BH 2013.12.326 Erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítására adhat alapot, ha a sértett pusztán testi épséget sértő jogtalan támadásának elhárítását követően a terhelt a támadás kiváltotta nagy fokú, tudatát elhomályosító indulat hatására az "elhárító tevékenységet" anélkül folytatja, hogy a támadás folytatódásával számolnia kellene, és ezzel a sértett életét kioltja [1978. évi IV. tv. 167. §].

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.410/2009/54., Győri Ítélőtábla Bf.77/2011/4., Kúria Bfv.23/2013/6. (*BH 2013.12.326*)

***********

A megyei bíróság a 2011. május 10-én kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntettében, és ezért öt év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A terhelt és védője felmentésért, másodsorban a cselekmény erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősítése és a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett; a másodfokú eljárásban a fellebbezést hatályon kívül helyezés végett is fenntartották.

Az ítélőtábla a 2012. január l9-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege - az ítélőtábla által eszközölt kiegészítés mellett - a következő.

Az 1948-ban született, nyugdíjas terhelt évek óta együtt élt öccsével, az 54 éves sértettel. A szüleiktől örökölt családi házban laktak, mindketten saját szobát és konyhát használtak.

A sértett rendszeresen italozott, míg a terhelt esetenként fogyasztott alkoholt. A testvérek között a sértett magatartásából fakadóan rendszeres volt a vita, veszekedés, a sértett ugyanis ittas állapotban erőszakos, durva magatartást tanúsított másokkal, így a terhelttel szemben is.

Emiatt egyébként a sértett ellen korábban több büntetőeljárás is indult. Őt a bíróság az 1996-ban jogerőre emelkedett végzésével súlyos testi sértés bűntette miatt két évre próbára bocsátotta, majd a 2004-ben jogerőre emelkedett ítéletével - a terhelt sérelmére megvalósított - súlyos testi sértés bűntette miatt 30 000 forint, végrehajtásában egy évi próbaidőre felfüggesztett pénzbüntetésre ítélte.

Beszámítási képességét kizáró vagy korlátozó kóros elmeállapotban a terhelt sem a cselekmény elkövetésekor, sem az ítélet hozatalakor nem szenvedett, illetőleg nem szenved. Nála alkoholfüggőség nem állapítható meg.

2009. július 6-án a sértett a kora délelőtti óráktól italozni kezdett. Napközben két ízben - délelőtt és kora délután is - pénzt követelt és kapott italozására a terhelttől.

A terhelt napközben a lakóház körül dolgozott, folyamatosan szódával hígított bort fogyasztott.

18 óra körül a terhelt az általa használt nyári konyhában a vacsoráját készítette. Egy konyhakéssel éppen szalonnát szeletelt, amikor a sértett ismét hazatért és ittas állapotban bement a konyhába. Kiabált és italozására újból pénzt követelt. A terhelt közölte, hogy nem ad, mert a pénz a tévé javítási költségére van félretéve.

A sértett tovább kiabált és az asztalnál - neki oldalt - álló terheltet nekilökte a mosogatónak. A terhelt ekkor, jobb kezében tartva a 33 cm teljes hosszúságú, 21 cm pengehosszúságú konyhakést, megfordult és a konyhakéssel több esetben a vele szemben álló sértett felé szurkált, majd utolsó esetben célzottan, a III. bordaporcot átvágva, egy mellüregbe hatoló szúrást is leadott.

A szúrások a sértett mellkasát, arcát, fejét és nyakának háti részét érték. A sértett a helyszínen életét vesztette.

A terhelt ezután a kést visszatette az asztalra és telefonon bejelentést tett a rendőrségen, hogy leszúrta a testvérét.

A terhelt cselekményének következtében a sértett arcán a bal halántéktájon, a bal fül előtt, az orr baloldalán, a jobb arcfélen és az állcsúcson szúrva metszett sérülés, a bal mellkasfél hátsó felszínén mellüregbe hatoló szúrt sérülés és a bal mellkasfél első felszínén mellüregbe hatoló szúrt sérülés keletkezett. Utóbbi szúrás a III. bordaporcot átvágva hatolt a mellüregbe, és mintegy l5 cm hosszúságú szúrcsatorna létrehozása mellett, a bal tüdő áthatoló szúrt sérülését a szív és a tüdő verőér szúrt sérülését okozta.

A sértett halálának közvetlen oka vérvesztéses sokk volt, amelynek kialakulásához a szív bal pitvarának szúrt sérülése és a bal tüdő felső lebenyének áthatoló szúrt sérülése vezetett. E sérülések és a halál bekövetkezte között közvetlen kizárólagos és egyenes okozati összefüggés állapítható meg.

A sértett életét a legkorábban érkező orvosi segítséggel sem lehetett volna megmenteni.

A sértett testmagassága mintegy 190 cm, testsúlya kb. 90 kg volt, a terhelt mintegy 170 cm magas, testsúlya kb. 82-85 kg.

A bűncselekmény időpontjában mind a terhelt, mind a sértett közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt, 2,20-2,50 ezrelék, illetőleg 1,74 ezrelék véralkohol koncentráció mellett.

A jogerős határozatok ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással a terhelt érdekében védője élt felülvizsgálati indítvánnyal a terhelt jogos védelemre tekintettel [Btk. 29. §-ának (1) és (2) bekezdés] történő felmentése, másodlagosan cselekményének erős felindulásban elkövetett emberölés bűntetteként [Btk. 167. §] minősítése és az erre tekintettel törvénysértő büntetés enyhítése, illetőleg hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás elrendelése érdekében.

Az indítvány lényege szerint az eljárt bíróságok a bizonyítékok téves és hiányos értékelésével helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a terheltet a sértett részéről nem érte olyan támadás, amellyel szemben a védekezése szükséges volt, illetve, tévesen zárták ki azt, hogy a jogos védelem szükséges mértékét legfeljebb menthető felindulásból és ijedtségből lépte túl. A rendelkezésre álló adatok, a sértett előéletére is figyelemmel ugyanis azt valószínűsítik, hogy miután a terheltet megtámadta, a sértett azt követően is folyamatosan támadó magatartást tanúsított vele szemben, és a támadásra a terhelt egész cselekmény során folyamatosan számíthatott. Így legfeljebb az vetődhet fel, hogy a terhelt a védekezés szükséges mértékét túllépte, ebben azonban őt ijedtsége és menthető felindulása korlátozta.

Arra az esetre, ha jogos védelem címén a terhelt felmentésére nem kerül sor, a cselekménye erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettekénti minősítését, ehhez a minősítéshez igazodó enyhébb büntetés kiszabását indítványozta.

Végezetül a védő arra is hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok az ügyet megfelelően nem derítették fel. Egyetlen objektív bizonyítékot sem kutattak fel, nem szereztek be arra nézve, hogy a terhelt - egyébként az egész eljárás során fenntartott - beismerő vallomása alapos-e. Így az sem zárható ki, hogy a terhelt más személy helyett vállalja magára a cselekmény elkövetését. Erre figyelemmel a jogerős határozatok hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése is indokolt lehet.

A Legfőbb Ügyészség az indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak értékelve, a támadott határozatok hatályban tartását indítványozta.