A Pécsi Ítélőtábla Pf.20011/2019/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, (2) bek., 206. §, (1) bek., 229. §, (1) bek., 253. §, (2) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 73. §, (2) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. §, (3) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, (1) bek., (2) bek.] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.011/2019/6. szám

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.009/2018/7. szám

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.109/2016/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Kaposvári 7. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csernus Sándor ügyvéd ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kolonics Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kolonics Bálint ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében - mely perbe a dr. Cseresnyés Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Zalaegerszeg i Törvényszék 2018. december 5. napján kelt 4.P.20.969/2015/98. számú ítélete ellen az alperes 100. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes marasztalását 540.000, azaz ötszáznegyvenezer Ft-ra leszállítja.

Az alperes által fizetendő elsőfokú perköltséget 558.900, azaz ötszázötvennyolcezer-kilencszáz Ft-ra leszállítja.

Az elsőfokú ítéletet az ezen felüli fellebbezett részében helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 31.000, azaz harmincegyezer forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesen az alperes kórházában 2014. január 23-án visszérműtétet hajtottak végre, amelynek során a jobb lábfejet mozgató szárkapocscsonti ideg megsérült, a felperes jobb lábfeje mozgásképtelenné vált, ami miatt 20% mértékű összervezeti egészségkárosodásnak minősülő testi fogyatékosságot szenvedett. Az elsőfokú bíróság a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.109/2016/6. számú másodfokú határozatával jogerőre emelkedett 33. sorszámú közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét a műtét során a felperest a peroneus idegsérüléssel okozati összefüggésben ért károkért.

A felperes nem vagyoni kártérítés iránti keresetéről az eljárt bíróságok részítélettel határoztak, a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.009/2018/7. számú részítéletével jogerőre emelkedett 54. sorszámú részítélet az alperest 6 millió Ft nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.

A felperes idegsérülés folytán bekövetkezett mozgáskorlátozottsága miatt a biztonságos lakáshasználat érdekében szükséges a lakóhelyéül szolgáló családi ház akadálymentesítése. Ennek körében át kell alakítani a meglévő bejárati lépcsőt, a meglévő 5 lépcsőfok helyett más méretezéssel 6 lépcsőfokot és a lépcső tetején nagyobb méretű kilépőteret kell kialakítani. A felperes a meglévő fürdőkádat és zuhanyzót biztonságosan használni nem tudja, ezért szükséges a fürdőszoba megfelelő átalakítása is ezek elbontásával és ülőréssszel ellátott, a fürdőszoba padozatával egy síkban lévő zuhanyzó létesítése. Az akadálymentesítéshez szükséges átalakítások 927.615 Ft költséggel járnak.

A felperes a vagyoni károk megtérítésére irányuló leszállított keresetében 927.615 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest az egészségkárosodása folytán szükséges akadálymentesítés költségeinek megtérítésére.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, az ingatlan átalakításának szükségessége a felperes egészségi állapotából adódóan nem indokolt és nem szükségszerű. A felperes eddig is tudta használni a bejárati lépcsőt és fürdőszobát, erre a jövőben is képes az elszenvedett bokaízületi mozgásbeszűkülés mellett is. Hivatkozott arra is, az átalakítások az ingatlan forgalmi értékét növelik, az értékemelkedéssel a kártérítés összegét csökkenteni kell. A beavatkozó ellenkérelme is a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 927.615 Ft kártérítés, valamint 578.320 Ft perköltség megfizetésére. Nagy súllyal értékelte az igazságügyi orvosszakértő kiegészítő véleményét, annak alapján állapította meg, a felperes műtét folytán bekövetkezett egészségkárosodásával okozati összefüggésben vált szükségessé az akadálymentesítés, ami érdekében a bejárati lépcsőt és a fürdőszobát át kell alakítani. Az átalakítás költségeit az igazságügyi ingatlanforgalmi és műszaki szakértő véleménye alapján állapította meg úgy, hogy a szakértő által meghatározott 1.035.771 Ft-ból a keresetleszállítás folytán levonta az emeleti lépcsőfeljáró korlátjának kiépítésével kapcsolatos 108.156 Ft-ot. Ebből az összegből nem tartotta levonhatónak az átalakítással bekövetkező értékemelkedést, mert ezeket a kiadásokat a károsult életminőségének javítása indokolja, nem minősülnek fényűző jellegűek, arra sem merült fel adat, hogy azokat a felperes gazdagodási céllal kívánja végrehajtani. Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a részítélettel elbírált keresetre is kiterjedően döntött, a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő 578.320 Ft perköltség megfizetésére az alperest kötelezte.

Az ítélet ellen, annak megváltoztatása érdekében az alperes fellebbezett. Elsődlegesen a kereset teljes elutasítását kérte, álláspontja szerint a felperes a bejárati lépcsőt és a fürdőszobát eddig is tudta használni, erre a jövőben is képes bokaízületi mozgásbeszűkülése mellett is, ezért az ingatlan átalakítása egészségi állapotából adódóan nem indokolt. Másodlagosan a marasztalási összeg leszállítását kérte, mert a beruházások az ingatlan forgalmi értékét növelik, az értékemelkedést a beruházások költségeiből le kell vonni.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Kiemelte, a közbenső ítélet anyagi jogereje folytán az alperes már nem vitathatja a károkozó magatartása folytán bekövetkezett felperesi egészségkárosodást, az orvosszakértői vélemény szerint ezzel okozati összefüggésben váltak szükségessé az elvégzendő átalakítási munkák, amelyek indokolt költsége az igazságügyi műszaki szakértő aggálytalan véleményén alapul. A másodlagos fellebbezési kérelem kapcsán arra hivatkozott, az ingatlan forgalmi szakvéleménnyel nem igazolt az átalakítás folytán bekövetkező értékemelkedés és annak összege, de az eset körülményei alapján nem is indokolt az esetleges gazdagodás levonása a kártérítésből.

A beavatkozó a másodfokú eljárásban nyilatkozatot nem tett.

A fellebbezés részben alapos.

Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952. évi Pp.) 206.§ (1) bekezdése szerinti megalapozott értékelésével alapvetően helyesen, azonban nem teljes körűen állapította meg.