A Debreceni Törvényszék P.21728/2009/36. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 61. §, 62. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 85. §, 328. §, 339. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 2. §, 7. §, 10. §, 77. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 25. §, 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

6.P.21.728/2009/36. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a ... pártfogó ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek - a dr. Zeke László ügyvéd (...) által képviselt ... (...) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a ... jogtanácsos (...) által képviselt ... (...) beavatkozott - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 125.000,- (Egyszázhuszonötezer) Ft összegű perköltséget és a beavatkozónak 100.000,- (Egyszázezer) Ft összegű perköltséget.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli.

A perben le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 4 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a perköltség összegére vagy viselésére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.

Az ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Indokolás:

A bíróság a felek képviselőinek nyilatkozatai, a felperes személyes nyilatkozata, a beszerzett és becsatolt okiratok tartalma, a ... Felügyelet előtt ... és ... szám alatt folyamatban volt ügyek iratai, az S. Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének, valamint az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek B. Orvosszakértői Intézetének igazságügyi szakértői véleményei és a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A per felperesének édesanyja, K. A. (szül.: V. E., szül.: ... év ... hó ... napján) 2008. április 28-án került felvételre az alperesi egészségügyi szolgáltató neurológiai osztályára stroke diagnózissal. Felvételét követően a neurológiai osztály intenzív, stroke és krónikus részlegein állt kezelés alatt ... év ... hó ... napjáig, amikor is elhalálozott.

Egészségügyi ellátása során az alperesi szolgáltató részéről a betegnél az elsődleges - a beküldés okául szolgáló - megbetegedéssel összefüggésben bal oldali agyi infarktust, agylágyulást, és ahhoz társuló súlyos fokú, a bal oldali végtagok bénulásával járó mozgáskorlátozottságot diagnosztizáltak, és a beteg kezelését az e diagnózishoz társuló terápia szerint végezték. A kezelés során (a május 7-én elvégzett gyomortükrözéses vizsgálat eredményének megfelelően felállított gyanút utóbb megerősítő vizsgálati leletek alapján) a betegnél az alperesi kezelését megelőzően ki nem vizsgált és fel nem tárt, a gyomorban kialakult rosszindulatú daganatos megbetegedés is diagnosztizálásra került.

A beteg esetében ötvöződtek az önmagukban is halálos kimenetelt, illetve szövődményt magukba rejtő igen súlyos betegségek, amelyek egymást rosszabbító hatása eredményezte a beteg elhalálozását. Ezek között az egyik megbetegedés a lappangva kialakuló, a legutolsó időszakban viszont jelentősen felgyorsuló ütemet mutató rosszindulatú daganat, a másik pedig a hevenyen kialakuló, többszörös, nagy kiterjedésű agyállomány elhalással járó keringési elégtelenség volt. A halál közvetlen oka befolyásolhatatlan szívelégtelenség volt, melyet a különböző kóros elváltozások egymás hatását felerősítő kórlefolyása idézett elő az azokhoz társuló súlyos mozgásképtelenség következményeként kialakult pangás, hörgő-tüdőgyulladással együttesen.

A beteg betegségeinek adott stádiumában a sebészeti gyógyíthatóság lehetősége már nem állt fenn, a beteg életét sem műtéti beavatkozás, sem egyéb (gyógyszeres) kezelés nem menthette volna meg. A beteg kezelése során az alperesi egészségügyi szolgáltató részéről eljárt személyek a rájuk irányadó szakmai szabályokat betartották, a beteg gyógyulási esélyét, életkilátásait nem rontották, a beteg halála a részükről objektíve nem volt megelőzhető.

A felperes az utóbb megváltoztatott és kiterjesztett (... szám alatt), és utóbb pontosított (6.P.21.728/2009/9. sorszám alatti jegyzőkönyv) kereseti kérelmeiben az alábbiakat kérte:

1; A Ptk. 84. §-ának (1) bekezdés a; pontja alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperesi egészségügyi szolgáltató megsértette az elhalálozott K. A.-nak az élethez, az emberi méltósághoz, valamint az egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogait.

2; A Ptk. 84. §-ának (1) bekezdés c; pontja alapján kérte, hogy a bíróság elégtételadásként kötelezze az alperesi egészségügyi szolgáltatót a helyi országos írott napi sajtó nyilvánossága útján bocsánatkérésre a K. A.-nak az élethez, az emberi méltósághoz és az egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi joga megsértése miatt, valamint amiatt, mert "az alperes alkalmazottai K. A.-val szemben megsértették az embertelen, megalázó bánásmódról szóló jogszabályi rendelkezéseket", továbbá a felperesnek "a hozzátartozóhoz fűződő személyiségi joga megsértésére" alapítottan.

3; A Ptk. 84. §-ának (1) bekezdés e; pontja alapján kérte az alperesi egészségügyi szolgáltató kötelezését 15.000.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés, valamint annak a 2008. május 23. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére.

Az alperes (és az oldalán a perbe beavatkozott biztosítótársaság) érdemi ellenkérelmében kérte a felperesi kereset elutasítását.

A bíróság megállapította, hogy a felperes kereseti kérelmei nem alaposak az alábbiak szerint:

A Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.

A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a testi épség, az egészség, valamint az emberi méltóság megsértése.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján minden egészségügyi tevékenység a beteg személyisége, méltósága és jogai tiszteletben tartása figyelembevétele mellett történik.