58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet

a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról

A Polgári Törvénykönyv 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] A Magyar Köztársaság területén a gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: biztosítási szerződés) rendelkezik.

(2)[2] A szerződéskötési kötelezettség a belföldi forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművek esetében a gépjármű mindenkori üzembentartóját a jármű első forgalomba helyezésétől a jármű forgalomból való végleges kivonásáig terheli - a szüneteltetés esetét kivéve - függetlenül attól, hogy a gépjármű ténylegesen részt vesz-e a közúti forgalomban. Ideiglenes forgalomba helyezés esetén a biztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes.

(3) A biztosítási szerződés alapján az e rendeletben és a mellékletében foglaltak szerint a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt megtéríti. A biztosítás kiterjed arra a kárra is, amelyért a biztosított munkaadói minőségben felel, ha az üzemi balesetet a gépjármű üzemeltetésével okozták.

(4) A gépjárműverseny rendezője köteles a versenyben (edzésen) résztvevő gépjárművek tekintetében külön felelősségbiztosítási szerződést kötni.

2. §[3]

E rendelet alkalmazásában:

a) gépjármű: az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú jármű és a segédmotoros kerékpár;

b) üzembentartó: a gépjármű tulajdonosa, vagy akit a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyeztek;

c) telephely szerinti ország: az az ország, amelynek hatósági jelzéseivel a gépjárművet ellátták;

d) biztosított: a gépjármű üzembentartója és vezetője;

e) biztosító: engedély alapján gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító, amely tagja a nemzeti irodának és a 9. § szerinti központi Kártalanítási Számlához (a továbbiakban: Kártalanítási Számla) - e rendeletben foglaltak szerint - hozzájárul;

f) nemzeti iroda: a Magyarországon működő és kötelező gépjámű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi Zöldkártya egyezményből eredő kárrendezési és elszámolási feladatokat;

g) nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat: Zöldkártya vagy más, nemzeti irodák közötti megállapodást tanúsító okirat;

h) rendszámegyezmény: a nemzeti irodák közötti megállapodás, amelynek alapján a szerződő felek a telephely szerinti ország hatósági jelzéseit (rendszám), valamint az országjelet az érvényes felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3. §

(1) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe tulajdonjoggal kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor szabad, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták.

(2) A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás vagy biztosítási szerződés tanúsítja, amelyet az üzembentartó köteles a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló jogszabályban meghatározott forgalmi engedélyt kiadó szervnek (a továbbiakban: forgalmi engedélyt kiadó szerv) rendelkezésére bocsátani.

A forgalmi engedélyt kiadó szerv az igazoláson feltünteti a forgalmi rendszámot, a forgalmi engedély számát, kiadásának időpontját és az igazolás egy példányát az üzembentartónak átadja, a másodpéldányt pedig haladéktalanul visszaküldi a biztosítónak.

(3)[4] A biztosító a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét (a továbbiakban: nyilvántartó) haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítási szerződés megkötéséről, továbbá, ha a biztosítási igazolás érvényét vesztette (a biztosítási szerződés nem jött létre vagy a korábban kötött szerződés megszűnt).

A nyilvántartó összesített nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésekről; a károsult megkeresésére felvilágosítást ad a károkozó gépjármű adatairól. A károsult megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége is köteles felvilágosítást adni a károkozó üzembentartó gépjármű felelősségbiztosítási adatairól.

(4) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés a nyilvántartó értesítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes rendőrhatóság tizenöt napon belül az üzembentartót felhívja a biztosítási szerződés megkötésének igazolására. Amennyiben az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a biztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a rendőrhatóság a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát határozattal visszavonja. A határozattal szembeni jogorvoslatnak halasztó hatálya nincs.

4. §[5]

(1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzembentartója a biztosítási szerződés megkötését tanúsító bizonylatot (kötvény, igazolólap) köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani és a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.

(2) Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármű), a gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki a biztosító.

5. §

(1) A biztosító az üzembentartónak a felelősségbiztosítás általános feltételei szerinti biztosítási szerződés kötésére vonatkozó ajánlatát köteles elfogadni.

(2) Az a biztosító, amely az ajánlattevővel korábban már kötött biztosítási szerződést, és ezt a biztosítottnak súlyosan felróható okból felmondta, vagy a korábbi szerződés a díj nem fizetése miatt szűnt meg, a biztosítási időszak leteltét követő egy évig megtagadhatja újabb szerződés megkötését.

6. §

A biztosító a szerződés alapján összegszerű korlátozás nélkül köteles helytállni a károsulttal szemben.

7. §

(1) A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a biztosítóval szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a biztosított olyan szerződésszegést követett el, amelynek következményeként jogszabály a biztosítót a kötelezettségek alól mentesítené.

(3)[6] A biztosító vagy - a 10. § keretei között - a Kártalanítási Számla a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartóval a biztosítási szerződés nem jött létre vagy ez megszűnt. A Kártalanítási Számla az e rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében pert indíthat, illetve perelhető.

(4)[7] A biztosítónak a (3) bekezdésben meghatározott helytállási kötelezettsége a szerződés díj-nemfizetés miatt történő megszűnése esetén a szerződés megszűnését követő 60 napon belül bekövetkezett káresetekre áll fenn. Az ezt követő időszakra a 9. §-ban foglaltak az irányadóak.

(5) Nem forgalmi engedély köteles gépjárművek esetében a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a biztosítási szerződésben megjelölt időtartam lejártától kell számítani.

(6) A károsult a követelését a káresetet követő harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.

8. §

A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító közötti perben hozta a bíróság. Ha a jogerős elutasító ítélet a károsult és biztosított közötti perben keletkezett, annak hatálya kiterjed a biztosítóra is.

9. §

(1)[8] A biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételek arányában egy központi Kártalanítási Számlára befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak a (2) bekezdés szerint a Kártalanítási Számlát terhelő kötelezettségek kielégítésére.

(2)[9] A károsult a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti követelését - az e rendelet és a mellékletben foglalt általános feltételek alapján - a Kártalanítási Számlával szemben is érvényesítheti.

(3)[10] A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.

(4) A biztosítók a tárgynegyedév első napjáig ténylegesen realizált díjbevételük három százalékát kötelesek az elkülönített számlára a tárgynegyedév első napján előlegként befizetni.

(5)[11] A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet köteles a biztosítók mérlegzárásáig a biztosítókkal a Kártalanítási Számlára befizetett összegek erejéig elszámolni.

10. §

(1)[12] A Kártalanítási Számla csak olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján (az autócasco biztosítás kivételével) nem követelheti.

(2)[13] A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi. Ez a kizárás nem vonatkozik az autócasco biztosító megtérítési követeléseire.

(3)[14] Nem terjed ki a Kártalanítási Számla kártalanítási kötelezettsége az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, elektromos hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

(4)[15] A károsult az ismeretlen gépjármű által okozott kárt tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Kártalanítási Számlának. Amennyiben a károsult a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

(5)[16] A devizajogszabályok értelmében külföldinek minősülő károsult kárát a Kártalanítási Számla csak akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(6)[17] A Kártalanítási Számla a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült valamennyi ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól.

11. §[18]

(1) A külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére történő belépéséhez szükséges, hogy

a) üzembentartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítást igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezzék, vagy

b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viselje, amely a rendszámegyezmény részese, vagy

c) a Magyar Köztársaság területére való belépésekor az üzembentartó (vezető) - határozott időre szóló - felelősségbiztosítási szerződést kössön, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartsa.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek üzembentartóinak biztosítási kötelezettségét jogszabály e jogszabálytól eltérően rendezi.

(3) A külföldi telephelyű gépjárművek Magyar Köztársaság területére történő belépésekor a vámhatóság ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

(4) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kárigényt a nemzeti irodával szemben kell érvényesíteni. A nemzeti iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítót megbízhatja. Ha a károkozó jármű felelősségbiztosítója - a nemzeti iroda hozzájárulásával - valamely magyar gépjármű-biztosítást művelő biztosítóval a biztosítottjai által okozott károk rendezésére megállapodást köt, a kárigényt - a nemzeti iroda ellentétes rendelkezés hiányában - ezen biztosító rendezi.

(5) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt és a károsult a devizajogszabályok értelmében külföldinek minősül, a nemzeti irodával szemben a (4) bekezdés alapján kárigényt csak abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.

(6) A nemzeti iroda a rendszámegyezményben részes országokról minden év január 15-ig - és az egyezményben részes államok számának változása esetén - haladéktalanul tájékoztatja az Állami Biztosításfelügyeletet, amely ezen országok listáját a Magyar Közlönyben közzéteszi.

12. §[19]

13. §

(1) E rendelet - kivéve a 13. § (5) bekezdésében foglaltakat - 1991. április 15. napján lép hatályba. Az 1. §, 3. §, 4. §, valamint 6-11. §-okban foglalt rendelkezéseket azonban csak 1991. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az 1991. július 1-jét megelőzően forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója és a biztosító köteles a biztosítási szerződést eddig az időpontig megkötni. A biztosítási szerződés megkötéséről a biztosító igazolást ad ki a biztosítottnak, s ezzel egyidejűleg értesíti a nyilvántartót.

(3) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 58. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni."

(4)[20]

(5) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. rendelet és az azt módosító 3/1991. (I. 1.) Korm. rendelet, valamint az 57/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet, továbbá az ezek végrehajtására kiadott 38/1970. (XII. 2.) PM rendelet, a 63/1981. (XII. 27.) PM rendelet, a 25/1982. (VI. 9.) PM rendelet 1991. július 1. napjával hatályát veszti, a korábban keletkezett károkra a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(6)[21] Az (5) bekezdésben említett jogszabályokat az 1991. június 30-a előtti károkra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e jogszabályban meghatározott biztosítóintézet kötelezettségeit 1992. október 31. napját követően a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap terhére az Alap kezelője, az Állami Fejlesztési Intézet teljesíti.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei

1. §

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési követeléseknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kárigényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2. §

(1)[22] A biztosítás hatálya Európára, valamint az Oroszországi Föderáció és Törökország Európán kívüli területeire vonatkozik.

(2) A biztosított által külföldön okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettsége a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn, ha a gépjárműre a káresemény napján erre az országra érvényes nemzetközi biztosítási bizonylat van érvényben, vagy a nemzetközi biztosítási bizonylatról szóló megállapodást kiegészítő egyezmény alapján arról lemondtak.

3. §

(1)[23] A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosító negyedévnél hosszabb időszakra nem követelheti a biztosítási díj befizetését. Ha a szerződés megkötésére a hónap 16. napja előtt kerül sor, a biztosító jogosult a tárgyhónapra járó teljes díjat felszámítani, míg a hónap 16. napjától megkötött szerződéseknél csak a tárgyhónapot követő hó első napjától számíthat fel díjat.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási időszakra (tartamára) egyösszegben előre kell megfizetni.

(3) A biztosítás első díja a biztosítási kötvény kiadásakor vagy annak kézbesítése esetén a kézbesítés napján, a biztosítás folytatólagos díja pedig a bizonylaton megjelölt időpontokban esedékes.

(4) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4. §

(1) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

(2) A gépjármű forgalomba helyezéséhez szükséges biztosítási igazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül.

Az üzembentartó köteles a gépjármű forgalomba helyezését követő tizenöt napon belül az igazolást kiadó biztosítóval a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. Ennek elmulasztása esetén az előzetes kockázatviselés megszűnik

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartóinak esetében a biztosító kockázatviselése az önkéntes biztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint alakul.

5. §

(1)[24] A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.

(2) A biztosítási időszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt időtartam.

6. §

(1)[25] A biztosítási szerződés - a motorkerékpárokra és a segédmotor-kerékpárokra kötött szerződések kivételével - kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű üzemen kívül helyezéséről szóló hatósági tanúsítványt. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. A díjfizetés kezdő időpontjára a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók

7. §

(1)[26] A biztosítási érdek megszűnése a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosítónál bemutatták a gépjármű forgalomból való kivonását tanúsító hatósági okiratot; tulajdonos (üzembentartó) változásnál bemutatják a tulajdonjogot átruházó szerződést vagy egyéb okiratot. Ezekben az esetekben a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg az átruházó szerződés vagy okirat keltezése napján szűnik meg. A biztosító annak a hónapnak utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben kockázatviselése megszűnt.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartói esetében a biztosítási szerződés a szerződésben kikötött megszűnési időpont előtt is megszűnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási táblát, közölve a visszaadás indokát

8. §

A biztosító e feltételek szerint nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) abban a járműben keletkezett, amelyre a biztosítás vonatkozik;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak (üzembentartók, tulajdonosok, vezetők) egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó anyagok és termékek hatására vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) verseny vagy az ahhoz szükséges edzés során a versenygépjárműben, az abban elhelyezett vagyontárgyakban, továbbá zárt versenypályán, vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott versenyén (edzésen) ugyanabban az időben (futamban) résztvevő versenyzőtárs, társvezető vagy utas személyében, vagyontárgyában, valamint a közút burkolatában a gépjármű balesete nélkül következtek be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott.[27]

9. §

(1) A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette.[28]

b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotban, vagy gépjárművezetésre jogosító engedély (igazolvány) nélkül vezették, illetve, ha annak vezetését ilyen személyek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték, illetve a vezető alkoholosan, vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel. (Alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint.)

d) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

e) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

f) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta.

(2) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés c)-e) pontjában felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 200 000 Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 50 000 Ft-ig jogosult érvényesíteni.

(4) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító nem érvényesíthet megtérítési követelést.

10. §[29]

A tulajdonos vagy az üzembentartó - az e rendelet hatálybalépését követő - első biztosítási év eltelte után a díjszabásban meghatározott esetekben és mértékben kármentességi díjengedményre (bonus) jogosult, illetve az általa okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) megfizetésére köteles.

11. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt 8 napon belül a biztosítónál írásban bejelenteni, és a kárbejelentéshez szükséges közléseket megtenni.

(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idejétől kell számítani.

(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káresettel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletét ellátni.

12. §

(1) A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett volna.

(2)[30] Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) változás kapcsán kerül sor, a biztosított köteles bemutatni a megelőző biztosítási időszakra vonatkozó díjfizetések bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére az üzembentartó (tulajdonos) köteles, de ezt a díjat a biztosító a Szövetség részére tartozik befizetni, amelyből 3 havi díj azt a biztosítót illeti meg, amelynél a korábbi biztosítás fennállt, illetve amely a fedezetigazolást kiadta. A hátralékként befizetett díj a kockázatviselést nem befolyásolja.

(3) A biztosított köteles 8 napon belül minden olyan körülménnyel kapcsolatos változást a biztosítónak bejelenteni, amelyet az ajánlat és a kötvény meghatározott.