A Kúria Bfv.23/2013/6. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 29. §, 166. §, 167. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Csere Katalin, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

Jogos védelem időbeli túllépése esetén a terhelt cselekményének emberölés bűntette helyett erős felindulásban elkövetett emberölés bűntetteként minősítése.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.410/2009/54., Győri Ítélőtábla Bf.77/2011/4., *Kúria Bfv.23/2013/6.* (BH 2013.12.326)

***********

KÚRIA

Bfv.II.23/2013/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év április hó 15. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az emberölés bűntette miatt a terhelt ellen indított büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.410/2009/54. számú ítéletét és a Győri Ítélőtábla Bf.77/2011/4. számú végzését megváltoztatja, a terhelt cselekményét erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének (Btk. 167. §) minősíti, a börtönbüntetés tartamát 4 (négy) évre enyhíti és a közügyektől eltiltást mellőzi, egyebekben a támadott határozatokat hatályukban fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a 2011. május 10-én kihirdetett B.410/2009/54. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntettében, és ezért öt év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte. Az általa előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította, bűnjel elkobzásáról, lefoglalás megszüntetése melletti megsemmisítéséről illetve kiadásáról rendelkezett és kötelezte a terheltet a felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A terhelt és védője felmentésért, másodsorban a cselekmény erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősítése és a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett; a másodfokú eljárásban a fellebbezést hatályon kívül helyezés végett is fenntartották.

A Győri Ítélőtábla a 2012. január l9-én meghozott Bf.77/2011/4. számú végzésével az első fokú ítéletet helybenhagyta.

A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege - a törvényszék által eszközölt kiegészítés mellett - a következő.

Az 1948-ban született, nyugdíjas terhelt évek óta együtt élt 54. éves öccsével, a sértettel. A szüleiktől örökölt családi házban laktak, mindketten saját szobát és konyhát használtak.

A sértett rendszeresen italozott, míg a terhelt esetenként fogyasztott alkoholt. A testvérek között a sértett magatartásából fakadóan rendszeres volt a vita, veszekedés, a sértett ugyanis ittas állapotban erőszakos, durva magatartást tanúsított a terhelttel szemben.

A sértett ellen korábban több büntetőeljárás is indult. Őt a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság az 1996-ban jogerőre emelkedett végzésével súlyos testi sértés bűntette miatt két évre próbára bocsátotta, majd a 2004-ben jogerőre emelkedett ítéletével - a terhelt sérelmére megvalósított - súlyos testi sértés bűntette miatt 30.000 Ft, végrehajtásában egy évi próbaidőre felfüggesztett pénzbüntetésre ítélte.

Beszámítási képességét kizáró vagy korlátozó kóros elmeállapotban a terhelt sem a cselekmény elkövetésekor, sem az ítélet hozatalakor nem szenvedett, illetőleg nem szenved. Nála alkoholfüggőség nem állapítható meg.

* * *

2009. július 6-án a sértett a kora délelőtti óráktól italozni kezdett. Napközben két ízben - délelőtt és kora délután is - italozására pénzt követelt és kapott a terhelttől.

A terhelt napközben a lakóház körül dolgozott, folyamatosan szódával hígított bort fogyasztott.

18 óra körül a terhelt az általa használt nyári konyhában a vacsoráját készítette. Egy konyhakéssel éppen szalonnát szeletelt, amikor a sértett ismét hazatért és ittas állapotban bement a konyhába. Kiabált és italozására újból pénzt követelt. A terhelt közölte, hogy nem ad, mert a pénz a tévé javítási költségére van félretéve.

A sértett tovább kiabált és az asztalnál - neki oldalt - álló terheltet nekilökte a mosogatónak. A terhelt ekkor, jobb kezében tartva a 33 cm teljes hosszúságú, 21 cm pengehosszúságú konyhakést, megfordult és a konyhakéssel több esetben a vele szemben álló sértett felé szurkált, majd utolsó esetben célzottan, a III. bordaporcot átvágva, egy mellüregbe hatoló szúrást is leadott.

A szúrások a sértett mellkasát, arcát, fejét és nyakának háti részét érték. A sértett a helyszínen életét vesztette.

A terhelt ezután a kést visszatette az asztalra és telefonon bejelentést tett a rendőrségen, hogy leszúrta a testvérét.

A terhelt cselekményének következtében a sértett arcán a bal halántéktájon, a bal fül előtt, az orr baloldalán, a jobb arcfélen és az állcsúcson szúrva metszett sérülés, a bal mellkasfél hátsó felszínén mellüregbe hatoló szúrt sérülés és a bal mellkasfél első felszínén mellüregbe hatoló szúrt sérülés keletkezett. Utóbbi szúrás a III. bordaporcot átvágva hatolt a mellüregbe, és mintegy 15 cm hosszúságú szúrcsatorna létrehozása mellett, a bal tüdő áthatoló szúrt sérülését a szív és a tüdő verőér szúrt sérülését okozta.

A sértett halálának közvetlen oka vérvesztéses sokk volt, amelynek kialakulásához a szív bal pitvarának szúrt sérülése és a bal tüdő felső lebenyének áthatoló szúrt sérülése vezetett. E sérülések és a halál bekövetkezte között közvetlen kizárólagos és egyenes okozati összefüggés állapítható meg.

A sértett életét a legkorábban érkező orvosi segítséggel sem lehetett volna megmenteni.