A Debreceni Ítélőtábla Bf.839/2011/10. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 83. §, 225. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 349. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Elek Balázs, Gömöri Olivér, Háger Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék B.1540/2011/7., *Debreceni Ítélőtábla Bf.839/2011/10.* (ÍH 2012.47)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Bf.II.839/2011/10.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2012. április 16. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hivatali visszaélés büntette miatt és társa ellen indított büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2011. október 14. napján kihirdetett 5.B.1540/2011/7. számú ítéletét a fellebbezéssel érintett II. rendű vádlott vonatkozásában megváltoztatja a következők szerint.

A felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I N D O K O L Á S

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság (jelenleg: Miskolci Törvényszék) a rendelkező részben megjelölt ítéletében I. rendű vádlottat hivatali visszaélés büntettében (Btk. 225. §), míg II. rendű vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés büntettében (Btk. 225. §) mondta ki bűnösnek. A vádlottakat egyaránt 6-6 hónap börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását I. rendű vádlott esetében 2 évre, míg II. rendű vádlott esetében 3 év próbaidőre rendelte felfüggeszteni. I. rendű vádlottat a büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól a megyei bíróság előzetes mentesítésben részesítette.

Az ítélet ellen II. rendű vádlott felmentésért, míg meghatalmazott védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, így az I. rendű vádlottal szemben első fokon jogerőre emelkedett.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.481/2011/1-I. számú átiratában az ítélet helybenhagyását indítványozta.

Az ítélőtábla a fellebbezést a Be. 361. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el, amelyen az ügyész nem kívánt részt venni.

A nyilvános ülésen a vádlott védője fellebbezését részben azzal indokolta, hogy az ügyben titkos információgyűjtésnek nem lett volna helye és a titkos információgyűjtés eredményét fel sem lehetett volna használni, ugyanis nem történt meg a feljelentéstétel az ügyben haladéktalanul. Nem is érthető, hogy az RSzVSz polgári személlyel szemben milyen okra hivatkozással tudott titkos információgyűjtést kérni. Ennek alátámasztására nézve indítványozta iratok beszerzését. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság hallgassa ki tanúként korábbi I. rendű vádlottat arra, hogy vallomása megfelel-e a valóságnak, mert az ügyben perdöntő kérdés az, hogy, mint hivatalos személy mondott-e olyat a II. rendű vádlottnak, hogy szabályos az az eljárási mód, ahogy a gépkocsi eredetét ők tisztázni próbálták. Az I. rendű vádlott, amennyiben fenntartja vallomását az megalapozza a II. rendű vádlott esetében a társadalomra veszélyességben való tévedést.

Mindezeken túl még bűnösség megalapítása esetén is aránytalannak ítélte meg az alkalmazott szankciót, ugyanis a tettesként bűncselekményt elkövető I. r. vádlott sokkal kevesebbet kapott büntetésként, mint a bűnrészes II. rendű vádlott.