A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27455/2015/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 108. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bucskó István

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.455/2015/6.

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - (kormánytisztviselő neve) kormánytisztviselő által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. szám alatti székhelyű) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A feljegyezett eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A (település neve) (helyrajzi szám) hrsz. alatt nyilvántartott "kivett tanya" megnevezésű 795 m2 térmértékű tanya ½-1/2-ed arányban (természetes személy 1. neve) és (természetes személy 2. neve) tulajdonát képezte. A 2008.08.27. napján megkötött adás-vételi szerződéssel (természetes személy 1. neve) a tulajdonát képező ½-ed tulajdoni illetőséget eladta (természetes személy 2. neve) állagvevőnek, valamint a felperesnek, mint haszonélvezeti vevőnek. Az adás-vételi szerződésben az állagvevő 35.000.-Ft vételárat, a haszonélvezeti vevő pedig 15.000.-Ft vételárat fizetett meg. Az adás-vételi szerződés rögzítette, hogy az ingatlanon szoba, konyha, fürdőszoba helyiségekből álló, tégla-vályogfalú, cseréptetős kb. 45 m2 területű tanyaház áll.

Az adás-vételi szerződésben állag-és haszonélvezeti vevőként szereplő (természetes személy 2. neve) a felperessel élettársi kapcsolatban élt.

(természetes személy 2. neve) az ½ arányban tulajdonát képező (település neve)-külterület (helyrajzi szám) hrsz. alatti ingatlant - a holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartásával - 2011.01.28. napján eladta (természetes személy 3. neve)-nak.

A alperes neve Kisvárdai Járási Hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a 2015. június 17. napján meghozott 32531/2015. számú határozatával a (település neve)-i (helyrajzi szám) hrszú. és (természetes személy 3. neve) tulajdonát képező ingatlan vonatkozásában a felperes haszonélvezeti jogát törölte.

A felperes fellebbezése alapján eljárva az alperes a 2015.július 15. napján meghozott 30320/2/2015. számú határozatával a járási hivatal határozatát helyben hagyta.

Az alperes a döntését a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fetv.) 108. § (1) bekezdésére, valamint az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 94. § (1) - (3) bekezdésének a rendelkezéseire alapította.

Az alperes megállapította, hogy a felperes haszonélvezeti joga 2008. évben nem közeli hozzátartozók között létrejött szerződés alapján jött létre, ez okból a haszonélvezeti joga a törvény erejénél fogva az Fetv. 108. § (1) bekezdése alapján megszűnt, melynek törléséről az Inytv. 94. § (1) bekezdése alapján hivatalból kellett rendelkezni.

A felperes a keresetében az alperes 30320/2/2015. számú határozata bírósági felülvizsgálatát és a határozat megváltoztatásával a haszonélvezeti joga visszajegyzését kérte a (település neve)-i (helyrajzi szám) hrsz. alatti ingatlan ½-ed tulajdoni hányadára.

A felperes jogi álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetés áll fent tekintettel arra, hogy a haszonélvezeti jogát az élettársa nem vesztette el, míg a felperes haszonélvezeti jogát törölték.

Hivatkozott továbbá arra, hogy az ingatlanon - a haszonélvezeti joga alapítását követően - mintegy 4-5 millió forint összegben beruházásokat eszközölt, melyek eredményeként a haszonélvezeti jog alapítása időpontjához képest az ingatlanon lévő felülépítmény jelentősen megváltozott.