BH 2023.12.289 A fiatalkorú esetében a felnőttkorú elkövetőre alkalmazandó szabályoktól eltérően a Btk. 109. § (1) bekezdése speciális tételkeret-minimumot határoz meg, így bármely, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén - függetlenül a Különös Részben meghatározott büntetési tételkeret alsó határától - szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható [Kúria 5/2023. Jogegységi határozat; Btk. 109. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság Fk.21139/2019/28., Fővárosi Törvényszék Fkf.5427/2021/7., Kúria Bfv.799/2023/3. (*BH 2023.12.289*)

***********

[1] A kerületi bíróság - megismételt eljárásban - a 2020. november 19. napján meghozott ítéletével a fiatalkorú I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 311. §, Btk. 310. § (1) bek. a) pont, (2) bek.] és bűnsegédként elkövetett rongálás vétségében [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 300 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. Előírta, hogy az I. r. terhelt közérdekű munkaként fizikai munkát köteles végezni. Rendelkezett arról, hogy a kiszabott büntetést önhibából történő nem teljesítés esetén miként kell szabadságvesztésre átváltoztatni, továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A bejelentett polgári jogi igényt érdemben elbírálta, melyhez kapcsolódóan illetékfizetési kötelezettséget is megállapított.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. április 16. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, a közérdekű munka jellegére, továbbá az átváltoztatásának mértékére történő utalást mellőzte. Egyebekben - a polgári jogi igény elbírálására és a bűnjelekre vonatkozó rendelkezések pontosítása mellett - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan - a megtámadott határozatok megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében, mely alapján a Kúrián Bfv.III.830/2021. számon indult felülvizsgálati eljárás.

[4] Indokai szerint a fiatalkorú I. r. terhelt által elkövetett kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett súlyosabb bűncselekmény büntetési tételére figyelemmel vele szemben közérdekű munka büntetés nem lett volna kiszabható: vagy minimum 1 évig terjedő szabadságvesztés vagy intézkedés lenne a törvényes jogkövetkezmény.

[5] Kifejtette, hogy a fiatalkorúak büntetéskiszabására vonatkozó külön szabályok nem jelentik azt, hogy bármely bűncselekmény miatt bármely büntetés alkalmazható lenne, mivel a "büntetéskiszabás" és a "büntetési tétel" egymástól eltérő anyagi jogi fogalmak. A Btk. 109. §-ának szabályai pedig egyértelműen büntetéskiszabásról rendelkeznek.

[6] Ezzel szemben a büntetési tétellel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz a Btk. 33. § (4) bekezdése és a 82. §-a, amikor előírja, hogy a büntetési tételnél enyhébb büntetés milyen feltétel mellett és módon szabható ki.

[7] Hozzátette, hogy a Btk. 33. § (4) bekezdése és a 82. §-a a büntetési tételnél enyhébb büntetés alkalmazhatóságát nem a fiatalkorúval szemben a cselekmény miatt kiszabható leghosszabb vagy legrövidebb büntetési tartamhoz köti, hanem a különös részi törvényi tényállásban megállapított büntetési tétel alsó határához igazítja.

[8] Mindez szerinte azt jelenti, hogy a Btk. 33. § (4) bekezdésében foglalt általános szabály alkalmazásának fiatalkorú esetében is csak akkor van helye, ha a bűncselekmény különös részi büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést. Ha pedig az adott bűncselekmény háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő - mint jelen ügyben is - a szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem kiszabása, éspedig az enyhítő rendelkezések alkalmazásával a Btk. 82. § (2) bekezdése alapján fiatalkorúval szemben is csak akkor alkalmazható, ha annak különös részi büntetési tétele szerinti legkisebb mértéke egyévi szabadságvesztés.

[9] Az ügyészség utalt arra, hogy az I. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmény Btk. különös részi tényállásban meghatározott büntetési tételének alsó határa 2 év, így a Btk. 33. § (4) bekezdésének alkalmazására, azaz szabadságvesztés helyett közérdekű munka kiszabására e törvényhely alapján nincs lehetőség. Álláspontja szerint a Btk. 82. § (2) bekezdés c) pontja alapján vele szemben legkevesebb egyévi szabadságvesztést lehet kiszabni. Hozzátette, hogy a Btk. 82. § (3) bekezdése a kétszeres enyhítést, azaz a szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem kiszabását csak abban az esetben teszi lehetővé, ha a büntetési tétel alsó határa egyévi szabadságvesztés.

[10] A Legfőbb Ügyészség észrevételében kifejtette, hogy a fiatalkorú terhelt szabadságvesztésének generális minimuma nem jelenti egyben azt is, hogy vele szemben bármely bűncselekmény miatt bármely büntetés kiszabható lenne. Általános jogalkalmazási elv, hogy a Btk. Általános Részében meghatározott törvényi feltételek szempontjából mindig a Különös Részben meghatározott büntetési tétel az irányadó. A Btk. 109. §-ában foglalt külön szabályoknak - a büntetéskiszabás körén kívül - a jogalkotó csupán a büntethetőség elévülése határidejének számításánál, és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából tulajdonít jelentőséget.

[11] Álláspontja szerint a Btk. - a jogerős ügydöntő határozat meghozatala során alkalmazott elkövetéskor hatályos - 33. § (4) bekezdésének általános szabályára figyelemmel a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetében a büntetés enyhítésére csak az enyhítő szakasz (Btk. 82. §) rendelkezései alapján van törvényes lehetőség.

[12] A Btk. 82. § (2) bekezdés c) pontja értelmében, amennyiben a büntetési tétel legkisebb mértéke kétévi szabadságvesztés - márpedig a fiatalkorú I. r. terhelt által megvalósított, csoportosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette ilyen bűncselekmény -, és e mérték a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne, ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztés szabható ki.

[13] A törvény ekként azon bűncselekmények esetében, amelyek különös részi büntetési tételének alsó határa kétévi szabadságvesztés, a fenti idézett rendelkezés alapján a szabadságvesztésnél enyhébb büntetés alkalmazását nem teszi lehetővé. Mindazon bűncselekmények tekintetében, ahol a törvény a büntetési tétel alsó határát egyévi vagy annál hosszabb tartamú szabadságvesztésben határozza meg, a büntetés enyhítése továbbra is csak a Btk. 82. §-a szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával történhet.

[14] Előadta, hogy mindezekre nézve nem ír elő eltérő rendelkezéseket a Btk. fiatalkorúakra vonatkozó XI. Fejezete sem. Ez azt jelenti, hogy a Btk. 33. § (4) bekezdése és a 82. §-a a büntetési tételnél enyhébb büntetés alkalmazhatóságát nem a fiatalkorúval szemben a cselekmény miatt kiszabható leghosszabb vagy legrövidebb büntetési tartamhoz köti, hanem a különös részi törvényi tényállásban megállapított büntetési tétel felső, illetve alsó határához igazítja.