A Kúria Kfv.37751/2011/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 221. §] Bírók: Dobó Viola, Kovács Ákos, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

A felülmérlegelés tilalma a felülvizsgálati eljárásban.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27407/2009/37., *Kúria Kfv.37751/2011/11.* (BH+ 2013.12.531)

***********

Kfv.III.37.751/2011/11.szám

A Kúria a dr.Benke László ügyvéd által képviselt Sz. T. felperesnek a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal I.r., a dr.Keszthelyi Eleonóra ügyvéd által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejelesztő Zrt. II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2011. június 9. napján kelt K.27.407/2009/37. számú jogerős ítélete ellen a II.r. alperes 38., valamint Kfv/3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.407/2009/37. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a II. r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a Kúria II. r. alperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I N D O K O L Á S

A felperes 1/1 arányú tulajdonában áll a 0390/39 hrsz-ú, 0405/9-14, 0405/16-17, 0405/21, 0405/45-49, 0405/51 hrsz-ú, összesen 84.017 m2 rét művelési ágban nyilvántartott, de természetben szántóként művelt mezőgazdasági övezetbe tartozó ingatlan. A felperes a földterületeket haszonbérlet útján hasznosítja. Haszonbérlő az E. Kft., melynek a felperes egyik társtulajdonosa. A haszonbérlő a szántó területeket nagyüzemi módon a tulajdonában álló gépekkel műveli.

M85 gyorsforgalmi út építése miatt szükségessé vált a felperes tulajdonában álló területekből 2187 m² igénybevétele. A felperes a kisajátítást kérő II.r. alperes által 259.-450.- Ft/m²-ig terjedő vételi ajánlatot nem fogadta el, ezért a II.r. alperes kisajátítási eljárást kezdeményezett.

A kisajátítási eljárásban az I.r. alperes a kisajátítással érintett területek forgalmi értékének megállapítására szakértőt rendelt ki. A kirendelt szakértő a környékbeli szántó ingatlanokra a II.r. alperes által kötött kisajátítást pótló adásvételi szerződésekben szereplő vételárak alapulvételével piaci összehasonlító adatokon alapuló módszer alkalmazásával a 0390/39 hrsz-ú ingatlan fajlagos forgalmi értékét 567.- Ft/m²-ben, a többi ingatlan esetében 526.- Ft/m²-ben határozta meg. A kisajátítást követően a visszamaradt területek vonatkozásában a 0405/12, 0405/13 és 0405/14 hrsz-ú ingatlanok esetében állapított meg 30 %-os mértékű forgalmi csökkenést a területcsökkenésből, illetőleg a megközelíthetőség hátrányos változásából eredő művelési többletköltségekre tekintettel.

Az I.r. alperes a GYH/667-17, 706-17., 708-17., 709-17., 713-17., 714-17., 716-17., 733-18., 735-21., 724-17., 739-18., 740-17., 743-18., 715-17. és a 719-18. számú határozatai a kártalanítási összeg vonatkozásában a kirendelt igazságügyi szakértő véleményén alapulnak a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény /a továbbiakban: Kstv./ 25. § /3/ bekezdés b/ pontja alapján. Az I.r. alperes a GYH/713-17/2009., a GYH/714-17/2009. , valamint a GYH/716-17/2009. számú határozatában értékcsökkenést is megállapított a kisajátítási kártalanítás részeként. Az I.r. alperes határozatai 2009. augusztus 11. napján jogerőre emelkedtek.

A felperes a fenti határozatok ellen önálló keresetleveleket nyújtott be, melyekben az I.r. alperes határozatainak megváltoztatását, és a perrel érintett ingatlanok vonatkozásában 1.000.- Ft/m² fajlagos forgalmi érték alapulvételével többletkártalanítás megállapítását kérte. Az összehasonlító adatok körében hivatkozott a burgelandi szántók értékének figyelembevételére, melyet azzal indokolt, hogy a Magyar Köztársaság területe az 1993. évi XXXI. törvény kihirdetésétől kezdődően uniós területnek számít. Álláspontja szerint a visszamaradó területek értéke is csökkent a művelési hatékonyság romlása miatt bekövetkező jövedelemkiesésre figyelemmel. Ennek körében kérte az évenként járó forgalom után járó földalap-támogatások összegének, valamint a kisajátítás miatt elmaradt haszon értékelését.

A kisajátítást kérő II.r. alperes a kártalanítási összegnek a vételi ajánlatban megjelölt összegre történő leszállítása iránti kereseteket terjesztett elő, mert álláspontja szerint ez felel meg a teljes kártalanítás elvének. Kérelmeit azzal indokolta, hogy a közelben fekvő részművelési ágú ingatlanokra kötött kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződéseket a kisajátítási összeg meghatározásakor kirendelt szakértő indokolatlanul mellőzött. Kifogásolta, hogy a kisajátítási eljárásban a szakértő csak szántó művelési ágú ingatlanokat használt fel összehasonlító adatként, így figyelmen kívül hagyta a földrészletek ingatlan-nyilvántartási besorolását. Ez a módszer nincs összhangban azzal az egységes bírói gyakorlattal, mely szerint a mezőgazdasági területet a művelési ága szerint kell értékelni.

Az I.r. alperes ellenkérelmei a keresetek elutasítására irányult. Álláspontja szerint a kisajátítási eljárásban kirendelt szakértő az ingatlanokat a tényleges fennálló hasznosítási módjuknak és övezeti besorolásuknak megfelelően értékelte, ezért a szakvélemény nem ütközik az értékelés elveibe. A szakértő figyelemmel volt arra, hogy az ingatlanok az S. városhoz és az osztrák határátkelőhelyhez közeli fekvésűek, közútról megközelíthetőek és a tényleges hasznosításra tekintettel a művelési ágváltozásnak ingatlan-nyilvántartási átvezetés iránti eljárás már folyamatban van.

A II.r. alperes ellenkérelmében az I.r. felperes keresetének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az I.r. felperes nem tartozik abba a személyi körbe, amely jogosult a Kstv. 18. §-a alapján az elmaradt haszon követelésére.

A megyei bíróság az egyesített perekben az I.r. felperes keresetét nagyobb részben alaposnak találta, ezért a keresettel támadott I.r. alperes határozatait megváltoztatta és I.r. felperes javára többletkártalanítást állapított meg. A GYH/667-17/2009. számú határozatban kötelezte a II.r. alperest 1.138.462.- Ft, a GYH/706-17/2009. számú határozatában 258.844.- Ft, a GYH/708-17/2009. számú határozatban 821.143.- Ft, a GYH/709-17/2009. számú határozatban 499.659.- Ft, a GYH/713-17/2009. számú határozatban 179.184.- Ft, a GYH/714-17/2009. számú határozatban 295.209.- Ft, a GYH/716-17/2009. számú határozatban 2.170.740.- Ft, a GYH/733-18/2009. számú határozatban 1.327.533.- Ft, a GYH/735-21/2009. számú határozatban 1.023.839.- Ft, a GYH/724-17/2009. számú határozatban 661.807.- Ft, a GYH/739-18/2009. számú határozatban 523.143.- Ft, a GYH/740-17/2009. számú határozatban 676.081.- Ft, a GYH/743-18/2009. számú határozatban 509.633.- Ft, a GYH/715-17/2009. számú határozatban 515.054.- Ft, valamint a GYH/719-18/2009. számú határozatban 482.604.- Ft többletkártalanítás és az összegnek 2009. augusztus 12. napjától kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamata megfizetésére. Ezt meghaladóan az I.r. felperes kereseteit elutasította. A II.r. felperes, - aki egyben a per II.r. alperese - által előterjesztett kereseteit elutasította.