BH+ 2013.12.531 A felülmérlegelés tilalma a felülvizsgálati eljárásban [1952. évi III. tv. 221. § (1) bek.]

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27407/2009/37., Kúria Kfv.37751/2011/11. (*BH+ 2013.12.531*)

***********

A felperes 1/1 arányú tulajdonában áll a 0390/39 hrsz.-ú, 0405/9-14, 0405/16-17, 0405/21, 0405/45-49, 0405/51 hrsz.-ú, összesen 84 017 m2 rét művelési ágban nyilvántartott, de természetben szántóként művelt mezőgazdasági övezetbe tartozó ingatlan. A felperes a földterületeket haszonbérlet útján hasznosítja. Haszonbérlő az E. Kft., melynek a felperes egyik társtulajdonosa. A haszonbérlő a szántó területeket nagyüzemi módon a tulajdonában álló gépekkel műveli.

A gyorsforgalmi út építése miatt szükségessé vált a felperes tulajdonában álló területekből 2187 m2 igénybevétele. A felperes a kisajátítást kérő II. r. alperes által 259-450 Ft/m2-ig terjedő vételi ajánlatot nem fogadta el, ezért a II. r. alperes kisajátítási eljárást kezdeményezett.

A kisajátítási eljárásban az I. r. alperes a kisajátítással érintett területek forgalmi értékének megállapítására szakértőt rendelt ki. A kirendelt szakértő a környékbeli szántó ingatlanokra a II. r. alperes által kötött kisajátítást pótló adásvételi szerződésekben szereplő vételárak alapulvételével piaci összehasonlító adatokon alapuló módszer alkalmazásával a 0390/39 hrsz.-ú ingatlan fajlagos forgalmi értékét 567 Ft/m2-ben, a többi ingatlan esetében 526 Ft/m2-ben határozta meg. A kisajátítást követően a visszamaradt területek vonatkozásában a 0405/12, 0405/13 és 0405/14 hrsz.-ú ingatlanok esetében állapított meg 30%-os mértékű forgalmi csökkenést a területcsökkenésből, illetőleg a megközelíthetőség hátrányos változásából eredő művelési többletköltségekre tekintettel.

Az I. r. alperes a GYH/667-17, 706-17., 708-17., 709-17., 713-17., 714-17., 716-17., 733-18., 735-21., 724-17., 739-18., 740-17., 743-18., 715-17. és a 719-18. számú határozatai a kártalanítási összeg vonatkozásában a kirendelt igazságügyi szakértő véleményén alapulnak a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 25. § (3) bekezdés b) pontja alapján. Az I. r. alperes a GYH/713-17/2009., a GYH/714-17/2009. , valamint a GYH/716-17/2009. számú határozatában értékcsökkenést is megállapított a kisajátítási kártalanítás részeként. Az I. r. alperes határozatai 2009. augusztus 11. napján jogerőre emelkedtek.

A felperes a fenti határozatok ellen önálló keresetleveleket nyújtott be, melyekben az I. r. alperes határozatainak megváltoztatását, és a perrel érintett ingatlanok vonatkozásában 1000 Ft/m2 fajlagos forgalmi érték alapulvételével többletkártalanítás megállapítását kérte. Az összehasonlító adatok körében hivatkozott a b.-i szántók értékének figyelembevételére, melyet azzal indokolt, hogy a Magyar Köztársaság területe az 1993. évi XXXI. törvény kihirdetésétől kezdődően uniós területnek számít. Álláspontja szerint a visszamaradó területek értéke is csökkent a művelési hatékonyság romlása miatt bekövetkező jövedelemkiesésre figyelemmel. Ennek körében kérte az évenként járó forgalom után járó földalap-támogatások összegének, valamint a kisajátítás miatt elmaradt haszon értékelését.

A kisajátítást kérő II. r. alperes a kártalanítási összegnek a vételi ajánlatban megjelölt összegre történő leszállítása iránti kereseteket terjesztett elő, mert álláspontja szerint ez felel meg a teljes kártalanítás elvének. Kérelmeit azzal indokolta, hogy a közelben fekvő részművelési ágú ingatlanokra kötött kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződéseket a kisajátítási összeg meghatározásakor kirendelt szakértő indokolatlanul mellőzött. Kifogásolta, hogy a kisajátítási eljárásban a szakértő csak szántó művelési ágú ingatlanokat használt fel összehasonlító adatként, így figyelmen kívül hagyta a földrészletek ingatlan-nyilvántartási besorolását. Ez a módszer nincs összhangban azzal az egységes bírói gyakorlattal, mely szerint a mezőgazdasági területet a művelési ága szerint kell értékelni.

Az I. r. alperes ellenkérelmei a keresetek elutasítására irányult. Álláspontja szerint a kisajátítási eljárásban kirendelt szakértő az ingatlanokat a tényleges fennálló hasznosítási módjuknak és övezeti besorolásuknak megfelelően értékelte, ezért a szakvélemény nem ütközik az értékelés elveibe. A szakértő figyelemmel volt arra, hogy az ingatlanok S. városhoz és az osztrák határátkelőhelyhez közeli fekvésűek, közútról megközelíthetőek és a tényleges hasznosításra tekintettel a művelési ágváltozásnak ingatlan-nyilvántartási átvezetés iránti eljárás már folyamatban van.

A II. r. alperes ellenkérelmében az I. r. felperes keresetének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az I. r. felperes nem tartozik abba a személyi körbe, amely jogosult a Kstv. 18. §-a alapján az elmaradt haszon követelésére.

A megyei bíróság az egyesített perekben az I. r. felperes keresetét nagyobb részben alaposnak találta, ezért a keresettel támadott I. r. alperes határozatait megváltoztatta és I. r. felperes javára többletkártalanítást állapított meg. A GYH/667-17/2009. számú határozatban kötelezte a II. r. alperest 1 138 462 Ft, a GYH/706-17/2009. számú határozatában 258 844 Ft, a GYH/708-17/2009. számú határozatban 821 143 Ft, a GYH/709-17/2009. számú határozatban 499 659 Ft, a GYH/713-17/2009. számú határozatban 179 184 Ft, a GYH/714-17/2009. számú határozatban 295 209 Ft, a GYH/716-17/2009. számú határozatban 2 170 740 Ft, a GYH/733-18/2009. számú határozatban 1 327 533 Ft, a GYH/735-21/2009. számú határozatban 1 023 839 Ft, a GYH/724-17/2009. számú határozatban 661.807 Ft, a GYH/739-18/2009. számú határozatban 523 143 Ft, a GYH/740-17/2009. számú határozatban 676 081 Ft, a GYH/743-18/2009. számú határozatban 509 633 Ft, a GYH/715-17/2009. számú határozatban 515 054 Ft, valamint a GYH/719-18/2009. számú határozatban 482 604 Ft többletkártalanítás és az összegnek 2009. augusztus 12. napjától kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamata megfizetésére. Ezt meghaladóan az I. r. felperes kereseteit elutasította. A II. r. felperes, - aki egyben a per II. r. alperese - által előterjesztett kereseteit elutasította.

A megyei bíróság döntését a perben kirendelt szakértő aggálytalannak minősített szakvéleményére alapította. Megállapította, hogy a perrel érintett ingatlanok mezőgazdasági övezetű rét művelési ágú ingatlanok, ezért összehasonlító adatként mezőgazdasági jellegű ingatlanok figyelembevétele indokolt. A bíróság figyelemmel a tényleges hasznosításra nem látta akadályát, hogy összehasonlító adatként szántó, illetve kertművelési ágú ingatlanok kerüljenek felhasználásra. Utalt az összehasonlító adatok értékelése körében kialakult állandó bírói gyakorlatra, amely nem engedi meg az eseti konjunkturális árak figyelembevételét a valós piaci érték meghatározása során, ezért a perszakértő jogszerűen zárta ki az összehasonlító adatok köréből a II. r. alperes által kötött kisajátítást pótló adásvételi szerződéseket.

Elfogadta, hogy a perbeli ingatlanok forgalmi értékének meghatározásához a mindössze három darab összehasonlításra alkalmas adat következtében szükséges a hozamszámításon alapuló érték figyelembevétele is. A perszakértő szakvéleményében az összehasonlító adatokkal egyenként elvégezte a korrekciót, e körben a szakvéleménye helyességéhez a bíróság álláspontja szerint nem fért kétség. A szakértő az elégtelen számú összehasonlító adat miatt a hozamszámítás módszerével is meghatározta az érintett ingatlanok forgalmi értékét, majd a kártalanítást nagyobb részt (kb. 70%) az összehasonlító adatok alapján, kisebb mértékben (kb. 30%) a hozamszámításon alapuló érték alapján határozta meg, amelyet a bíróság elfogadott a Kstv. 9. § (3) bekezdésére hivatkozással.