BH 1975.9.410 A polgári jogi igény érvényesítését nem lehet egyéb törvényes útra utasítani abból az okból, hogy a magánfél - figyelmeztetés hiányában - az illetéket nem rótta le. - A megítélt kártérítési igény utáni illeték megfizetésére kötelezés elmulasztása törvénysértő [Be. 265. § (1) bek., Pp. 95. §, 1/1973. (I. 24.) IM sz. r. 4., 15., 30. §].

A megyei bíróság a terheltet előre kitervelt módon elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytiglani - fegyházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. Kötelezte a terheltet, hogy a magánfél részére 7456 Ft kártérítést fizessen meg.

A másodfokú bíróság annyiban változtatta meg az első fokú bíróság ítéletét, hogy a magánfelet polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasította. Ítéletének indokolása szerint a 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 116. §-a értelmében amennyiben a magánfél polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, illetéket köteles leróni. A magánfél ennek a kötelezettségének nem tett eleget. A Polgári Perrendtartás 95. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében, ha az illeték lerovásra kötelezett felet az illetékfeljegyzési jog vagy az illetékmentesség nem illeti meg és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, a magánfelet polgári jogi igényével el kell utasítani. A konkrét esetben azonban a bíróság azért utasította a magánfelet a törvény egyéb útjára, mert az iratokból megállapítható, hogy az első fokú bíróság a magánfelet nem figyelmeztette illetéklerovási kötelezettségére, az értesítés ellenére a másodfokú tárgyaláson nem jelent meg, így a mulasztás nem volt pótolható.

A határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az első fokon eljárt megyei bíróság a Be. 265. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással helyt adott a magánfél által a büntető ügyben előterjesztett polgári jogi igénynek, és a terheltet 7456 Ft kártérítésre kötelezte. A bíróság azonban elmulasztott rendelkezni a 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 116. §-ában kötelezően előírt és le nem rótt illeték viseléséről annak ellenére, hogy az 1973. január 24-től hatályos 1/1973. (I. 24.) IM számú rendelet részletes rendelkezéseket tartalmaz a büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény érvényesítésével összefüggő illeték viseléséről.

A másodfokú bíróság figyelmét is elkerülte az a körülmény, hogy a cselekmény elbírálásakor hatályos fentebb említett jogszabály a régebbi szabályozástól eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

Az 1/1973. (I. 24.) IM számú rendelet 30. §-ának (1) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy ha a jogosult a polgári jogi igényét büntető eljárásban érvényesíti, a költségmentességi és az illetékfeljegyzési jog tekintetében ugyanazon kedvezmény illeti meg, mintha igényét polgári perben érvényesítené.

Az idézett rendelet 4. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint pedig a bűncselekményből származó kár megtérítése iránti igény tekintetében a jogosultat kereseti és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi illetékfeljegyzési jog).