BH+ 2003.3.117 A Kártalanítási Számla megtérítési igénye a felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartóval szemben [Ptk. 545. § (2) bek., 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. §, 2. §, 7. § és 10. §].

Az alperes az 1997. december 13. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Fiat Uno DS típusú személygépkocsit. A járműre gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződést még nem kötött, amikor azzal 1997. december 14. napján közúti balesetet okozott. A felperes megtérített a károsultaknak 921 037 Ft-ot, majd keresetében ennek az összegnek a megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Követelését a károsultat kielégítő Kártalanítási Számla megtérítési igényére alapította.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 921 037 Ft tőkét, valamint utána 1998. augusztus 27-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamatot. Jogi álláspontja szerint a felperes megalapozottan követelhette a felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károkozótól a károsultnak kifizetett összeg visszatérítését.

A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta és a felperes kérelmét elutasította. Rámutatott, hogy Ptk. 545. §-ának (2) bekezdése szerint a gépjármű korábbi tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződése csak az eladás hónapjának utolsó napjával szűnt meg, ezért a káresemény bekövetkezése idején a károkozó gépjármű még rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással. Ezért a károkozóval szemben, regressz igény érvényesítésére nem látott lehetőséget.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet helyben hagyása iránt. Arra hivatkozott, hogy a felelősségbiztosító kockázatviselése a gépjármű átruházása esetén az átruházó szerződés keltezésének a napján szűnik meg. Ebből olyan következtetés levonását kérte, hogy a keltezést követő napon bekövetkezett baleset miatt kifizetett kártérítést megalapozottan követelheti vissza.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Egyben csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak megállapítása iránt, hogy a kereset a felperes kereshetőségi jogának hiánya miatt is elutasítandó. A jogszabály előírása szerint a megtérítési igény jogosultja ugyanis nem a felperes, hanem a Kártalanítási Számla. Ebből olyan következtetés levonását kérte, miszerint a felperes az ilyen igény érvényesítése iránt, saját nevében pert nem indíthat.

A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelemre benyújtott ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a Kártalanítási Számlát kezelő szervezetként jogosult az igényérvényesítésre.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alapos.

A rendkívüli perorvoslatot megalapozó jogsértést a felülvizsgálati kérelem a felelősségbiztosítási szerződés fennállásának, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem pedig a megtérítési igény jogosultjának téves meghatározásában jelölte meg. [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése] Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható. [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése]