BH+ 2007.3.138 A közalkalmazott a törvényben meghatározott, garantált illetményén felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a garantált illetménye összegétől függetlenül mindenkor a megállapításkori összegben nem igényelheti; a kinevezés szerinti illetménye összességében azonban egyoldalúan nem csökkenthető [Kjt. 21. §, 66. § (1) bekezdés, Mt. 82. § (1) bekezdés].

A közalkalmazott felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság változtassa meg az átsorolását, és kötelezze az alperest 2005. január 1-jétől a garantált illetményén felüli illetményrész megfizetésére.

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, és a 2005. január 14-én kelt átsorolást akként módosította, hogy a felperest a garantált összegen felüli 5000 forint illetményrész továbbra is megilleti. Kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 50 000 forint elmaradt illetményt, továbbá perköltséget.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes 2002. szeptember 1-jétől a garantált illetményén felül 5000 forint - munkáltatói döntésen alapuló - illetményrészben is részesült. A 2005. január 14-én kelt, a felek által aláírt átsorolás, amely a 12. fizetési fokozatból a 13. fizetési fokozatba való átsorolásról rendelkezett, a megemelt összegű garantált illetményen felüli 5000 forint illetményrészt is tartalmazott. A megyei közgyűlés az átsorolást nem hagyta jóvá, mert a garantálton felüli illetményrészt nem kívánta biztosítani. Az alperes ezt követően ugyancsak 2005. január 14-i keltezéssel új átsorolást készített, amely megvonta a vitatott 5000 forint illetményrészt. A felperes ennek az átsorolásnak az átvételekor jelezte, hogy csak a fizetési fokozatba való átsorolásra vonatkozó módosítással ért egyet, a garantált összegen felüli illetményrész megvonását nem fogadja el, ez ellen jogorvoslattal él.

Az előbbiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen járt el, amikor egyoldalúan megvonta a felperes illetményének részét képező 5000 forint garantált összegen felüli illetményrészt, mert a 2005. január 14-én kelt első átsorolás tartalmazta az 5000 forint - garantált illetményt meghaladó - illetményrészt, és a felek egybehangzó nyilatkozatára tekintettel ez az átsorolás utóbb csupán közös megegyezéssel lett volna módosítható.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság szerint a munkaügyi bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg, azonban érdemi döntéseivel nem értett egyet. Álláspontja szerint kinevezés esetében az illetmény tekintetében nincs közös megállapodás, a munkáltató köteles a jogszabályok alapján a közalkalmazott fizetési osztályát, fizetési fokozatát és ennek alapján a garantált illetményét megállapítani. A közalkalmazottat megillető egyéb rendszeres illetménynövekményt a munkáltató szintén a jogszabályi rendelkezések keretei között állapíthatja meg. A Kjt. 66. § (1) bekezdése alapján a felperes csupán a Kjt. alapján járó illetményrészekre tarthatott igényt. Az önkormányzat az előző években költségvetésének elfogadásakor bizonyos fedezetet biztosított arra, hogy az alperes munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is megállapítson, azonban 2005. évre ilyen fedezetet nem biztosított, ezért nem volt lehetősége az alperesnek, hogy ún. nem garantált illetményrészt is megállapítson.

A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a munkáltató nem volt jogosult egyoldalúan módosítani a kinevezését a megállapított illetményrész tekintetében [Mt. 82. § (1) bekezdése], ezért annak visszaállításával a jogerős ítélet meghozataláig kérte alperest a havi 5000 forint és perköltség megfizetésére kötelezni.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.