 2004. február 11-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
a főtanácsnok indítványának a 2004. február 19-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 A 2002. június 28-i határozatokkal, amelyek 2003. október 8-án érkeztek a Bíróság Hivatalához, a Dioikitiko Efeteio Peiraios az EK 234. cikk alapján előzetes döntéshozatal céljából az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről, és az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL 1994., C 241., 21. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből, valamint a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból, illetve a hozzáadottérték-adókból és egyes jövedéki adókból eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös jogsegélyről szóló, 1976. március 15-i 76/308/EGK tanácsi irányelv (HL L 73., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 1. kötet, 44. o.; a továbbiakban: irányelv) 1. cikkének értelmezésére vonatkozó kérdést terjesztett a Bíróság elé.
2 Ez a kérdés az Elliniko Dimosio (görög állam) és egyrészről Tsapalos, másrészről Diamantakis között, az Olasz Köztársaságnak az irányelv elfogadása és görögországi hatálybalépése előtt keletkezett vámköveteléseinek behajtásával kapcsolatos két jogvitában merült fel.
Jogi háttér
A közösségi szabályozás
3 Az irányelv célja, hogy eltörölje a közös piac létrejöttének és működésének azon akadályait, amelyek a követelések - különösen a vámok - behajtására vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek a nemzeti területen történő alkalmazására való korlátozásából erednek. Ez a helyzet az irányelv második preambulumbekezdése szerint természeténél fogva elősegíti a "csalást".
4 Az irányelv ezért a követelések behajtására irányuló kölcsönös jogsegélyre vonatkozó közös szabályokat állapít meg. 8. cikke első és második bekezdése szerint:
"A követelés végrehajtását engedélyező okmány, ahol szükséges, és a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállamban hatályban lévő rendelkezések értelmében elfogadásra, elismerésre, kiegészítésre vagy kicserélésre kerül egy olyan okmánnyal, amely annak a tagállamnak a területén engedélyezi a végrehajtást.
Az elfogadásnak, elismerésnek, kiegészítésnek vagy kicserélésnek a behajtás iránti kérelem kézhezvételétől számítva a lehető leghamarabb meg kell történnie. Ezek nem tagadhatók meg, amennyiben a végrehajtást a megkereső hatóság székhelye szerinti tagállamban engedélyező okmány megfelelően került kiállításra."
5 2. cikke c) és f) pontjának megfelelően az irányelv különösen a tagállamok pénzügyi hozzájárulásainak a Közösségek saját forrásaival történő helyettesítéséről szóló, 1970. április 21-i 70/243/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat (HL L 94., 19. o.) 2. cikke b) pontja szerinti vámokból eredő követelésekre és az e cikkben említett követelések kamataira és költségeire vonatkozik.
6 Ezen kívül a Görög Köztársaság csatlakozásának feltételeiről és a szerződések kiigazításairól szóló okmány (HL 1979., L 291., 17. o., a továbbiakban: csatlakozási okmány) 2. cikke szerint a Közösségek intézményei által elfogadott jogi aktusok a Görög Köztársaság számára kötelezőek, és az 1981. január 1-jei csatlakozástól alkalmazandók ebben az államban.
7 A csatlakozási okmány 145. cikke elrendeli, hogy:
"Amennyiben a XII. mellékletben szereplő felsorolás vagy ezen okmány bármely más rendelkezése valamely határidőt nem ír elő, a Görög Köztársaság hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés [helyes fordítás: EGK-Szerződés] 189. cikke [...] szerinti irányelvek [...] rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljen."
8 Az irányelv tekintetében a csatlakozási okmány nem határoz meg ilyen határidőt.
A nemzeti szabályozás
9 Az irányelvet a vámjogszabályoknak az Európai Közösségek jogának megfelelő kiigazításáról szóló 1402/1983. sz. törvény (FEK A' 167., I. rész, a továbbiakban: 1402/1983. sz. törvény) 86-98. cikkei ("A követelések behajtására irányuló kölcsönös jogsegély" című 1. A fejezet) és a követelések behajtására irányuló tagállamok közötti kölcsönös jogsegély rendszerének végrehajtási szabályairól szóló, 1984. március 26-i 1243/319. pénzügyminiszteri rendelet (FEK A' 179., I. rész, a továbbiakban: miniszteri rendelet) ültette át a görög jogrendbe.
10 Az 1402/1983. sz. törvény 103. cikke elrendeli, hogy "ha e törvény másként nem rendelkezik, e törvény 1981. január 1-jén lép hatályba".
11 Ezen kívül a miniszteri rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelmében:
"Az illetékes vámhivatal vagy az Államkincstár minden behajtás iránti kérelem vagy egy másik tagállam megkereső hatósága által tett biztosítási intézkedés tárgyát képező követelést úgy tekint, mintha az Görögországban keletkezett volna, és behajtása iránt a görög jogszabályok, különösen az "állami követelések behajtásáról szóló törvénykönyv" szerint kell intézkedni [...]".
Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
12 A Corte d'appello di Catania (Olaszország) 1970. október 8-i ítéletével a "Ster", panamai lobogó alatt közlekedő hajó személyzetének tagjait - köztük az alapeljárás alpereseit - dohány olasz területre történő jogellenes behozatala miatt börtönbüntetésre, vámok és más díjak megfizetésére kötelezte. A Corte suprema di cassazione (Olaszország) 1972. január 31-i ítéletével a fenti ítélet ellen benyújtott fellebbezést elutasította.
13 Az olasz hatóságok a kérdéses - kamatokkal és más költségekkel együtt összesen 1 787 485 050 ITL összegű - követelés behajtására irányuló megkeresést intéztek a, hatáskörrel rendelkező görög hatóságokhoz (pontosabban az országos vámigazgatóság különleges vámnyomozó szolgálatához), amelyek az irányelv és az 1402/1983. törvény, valamint a miniszteri rendelet alapján hozott 1996. február 6-i határozatokkal a fenti követelések behajtását lehetővé tévő olasz okmányt görög területen végrehajthatónak nyilvánították.
14 A fenti határozatokat Tsapalos és Diamantakis a Dioikitiko Protodikeio Peiraios (Görögország) előtt megtámadta, amely azokat az alapeljárás alpereseire vonatkozó részében hatályon kívül helyezte, mivel indokolása szerint a Görög Köztársaság és más tagállamok közötti követelések behajtására irányuló kölcsönös jogsegély kizárólag az 1402/1983. sz. törvény hatálybalépését követően keletkezett követelésekre vonatkozik. Márpedig az olasz állam per tárgyát képező követelése 1968-ban, abban az évben keletkezett, amikor a csempészet bűncselekményét megállapították, és amelyet a Corte d'appello di Catania 1970-es és a Corte suprema di cassazione 1972-es fent hivatkozott ítéletei megerősítettek.
15 Az Elliniko Dimosio a Dioikitiko Efeteio Peiraios-hoz fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen azzal érvelve, hogy az 1402/1983. sz. törvény rendelkezéseit az irányelv céljainak fényében kell értelmezni, amelynek 1. cikke egy másik tagállamban keletkezett követelések behajtását célozza úgy, hogy e rendelkezések hatálya a hatálybalépése előtt keletkezett követelésekre is kiterjed.
16 Ilyen körülmények között a Dioikitiko Efeteio Peiraios az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a két ügyben azonos módon megfogalmazott alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:
"Az [...] irányelv 1. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az irányelv olyan követelésekre is vonatkozik, amelyek valamely tagállambeli hatálybalépése előtt keletkeztek, és olyan okmányból következnek, amelyet, mint jelen esetben az Olasz Köztársaság okmánya, szintén az irányelv hatálybalépése előtt ezen állam illetékes hatósága bocsátott ki, és ennek megfelelően ezek a függőben maradt követelések, amelyek egy másik tagállamban nem voltak behajthatóak, immár - az irányelv hatálybalépése, az átültetési határidő lejárta és a többi tagállamnak a végrehajtásához szükséges rendelkezések meghozatala által történt alkalmazkodása után - behajthatóak az irányelv 3. cikke értelmében vett »megkereső hatóságnak« a »megkeresett hatóság« felé irányuló megkeresése útján?"
17 A Bíróság elnökének 2002. december 9-i végzésével az írásbeli, szóbeli szakasz lefolytatása és ítélethozatal céljából a két ügy egyesítésre került.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
18 A kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy azt egy tagállamban keletkezett és ezen állam által - az irányelvnek a megkeresett hatóság székhelye szerinti másik tagállamban való hatálybalépése előtt - kiállított okmány tárgyát képező vámkövetelésekre is alkalmazni kell.
19 Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint az eljárási szabályokat általában a hatálybalépésükkor folyamatban lévő jogvitákra is alkalmazni kell, ellentétben az anyagi jogi szabályokkal, amelyeket általában úgy értelmeznek, mint amelyek a hatálybalépésük előtt keletkezett helyzetekre nem vonatkoznak (lásd különösen a 212/80-217/80. sz., Salumi és társai ügyben 1981. november 12-én hozott ítélet [EBHT 1981., 2735. o.) 9. pontját, a C-121/91. és C-122/91. sz., CT Control (Rotterdam) és JCT Benelux kontra Bizottság ügyben 1993. július 6-án hozott ítélet [EBHT 1993., I-3873. o.) 22. pontját és a C-61/98. sz., De Haan ügyben 1999. szeptember 7-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-5003. o.) 13. pontját).
20 Márpedig, mint ahogy azt a görög kormány és a Bizottság teljes joggal megállapította, az irányelv - a keletkezésükre vagy terjedelmükre vonatkozó szabályozás meghatározása nélkül - kizárólag egy másik tagállamban keletkezett bizonyos követeléstípusok elismerésére és végrehajtására vonatkozik, így ezen irányelv rendelkezéseit eljárási szabályoknak kell tekinteni.
21 Ezen kívül az irányelv egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közösségi jogalkotó az eljárási szabályok alkalmazását az irányelvnek a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállamban való hatálybalépését követően keletkezett követelésekre szándékozott korlátozni.
22 Ellenkezőleg, az irányelvnek a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállamban való hatálybalépésekor már fennálló követelésekre történő alkalmazhatósága mellett szól a második és harmadik preambulumbekezdéséből következő célja, hogy felszámolja a közös piac működésének azon akadályait, amelyeket az említett követelések határokon átnyúló behajtásának nehézségei okoznak, valamint a csalások megakadályozása.
23 Ilyen feltételek mellett a feltett kérdésre adandó válasz az, hogy az irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azt egy tagállamban keletkezett és ezen állam által - az irányelvnek a megkeresett hatóság székhelye szerinti másik tagállamban való hatálybalépése előtt - kiállított okmány tárgyát képező vámkövetelésekre is alkalmazni kell.
A költségekről
24 A Bíróságnál észrevételt előterjesztő görög kormány és a Bizottság részéről felmerült költségek nem téríthetők meg. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről.
A fenti indokok alapján
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács)
a Dioikitiko Efeteio Peiraios 2002. június 28-i határozataival hozzá intézett kérdésére válaszolva a következőképpen határozott:
Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről, és az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancialap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből, valamint a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból, illetve a hozzáadottérték-adókból és egyes jövedéki adókból eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös jogsegélyről szóló, 1976. március 15-i 76/308/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azt egy tagállamban keletkezett és ezen állam által - az irányelvnek a megkeresett hatóság székhelye szerinti másik tagállamban való hatálybalépése előtt - kiállított okmány tárgyát képező vámkövetelésekre is alkalmazni kell.
Rosas Schintgen Colneric
Kihirdetve Luxembourgban, a 2004. július 1-jei nyilvános ülésen.
R. Grass A. Rosas
hivatalvezető a harmadik tanács elnöke
* Az eljárás nyelve: görög.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62002CJ0361 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62002CJ0361&locale=hu