32000R2729[1]

A Bizottság 2729/2000/EK rendelete (2000. december 14.) a borágazat ellenőrzésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 2729/2000/EK RENDELETE

(2000. december 14.)

a borágazat ellenőrzésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1622/2000/EK bizottsági rendelettel ( 1 ) módosított, a bor piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 72. cikke (4) bekezdésére,

(1)

A 822/87/EGK tanácsi rendeletet ( 3 ) felváltó, legutóbb az 1677/1999/EK rendelettel ( 4 ) módosított, 2000. augusztus 1-je óta hatályban lévő 1493/1999/EK rendelet 72. cikke rendelkezéseket tartalmaz a borágazat ellenőrzésével kapcsolatban. Az így létrehozott jogszabályi kerethez végrehajtási szabályokra van szükség, és a kérdéssel foglalkozó korábbi rendeleteket, így az 1754/97/EK rendelettel ( 5 ) módosított, a tagállamok közötti együttműködés, valamint mágneses magrezonanciával történő analízis, többek között a Közösség adatbankja számára történő analízis céljából a bortermékminták összegyűjtéséről szóló, 1991. július 29-i 2347/91/EGK bizottsági rendeletet ( 6 ) és a legutóbb az 1932/97/EK rendelettel ( 7 ) módosított, a szőlészeti-borászati termékeknek a deutérium mágneses magrezonanciájával történő analízisének eredményeit tartalmazó adatbank létrehozásáról szóló, 1991. július 29-i 2348/91/EGK bizottsági rendeletet ( 8 ) hatályon kívül kell helyezni.

(2)

A legutóbb a 2631/2000/EK rendelettel ( 9 ) módosított, a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó végleges intézkedésekig ideiglenes intézkedések megállapításáról szóló, 2000. július 24-i 1608/2000/EK bizottsági rendelet ( 10 ) rendelkezései értelmében a borágazat ellenőrzésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. június 19-i 2048/89/EGK tanácsi rendelet ( 11 ) 2000. november 30-ig marad hatályban. Ennek megfelelően az új végrehajtási szabályok 2000. december 1-jén lépnek hatályba.

(3)

A borágazatra vonatkozó rendelkezések egységes alkalmazása végett olyan szabályokat kell alkotni, amelyek egyrészt meghatározzák a már hatályban lévő nemzeti és közösségi szintű ellenőrzési eljárásokat, másrészt közvetlen együttműködést biztosítanak a borágazat ellenőrzéséért felelős szervek között.

(4)

Ezen túlmenően különös szabályok megalkotásával kell gondoskodni egy olyan, a borágazat tisztségviselőiből álló szerv létrehozásáról és működéséről, amely a Bizottságon belül a közösségi szabályok egységes alkalmazásáért felelős.

(5)

Megfelelő szabályoknak kell meghatározniuk annak módját, ahogyan a nemzeti szervek és a Bizottság segítik egymást a borágazat szabályai helyes alkalmazásának biztosításában. E szabályok nem akadályozhatják a közösségi kiadásokra, a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok osztályába sorolásnak megvonására, a bűncselekményekre, illetve a bírságokra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazását. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az utóbbi két témakörrel kapcsolatos speciális rendelkezések alkalmazása ne sértse ennek a rendeletnek a célját, vagy az e rendelet által előírt ellenőrzések hatékonyságát.

(6)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell a borágazat ellenőrzéséért felelős szervek munkájának hatékonyságáról. Ezért ki kell nevezniük egy szervet, amely gondoskodik az egymással, illetve a Bizottsággal való kapcsolattartásról. Az is elengedhetetlen, hogy az ellenőrzési tevékenységet koordinálják, ha egy tagállamban a borágazat ellenőrzése több illetékes szerv között oszlik meg.

(7)

A szabályok közösségi szintű egységes alkalmazása érdekében a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az illetékes szervek személyi állományának meglegyen a szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges minimális hatásköre.

(8)

Ezen túlmenően meg kell határozni a borágazat ellenőrzéséért felelős bizottsági szaktisztviselői szerv létrehozásának és működésének szabályait.

(9)

Ha a Bizottság szaktisztviselői ismételt és indokolatlan nehézségeket tapasztalnak feladatuk végrehajtása során, akkor a Bizottságnak meg kell, hogy legyen az a lehetősége, hogy magyarázatot kér az érintett tagállamtól, és kéri az ellenőrök munkájának sikeres befejezéséhez szükséges feltételek biztosítását. A kérdéses tagállam az ellenőrök munkájának elősegítésével köteles teljesíteni e rendelet értelmében rá háruló kötelezettségeket.

(10)

Speciális rendelkezések segítségével kell szabályozni a bortermelési kapacitással kapcsolatos ellenőrzések elvégzését. Különösen a Közösség által támogatott tevékenységeket kell rendszeresen alávetni helyszíni ellenőrzésnek.

(11)

A borágazat piacainak egymásrautaltságát jelzi a tagállamok közötti kereskedelem alakulása, különösen az ágazatban működő nemzetközi társaságok számának állandó növekedése, valamint az ágazat igazgatási szabályai által kínált azon lehetőség, hogy a tevékenységeket - akár támogatással, akár a nélkül - a termék származási helyétől különböző helyszínen végezzék, vagy oda telepítsék át. Ez a helyzet szükségessé teszi az ellenőrzési módszerek magasabb fokú összehangolását és az ellenőrzést végző szervek közötti együttműködés fokozását.

(12)

Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan működhessenek együtt a borágazat szabályainak alkalmazásában, a tagállamok illetékes szervei számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérésre kapcsolatba léphessenek egy másik tagállam illetékes szervével. Az ilyen kapcsolattartás és segítségnyújtás szabályait meg kell fogalmazni.

(13)

Tekintettel bizonyos ügyek összetettségére és a rendezés sürgősségére, nagyon fontos, hogy egy jogsegélyt kérő illetékes szerv meghatalmazott tisztviselői a másik illetékes szerv egyetértésével jelen legyenek, amikor vizsgálatok lefolytatására kerül a sor.

(14)

Csalás komoly veszélye esetén, illetve több tagállamot vagy egyetlen tagállamot érintő csalás esetén a különféle érintett szerveknek képesnek kell lenniük arra, hogy automatikusan végrehajtsanak egy külön megkeresést nem igénylő jogsegélyeljárást.

(15)

E rendelet alkalmazása során az információcsere természete miatt azokat szakmai titoktartással kell kezelni.

(16)

A 2348/91/EGK rendelet a Közös Kutatóközpontban létrehoz egy, az analízisek eredményeit tartalmazó adatbankot, hogy hozzájáruljon az analitikai vizsgálatok közösségi szintű harmonizálásához, valamint hogy összegyűjtse a tagállamok vizsgálati mintáit és jelentéseit. Az adatbank szabályozására vonatkozó rendelkezéseket át kell venni, és az adatbank létrehozása óta megszerzett tapasztalatok alapján újra kell fogalmazni.

(17)

A referenciaizotópos vizsgálatok lehetővé teszik a borok alkoholtartalom-növelésének vagy vizezésének hatékonyabb ellenőrzését, vagy - egyéb izotópos vizsgálatok eredményeivel kiegészítve - hozzájárulhatnak a borok nevében jelzett származási hely valódiságának igazolásához. Az ilyen vizsgálatok eredményeinek könnyebb értékelése érdekében lehetővé kell tenni az eredmények összevetését olyan korábban végzett vizsgálatok eredményeivel, amelyeket hasonló jellegű, hasonló igazolt termőhelyről származó és hasonló termeléssel készült termékeken ugyanolyan módszerrel folytattak le.

(18)

A borok és borszármazékok izotópos vizsgálatát a legutóbb a 761/1999/EK rendelettel ( 12 ) módosított, a boranalízis közösségi módszereinek meghatározásáról szóló, 1990. szeptember 17-i 2676/90/EGK bizottsági rendeletben ( 13 ) meghatározott referenciavizsgálati módszerekkel kell elvégezni.

(19)

A célnak megfelelően felszerelt közösségi laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredményeinek könnyebb értékelése és az ilyen laboratóriumokból származó eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében egységesíteni kell a szőlőminták vételének, erjesztésének és tárolásának szabályait.

(20)

A vizsgálati adatok minőségének és összevethetőségének biztosítása érdekében a tagállamok által az adatbank számára izotópos vizsgálatok végzésére kijelölt laboratóriumok részére rendszerbe foglalt, elismert minőségi normákat kell előírni.

(21)

A borászati termékek izotópos elemzése és az eredmények elemzése nehéz feladat, és az ilyen vizsgálati eredmények egységes értékelése érdekében a Közös Kutatóközpont adatbankját hozzáférhetővé kell tenni a fenti vizsgálati módszert alkalmazó hivatalos laboratóriumok számára és - külön kérésre - a tagállamok egyéb hivatalos szervei számára is, figyelemmel ugyanakkor a magánjellegű adatok védelmére.

(22)

A 2347/91/EGK rendelet tartalmazza a más tagállam hivatalos laboratóriumába szállítandó minták vételének szabályait és az izotópos vizsgálatra szánt minták vételének közös szabályait. Ezeket a szabályokat át kell venni, és a közösségi adatbank számára történő mintavételt úgy kell tekinteni, mint a szervek közötti közvetlen együttműködés keretében borászati termékből végzett mintavételt.

(23)

Az ellenőrzés objektivitásának biztosítása érdekében a Bizottság szaktisztviselői, illetve a tagállamok illetékes szervének tisztviselői számára biztosítani kell, hogy egy másik tagállam illetékes szervét megkeressék a mintavétel elvégzésére. A megkereső tisztviselő számára hozzáférést kell biztosítani a mintákhoz, és lehetőséget arra, hogy meghatározza, hogy a mintákat melyik laboratóriumban vizsgálják meg.

(24)

A hivatalos mintavételt, mint a tagállamok illetékes szervei közötti együttműködés részét, és a minták felhasználását részletesen szabályozni kell. A szabályoknak biztosítaniuk kell a reprezentativitást és a hivatalos vizsgálatok eredményeinek ellenőrizhetőségét bárhol a Közösségben.

(25)

A mintavétellel, a minták szállításával, analitikai és érzékszervi vizsgálatával, illetve szakértő alkalmazásával összefüggő kiadások elszámolásának egyszerűsítése érdekében alapelvként az fogalmazható meg, hogy a költségeket az a szerv viseli, amely a mintavételt vagy a szakértő alkalmazását elrendelte.

(26)

Meg kell határozni az e rendelet alapján végzett ellenőrzések eredményeinek bizonyító erejét.

(27)

A tagállamoknak a közösségi jogszabályok különleges rendelkezéseinek sérelme nélkül kell a borágazat szabályainak megsértéséért járó szankciókat meghatározni. Az alkalmazott szankcióknak hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, és a nemzeti jog által meghatározott szankciókhoz viszonyítva nem tehetik nehezebbé a közösségi jog alkalmazását.

(28)

Az ellenőrzés zavartalan működése és a szőlőből a szőlőültetvényben történő mintavétel biztosítása érdekében rendelkezéseket kell hozni annak megelőzésére, hogy az érdekelt felek akadályozzák az őket érintő ellenőrzéseket, illetve annak előmozdítására, hogy ugyanezek az érdekelt felek megkönnyítsék a mintavételt, és rendelkezésre bocsássák az e rendelet által megkövetelt információkat.

(29)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ellenőrzések és szankciók

(1) Ez a rendelet különleges intézkedéseket fogalmaz meg a borágazatban alkalmazandó ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet nem befolyásolja a következők alkalmazását:

- a borágazatban elkövetett csalások elleni küzdelemben a tagállamok viszonyát szabályozó különleges rendelkezések, feltéve, hogy azok elősegítik ennek a rendeletnek az alkalmazását,

- a következőkre vonatkozó szabályok:

- büntetőeljárások vagy a tagállamok kölcsönös bűnügyi jogsegélye,

- közigazgatási bírságok.

I. CÍM

A TAGÁLLAMI ELLENŐRZÉSEK

2. cikk

Alapelvek

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a borágazatra vonatkozó közösségi szabályok és azok alkalmazására vonatkozó nemzeti szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükségesek.

(2) A tagállamok közigazgatási és helyszíni ellenőrzéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy biztosítsák az előírt feltételeknek való megfelelés hatékony ellenőrzését.

(3) A szóban forgó ösztönző intézkedés jellegével összhangban a tagállamoknak meg kell határozniuk az ellenőrzés módszereit és eszközeit, valamint az ellenőrizendő személyek körét.

(4) Az ellenőrzéseket lehet rendszeresen vagy szúrópróbaszerűen végezni. Szúrópróbaszerű ellenőrzés esetén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzések számukat, jellegüket és gyakoriságukat tekintve reprezentatívak legyenek a tagállam teljes területére nézve, és arányban legyenek a forgalomba hozott vagy forgalomba hozás céljából raktározott borászati termékek mennyiségével.

3. cikk

Ellenőrző szervek

(1) Ha egy tagállam több illetékes szervet is kijelöl a borágazatra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére, akkor koordinálnia kell az ilyen szervek munkáját.

(2) Minden tagállam kijelöl egy kapcsolattartó szervet, amely felelős a többi tagállam kapcsolattartó szervével és a Bizottsággal való összeköttetésért. A kapcsolattartó szerv feladata különösen, hogy fogadja és továbbítsa az e cím alkalmazásával összefüggő együttműködési kérelmeket, és képviselje a saját tagállamát a többi tagállammal és a Bizottsággal szemben.

(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az 1493/1999/EK rendelet 72. cikke (2) bekezdése értelmében a tagállamok által eljuttatott értesítéseket rendszeresen, a megfelelő formában terjessze.

4. cikk

Az ellenőrző tisztviselők hatásköre

Minden tagállam gondoskodik az illetékes szerve tisztviselőinek munkáját elősegítő megfelelő intézkedésekről. Így különösen biztosítani kell, hogy az említett tisztviselők, esetenként más, e célból felhatalmazott szervek tisztviselőivel együtt:

- bejuthassanak a szőlőültetvényekre, a borászati termékeket készítő és tároló létesítményekbe, a borászati termékek feldolgozását végző létesítményekbe, és hozzáférjenek az ilyen termékeket szállító járművekhez,

- bejuthassanak minden olyan kereskedelmi létesítménybe (vagy raktárba) és hozzáférhessenek minden olyan járműhöz, amelynek tulajdonosa értékesítés, forgalmazás vagy szállítás céljából borászati termékeket vagy a borágazatban való felhasználásra szánt termékeket tárol,

- elvégezhessék a borászati termékek és az ilyen termékek gyártásában használható anyagok és termékek leltározását,

- mintát vehessenek borászati termékekből, az ilyen termékek előállításához felhasznált anyagokból és termékekből és az értékesítés, forgalmazás vagy szállítás céljából tárolt termékekből,

- ellenőrzési eljárás keretében vizsgálhassák a számviteli adatokat és az ellenőrzéshez szükséges egyéb dokumentumokat, és azokról másolatokat, illetve kivonatokat készíthessenek,

- megfelelő védelmi intézkedéseket tehessenek borászati termékek vagy az ilyen termékek előállításához felhasznált termékek gyártásával, tárolásával, szállításával, leírásával, bemutatásával és forgalmazásával kapcsolatban, ha okkal feltételezhető, hogy súlyosan megsértették a közösségi rendelkezéseket, különösen, ha hamisítás történt, vagy ha egészségkárosodás veszélye áll fönn.

5. cikk

Termelési kapacitás

(1) A tagállamoknak a 2392/86/EGK tanácsi rendelettel ( 14 ) összhangban a megfelelő módon fel kell használniuk a szőlőkatasztert, illetve a helyrajzi térképeket, hogy megfeleljenek a termelési kapacitással kapcsolatban az 1493/1999/EK rendelet II. címében megfogalmazott rendelkezéseknek.

A Közösség által támogatott szőlőtermő felületek termelésből való végleges kivonását, szerkezeti átalakításokat és átállításokat a helyszínen rendszeresen ellenőrizni kell. Azokat a parcellákat kell ellenőrizni, amelyekre a támogatást igényelték.

A kivágásnak az 1227/2000/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének e) pontjában előírt ellenőrzése távérzékeléssel is történhet, feltéve hogy teljes szőlőtermő parcellákat vonnak ki a termelésből.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésében az új telepítésekre vonatkozó tilalom betartását a 2392/86/EGK rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében felvett helyrajzi térkép segítségével kell ellenőrizni.

A helyrajzi térképekkel nem rendelkező tagállamok 2001. január 1-jéig értesítik a Bizottságot az új telepítés tilalmának betartatását szolgáló rendelkezésekről.

II. CÍM

A KÖZÖSSÉGI ELLENŐRZÉSI STRUKTÚRA

6. cikk

A Bizottság szaktisztviselői szerve

(1) A Bizottságnak az 1493/1999/EK rendelet 72. cikke (3) bekezdése értelmében létrehozott szaktisztviselői szerve segíthet a tagállamok illetékes szervei által szervezett ellenőrzésekben.

Az ellenőrzéseket az 1258/1999/EK tanácsi rendelet ( 15 ) 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell végrehajtani.

A Bizottság megkeresi a tagállamokat, hogy:

- szolgáltassanak információkat az általuk tervezett ellenőrzésekről,

- hajtsanak végre ellenőrzéseket a Bizottság szaktisztviselőinek bevonásával.

Mindenkor a tagállamok tisztviselői felelnek az első és a második albekezdésben említett ellenőrzési feladatok végrehajtásáért.

(2) Feladataik végrehajtása során a Bizottság szaktisztviselőinek rendelkezniük kell a 4. cikk első, második, harmadik és ötödik francia bekezdésében foglalt jogokkal és hatáskörökkel, anélkül azonban, hogy ezzel sérülnének a tagállamok által a saját tisztviselőik ellenőrzési tevékenységére vonatkozóan megszabott korlátozások.

Az ellenőrzések végrehajtása során a Bizottság szaktisztviselőinek tiszteletben kell tartaniuk az érintett tagállam tisztviselői számára előírt szabályokat és szakmai gyakorlatot. Figyelembe kell venniük a szakmai titoktartás szabályait.

(3) Az egyes ellenőrzések végrehajtása után a Bizottság a szaktisztviselői által végzett munkáról közleményt juttat el az érintett tagállam kapcsolattartó szervéhez; ebben a közleményben megnevezi a tapasztalt nehézségeket és a feltárt szabályszegéseket.

III. CÍM

AZ ELLENŐRZŐ SZERVEK KÖZÖTTI JOGSEGÉLY

7. cikk

Jogsegély megkeresés alapján

(1) Ha egy tagállam illetékes szerve ellenőrzést folytat saját területén, információt kérhet a Bizottságtól vagy bármely közvetlenül vagy közvetve érintett tagállam illetékes szervétől.

Értesíteni kell a Bizottságot olyan esetekben, amikor az első albekezdésben említett ellenőrzés tárgyát képező termék harmadik országból származik, és ha az ilyen termék forgalomba hozatala kimondottan érinti más tagállamok érdekeit.

A megkeresett szervnek meg kell adnia minden olyan információt, amelyre a megkereső szervnek szüksége lehet feladatai elvégzéséhez.

(2) Ha a megkereső szerv indoklással alátámasztott kérelmet nyújt be, akkor a megkeresett szerv különleges felügyeletet vagy ellenőrzéseket végez a megfogalmazott célkitűzések elérése céljából, vagy meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ilyen felügyeletre, illetve ellenőrzésekre sor kerüljön.

(3) A megkeresett szervnek úgy kell eljárnia, mintha a saját nevében intézkedne.

(4) A megkereső szerv a megkeresett szervvel egyetértésben tisztviselőket jelölhet ki:

- a borágazat előírásainak alkalmazásával kapcsolatos információk beszerzésének céljából a megkeresett szerv székhelye szerinti tagállami hatóságoktól, vagy a tevékenységek ellenőrzése céljából, így másolatok készítésére szállítási és egyéb dokumentumokról, vagy kivonatok készítésére nyilvántartásokból,

- vagy arra, hogy miután időben értesítették a megkeresett szervet, jelen legyenek a (2) bekezdés alapján a megkeresés lefolytatásánál.

Az első francia bekezdésben említett másolatokat kizárólag a felkért szerv beleegyezésével lehet elkészíteni.

Az ellenőrzési tevékenységért mindenkor a megkeresett szerv tisztviselői a felelősek.

A megkereső szerv tisztviselői:

- írásos meghatalmazásban feltüntetik személyazonosságukat és hivatali pozíciójukat,

- a megkeresett szerv tagállama által a saját tisztviselői ellenőrzési tevékenységére vonatkozóan előírt korlátozások sérelme nélkül megkapják:

- a 4. cikk első és második francia bekezdésében biztosított hozzáférési jogokat,

- a jogot arra, hogy értesítést kapjanak a megkeresett szerv tisztviselői által a 4. cikk harmadik és ötödik francia bekezdése értelmében elvégzett ellenőrzések eredményeiről,

- az ellenőrzés során betartják a tagállam tisztviselői számára előírt szabályokat és szakmai gyakorlatot, és tiszteletben tartják a szakmai titoktartást.

(5) Az ebben a cikkben említett megkereséseket a kérdéses tagállam megkeresett szervéhez az illető tagállam kapcsolattartó szervén keresztül kell eljuttatni. Ugyanez az eljárás vonatkozik:

- a megkeresésekre adott válaszokra,

- a (2) és a (4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatos közleményekre.

Az első albekezdéstől eltérően és az együttműködés gyorsítása és hatékonyságának fokozása érdekében a tagállamok lehetővé tehetik, hogy valamely illetékes szerv:

- a kérését vagy közleményét közvetlenül juttassa el egy másik tagállam illetékes szervéhez,

- közvetlenül válaszoljon egy másik tagállam illetékes szervének megkeresésére vagy közleményére.

8. cikk

Jogsegély megkeresés nélkül

Ha valamely tagállam illetékes szerve okkal feltételezi azt, vagy tudomást szerez arról, hogy:

- az 1493/1999/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt valamely termék nem felel meg a borágazat szabályainak, vagy ilyen termékre csalárd módon tettek szert, vagy ilyen terméket csalárd módon hoztak forgalomba, és

- a szabályok be nem tartása egy vagy több másik tagállam érdekeit is érinti, és olyan természetű, hogy közigazgatási intézkedéseket vagy jogi fellépést von maga után,

az illetékes szerv a saját országa szerinti kapcsolattartó szerven keresztül haladéktalanul értesíti az érintett tagállam kapcsolattartó szervét és a Bizottságot.

9. cikk

Közös rendelkezések

(1) A 7. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikkben említett információkat a lehető leghamarabb ki kell egészíteni a vonatkozó dokumentumokkal és más bizonyítékokkal, valamint az esetleges közigazgatási intézkedésekre vagy jogi eljárásokra való hivatkozással, és ezeknek az információknak különösen ki kell terjedniük:

- a kérdéses termék összetételére és érzékszervi jellemzőire,

- a termék leírására és kiszerelésére,

- a termék előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok betartására vagy megszegésére.

(2) A jogsegélyre okot adó ügyben érintett kapcsolattartó szervek haladéktalanul értesítik egymást:

- a vizsgálatok fejleményeiről,

- a szóban forgó intézkedéseket követő közigazgatási vagy jogi lépésekről.

(3) A 7. cikk (2) és (4) bekezdésének alkalmazásával összefüggő utazási költségek a következőket terhelik:

- azt a tagállamot, amely az előző bekezdésekben említett intézkedésekre tisztviselőt meghatalmazott, vagy

- a tagállam kapcsolattartó szervének kérésére a közösségi költségvetést, amennyiben a Bizottság a kérdéses ellenőrzési tevékenységet előzetesen hivatalosan közösségi érdekké nyilvánította.

IV. CÍM

ANALITIKAI ADATBANK

10. cikk

Az adatbank célja

(1) A borászati termékek analitikai adatbankját a Közös Kutatóközpont fogja vezetni.

(2) Az adatbanknak a borászati termékekben található etanolnak és víznek a 2676/90/EGK rendeletben meghatározott referencia-módszerek szerint elvégzett izotópos vizsgálatával kapott eredményeket kell tartalmaznia.

(3) Az adatbank feladata, hogy segítse a tagállamok hivatalos laboratóriumai által a 2676/90/EGK rendeletben meghatározott referencia-módszerek alkalmazásával nyert eredmények értékelésének harmonizálását.

11. cikk

Minták

(1) Az I. melléklet előírásai szerint az adatbank létrehozása érdekében a friss szőlőből elemzés céljából mintát kell venni, amelyet kezelni kell, és fel kell dolgozni borrá.

(2) A friss szőlőmintákat olyan szőlőtermő területek szőlőültetvényeiből kell venni, amelyeknél pontosan meg van határozva a talaj típusa, a fekvés, a művelési mód, a fajta, a kor és a termesztési eljárások.

Az adatbank számára évente legalább a következő számú mintát kell venni:

- 30 minta Bulgáriában,

- 20 minta a Cseh Köztársaságban,

- 200 minta Németországban,

- 50 minta Görögországban,

- 200 minta Spanyolországban,

- 400 minta Franciaországban,

- 400 minta Olaszországban,

- 10 minta Cipruson,

- 4 minta Luxemburgban,

- 50 minta Magyarországon,

- 4 minta Máltán,

- 50 minta Ausztriában,

- 50 minta Portugáliában,

- 70 minta Romániában,

- 20 minta Szlovéniában,

- 15 minta Szlovákiában,

- 4 minta az Egyesült Királyságban.

A minták kiválasztásánál figyelembe kell venni a szőlőültetvényeknek a fenti tagállamokon belüli elhelyezkedését.

Minden évben a minták legalább 25 %-át ugyanabból a parcellából kell venni, ahonnan az előző évben.

(3) A minták vizsgálatát a 2676/90/EGK rendelet mellékletében meghatározott módszerekkel a tagállamok által kijelölt laboratóriumoknak kell elvégeznie. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgáló laboratóriumok működésére vonatkozóan az EN 45001 európai szabványban vagy az ISO/IEC 17025 szabványban meghatározott általános feltételeknek, és különösen részt kell venniük az izotópos vizsgálati módszerek szakszerűségét vizsgáló rendszerben.

(4) A III. melléklet értelmében analitikai bizonylatot kell készíteni. A II. melléklet értelmében minden egyes mintához el kell készíteni egy vizsgálati lapot.

(5) A bizonylat egy példányát a vizsgálati eredményekkel és azok értékelésével, valamint a vizsgálati lap egy példányával meg kell küldeni a Közös Kutatóközpontnak.

(6) A tagállamoknak és a Közös Kutatóközpontnak gondoskodniuk kell arról, hogy:

- az analitikai adatbank adatait megőrizzék,

- minden, a Közös Kutatóközpontnak elemzésre megküldött minta legalább egy kontrollmintáját a mintavételtől számított legalább három évig megőrizzék,

- az adatbankot kizárólag a közösségi és a nemzeti borászati jogszabályok alkalmazásának megfigyelésére, illetve statisztikai vagy tudományos célra használják,

- intézkedéseket foganatosítsanak az adatok védelmére, különösen a lopások és a manipuláció megakadályozására,

- az érintettek indokolatlan időveszteség és költségek nélkül hozzájussanak őket érintő aktákhoz, hogy tisztázni lehessen az esetleges pontatlanságokat.

12. cikk

Izotópos vizsgálatok

(1) A 2008. július 31-ig tartó időszak alatt, amíg a megfelelő analitikai eszközöket üzembe nem helyezik, az izotópos vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközökkel nem rendelkező bortermelő tagállamok a KKK-ba küldik a bormintáikat vizsgálat céljából. Ebben az esetben a tagállam kijelölhet egy illetékes szervet, amely a tagállam területén vett minták adataihoz hozzáfér.

(2) Azon tagállamok, amelyek maguk borászati termékeken izotópos vizsgálatokat végeznek, a minták legalább 10 %-át ellenőrzés céljából megküldik a Közös Kutatóközpontnak vagy egy, a Közös Kutatóközpont által megjelölt labornak.

13. cikk

Az eredmények közlése

(1) Az adatbankban tárolt információkat kérésre a tagállamok által e célra kijelölt laboratóriumok rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Megfelelően megindokolt esetben az (1) bekezdésben említett információkat, amennyiben azok reprezentatív jellegűek, kérésre a tagállamok más hivatalos szervei részére is rendelkezésre lehet bocsátani.

(3) Csak olyan vizsgálati eredményekkel kapcsolatos információkat szabad közölni, amelyek hasonló jellegű és hasonló termőhelyről származó minták vizsgálati eredményeinek az értelmezéséhez szükségesek. Minden adatközléshez mellékelni kell egy emlékeztetőt az adatbank használatának minimális követelményeiről.

14. cikk

Az eljárások betartása

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a saját adatbankjaikban tárolt izotópos vizsgálati eredményeket az ebben a címben foglaltaknak megfelelően gyűjtött és kezelt minták vizsgálatával szerezzék be.

V. CÍM

KONTROLLMINTÁK GYŰJTÉSE

15. cikk

Megkeresés mintagyűjtésre

(1) A II. és a III. cím alkalmazásával összefüggésben a Bizottság szaktisztviselői vagy valamely tagállam illetékes szervének tisztviselői megkereshetik egy másik tagállam illetékes szervét azért, hogy gyűjtsön mintákat az abban a tagországban érvényes rendelkezéseknek megfelelően.

(2) A mintákat a megkereső szervnek kell tárolnia, és - egyebek mellett - meg kell határoznia, hogy azokat mely laboratóriumban elemezzék.

(3) A mintákat a IV. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően kell begyűjteni és kezelni.

16. cikk

A minták gyűjtésének, továbbításának és elemzésének költségei

(1) A minták begyűjtésének, kezelésének, továbbításának, laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatának költségeit azon tagállam illetékes szerve viseli, amely a mintavételezést kérte. E költségeket azon tagállamban érvényes árak szerint kell kiszámítani, amelynek a területén a tevékenységet végzik.

(2) A 12. cikkben említett minták Közös Kutatóközpontba vagy a Közös Kutatóközpont által kijelölt más laboratóriumba izotópos vizsgálat céljából történő szállításának költségeit a Közösség viseli.

Olyan tagállamok esetén, amelyek nem rendelkeznek a bor izotópos vizsgálatához felszerelt laboratóriummal, a 14. cikk (1) bekezdése értelmében vett összes minta Közös Kutatóközpontba történő szállításának költségeit a Közösség viseli.

VI. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Bizonyító erő

A tagállamok illetékes szervei vagy a Bizottság hivatkozhatnak a Bizottság szaktisztviselői vagy egy tagállam illetékes szervének tisztviselői által e cím alkalmazása során tett megállapításokra. Ilyen esetekben a megállapítások értékét nem csökkenti az a tény, hogy nem a kérdéses tagállamtól erednek.

18. cikk

Szankciók

Az 1493/1999/EK rendeletben vagy e rendelet alapján elfogadott rendeletekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok meghatározzák a borágazatot szabályozó rendelkezések megsértéséért kiszabható büntetéseket, és minden szükséges lépést megtesznek azok alkalmazása érdekében. A büntetéseknek hatásosnak, arányosnak és kellően elrettentő hatásúnak kell lenniük.

19. cikk

Az ellenőrizendő személyek

(1) Az olyan természetes vagy jogi személyek, illetve ezek csoportjai, akiknek szakmai tevékenysége e rendelet értelmében ellenőrzés tárgyát képezheti, az ilyen ellenőrzést nem akadályozhatják, és azt mindenkor elősegíteni kötelesek.

(2) Az olyan szőlők termesztői, amelyekből valamely illetékes szerv tisztviselői mintát vesznek:

- a mintavételt semmilyen módon nem akadályozhatják, és

- kötelesek ellátni a tisztviselőket minden olyan információval, amelyre ezen rendelet értelmében szükség van.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2347/91/EGK és a 2348/91/EGK rendelet hatályát veszti.

21. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2000. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A friss szőlő mintavételére és borrá történő feldolgozására vonatkozó előírások a 11. cikkben említett izotópos vizsgálatok céljából

I. SZŐLŐMINTAVÉTEL

A. Minden egyes mintának legalább 10 kg érett, azonos fajtájú szőlőből kell állnia. A szőlőt olyan állapotban kell begyűjteni, amilyenben találják.

A mintát akkor kell begyűjteni, amikor az adott ültetvényt szüretelik. A begyűjtött szőlőmintának reprezentatívnak kell lennie az adott ültetvényre vonatkozóan. A friss szőlőmintát, vagy az abból préseléssel kinyert mustot fagyasztással lehet tartósítani a további felhasználásig.

A teljes szőlőminta kipréselése után a must alikvot részt külön venni és tartósítani csak akkor lehet, ha a mustban lévő vízen oxigén-18 mérést terveznek.

B. A mintavételkor egy vizsgálati lapot kell nyitni. A vizsgálati lap első része a szőlőmintavétellel foglalkozik, a második része a borkészítéssel. A vizsgálati lapnak mindig a minta mellett kell lennie, a teljes szállítás során a mintával együtt kell továbbítani. A vizsgálati lapra késedelem nélkül fel kell jegyezni a mintát érintő mindennemű beavatkozást.

A mintavétellel kapcsolatos vizsgálati lapot a II. mellékletben található kérdőív I. részének megfelelően kell kitölteni.

II. BORKÉSZÍTÉS

A. A borkészítést az illetékes szervnek vagy az általa felhatalmazott szervnek kell végeznie, lehetőség szerint olyan körülmények között, amelyek hasonlóak annak a termőterületnek a szokásos körülményeihez, amelyet a minta reprezentál. A borkészítés során az összes cukornak alkohollá kell alakulnia, azaz kevesebb, mint 2 g/l maradékcukor maradhat vissza. Bizonyos esetekben azonban - például a reprezentativitás javítása érdekében - nagyobb maradékcukor mennyiség is elfogadható. Amint a bor letisztult és SO2-vel stabilizálták, 75 cl-es palackokba kell tölteni, és fel kell címkézni.

B. A borkészítéssel kapcsolatos vizsgálati lapot a II. mellékletben található kérdőív II. részének megfelelően kell kitölteni.

II. MELLÉKLET

Kérdőív az izotópos vizsgálatra szánt szőlőminták begyűjtéséhez és borrá való feldolgozásához

Az alkalmazandó analitikai módszerek és az eredmények megjelenítése (mértékegységek) megfelelnek a 2676/90/EGK rendelet mellékletében leírtaknak (vagy az analízisben résztvevő laboratóriumok által egyenértékűnek minősítetteknek).

I rész

1. Általános információk

1.1. A minta száma:

1.2. A mintát begyűjtő tisztviselő vagy meghatalmazott személy neve és beosztása:

1.3. A minta begyűjtéséért felelős illetékes szerv neve és címe:

1.4. A minta borrá történő feldolgozásáért és továbbküldéséért felelős illetékes szerv neve és címe, ha nem azonos az 1.3. pontban megnevezettel:

2. A minta általános leírása

2.1. Származási hely (ország, régió):

2.2. A szüret éve:

2.3. Szőlőfajta:

2.4. A szőlő színe:

3. A szőlőültetvény leírása

3.1. Az ültetvényt művelő személy neve és címe:

3.2. Az ültetvény helye:

- hegyközség:

- dűlő:

- kataszteri szám:

- földrajzi szélesség és hosszúság:

3.3. Talajtípus (pl. meszes, agyagos, meszes agyagos, homokos):

3.4. Fekvés (pl. lejtő, sík, napsütötte):

3.5. Tőkék száma hektáronként:

3.6. Az ültetvény hozzávetőleges kora (10 év alatt, 10 és 25 év között, 25 év felett):

3.7. Tengerszint feletti magasság:

3.8. Művelési és metszési mód:

3.9. A szőlőből rendszerint készített bor fajtája (asztali bor, meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, egyéb) - (az 1493/1999/EK rendelet I. mellékletének referenciadefiníciói):

4. A termés és a must jellemzői

4.1. A szüretelt ültetvény becsült hektáronkénti hozama: (kg/ha)

4.2. A termés egészségi állapota (pl. egészséges, rothadt), annak megjelölésével, hogy a mintavételkor a szőlő száraz volt vagy nedves:

4.3. A mintavétel napja:

5. A szüretet megelőző időjárás

5.1. Csapadék a szüretet megelőző 10 nap folyamán: volt/nem volt. Ha volt, esetleges további információk.

6. Öntözött ültetvények

Ha az ültetvény öntözve volt, az utolsó öntözés napja:

(A mintavételért felelős illetékes szerv pecsétje, a mintát begyűjtő tisztviselő neve, beosztása és aláírása)

II rész

1. Borkészítés a mintából

1.1. A szőlőminta tömege kg-ban:

1.2. Préselési mód:

1.3. A kinyert must térfogata:

1.4. A must jellemzői:

- refraktometriával g/l-ben kifejezett cukorkoncentráció:

- teljes savtartalom (g/l borkősav): (nem kötelező)

1.5. A must kezelésének módja (pl. ülepítés, centrifugálás):

1.6. Élesztős beoltás (az élesztő fajtája). Jelezze, hogy történt-e spontán erjedés.

1.7. Hőmérséklet az erjesztés alatt:

1.8. Az erjedés végének megállapításának módja:

1.9. A bor kezelésének módja (pl. fejtés):

1.10. Kén-dioxid hozzáadása mg/l:

1.11. A keletkezett bor jellemzői:

- tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban:

- teljes szárazanyag-tartalom:

- redukálócukor (g/l inverzcukorban kifejezve):

2. A minta borrá való feldolgozásának időrendi táblája

Dátumok:

- mintavétel: (megegyezik a szüretével, I. rész 4.3.)

- préselés:

- erjedés kezdete:

- erjedés vége:

- palackozás:

A II. rész lezárásának napja:

(A borrá való feldolgozást végző illetékes szerv pecsétje, a szerv meghatalmazott tisztviselőjének aláírása)

III. MELLÉKLET

ANALITIKAI BIZONYLAT

a 2676/90/EGK rendelet mellékletében meghatározott izotópos módszerrel vizsgált, a Közös Kutatóközpont izotópos adatbankjában elhelyezendő bor- és borászati termékmintákhoz

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK (a II. mellékletből átvéve)

1. Ország:

2. A minta száma:

3. Év:

4. Szőlőfajta:

5. A bor kategóriája:

6. Régió/kerület:

7. Az eredményekért felelős laboratórium neve és címe:

8. Minta a Közös Kutatóintézet által végzendő kontrollvizsgálat számára: van/nincs

II. MÓDSZEREK ÉS EREDMÉNYEK

1. Bor (a II. mellékletből átvéve)

Alkoholtartalom térfogatszázalékban

:

% (V/V)

Teljes szárazanyag-tartalom

:

g/l

Redukálócukor

:

g/l

Teljes savtartalom borkősav-egyenértékben

:

g/l

Teljes kéndioxid-tartalom

:

mg/l

2. A bor lepárlása SNIF-NMR számára

2.1. A lepárló berendezés leírása

2.2. A lepárolt bor térfogata/a párlat tömege

3. A párlat elemzése

3.1. A párlat alkoholfoka % (m/m)

4. Deutérium izotóp korrelációk etanolban NMR-rel mérve

(D/H)I

=

ppm

(D/H)II

=

ppm

»R«

=

5. NMR paraméterek

Megfigyelt frekvencia:

6. 18O/16O izotóp korreláció eredmények a borban

δ 18O [‰] = ‰ V. SMOW - SLAP

7. 18O/16O izotóp korreláció eredmények a mustban (értelemszerűen)

δ 18O [‰] = ‰ V. SMOW - SLAP

8. 13C/12C izotóp korreláció eredmények a borszeszben

δ 13C [‰] = ‰ V-PDB

IV. MELLÉKLET

Mintagyűjtés az ellenőrző szervek közötti jogsegély keretében

1.

Amikor az ellenőrző szervek közötti jogsegély keretében vesznek mintát borból, szőlőmustból vagy más folyékony borászati termékből, az illetékes szervnek biztosítania kell, hogy:

- az egy helyen, 60 literesnél nem nagyobb edényekben tárolt termékekből vett minták reprezentatívak legyenek az egész tárolóhelyre nézve,

- a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú edényekben tárolt termékekből vett minták reprezentatívak legyenek annak az edénynek a tartalmára nézve, amelyből a mintát vették.

2.

A mintavételt úgy kell végezni, hogy a termékkel meg kell tölteni legalább öt darab tiszta, legalább 75 cl névleges űrtartalmú edényt. Az első bekezdés első francia bekezdésében említett termékek esetén a mintavétel úgy is elvégezhető, hogy a tárolóhelyről vizsgálat céljából elvisznek legalább öt, legalább 75 cl névleges űrtartalmú edényt.

Ha borpárlatból vesznek mintát deutériumos mágneses magrezonanciás vizsgálat céljából, a mintákat 25 cl névleges űrtartalmú edényekbe kell helyezni, illetve, ha a mintákat hivatalos laboratóriumok között szállítják, 5 cl is elegendő.

A minta begyűjtését, szükség esetén lezárását, és lepecsételését a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény képviselőjének vagy szállítás közben történő mintavétel esetén a szállító képviselőjének a jelenlétében kell elvégezni. Amennyiben képviselő nincs jelen, ezt a tényt bele kell foglalni a 4. bekezdésben említett jelentésbe.

Minden mintát semleges és egyszer használatos eszközzel kell lezárni.

3.

Minden mintát el kell látni egy, az V. melléklet A. részének megfelelő címkével.

Ha az edény olyan kicsi, hogy nem lehet elhelyezni rajta az előírt címkét, akkor el kell látni egy letörölhetetlen számmal, és a szükséges információkat egy külön lapon kell feltüntetni.

A címkét, vagy adott esetben a lapot, alá kell íratni a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény vagy a szállító képviselőjével.

4.

Az illetékes szerv mintavételre feljogosított tisztviselője írásos jelentést készít, amelyben rögzíti azokat a megfigyeléseit, amelyeket a minta vizsgálata szempontjából fontosnak ítél. Szükség esetén a jelentésben feltünteti a szállító vagy a mintavétel helyéül szolgáló létesítmény képviselőjének közlendőjét, és azt aláíratja a képviselővel. Feljegyzi a termék mennyiségét, amelyből a mintát vették. Amennyiben a fent és a 3. bekezdés harmadik albekezdésében említett aláírást a képviselők megtagadják, ezt a tényt rögzíteni kell a jelentésben.

5.

Mintavételkor egy kontrollmintát a mintavétel helyéül szolgáló létesítményben kell hagyni, egy másikat pedig annál az illetékes szervnél kell megőrizni, amelynek tisztviselője a mintavételt végezte. Három mintát el kell juttatni abba a hivatalos laboratóriumba, amely az analitikai vagy az érzékszervi vizsgálatot végzi. Ott az egyik mintát meg kell vizsgálni. Egy másikat meg kell őrizni mint kontrollmintát. A kontrollmintákat a mintavételt követően legalább három évig meg kell őrizni.

6.

A mintaszállítmányok külső csomagolásán az V. melléklet B. részében megadott mintának megfelelő vörös címkét kell elhelyezni. A címke mérete 50 × 25 mm kell, hogy legyen.

A minták útnak indításakor a küldő tagállam illetékes szerve elhelyezi a bélyegzőlenyomatát a küldeményen úgy, hogy az részben a külső csomagoláson, részben a vörös címkén helyezkedjen el.

V. MELLÉKLET

( 1 ) HL L 194., 2000.7.31., 1. o.

( 2 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 3 ) HL L 84., 1987.3.27., 1. o.

( 4 ) HL L 199., 1999.7.30., 8. o.

( 5 ) HL L 248., 1997.9.11., 3. o.

( 6 ) HL L 214., 1991.8.2., 32. o.

( 7 ) HL L 272., 1997.10.4., 10. o.

( 8 ) HL L 214., 1991.8.2., 39. o.

( 9 ) HL L 302., 2000.12.1., 36. o.

( 10 ) HL L 185., 2000.7.25., 24. o.

( 11 ) HL L 202., 1989.7.14., 32. o.

( 12 ) HL L 99., 1999.4.14., 4. o.

( 13 ) HL L 272., 1990.10.3., 1. o.

( 14 ) HL L 208., 1986.7.31., 1. o.

( 15 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.