11/1966. (VI. 29.) PM rendelet

az illetékekről

A 4/1960. (II. 4.) Korm. rendelettel módosított és az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem.

ELSŐ RÉSZ

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Illetékkötelezettség

1. § A vagyonátruházás (vagyonátszállás), az okirat, valamint az államigazgatási, a bírósági és a döntőbizottsági eljárás után e rendelet szerint illetéket kell fizetni.

Az illetékek nemei

2. § Az 1. §-ban foglaltaknak megfelelően az illetékek:

a) vagyonátruházási (öröklési, ajándékozási, visszterhes ingatlanvagyon-átruházási);

b) okirati és

c) eljárási (államigazgatási, bírósági, döntőbizottsági eljárási) illetékek.

Ingatlan, ingó, jog

3. § (1) Az illeték szempontjából ingatlannak kell tekinteni minden olyan dolgot, amely a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) alkalmazásában ingatlannak minősül.

(2) Az előző bekezdés szerint ingatlannak nem minősülő dolog az illeték szempontjából ingónak tekintendő. Ingónak kell tekinteni az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti vagy használati, továbbá a földhasználati jogot, valamint az ingatlanhoz kapcsolt egyéb jogot.

A rendelet területi hatálya

4. § (1)[1] A vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket - függetlenül az örökhagyó, az örökös, illetőleg a szerződő felek állampolgárságától, valamint az örökhagyó halálának, illetőleg a szerződés megkötésének vagy a végrendelet készítésének helyétől - minden belföldi ingatlan tekintetében alkalmazni kell. Külföldi ingatlan tekintetében a vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket magyar állampolgár belföldön levő ingó hagyatékára minden esetben, külföldön levő ingó hagyatékára azonban csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha ez után az idegen államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. Az ellenkező bizonyítása az örököst terheli. Az ingó öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket külföldi állampolgárnak csak belföldön levő ingó hagyatékára kell alkalmazni.

(2) Ingónak akár külföldön, akár belföldön létrejött jogügyleten alapuló ingyenes szerzése esetében e rendelet akkor alkalmazható, ha az ingó átadása belföldön történt, vagy ha a szerzésről kiállított okiratot a jogügylet jóváhagyása vagy az ebből folyó jogok érvényesítése céljából belföldi bíróságnak vagy más hatóságnak bemutatják.

(3) Belföldön kiállított okirat tekintetében az okirati illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók, függetlenül attól, hogy a felek magyar vagy külföldi állampolgárok-e. Külföldön kiállított okirat tekintetében - a felek állampolgárságától függetlenül - az okirati illetékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az okirat belföldön teljesítendő jogügyletet tartalmaz és azt belföldre behozzák, továbbá, ha az okiratot a benne foglalt jogügylet érvényesítése céljából belföldi bíróságnál vagy más hatóságnál (hivatalnál) benyújtják vagy felmutatják, vagy ha az okirat alapján belföldön bármely más - joghatást célzó - cselekményt végeznek.

Az illetékkötelezettség keletkezése

5. § (1) Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napjával keletkezik.

(2) Az ajándékozási illetékkötelezettség az alábbi időpontokban keletkezik:

a) belföldi ingatlan ajándékozása esetében az ajándékozási szerződés megkötésekor;

b) ingó ajándékozása esetében az okirat kiállítása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény [4. § (2) bek.] bekövetkezett.

(3) A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetékkötelezettség

a) a szerződés megkötése napján,

b) árverési vétel esetében az árverés napján,

c) ingatlannak az a)-b) pontokban megjelölt eseteken kívüli átszállásánál vagy átruházásánál

az átszálláskor vagy átruházáskor keletkezik.

(4) Az okirati illetékkötelezettség az okirat kiállításakor keletkezik. A külföldön kiállított okirattal kapcsolatban pedig akkor, amikor az illetékkötelezettséget megalapító esemény [4. § (3) bek.] bekövetkezik. Feltételesen illetékmentes okirattal kapcsolatban az illetékkötelezettség akkor keletkezik, amikor megszűntek azok a feltételek, amelyek mellett az okiratot a mentesség megillette.

(5) Az eljárási illetékkötelezettség - ha jogszabály kivételt nem tesz - az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor, illetőleg a kiadvány kiállításakor keletkezik.

6. § (1)[2] A hatósági vagy irányítószervi jóváhagyástól (hozzájárulástól, tudomásulvételtől) függő jogügylettel, valamint az ilyen jogügyletet vagy nyilatkozatot tartalmazó okirattal kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás - több hatósági vagy irányítószervi jóváhagyás szükségessége esetében az utolsónak a jóváhagyása - napján keletkezik. Az állampolgárok ingatlantulajdonát szabályozó rendelkezések alapján megkívánt, a fél által kiállított nyilatkozatnak az illetékes szakigazgatási szerv (hivatal) által történt záradékolása e rendelet alkalmazásában jóváhagyásnak (hozzájárulásnak, tudoimásulvételnek) nem tekinthető.

(2) A felfüggesztő vagy bontó feltétel, illetőleg a kezdő- vagy véghatáridő bekövetkezésétől függő szerződés után a vagyonátruházási illetékkötelezettség úgy keletkezik, mintha feltételt vagy határidőt nem kötöttek volna ki.

Szerződéstervezet

7. § (1) Valamely szerződés lényeges tartalmára vonatkozó - a felek által aláírt - szerződéstervezet az illetékkötelezettség szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a végleges szerződés.

(2) Ha a végleges szerződést utóbb külön okiratba foglalják és annak az illeték összege szempontjából lényeges tartalma a tervezet tartalmával megegyezik, a végleges szerződésről kiállított okirat az okiratok második példányára megállapított illeték (39. §) alá esik.

(3) Ha a végleges szerződésnek az illeték összege szempontjából lényeges tartalma a tervezet tartalmától eltér, a végleges szerződést tartalmazó okirat is - a tartalma szerint - külön illeték alá esik. A tervezet után lerótt vagy kiszabott azt az illetéket azonban, amely a 182. §-ban meghatározott feltételek igazolása folytán törlendő vagy visszatérítendő volna, a végleges szerződés után járó illetékbe be kell számítani.

(4) Az illetékkötelezettség fennáll akkor is, ha a szerződésről készült tervezetet csak az egyik szerződő fél írta alá, feltéve, hogy az okirat a másik szerződő fél birtokában van és az ügylet teljesült.

II. fejezet

ILLETÉKMENTESSÉG

Az illetékmentesség általános szabályai

8. § (1) Az illetékmentesség vagy az illeték tárgyára vonatkozik (tárgyi mentesség), vagy az illeték lerovására egyébként kötelezett személyt mentesíti az illeték lerovása alól (személyes mentesség).

(2) A tárgyi és a személyes illetékmentességet ez a fejezet, továbbá a Második rész, valamint az e rendelet mellékletében felsorolt jogszabályok állapítják meg.

A tárgyi illetékmentesség

9. § (1) Tárgyi illetékmentesség esetében illeték nem jár.

(2) A tárgyi illetékmentesség feltétlen vagy feltételes.

(3) A feltétlen illetékmentesség minden körülmények között fennáll. A feltételes illetékmentesség csak addig áll fenn, amíg a feltételesen illetékmentes iratot arra a célra használják, amelyre illetékmentesen kiállították, illetőleg amíg a mentességnek a jogszabályban megszabott feltételei vannak.

(4) Ha a feltételes illetékmentességet biztosító feltételek megszűnnek - és jogszabály kivételt nem tesz -, az illetéket úgy kell leróni, mintha mentesség eredetileg sem állott volna fenn.

(5) A meghatározott célra illetékmentesen kiállított iratra azt a célt, amelyre kiállították, fel kell jegyezni. A kiállítás célját az iratra akkor is fel kell jegyezni, ha a meghatározott célra kiállított irat nem teljesen illetékmentes, hanem csupán az általános szabályokkal szemben kedvezményes illetéktétel alá esik.

A személyes illetékmentesség

10. § Személyes illetékmentesség esetében az illetéket a mentes féltől (ügyféltől) nem lehet követelni. Abban az esetben, ha van olyan egy vagy több - személyes mentességben nem részesülő - fél (ügyfél), aki az illeték megfizetéséért felelős, ez az utóbbi egy vagy több fél (ügyfél) a teljes illetéket megfizetni köteles.

Az állami és szövetkezeti szervek, valamint a társadalmi szervezetek illetékmentessége

11. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:

a) valamennyi állami költségvetési szerv, ide értve a folyószámlás szerveket is, kivéve, ha ez utóbbiak ipari, építőipari, illetve ipari szolgáltató és értékesítő tevékenységet fejtenek ki;

b) az Államvasutak és a Posta, államigazgatási tevékenysége körében;

c) a pénzintézet (takarékszövetkezet), az Állami Biztosító és a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet, feladata teljesítése körében;

d) a vízgazdálkodási társulat.

(2)[3] A vagyonátruházási és az okirati illeték alól - ha jogszabály kivételt nem tesz - személyes mentességben részesül:

a) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - az üdülő- és garázsszövetkezet kivételével -, a szövetkezeti vállalat, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulása;

b) az Államvasutak és a Posta, üzemi tevékenysége körében;

c) a társadalmi szervezet és ennek vállalata, valamint az egyesület vállalata.

(3) Tárgyi illetékmentes, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak ingyenes és visszterhes vagyonszerzése;

b) az a) pontban említett szerzésről és a szerződés alapján történt teljesítésről kiállított okirat;

c)[4] az (1) és (2) bekezdésben felsoroltakkal kötött ingó adásvételi, vállalkozási, megbízási, bérleti és haszonbérleti szerződésről kiállított okirat, valamint az ilyen szerződések alapján teljesített szolgáltatásról kiállított nyugta (átvételi elismervény);

d) az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak által vagy részére kiállított okirat.

Illetékmentesség kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyok alapján

12. § (1) A kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyok alapján az államigazgatási eljárásban engedélyezhető illetékmentességre az 1957. évi IV. törvény 83-84. §-ának a rendelkezései az irányadók.

(2) A kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyok alapján a bírósági eljárásban engedélyezhető illetékmentességet a 115., 140-141. § szabályozza.

Illetékmentesség a nemzetközi jog alapján

13. § (1) Idegen állam magyarországi diplomáciai képviselete, ennek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés (1965. évi 22. tvr.) rendelkezései irányadók. E szerződés rendelkezései irányadók mindazon államok viszonylatában, amelyek a Bécsi Szerződés részesei, az ebben nem részes államok viszonylatában pedig attól függően, hogy e téren a viszonosságot biztosítják.

(2) Idegen állam, ennek konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik, valamint a nemzetközi szervezet, ennek tisztviselői és családtagjaik a vonatkozó nemzetközi szerződés, viszonosság, illetve nemzetközi gyakorlat alapján részesülhetnek illetékmentességben.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett illetékmentesség fennállása vagy terjedelme tekintetében kétség merül fel, illetve valahányszor a (2) bekezdés alapján igényelnek illetékmentességet, az eljáró hatóság köteles a pénzügyminiszter állásfoglalását kikérni és az illetékmentesség kérdésében ehhez igazodni. A pénzügyminiszter e kérdésben a külügyminiszterrel egyetértésben foglal állást.

MÁSODIK RÉSZ

Első cím

VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉKEK

III. fejezet

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK

Az öröklési illeték tárgya

14. §[5] (1) Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán bekövetkezett vagyonszerzés. Ilyenek: az örökség, a hagyomány, a kötelesrész szerzése és a halál esetére szóló ajándékozás.

(2) Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek jutatott vagyontárgyat, mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni (le kell vonni).

(3) Az öröklési illeték kiszabásánál öröklési illeték alá kell vonni az ajándékozásból származó következő szerzeményeket is:

a) az örökhagyó által még életében ingyenesen adott olyan vagyontárgyat, amelynek értékét a szerző örökrészéhez hozzá kell számítani;

b) azt az ajándékot, amelynek haszonélvezetét az ajándékozó a maga számára haláláig fenntartotta, valamint az olyan ajándékozásból származó vagyonszerzést, amely ajándékozás teljesítése az ajándékozó haláláig vagy későbbi időpontig függőben van;

c) az örökhagyó által halála előtt egy éven belül adott ajándékot.

(4) Az öröklési illeték szempontjából közömbös, hogy a (3) bekezdésben felsorolt ajándékozásokról okiratot nem állítottak ki.

(5) A (3) bekezdés rendelkezései alá eső ajándékozások után kiszabott illetéket az öröklési illetékből le kell vonni.

(6) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget (hagyományt) is, kivéve ha a halál idejében az örökségre való joga valamely ok miatt már megszűnt. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában tartoznak megfizetni.

A várt örökség visszterhes átruházása.[6]

15. §[7] Az öröklési igénynek (várt örökségnek) a hagyaték megnyílása előtt visszteher melletti átruházása mint adásvétel esik illeték alá. Az öröklés megnyíltakor az átruházó (lemondó, eladó) öröklési illetéket köteles fizetni.

Lemondás az öröklésről, az örökség visszautasítása

16. § (1) Az öröklésről való ingyenes lemondás nem esik vagyonátruházási illeték alá. Az örökhagyóval szemben visszteher melletti lemondás pedig, mint a visszteher ajándékozása esik illeték alá.

(2) Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös (hagyományos), aki az öröklés megnyílta után az örökséget (hagyományt) visszautasítja.

Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség

17. § (1)[8] Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy ennek egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyenesen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes ingatlanvagyonátruházási (25. §), illetőleg a visszterhes ingóátruházásokra megállapított okirati illetéket (43. §) kell kiszabni.

(2) Ha az örökös örökségét vagy annak egy részét még a hagyaték közjegyzői átadása előtt eladja, az öröklés után járó illetéket úgy tartozik megfizetni, mintha az eladás csak az örökség átadása után történt volna.

(3) Ha a hagyatékot, vagy annak egy részét az azt terhelő adósságok fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket kiszabni nem kell. Ilyen esetben visszterhes ingatlanvagyon-átruházási, illetőleg a visszterhes ingóátruházásról kiállított okiratokra (43. §) megállapított illetéket kell a hagyatéki hitelező terhére kiszabni.

(4)[9] Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket, tartozik megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészén felül átvett rész értéke után visszterhes ingatlanvagyonátruházási (25. §), illetőleg az ingó dolog visszterhes átruházására megállapított okirati illetéket (43. §), az az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.

Az ajándékozási illeték tárgya

18. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozási szerződéssel történő ingyenes vagyonszerzés, mégpedig:

a) ingatlan ajándékozása;

b) ingatlan haszonélvezetének, használati szolgalmának, földhasználati jognak ingyenes alapítása; továbbá

c) ingó ajándékozása, illetőleg jognak ingyenes átengedése vagy jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondás.

(2)[10] Az (1) bekezdés a)-b) pontja alá eső ajándékozással kapcsolatban csupán szóban történt megállapodás után csak akkor kell illetéket fizetni, ha az ajándék tárgyát a megajándékozott továbbadja. E körülményt az illetékhivatalnak 30 napon belül be kell jelenteni. A c) pontban felsorolt ajándékozások csak akkor esnek ajándékozási illeték alá, ha azokról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke százezer forintot meghalad. Az ilyen ajándékozást az illetékhivatalhoz 30 napon belül ugyancsak be kell jelenteni. A bejelentésre a 32. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak az irányadók.

(3) Ajándékozásról kiállított okiratnak kell tekinteni, minden olyan okiratot, amelyben a szerződő felek valamelyikének nyilatkozatából e szerződés létrejötte megállapítható.

(4) Olyan esetben, amikor valaki a vele szerződő féltől különböző harmadik személy részére tartozik szolgáltatást ingyen teljesíteni, nem a szolgáltató és a szolgáltatásban részesülő fél, hanem a szolgáltatást meghagyó és a szolgáltatásban részesülő fél között jön létre az ajándékozás. Ennek az ajándékozásnak illetékkötelezettségét a főszerződésről kiállított okiratban való megemlítése is megállapítja, ha a szolgáltatásban részesülő fél a szolgáltatást elfogadja.

Korlátozott, feltételes, elhalasztott öröklés és ajándékozás

19. § (1) Ha más személy örökli a vagyon állagát és más annak haszonélvezetét (használatát), az állagörökösnek a 30. § (4) bekezdésében meghatározott öröklési illetéket kell fizetnie. A haszonélvezeti (használati) jog öröklése nem esik öröklési illeték alá.

(2) Ha az ajándékozó más személynek ajándékozta a vagyon állagát és más személy részére biztosítja annak haszonélvezetét (használatát), az aki a haszonélvezetet (használati jogot) kapja a haszonélvezet értéke után, az állag szerzője pedig a vagyonnak a fennálló haszonélvezetre tekintettel megállapított forgalmi értéke után tartozik az illetéket megfizetni.

(3) Ha a haszonélvezeti vagy használati jog, járadék vagy egyéb visszatérő szolgáltatás több személyt egymás után illet meg, az illetéket minden egyes személy szerzése után külön-külön kell kiszabni.

(4) Ha a hagyomány, illetőleg az ajándékozott vagyon megszerzése bontó feltételtől függ, az illetéket ki kell szabni mind annak a szerzése után, aki a feltétel bekövetkeztéig jogosult a vagyon birtoklására, mind annak a szerzése után, akire a vagyon a feltétel bekövetkezte után száll át.

(5) Ha a bontófeltétel vagy a véghatáridő bekövetkeztekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illeték nem jár.

(6)[11] A hagyaték átadásakor állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, továbbá a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezetek közös gazdasági tevékenységéhez tartozó mezőgazdasági ingatlan öröklése után öröklési illetéket kiszabni mindaddig nem kell, amíg az örökölt ingatlan ezek használatában van. Ha a ingatlan egyéni használatba kerül, vagy helyébe az örökös csereingatlant kap, ezt a körülményt a bekövetkezésétől számított 15 napon belül az illetékkiszabó hivatalnak be kell jelenteni és az illetéket az általános szabályoknak megfelelően ki kell szabni.

Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja

20. § (1)[12] Az öröklési illeték alapja az örökösnek (hagyományosnak) jutó örökség tiszta értéke (21. §)

(2)[13] A kiadni rendelt kötelesrész értékét a kiadásra kötelezett örökös öröklési illetékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni (le kell vonni). Ha a kötelesrészre jogosult követelését a kötelezett pénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, az ingatlant megszerző örökös visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket (25. §), az ingóságot megszerző örökös pedig ingó dolog visszterhes átruházására megállapított okirati illetéket (43. §) köteles fizetni.

(3)[14] Ha a hagyatékban ingóság is van, a hagyatékot terhelő adósságot és egyéb terhet elsősorban ezek értékéből kell levonni.

(4)[15] Ugyanarra az örökösre ugyanabból a hagyatékból szállott vagyontárgyak értékét az illeték kiszabásánál abban az esetben is össze kell számítani, ha az örökös a reá szállott vagyontárgyak egy részét később kapja meg. A 22. § (2) bekezdése alá tartozó hagyatéki vagyontárgyak értékét az illeték kiszabásánál az egyéb illetékköteles hagyatéki vagyontárgyak értéke felett kell számításba venni.

(5) Ha ugyanaz az ajándékozó ugyanannak a megajándékozottnak egy éven belül többször ajándékoz, illetőleg egy ingatlannak több hányadrészét külön szerződésekkel ruházza át, ezeknek az ajándékoknak értékét a későbbi ajándékozási illeték alapjának megállapításánál össze kell számítani. A korábbi ajándékozás után kiszabott illetéket a későbbi átruházás után járó illetékbe be kell tudni.

(6) Ha egy ajándékozási szerződéssel több ajándékozó ajándékoz közös tulajdonú dolgot, az ajándékozási illeték alapját minden egyes ajándékozótól származó ajándék értékének figyelembe vételével külön-külön kell megállapítani.

A hagyaték és az ajándék tiszta értékének kiszámítása

21. §[16] (1) A 20. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezése szerinti tiszta érték kiszámítása céljából a vagyontárgyak forgalmi értékét (153. §) kell alapul venni. Ebből az értékből a hagyatékot terhelő tartozások (Ptk. 677. §), illetőleg az ajándékot terhelő adósságok és egyéb - a haszonélvezeti és használati szolgalmon kívüli - teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét le kell vonni. Az adósságokhoz és egyéb terhekhez tartoznak az örökhagyó utolsó betegségének költségei, amennyiben ezeket az örökhagyó életében az ő vagyonából nem egyenlítették ki. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. Az ismétlődő szolgáltatásokból álló terheket a 162-163. § rendelkezései szerint kell számításba venni.

(2) Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott hitelt érdemlő módon bizonyítani köteles. Az örökhagyó vagyoni viszonyaival arányban álló temetési és kegyeleti költségek azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.

(3) Ha a hagyatékban ingóság is van, a hagyatékot terhelő adósságot és egyéb terhet a 20. § (1) bekezdésének a) pontja esetében elsősorban az ingók értékéből kell levonni.

(4)[17]

(5)[18] Az ajándékot terhelő adósságok és egyéb terhek, valamint a megajándékozottra az ajándékozáskor rótt viszontszolgálat erejéig a szerzést visszterhesnek kell tekinteni. Ha az ajándék ingatlanból és ingókból áll, az ingatlanra arányosan eső érték után visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket, az ingókra arányosan eső érték után pedig a visszterhes ingóátruházásról kiállított okiratra járó okirati illetéket (43. §) kell fizetni.

Az öröklési és az ajándékozási illeték kulcsa

22. § (1)[19] Az öröklési vagy ajándékozási illeték összegét az egy-egy örökösnek (hagyományosnak), illetőleg megajándékozottnak jutott örököség, illetőleg ajándék értéke [20. § (1) és (3) bekezdés] alapul vételével a következő táblázatba foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

[20]

(2)[21] Mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó örökös terhére az öröklés útján magántulajdonába és egyéni használatába jutott föld öröklése után a táblázat szerinti illeték kétszeresét - legfeljebb azonban az illeték alapjának 80%-át - kell kiszabni. Abban a kérdésben, hogy e jogszabály alkalmazásában a föld személyi vagy magántulajdonnak minősül-e, az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, járási és városi, városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) nyilatkozata az irányadó.

(3)[22] A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, ha az örökös a földet a termelőszövetkezetnek, illetőleg az államnak a hagyaték jogerős átadása után 90 napon belül tulajdonul felajánlotta, de a felajánlást sem a termelőszövetkezet, sem a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatal nem fogadta el.

(4)[23] Az örökhagyó halálának, illetőleg az ajándékozásnak időpontjában fennállott állapot szerint kell megállapítani, hogy az örökös, illetőleg a megajándékozott melyik csoportba tartozik.

(5)[24] Lakástulajdon vagy ilyen tulajdoni hányad (a továbbiakban: lakástulajdon) ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték 50%-át kell kiszabni.

IV. fejezet

A VISSZTERHES INGATLANVAGYON-ÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK

A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték tárgya

23. § (1)[25] Ingatlannak visszteher mellett, valamint öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső más módon vagy ügylettel történő átszállása, átruházása, illetőleg megszerzése visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az átszállást vagy átruházást a telekkönyvbe bejegyezték-e. Ezt a szabályt kell alkalmazni ingatlannak öröklési szerződés alapján történő átszállására is, azzal, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

(2) Ingatlannak árverésen történt megszerzése mint ingatlan adásvétel esik illeték alá.

(3) Az ingatlan visszterhes átruházására vonatkozó szabályok szerint esik illeték alá az a jogügylet, amellyel valaki azt a jogot szerzi meg, hogy valamely ingatlant annak tulajdonosa meghatározott feltételek mellett tulajdonába átbocsátani köteles; ha a vevő a vételi joggal él és az ügylet létrejön, újabb illeték kiszabásának helye nincs.

(4) Visszterhes ingatlanvagyon-átruházással kapcsolatban szóban történt megállapodás után csak akkor kell illetéket fizetni, ha az ingatlant a szerző fél továbbadja. E körülményt az illetékkiszabó hivatalnak 30 napon belül be kell jelenteni.

(5)[26] Aki ingatlant bírósági ítélettel szerez meg, a szerzés jogcímének megfelelő illetéket köteles fizetni, hacsak nem igazolja, hogy ezt az illetéket az ítélet alapjául szolgáló jogcím megszerzésekor már megfizette. Az illetéket az ítélet alapján kell kiszabni.

(6)[27] Ha az eladó fenntartotta magának az ingatlan visszavásárlási jogát, ennek a jogának gyakorlása az ingatlan visszterhes átruházására irányadó szabályok szerint esik illeték alá. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vevő kötötte ki azt a jogot, hogy a megvett tárgy visszaadása ellenében az eladótól a vételár visszafizetését követelhesse. Ha a szerző az ingatlant az átruházónak azért adta vissza, mert a szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyikük sem felelős, ez a visszaadás visz-szavásárlásnak nem minősíthető.

A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alapja

24. §[28] A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alapja

(1) A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alapja az ellenérték (visszteher értéke) és az ingatlan forgalmi értéke [153. § (1)-(2) bekezdés] közül a nagyobb.

(2) Ellenértéknek (visszteher értékének) kell tekinteni a vételárat, továbbá ezen felül minden ellenszolgáltatást, amelyet a szerző fél az átruházónak az ingatlan megszerzése fejében teljesít. Ha az átruházott ingatlant adósság terheli s ezt a szerző fél magára vállalja, - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az adósságot is a vételárhoz kell számítani.

(3) Adásvételi szerződés esetében a vevő által magára vállalt takarékpénztári (takarékszövetkezeti) és vállalati építési kölcsönt, illetve vételárhátralékot, valamint a külön jogszabály szerint az átvállaló részére nyújtható szociálpolitikai kedvezmény összegét az illeték alapjából le kell vonni. Haszonélvezettel terhelt ingatlan adásvételénél azonban a haszonélvezeti jog értékét, ide értve az egyidejűleg alapított haszonélvezeti jog értékét is, az illeték alapjából levonni nem szabad.

(4) Ingatlannak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő átruházása esetében az illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke. Ilyen szerződések esetében is a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5)[29] Ingatlan tulajdonjogának cseréje esetében az illeték alapja - ha jogszabály kivételt nem tesz - az elcserélt ingatlanok közül a nagyobb értékű.

24/A. §[30] (1) a) Lakások tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetében az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete;

b) kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetében az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.

(2) Lakástulajdon eladása esetén, ha az erről készült szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától, illetőleg ilyen kötelezettség hiányában a szerződés megkötésétől számított egy éven belül az eladó másik lakástulajdont vásárol, az illeték alapja az eladott és vásárolt lakástulajdonok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A vevő a korábbi lakástulajdonának értékesítését az erre vonatkozó -a tulajdonjog ingatlanyilvántartási bejegyzésére alkalmas - adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolni köteles.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb az utóbb vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapját az utóbb vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke képezi.

(4) Lakástulajdonnak tanácsi bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Ilyen szerződés esetében is alkalmazni kell a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat.

A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték kulcsa

25. §[31] A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsa

(1) A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték általános kulcsa 17%.

(2) A külön jogszabály szerint üdülőnek vagy üdülőteleknek minősülő ingatlan, vagy az ilyen ingatlan tulajdoni hányadának magánszemély által történő megszerzéséért 20% illetéket kell fizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerint esik illeték alá

a) lakás és üdülő (üdülőtelek) tulajdonának egymás közötti cseréje;

b) üdülőteleknek üdülőszövetkezeti tagok által közösen történő megszerzése.

(4)[32] Lakástulajdonnak az 50/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendelet alapján történő újraértékesítése esetén az illeték alapja a lakástulajdon eladási ára; az illeték kulcsa 2%.

25/A. §[33] Lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén az illeték kulcsa - ha jogszabály másként nem rendelkezik - 5%.

25/B. §[34]

A kereskedelmi társaságok ingatlanszerzésének illetéke

26. § (1) Ha kereskedelmi társaság alakulásakor vagy új tag belépésekor ingatlant visznek betétül, továbbá ha a részvényesek, üzletrészesek vagy tagok valamelyike ingatlanból álló vagyonbetéttel járul az alaptőkéhez, illetve törzstőkéhez, visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetéket kell fizetni.

(2) A kereskedelmi társaságba betétül vitt vagy a társaság által más módon szerzett ingatlanra nézve a társaság tagjait vagyonközösségben állóknak kell tekinteni. Ennélfogva új tagnak a társaságba való belépése esetében a belépő tag vagyonilletőségének arányában a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetéket is meg kell fizetni, kivéve, ha a belépő tag a vagyonilletőséget öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső módon szerezte meg. A társaság tagjának kilépése esetében a 27. § rendelkezései az irányadók.

(3) Kereskedelmi társaságok egyesülése esetén a beolvadó társaság (társaságok) tulajdonában volt ingatlanok átruházása után visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetéket kell fizetni.

A közös tulajdon megszüntetésének illetéke

27. §[35] (1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetében vagyonátruházási illeték kiszabásának abban az esetben van helye, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonátruházási illetéket az értékkülönbözet alapul vételével kell kiszabni.

(2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetében az értékkülönbözetet az ingatlanok és ingók értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után az ügylet természetének megfelelő vagyonátruházási, illetőleg okirati illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át s az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

(3) Nincs helye vagyonátruházási illeték kiszabásának, ha a tulajdonostársak a közös tulajdonban levő dolog használatát a tulajdonközösség fenntartásával természetben osztják meg.

V. fejezet

A VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETTEK, MENTESSÉG ÉS KEDVEZMÉNY A VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK ALÓL

A vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezettek

28. § (1) Az öröklési és ajándékozási illeték fizetésére a szerző fél köteles.

(2) A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetékért valamennyi szerződő fél egyetemlegesen felelős. Ha azonban a szerződő felek közül valamelyik a szerződésben az illeték megfizetését magára vállalta, az illetéket a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb két évig csak ettől a szerződő féltől lehet követelni.

(3)[36]

(4) Az előbbi bekezdésekben említett esetek alá nem tartozó ingatlanátszállás vagy átruházás illetékét a szerző fél köteles megfizetni.

(5) Ha két vagy több személy közösen (osztatlanul, csak eszmei hányadokban) jut valamely dolog tulajdonába, a dolog szerzése után járó illetékért - az öröklési illeték kivételével - egymás között valamennyien egyetemlegesen felelősek. Úgyszintén egymás között egyetemlegesen felelősek az egész illetékért valamely ingatlan volt közös tulajdonosai akkor, ha azt együttesen, egy jogügylettel ruházták át.

Kezesi felelősség a vagyonátruházási illetékért

29. § (1) A vagyonátruházási illetékért kezesként felelős:

a) az illeték lerovására kötelezett jogutóda az örökölt vagy ajándékba kapott vagyon értékének erejéig;

b) a hagyomány után járó illetékért az, aki a hagyományt kiszolgáltatni köteles;

c) az ajándékozási illetékért az ajándékozó, ha az ajándékozott dolgot az illeték lerovása előtt a megajándékozottnak átadta;

d) a megajándékozott azért az illetékért, amelyet az ajándékozó által az ajándékozás alkalmával reá rótt kötelezettség alapján harmadik személy részére teljesített és szintén ajándékozási illeték alá eső szolgáltatás után harmadik személy terhére róttak ki;

e) aki az őt terhelő bejelentést (32. elmulasztotta vagy nem kellő időben teljesítette - kivéve, ha ez egyben hivatali kötelessége is volt - annak a vagyonátruházásnak illetékéért, amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozott;

f) aki az illeték megrövidítésében tettes vagy részes volt, azért az illetékért, amellyel az államot megrövidítették vagy megrövidíteni akarták, feltéve, ha felelősségét jogerős ítélet (határozat) állapítja meg.

(2) A kezesi kötelezettség az adópótlékra is kiterjed.

(3) A kezesi kötelezettséget az illetékfizetési kötelezettség keletkezését követő két év elteltével kell érvényesíteni; korábban csak akkor, ha az első sorban fizetésre kötelezett külföldön olyan államban él, amely az illeték behajtására segédkezet nem nyújt, vagy ha neki a fizetési meghagyást az illetékkötelezettség keletkezését követő egy év alatt kézbesíteni nem lehetett, vagy végül, ha az ellene vezetett végrehajtás során a tartozás behajthatatlannak bizonyult.

(4) A kezesi kötelezettséget fizetési meghagyással kell érvényesíteni. Ebben fel kell tüntetni, hogy a kezesi kötelezettséget az (1) bekezdésnek melyik pontja alapján érvényesítik.

Mentesség és kedvezmény a vagyonátruházási illeték alól[37]

30. §[38] (1) Az öröklési illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:

a) a hazai tudományos, közoktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);

b) az I. csoportba [22. § (1) bekezdés] tartozó örökös ingatlanöröklése, ha ennek forgalmi értéke 20 000 forintot nem halad meg;

c) a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó személy öröklése, ha a magántulajdonában és egyéni használatában levő földet a hagyaték jogerős átadását követő 90 napon belül a termelőszövetkezetnek, illetőleg az államnak felajánlja és a felajánlást elfogadják;

d) a bányász sajátház akció keretében épült lakóháznak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) ilyen minőségben bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése;

e) a lakásszövetkezeti lakásnak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) ilyen minőségben bejegyzett első tulajdonosától történő öröklése. Első tulajdonosnak minősül az is, aki a lakás tulajdonjogát a. külön jogszabály szerinti újraelosztással vagy újraértékesítéssel szerzi meg;

f) a gépjárműnek okirati illeték [43. § (4) bekezdés] alá eső öröklése;

g) az egy örökösnek jutó ingóörökség, ha ennek forgalmi értéke százezer forintot nem halad meg. A százezer forintos értékhatár megállapításánál az örökhagyó ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni.

h)[39] a lakástulajdon vagy az ilyen tulajdoni hányad (a továbbiakban: lakástulajdon) öröklése, ha az örökös tanácsi lakás bérlője, de a lakásbérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára a hagyaték jogerős átadását követően lemond, és ezt a lakásügyi hatóság elfogadó nyilatkozatával az illetékhivatalnál igazolja. Ilyen igazolásnak legkésőbb az illetékkiszabás jogerőre emelkedésétől számított két éven belül van helye.

(2) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, illetőleg múzeális tárgyat, továbbá gyűjteményt vagy ennek egy részét (a továbbiakban: ingóörökség) az örökös az államnak felajánlja és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték megfizetése alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri vagy meghaladja az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökséget terhelő illeték összegét.

(3) Amennyiben az ingatlanörökség (-hagyomány) teljes értéke a 20 000 forintot nem haladja meg, az ez után járó öröklési illetéknek a felét fizeti:

a) az örökhagyónak az I. csoportba [22. § (1) bekezdés] nem tartozó, 14. életévét be nem töltött leszármazója;

b) az örökhagyónak az I. csoportba nem tartozó felmenője, akinek életkora a 65. évet meghaladja.

(4) Annak az örökösnek a terhére, akire a hagyaték haszonélvezettel terhelten nyílt meg, feltéve, hogy a hagyaték megnyílta napján a haszonélvező 60 évesnél fiatalabb, az egyébként járó öröklési illeték 30%-át, ha pedig a haszonélvező 60 éves vagy ennél, idősebb, az egyébként járó

öröklési illeték 40%-át kell kiszabni. Ezt az illetéket a haszonélvezet fennállása alatt, legfeljebb azonban az esedékességtől - kiskorú örökös esetében ennek nagykorúvá válásától - számított két év alatt adópótlékmentesen lehet megfizetni.

(5) Ha a haszonélvezeti jog több személyt egymás után vagy részarányban illet, a fizetendő hányadot a legfiatalabb életkora szerint kell megállapítani. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a haszonélvezet közösen illet meg több személyt oly módon, hogy a túlélőknek jut az egész haszonélvezet.

(6) A haszonélvező életkorát személyi igazolvánnyal vagy egyéb közokirattal kell igazolni.

(7)[40] a) Annak az örökösnek a terhére, aki a hagyatékot képező lakásban állandó jelleggel lakik, a lakástulajdon forgalmi értéke után az egyébként járó öröklési illeték 40%-át, annak az örökösnek a terhére pedig, akinek örökölt lakásában örököstársa vagy más személy (a továbbiakban: más személy) lakik állandó jelleggel, a lakástulajdon forgalmi értéke után az egyébként járó öröklési illeték 30%-át kell kiszabni. E kedvezmény feltételét a hagyaték tárgyalása során vagy ilyen hiányában az illetékhivatalnál igazolni kell. Az igazolás történhet személyi igazolvánnyal vagy más megfelelő módon.

b) Az a) pont alá tartozó hagyatéki vagyontárgy értékét az illeték kiszabásánál egyéb illetékköteles hagyatéki vagyontárgyak esetében ezek értéke előtt, de egyébként ezekkel együtt kell számításba venni. A kedvezménnyel kiszabott illetéket (illetékrészt) - külön kérelem nélkül - 12 havi egyenlő részletben, adópótlékmentesen lehet megfizetni.

c)[41] E rendelet alkalmazásában a hagyatékot képező lakástulajdon állandó jelleggel lakott, ha abban állandó lakásbejelentéssel lakik az örökös vagy más személy az illeték megállapításának időpontjában és ezt közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja.

(8)[42] A hagyaték lakástulajdoni része után a (4) és (7) bekezdés szerinti kedvezmény feltételeinek együttes fennállása esetén azt a kedvezményt kell alkalmazni, amely az örökös számára az illeték megállapításakor összegében kedvezőbb.

30/A. §[43] Az ajándékozási illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:

a) a hazai tudományos, közoktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány);

b) ingóságnak a tag által kisipari termelőszövetkezetbe történő ingyenes bevitele, illetőleg a szövetkezet részére történő ajándékozása;

c)[44] gépjárműnek okirati illeték [43. § (4) bekezdés] alá eső ajándékozása.

d)[45] a lakóházépítés céljára ajándékozott telektulajdon vagy az ilyen ingatlan tulajdoni hányada (a továbbiakban: telektulajdon), ha az építkezést az ajándékozásról készült szerződés illetékkiszabásra való bemutatásától számított 3 éven belül befejezik. Ennek megtörténtét a megajándékozottak legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatalnál a használatbavételi engedéllyel igazolni kötelesek.

30/B. §[46] A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon felül - mentes:

a) a tanácsi értékesítésű lakásnak, továbbá a lakásfenntartó szövetkezeti lakásnak a tanács által történő értékesítése, valamint az e lakások közötti csere; az illetékmentesség a lakásfenntartó szövetkezet részére értékesített, nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, helyiségekre is kiterjed, de nem terjed ki a szövetkezeti lakástulajdonosnak vagy más személynek értékesített, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsra (gépkocsi tárolóra) és egyéb - ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott - nem lakás céljára szolgáló helyiségre:

b)[47]

c) a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanokért kapott csereingatlan szerzése, vagy a kártalanítási összegből ráeső rész erejéig a kártalanított ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanokra vonatkozó más személyt megillető jogok megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog vásárlását is; ha a csereingatlan a kisajá-títottnál értékesebb, vagy ha a vételár a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, a többletre a mentesség nem terjed ki. Vételárként az adó- és értékbizonyítványban (forgalmi értékbecslésben) megállapított értéknél kisebb összeget nem lehet figyelembe venni;

d) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás; a vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes járási hivatal, megyei városi kerületi hivatal, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták;

e)[48]

f)[49]

g)[50]

h) az Országos Takarékpénztár által a 4/1957. (I. 17.) PM rendelet 6. §-a alapján képzett külön nyereményalap terhére rendezett tárgysorsjáték keretében sorsolás útján történő ingatlanszerzés;

i)[51] az Országos Takarékpénztár beruházásában épült új lakásoknak a takarékpénztár által történő első értékesítése, valamint a lakás építésére (építtetésére) és értékesítésére jogosult gazdálkodó szervezetek által épített (építetett) új lakásoknak közvetlenül a lakosság részére történő első értékesítése; az illetékmentesség a lakóház közös célt szolgáló részeire, helyiségeire is kiterjed, de nem terjed ki a külön tulajdonban álló, önálló ingatlanként nyilvántartott garázsokra (gépkocsitárolókra) és egyéb - ugyancsak önálló ingatlanként nyilvántartott - nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

j)[52]

k)[53] a lakóházépítéshez szükséges telektulajdon szerzése, ha az építkezést a telektulajdon átruházásáról készült szerződés illetékkiszabásra való bemutatásától számított 3 éven belül befejezik. Ennek megtörténtét a szerző felek legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatalnál a használatbavételi engedéllyel igazolni kötelesek.

VI. fejezet

A VAGYONÁTSZÁLLÁS ÉS VAGYONÁTRUHÁZÁS BEJELENTÉSE. AZ ILLETÉK ELŐZETES FIZETÉSE

A hagyaték bejelentése

31. §[54] (1)[55] Valamennyi örökös külön-külön köteles a Pénzügyminisztérium által forgalomba hozott "Hagyatéki kimutatás" nyomtatványon,* az örökhagyó halálától számított 30 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes illetékhivatalnak az örökölt ingóságokról bevallást adni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles és az illetékmentesség feltételei [30. § (1) bekezdés f) és g) pont] nem állanak fenn. Erre a kötelességre a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során meghallgatott örököst a tanács vb igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, megyéi városi kerületi hivatala, községi és nagyközségi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során készült nyilatkozatban, illetőleg hagyatéki leltárban fel kell tüntetni és a meghallgatott személlyel alá kell íratni.[56]

(2) A hagyatéki kimutatás minden egyes kérdésére határozott választ kell adni és minden rovatát pontosan ki kell tölteni akkor is, ha a válasz nemleges, illetve nincs a hagyatékban olyan vagyontárgy, amelyet az illető rovat megjelöl. A vagyontárgyak forgalmi értékét a bejelentő legjobb tudása szerint kell megjelölni.

(3) Ha a hagyatéki kimutatásba bejegyzett adatok a köztudomással vagy az illetékhivatal tudomásával ellentétesek, az illetékhivatal jogosult azokat felülvizsgálni és ezzel kapcsolatban ellenőrzést végezni. Erre a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló rendelkezések az irányadók.

(4) Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a hozzá esetleg beterjesztett hagyatéki kimutatást az illetékes illetékhivatalnak köteles elküldeni.

(5) A hagyatéki kimutatás céljára szolgáló nyomtatványt a szakigazgatási szerv díjmentesen bocsátja rendelkezésre.

(6) Azt a leltárt, amelyet az elhaltnak csak a halálát megelőző egy éven belül volt vagyonáról készítettek, a szakigazgatási szerv köteles a leltározás napjától számított öt napon belül az öröklési illeték kiszabására illetékes hivatalnak közvetlenül megküldeni.

31/A. §[57] (1)[58] Ha a hagyatékot közjegyző tárgyalta, azt illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni.

(2) A hagyaték bejelentése akként történik, hogy a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az illetékes illetékhivatalnak küldi meg. Az átadó végzéshez csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, továbbá a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv hitelesített teljes másolatát.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

A vagyonátruházás bejelentése

32. § (1) Az ajándékozási és a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási szerződést az illetékes kiszabó hivatalnál a következők kötelesek bejelenteni (bemutatni):

a) azt, amely hatóság vagy közjegyző előtt, illetőleg ezek közreműködésével jött létre, vagy amelynek érvényessége hatósági vagy irányítószervi jóváhagyástól (hozzájárulástól) függ, az eljáró vagy jóváhagyó hatóság, vagy irányító szerv, illetőleg a közjegyző; ha a közjegyző előtt kiállított okiratba foglalt ügylet érvényessége hatósági jóváhagyástól függ, a bemutatási kötelezettség a jóváhagyó - több hatósági jóváhagyás szükségessége esetében az utolsó jóváhagyó - hatóságot terheli. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 33. § (4) bekezdésében megjelölt szerződésekre;

b) jogerős bírósági ítélettel történő olyan ingatlanszerzést, amely nem öröklésen vagy illeték alá vont szerződésen alapszik, a bíróság;

c) más esetben - ide értve a 33. § (4) bekezdésében megjelölt, hatóság vagy közjegyző előtt, illetőleg ezek közreműködésével létrejött szerződéseket is - maguk a szerződő felek egyetemlegesen;

d) a külföldön kiállított okiratot az, aki az okiratot akkor tartotta birtokában, amikor annak illetékkötelezettsége beállott (5. §).

(2) Ingatlannak az (1) bekezdésben említett, valamint a haláleset folytán beálló átruházásán, illetőleg átszállásán kívül más módon való átszállását vagy átruházását a szerző fél köteles bejelenteni.

(3) Az ajándékozást és a visszterhes ingatlanvagyon-átruházást akkor is be kell jelenteni, ha az ügylet illetékmentes.

A bejelentés módja és ideje

33. § (1)[59] A bejelentést (bemutatást) az eredeti irat, valamint ennek két hitelesített vagy az illeték-hivatal által illetékmentesen hitelesítendő másolata benyújtásával kell teljesíteni.

(2) A közjegyző köteles az eredeti okirat illetékmentes hiteles másolatát átvételi elismervény mellett illetékkiszabás végett megküldeni. A közjegyzői okirat másolatán fel kell tüntetni, hogy az eredeti okiraton mennyi illetéket róttak le, s hogy azt illetékkiszabás végett bemutatták-e.

(3) A bejelentési határidő az illetékkötelezettség keletkezésének napját (5-6. §) követő 30. nap. Ha azonban az okiratot még a 30 napi határidőn belül használják fel, a bejelentést még a használat előtt meg kell tenni.

(4)[60]

Az adó- és értékbizonyítvány benyújtása

34. § (1) Az ingatlan átruházása tárgyában kötött ügyletek bejelentése alkalmával a bejelentésre kötelezett adó- és értékbizonyítványt köteles benyújtani.

(2) Az adó- és értékbizonyítványt az ingatlan fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, vagy a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya a fél kérésére vagy az illeték kiszabására hivatott kiszabó hivatal megkeresésére köteles nyolc nap alatt kiállítani, illetőleg megküldeni.

(3) Az adó- és értékbizonyítványnak az ingatlan értékének megállapításához szükséges adatokat, ezen felül az ingatlannak a kiállító legjobb tudása szerinti forgalmi értéket kell tartalmaznia, és fel kell tüntetni azt is, hogy az érték megállapítása milyen időpontra vonatkozólag történt.

(4) Ha az adó- és értékbizonyítványt az ügylet bejelentése alkalmával benyújtani elmulasztották, személyes bejelentés esetében a feleket szóbelileg kell annak nyolc napon belüli bemutatására felhívni. A felhívás megtörténtét a kiszabási iratra fel kell jegyezni s annak tudomásul vételét a bemutatást teljesítő fél aláírásával el kell ismertetni. Ha a bemutatást (bejelentést) nem személyesen teljesítik, az illetékfizetésre kötelezettet írásban kell az adó- és értékbizonyítvány nyolc napon belüli beterjesztésére felhívni. Amennyiben az adó- és értékbizonyítványt a felhívásban kitűzött határidő lejártáig nem terjesztik be, azt közvetlenül a kiállítására hivatott hatáságtól kell beszerezni. Ilyenkor azonban az adó- és értékbizonyítvány beterjesztését elmulasztó fél terhére a 185. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően felemelt illetéket kell kiszabni.

Az ingatlanvagyon-átruházási illeték előzetes fizetése

35. §[61] (1) Ingatlannak szerződéssel történő visszterhes vagy ingyenes átruházása esetében az illeték fizetésére kötelezett a szerződésben feltüntetett vételár (ellenérték) vagy - ha ez a jogügylet bejelentésére előírt 30 napos határidőn belül megállapítható - az ingatlan forgalmi értéke (153. §) közül a magasabb érték után, ezek hiányában pedig a bejelentett érték után járó vagyonátruházási és a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket e határidőn belül előzetesen köteles megfizetni.

(2) Az előzetes fizetési kötelezettség alól az illetékhivatal - kérelemre - felmentést adhat. A kérelem illetékköteles. Felmentés esetében a tulajdonjog ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) bejegyzésére irányuló eljárásban az erre vonatkozó határozatot a szerződéshez csatolni kell.

(3) Ingatlannak szerződéssel történő átruházásáról kiállított okirat alapján a földhivatal a tulajdonjogot a bejegyzés egyéb feltételeinek fennállása esetén is csak akkor jegyezheti be, ha az illetékhivatal igazolta, hogy az illetékelőleget és a tulajdonjog bejegyzéséért járó eljárási illetéket megfizették vagy ezek megfizetésére a hivatal részletfizetési kedvezményt vagy az előleg megfizetése alól felmentést adott, illetve, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazolást a szerződésnek a földhivatal részére szolgáló példányára kell rávezetni. Abban külön kell feltüntetni az ingatlannyilvántartási eljárásért megállapított illeték összegét. Az ügyfél kérelmére külön igazolást kell kiadni. Az igazolás illetékmentes.

(5) Az ingatlan átruházására vonatkozó eredeti szerződést és egy másolatát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az illetékhivatal a bemutatástól számított 30 napon belül - a rendelkezésére álló s a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges mellékletekkel együtt - az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak küldi meg. Több földhivatalt érintő szerződés esetében az ingatlannyilvántartásra vonatkozó jogszabályban meghatározott járási földhivatalnak.

Második cím

OKIRATI ILLETÉKEK

VII. fejezet

AZ OKIRATI ILLETÉKEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az okirati illeték tárgya

36. § (1) Az okirati illeték tárgya az olyan irat, amely jogügyletet foglal magában, jog alapítását, megerősítését, átruházását, megváltoztatását vagy megszüntetését rögzíti, továbbá minden olyan irat, amelyet bármilyen nyilatkozatról vagy tényről azzal a rendeltetéssel állítottak ki, hogy az bizonyítékul szolgáljon.

(2) Az, okirat címe vagy alakja, továbbá az, hogy az okirat a Polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint a teljes bizonyító erőhöz megkívánt kellékekkel rendelkezik-e, valamint hogy az okirat a tényeket a valóságnak megfelelően tartalmazza-e, végül, hogy az okiratot felhasználták-e arra a célra, amelyre kiállították, az illetékkötelezettséget ha jogszabály kivételt nem tesz - nem érinti. Ehhez képest a levél, a távirat, a jegyzőkönyv, a hatósághoz vagy hivatalhoz intézett beadvány vagy hivatalos kiadvány, ha a tartalma szerint az (1) bekezdés alá esik, szintén tárgya az okirati illetéknek.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában nem tárgya az okirati illetéknek a jogügyletet tartalmazó okirat, ha a benne foglalt jogügylet semmis, kivéve, ha az ügylet jóváhagyás folytán vagy az elfogadott teljesítés következtében utóbb érvényessé vált.

(4) A hivatalos kiadványok közül csak a hatóságnak vagy hivatalnak polgári jogi viszonyában keletkezett kiadványai esnek okirati illeték alá.

Több illetéktárgyra vonatkozó irat illetéke

37. § (1) A vagyonátruházási jogügyletről kiállított okirat a vagyonátruházási illetéken felül okirati illeték alá is esik (59. §). Vagyonátruházási illeték alá eső jogügyletről kiállított okiratba foglalt az a nyilatkozat (kijelentés), amely az ügyletben vállalt kötelezettség teljesítésének bizonyítására vagy biztosítására irányul, nem esik okirati illeték alá.

(2) A több illetéktárgyra vonatkozó okirat illetékét úgy kell leróni, mintha minden egyes tárgyról külön okiratot állítottak volna ki.

(3) Ha egy íven több okiratot állítanak ki, ezek mindegyike külön-külön esik a tartalmának megfelelő okirati illeték alá.

(4) Illetékmentes:

a) a teljesen kiállított okiratra vezetett olyan toldalék, amely az okiratban szabályozott jognak és kötelezettségnek sem teljesítési helyét, sem teljesítési idejét, sem jogalapját, sem terjedelmét nem változtatja meg;

b) a meghatalmazáson a meghatalmazottnak helyettese kijelölésére vonatkozó nyilatkozata;

c) a kézjegynek névaláírással való igazolása, valamint az ügyleti és azonossági tanú aláírása.

A szerződés meghosszabbításának és módosításának illetéke

38. § (1) Az idő lejártával megszűnő szerződés minden meghosszabbításáról kiállított irat mint új szerződésről készült okirat esik illeték alá.

(2) A teljesen kiállított okiratra vezetett vagy külön okiratba foglalt olyan megállapodás, amely által a szerződő felek harmadik személy bevonása nélkül a szerződést olyan módon változtatják meg, hogy az előbbi jogalap helyett más jogalapot vagy a követelés főtárgya helyett más tárgyat kötnek ki, az alapszerződésre tekintet nélkül mint új szerződés esik a tartalmának megfelelő illeték alá.

(3) Ha az eredeti okiratra vezetett vagy külön okiratba foglalt nyilatkozatban csak a teljesítés ideje, a teljesítés helye, a kamatláb, a kötbér vagy a bánatpénz változtatása iránt rendelkeznek, az ilyen nyilatkozatot magában foglaló irat után az általános tételű okirati illeték [60. § b) pont] jár, ha az alapszerződésről kiállított okirat után a szabályszerű illetéket lerótták. A módosító nyilatkozat illetéke azonban az alapszerződésről kiállított okirat illetékénél több nem lehet. Ha az alapszerződésről kiállított okirat után az illetéket nem rótták le és ezt elévülés miatt már ki sem lehet szabni, a módosító nyilatkozat az alapszerződésre megszabott illeték alá esik. Ha az alapszerződésről kiállított okirat illetékmentes, módosító nyilatkozat sem esik illeték alá.

(4) A szerződés biztosítását, módosítását vagy megváltoztatását tartalmazó okirat abban az esetben, ha ahhoz az alapszerződésben részt nem vett új személy járul, mint új szerződésről készült okirat esik a tartalmának megfelelő illeték alá.

Az okirat példányainak illetéke

39. § (1) Az az illeték, amelyet ez a rendelet az egyes okiratokra megállapít - ellenkező rendelkezés hiányában - az okirat első eredeti példánya után jár.

(2) Az okirat második és többi példánya - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - az általános tételű okirati illeték [60. § b) pont] alá esik. Ez a példányonkénti illeték azonban az első példányra járó illetéknél nagyobb nem lehet.

(3) Közjegyzői okirat hiteles kiadványait az okirati illeték szempontjából az okirat második és többi példányának kell tekinteni.

(4) Az írásba foglalt szerződés kiegészítő részeként jelentkező iratot (vázrajz, terv, tervrajz, feltétel, költségvetés, leírás stb.) a szerződésről készült okirat illetékmentes ívének kell tekinteni.

Az okirati illeték fizetésére kötelezettek

40. § (1) Az okirati illeték fizetésére kötelezettek:

a) egyoldalú jogügylet, valamint bizonyítvány esetében az, akinek javára az okiratot kiállították;

b) egyéb okirat, valamint nyugta esetében a jogviszonyban részt vevő mindegyik fél egyetemlegesen azonban az e pont alapján le nem rótt illeték és a lerovás elmulasztása miatt kiszabott felemelt illeték (185. §) a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb két évig nyugta esetében csak ennek kiállítójától, ingó adásvételi szerződés esetében csak a vevőtől, vállalkozási és megbízási szerződés esetében pedig csak a vállalkozótól, illetőleg megbízottól követelhető.

(2) Az okirati illetékért kezesként felel:

a) az illeték lerovására kötelezett jogutóda az örökölt vagy ajándékba kapott vagyon értéke erejéig;

b) akinél a külföldön kiállított okirat volt, amikor annak illetékkötelezettsége beállott, vagy aki azt belföldön hivatalosan vagy joghatást célzó más módon használta (4. §), kivéve, ha az (1) bekezdés szerint saját személyében köteles fizetésre;

c) akinek megbízotti közreműködésével az okirat készült.

(3) A kezesi kötelezettség az adópótlékra is kiterjed.

(4) A kezesi kötelezettséget a 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell érvényesíteni.

Az okirati illeték lerovásának biztosítása

41. §[62] Ha a bíróság, más hatóság vagy a közjegyző az ügyfél érdekében hivatalból szerez be okiratot, az okirat illetékének az ügyfél részéről való lerovásáról gondoskodni köteles. Ebből a célból a bíróság, hatóság vagy közjegyző az ügyfél részére felhívást köteles kibocsátani. Az illetéket a felhívás közlését követő 15 nap alatt kell leróni. Ha a lerovás ez alatt nem történik meg, a hiányról hivatalos leletet kell készíteni.

Mentesség az okirati illeték alól

42. § (1) Az okirati illeték alól - a 11. §-ban felsoroltakon, továbbá e rendelet mellékletében felsorolt jogszabályokban megállapítottakon felül - feltételesen mentes:

a) a munkavállaláshoz, valamint az alkalmaztatás iránti beadványhoz szükséges okirat;

b) a munkaviszony alapján járó munkabér (illetmény), juttatás, jutalom, pótlék, segély, előleg stb. folyósításához szükséges okirat;

c) a szabadság engedélyezéséhez, üdüléshez, kedvezményes vasúti jegy váltásához szükséges okirat;

d) a gyógykezeléshez, táppénz, nyugdíj folyósításához, gondozásra vagy segélyre való igényjogosultság feltételeinek bizonyításához szükséges okirat;

e) iskolába, felsőoktatási intézménybe vagy tanfolyamra felvétel iránti kérvényhez csatolandó, valamint a tandíj vagy vizsgadíj megállapításához szükséges okirat;

f)[63] a gyámhatósági eljárásban szükséges valamennyi okirat;

g) az olyan okirat, amelynek kiállítását büntetőjogi következmény mellett jogszabály kötelezően írja elő;

h)[64]

i) az adó megállapítása, helyesbítése, törlése, vagy adókedvezmény igénybevétele céljából szükséges okirat;

j)[65] a kisajátítási, a földrendezési és a földfelajánlási eljáráshoz szükséges okirat;

k)[66] a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezetek közös gazdálkodása érdekében szükséges nagyobb földterületek kialakítása céljából történő földcsere lebonyolításához szükséges okirat;

l) az az elszámolás, amelyet az elszámolásra kötelezett munkaviszony vagy megbízási szerződés, továbbá hatósági, bírósági kirendelés alapján a jogosítottnak ad, továbbá az ilyen elszámolásra tett észrevétel és az erre adott felvilágosítás; az elszámolásnak perben felhasználása esetében az elszámolás oldalaként az általános tételű okirati illeték alá esik;

m)[67]

n) bíróság vagy más hatóság előtti tanúzási vagy szakértői kötelezettség elmulasztásának igazolására szolgáló okirat.

(2) Az (1) bekezdés h/1. pontjának alkalmazásában szerződésről kiállított okiratnak kell tekinteni:

a) a mindkét fél által aláírt okiratot;

b) az egyik fél által kiállított és a másik fél által elfogadási nyilatkozattal ellátott okiratot;

c) az egyik fél által aláírt és a másik fél birtokában levő okiratot, feltéve, hogy az ügylet foganatba ment.

(3) Ha a kisiparos vagy kereskedő feltételesen illetékmentes okiratát vagy annak másolatát perben bizonyítékként használják fel, az illetékkötelezettség beáll. Az illetéket az tartozik leróni, aki az okiratot a perben felhasználta, illetőleg akinek érdekében a bíróság az okirat bemutatását elrendelte. Ilyen esetben az okiratra egyébként járó illetéket kell leróni, azzal az eltéréssel, hogy ha a per tárgyának értéke kisebb, mint az okirat után járó illeték alapja, az illeték alapjául ezt a kisebb értéket kell venni.

(4) Feltétlenül illetékmentes - az e rendelet mellékletében felsorolt jogszabályokban megállapítottakon felül -:

a) az alkalmazotti jogviszonyt alapító szerződés;

b) az ipari vagy kereskedelmi tanuló szerződés;

c) a növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, továbbá a terményértékesítési szerződés;

d) a kisiparos vagy kereskedő által vagy részére kiállított

1. üzleti könyv és könyvelési szabadív;

2. számla, bevásárlási könyv, valamint folyószámlakivonat és ennek másodlata vagy másolata;

3. csekk és váltónak nem minősülő utalvány;

4. követelésnek és követelésről kiállított okiratnak ellenszolgáltatás melletti átruházásáról (engedményezésről) szóló okirat - a váltó kivételével -;

e) a fuvarozási vállalattal kötött fuvarozási szerződésről kiállított okirat, ide értve a vasúti fuvarlevelet és az ezt helyettesítő más iratot is;

f) a biztosító intézettel kötött biztosítási szerződésről, továbbá a biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatásról kiállított, okirat;

g) a lakásbérleti szerződésről kiállított okirat;

h)[68] az egyéni tulajdonban álló földre állami gazdasággal, mezőgazdasági termelőszövetkezettel, továbbá a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezettel kötött haszonbérleti szerződésről és az ilyen szerződés alapján teljesített fizetésről kiállított okirat (nyugta);

i) az örökbefogadásra vonatkozó okirat;

j) a társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződésről készült okirat;

k) a bányavállalat részére történő szolgalom alapításáról kiállított okirat;

l) az egyesületi belépési nyilatkozat;

m)[69] a lakásépítő, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a lakásfenntartó szövetkezet által feladatkörében kötött ügyletről kiállított okirat;

n) a múzeumi, könyvtári és levéltári letétbe helyezésre vonatkozó szerződés;

o) az ügyvédi munkaközösség megalakulásáról szóló okirat; a tényállásba foglalt ügyvédi díjkikötés és az ügyvédi díj felvételéről kiállított elismervény (nyugta);

p) a záloglevél és zálogjegy.

r)[70] a külön jogszabály szerint váltónak minősülő okirat és ennek bármilyen nyilatkozattal való ellátása, továbbá a váltó- és csekkóvásról kiállított okirat.

VIII. fejezet

EGYES OKIRATOK ILLETÉKÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az ingó átruházási, a vállalkozási és a tartási szerződés illetéke

43. § (1) 3% illeték alá esik:

a) az ingó dolog vagy jog visszterhes átruházásáról kiállított okirat;

b) a vagyonátruházási illeték alá nem eső szolgalom alapításáról vagy átruházásról kiállított okirat;

c) a haszonélvezeti vagy használati szolgalomnak - ide értve a lakásjogot is - az eredetileg kikötött idő előtt való visszteher melletti megszüntetését tartalmazó okirat;

d) az ingónak, jognak vagy követelésnek árveréséről készült jegyzőkönyv;

e) a tartásnak vagy élelmezésnek ellenszolgáltatás fejében elvállalásáról kiállított okirat;

f) a vállalkozási szerződésről kiállított okirat.

(2) Az illeték alapja a vételár, illetőleg a kikötött ellenérték. Ha az átruházott ingó vagy jog forgalmi értéke, illetőleg a 162-163. §-ban foglalt rendelkezések értelmében kiszámított értéke a vételárnál nagyobb, ez a nagyobb érték.

(3)[71] Az (1) bekezdésben megállapított illeték a szabadalom, a védjegy és az ipari mintaoltalom átruházása esetében 300 forintnál, az említett jogokra vonatkozó igény átruházása esetében pedig 100 forintnál kevesebb nem lehet.

(4) Magánszemély a magánszemélytől megszerzett, továbbá az engedély alapján összeépített gépjármű tulajdonjogát igazoló okirat (szerződés, nyilatkozat, hagyatékátadó végzés stb.) illetékeként a gépjármű hengerűrtartalmának minden cm3-e után 2,50 forintot köteles leróni. A hengerűrtartalom 2500 cm3-t meghaladó részét figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az ere kijelölt állami vállalattól vásárolt, valamint a 11. § (2) bekezdésében felsoroltak által megszerzett használt gépjármű, továbbá a segédmotorkerékpár tulajdonjogát igazoló okirat illetéke a vételár 3%-a. Ha a 11. § (2) bekezdésében felsoroltak között a tulajdonátruházás a felügyeleti szerv rendelkezése alapján történt és vételárfizetés nincs, továbbá a könyvi jóváírással történő átruházás esetében az illeték 15 forint.

(6) A gépjárműre vonatkozó tulajdonjog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett tulajdoni hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.

(7)[72] 10% illeték alá esik:

a) ingóságoknak aukción történő értékesítéséről kiállított árverési jegyzőkönyv (bizonylat stb.). Az illetéket a vevő a vételárral együtt megfizetni s azt az aukciót lebonyolító vállalat a Pénzügyminisztérium által megjelölt számlára a befizetéstől számított 30 napon belül átutalni köteles;

b) képző-, ipar- és népművészeti alkotásoknak, továbbá gyűjteményeknek (bélyeg, érme stb.) magánszemélyek közötti elidegenítéséről (adásvételéről, cseréjéről) készült okirat, az alkotótól történő közvetlen szerzést magában foglaló okirat kivételével. Csere esetén az illeték alapja az elcserélt dolgok értéke közül a nagyobb.

(8)[73] A 11. és 42. §-ban felsoroltakon felül illetékmentes:

a)[74] a (7) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével, a Bizományi Áruház Vállalat által a zálogkölcsön fedezeteként elhelyezett és lejáratkor ki nem váltott zálogtárgy árveréséről készült jegyzőkönyv.

b) a gépjármű tulajdonjogát igazoló okirat, ha ennek kiállítását devizagazdálkodási rendelkezések teszik szükségessé.

c)[75]

43/A. §[76] (1) Magánszemély által külföldről behozott vagy részére beérkező személygépkocsinak a vámkezeléstől számított öt éven belül első ízben történő elidegenítése (adásvétele, cseréje, ajándékozása) esetén az átruházó - a személygépkocsi tulajdonjogát igazoló okirat (szerződés, nyilatkozat stb.) illetékeként - 10%-os illetéket köteles leróni; az illeték alapja a személygépkocsinak a vámkezelés alapját képező forgalmi értéke.

(2)[77]

(3)[78] Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a 43. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott illetékfizetési kötelezettséget.

A haszonbérleti szerződés illetéke

44. § (1) A haszonbérleti szerződésről készült okirat illetéke 2%.

(2) Az illeték alapja a bérleti idő egész tartamára kikötött - határozatlan időre terjedő bérlet esetében öt évi - bér vagy ennek pénzbeni értéke. Terményben kikötött bér esetében a termény állami felvásárlási ára.

(3) A részesművelési szerződés a bérbeadott ingatlan minden egész vagy megkezdett katasztrális holdja után évenként 20 forint illeték alá esik. Határozatlan időre terjedő bérlet esetében az illetéket öt év számításbavételével kell leróni.

(4)[79]

A biztosítéki okirat illetéke

45. § (1) Zálog- vagy kezességi szerződést tartalmazó, valamint a biztosítékadásról kiállított minden egyéb okirat a követelés, illetőleg az elvállalt kötelezettség értéke után 1% illeték alá esik.

(2) Az illetékkötelezettség az okirat kiállításakor keletkezik akkor is, ha az ingó dolgot csak később vagy egyáltalán nem adják át, illetőleg, ha a jelzálogjogot a telekkönyvbe csak később vagy egyáltalán nem jegyzik be.

(3) Külön okiratba foglalás esetében az általános tételű okirati illeték [60. § b) pont] alá esik:

a) az olyan szerződésről vagy nyilatkozatról kiállított okirat, amely szerződésnek vagy nyilatkozatnak alapján az adós a már megalapított zálogjognak más zálogtárgyra kiterjesztését engedi meg vagy a tartozás biztosítására szolgáló zálogot más záloggal cseréli fel;

b) a már megállapított jelzálogjoggal kapcsolatos minden olyan irat, amelyet a jelzálogtörvény rendelkezéseire alapítottan állítottak ki.

A nyugta illetéke

46. § (1) A jogosult által a kötelezett részére valamely kötelezettség teljesítéséről kiállított, valamint az az okirat, amelyben a kiállító pénzben megállapítható értékű tárgynak átvételét elismeri (nyugta), a teljesített szolgáltatás vagy az átvett tárgy értéke után 1% illeték alá esik.

(2) Ha a teljesített szolgáltatás vagy az átvett tárgy pénzben meg nem állapítható értékű, a nyugta az általános tételű okirati illeték [60. § b) pont] alá esik.

(3) Ha valamely szolgáltatás teljesítését az ennek követelésére jogosult fél abban az okiratban ismeri el, amelyet a követelést megalapító jogügyletről állítottak ki, ez az elismerés nem esik külön illeték alá.

(4) Ha nyugtában a hátralékos szolgáltatás teljesítésének elismerésén kívül a hitelező egyúttal az egész követelésének a megszűnését is elismeri, az illetéket az egész követelés értéke után kell leróni. Ha azonban a részszolgáltatás teljesítéséről kiállított nyugtákon az illetéket lerótták vagy pedig ezeknek a részszolgáltatásoknak a nyugtázása már a követelést megalapító jogügyletről kiállított okiratban megtörtént és a felek ezt igazolják, a nyugta csak a hátralékos szolgáltatás után járó illeték alá esik.

(5) Ha valamely kötelezettség biztosítására a kötelezett a jogosultnál pénzt tesz le, a biztosítéki okirat a 45. § alapján, a biztosítékul letett pénzösszeg visszaadásáról kiállított okirat pedig az (1) bekezdés alapján esik illeték alá.

A letét kiszolgáltatását bizonyító okirat illetéke

47. § (1) A bírósági letét kiszolgáltatását bizonyító okirat (nyugta, átvételi elismervény, utalvány stb.) illetéke:

a) ha a kiszolgáltatott letétnek a kiutaláskor forgalmi értéke van, 2%;

b) pénzletét, valamint a büntető eljárásban letett dolog kiszolgáltatása esetében 1%;

c) egyéb esetben az általános tételű okirati illeték [60. § b) pont].

(2) Más (nem bírósági) letét kiszolgáltatását elismerő okirat 1% illeték alá esik.

(3)[80] Ha a letétet a letevőnek vagy más olyan személynek adják (utalják) ki, aki a rendelkezésre álló adatok vagy előterjesztett bizonyítékok szerint a letétbe helyezett összegnek vagy tárgynak letétbe helyezése előtt tulajdonosa volt, a letét kiszolgáltatását elismerő okiratra az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti százalékos illetéket, legfeljebb azonban az általános tételű okirati illetéket [60. § b) pont] kell leróni.

(4) Ha a bírósági letét kiutalása csekkforgalom útján történik, az illetéket le kell vonni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a végrehajtói letéti számláról történő kiutalásra.

Illetékmentes nyugták és letét kiszolgáltatását elismerő okiratok

48. § Illetékmentes:

a) a 100 forintot meg nem haladó összegről vagy értékről kiállított nyugta (átvételi elismervény);

b) az adó fizetéséről és a tartozatlanul fizetett adó visszatérítéséről kiállított nyugta;

c) a hivatalos irat, a postai küldemény vagy távirat, valamint fuvarozott árunak a címzett által való átvételéről a fuvarozó részére kiállított elismervény;

d) a bírósági eljárásban az eredetiben csatolt okiratról a bírósági iroda által kiállított elismervény, a büntetőügyben lefoglalt és a bíróság letéti számlájára befizetett pénzösszeg, a lefoglalt, illetőleg a jogosult által át nem vett dolog értékesítéséből befolyó, a bíróság letéti vagy más számláján kelt pénzösszeg, valamint a hatóság által lefoglalt, vagy pedig büntetés, bírság vagy egyéb kötelezettség (követelés) biztosítása végett zár alá vett tárgy vagy pénzösszeg (bánatpénz, szolgálati vagy egyéb biztosíték stb.), továbbá a bírósági elnöki letétben kezelt tárgy vagy pénzösszeg visszaadásáról, vagy kiszolgáltatásáról kiállított nyugta (átvételi elismervény);

e) a bírósági letétként kezelt és onnan kiutalt tartásdíj, szülési költség kiutalásáról kiállított nyugta;

f) az olyan összeg vagy tárgy átvételéről kiállított nyugta, amelyet valaki csupán, mint az államigazgatás dolgozója vagy megbízottja vett át, úgyszintén az államigazgatás részére ilyen viszonyban teljesített előlegezés és fizetés visszatérítéséről kiállított nyugta; ilyenek: a bírósági végrehajtó nyugtája a kezéhez teljesített fizetésről, a gyámhatóság nyugtája az árvának, a bírósági letétből kezelés végett átvett vagyonáról, a hagyatéki vagyontárgyak átvételéről a biztosítási intézkedést foganatosító személy által, valamint ezeknek a vagyontárgyaknak őrzésével hivatalosan megbízott által kiállított átvételi elismervény;

g) az elszámolás követelésére jogosult által az elszámolásra munkaviszonyában vagy megbízotti minőségében kötelezettnek, valamint ez utóbbi által az elszámolás követelésére jogosultnak átadott pénz vagy tárgy átvételéről az elszámolásra kötelezett, illetőleg az elszámolás követelésére jogosult által kiállított nyugta (elismervény); ez a mentesség az elszámolásra kötelezett által a saját költségeinek vagy díjainak megtérítéséről kiállított nyugtára nem terjed ki;

h) a közjegyzőnek a nála őrzés végett letett okirat vagy más tárgy átvételéről kiállított elismervénye;

i) a jogszabály vagy szerződés alapján járó munkabér (illetmény, díj) jutalom, juttatás, pótlék, segély, előleg, táppénz stb. felvételéről kiállított nyugta;

j) az alkalmazott útiszámlájához csatolandó szállásköltség fizetését bizonyító nyugta;

k) a tandíj vagy vizsgadíj meg- vagy visszafizetéséről kiállított nyugta;

l) az ösztöndíj, a Magyar Népköztársaság Állami Díja, a Kossuth-díj, a művészeti díjak, valamint a kitüntetésekkel járó díj felvételéről kiállított nyugta;

m) a bírósági eljárásban a népi ülnök, a tanú, a szakértő, a tolmács és a kirendelt védő járandóságának (díj, költség stb.) megtérítése fejében fizetett összegről kiállított nyugta;

n) az állam által bírói határozat (ítélet, letiltó végzés stb.) alapján teljesített fizetésről kiállított nyugta;

o) az egészségügyi vagy szociális szolgáltatást ellátó intézet, intézmény részére teljesített fizetésről kiállított nyugta;

p) az egyesületi tagdíj fizetéséről kiállított nyugta;

r) a zálogház által az elzálogosító fél részére fizetett arról az összegről szóló nyugta, amely a határidőig ki nem váltott zálogtárgy eladási árából a tartozások fedezése után az elzálogosító javára fennmarad;

s)[81] a 30. § (1) bekezdésének a) pontjában, va-lami-nt a 30./A. § a) pontjában felsorolt célokra rendelt hagyományok vagy adományok átvételéről kiállított nyugta;

t) a segély átvételéről, valamint a segélyezés céljára juttatott adományokról kiállított nyugta;

u) a méregjegy átvételéről kiállított elismervény.

A törlési engedély illetéke

49. § (1) Az az okirat, amelyben a hitelező megengedi, hogy a javára bejegyzett jelzálogjog egészen vagy részben töröltessék, a törölni engedett jelzálogjog vagy részértéke után 1% illeték alá esik. Az illeték az általános tételű okirati illetéknél [60. § b) pont] kevesebb nem lehet.

(2) Az illeték alapja a biztosított követelés összege. A bejegyzéskor már lejárt és felgyülemlett összegek feltüntetésével - akár a kamatszázalék megjelölése mellett, akár anélkül - bejegyzett kamatot a követelés összegéhez kell számítani.

(3) Ha a törlési engedélyt a követelés megszűnését bizonyító okiratba foglalják és ennek az okiratnak alapján követelhető illeték nem kisebb, mint az (1) bekezdésben megszabott illeték, a törlési engedély után külön illeték nem jár. Ha azonban a követelés megszűnését bizonyító okirat alapján a törlési engedély illetékénél kevesebb illeték járna, az okirat úgy esik illeték alá, mintha törlési engedélyt tartalmazna.

50. § (1) A jelzálogjogról a követelés elévülése vagy érvényesítését kizáró akadály miatt [a 187/1951. (X. 30.) MT rendelettel módosított 1927. évi XXXV. törvény - a továbbiakban: Jt. - 14. §] lemondó nyilatkozatról kiállított okirat (lemondási kötelezettség alapján a követelés megszűnésének esetén kívül kiállított törlési engedély) az általános tételű okirati illeték [60. § b) pont] alá esik.

(2) A külön okiratba foglalt törlési engedély az általános tételű okirati illeték alá esik, ha a követelés megszűnését tanúsító - vagyonátruházási vagy százalékos okirati illeték alá eső - okiratot is csatolják, vagy ha ilyen okirat létezését a fél utólag igazolja.

(3) Ha a törlési engedély a jelzálogjognak csak egyes ingatlanról (jogról) vagy az ingatlan egy részéről való törlését engedi meg, maga a követelés azonban teljes összegében más ingatlanon (jogon) továbbra is biztosítva marad, az okirat az általános tételű okirati illeték [60. § b) pont] alá esik. Ha azonban a megmaradó jelzálogjog értéke a követelést nem fedezi, a fedezetlenül maradó rész értéke erejéig a 49. § (1) bekezdése szerinti illeték jár.

(4) A 49. § (1) bekezdésében megszabott illetéket kell leróni akkor is, ha a jelzálogjogot a telekkönyvi szabályok értelmében törlési engedély nélkül, megfelelően kiállított törlési kérvény alapján törlik.

(5) Ha a végrehajtást elrendelő bírósághoz a végrehajtás megszüntetése iránt beadott kérvényben a végrehajtási jog feljegyzésének törlésével együtt annak a jelzálogjognak törlését is kérik, amelyre feljegyzéssel a végrehajtást foganatosították, a jelzálogjog törlésének kérelmére megállapított illetéken felül a törlési engedélyre megszabott okirati illetéket is le kell róni.

A váltó illetéke

51. §[82]

A váltó- és csekkóvás illetéke

52. §[83]

A polgári jogi társasági szerződés és a kereskedelmi társasági szerződés illetéke

53. § (1) A polgári jogi társaság (Ptk. 571. §) alakulásáról és egyesüléséről készült okirat illetéke 200 forint.

(2) A kereskedelmi társaság alakulásáról és egyesüléséről készült okirat illetéke 500 forint.

A kereskedelmi társaságok osztalék és nyereség kifizetései utáni illeték

54. § (1) A kereskedelmi társaság osztaléka felosztását és a tagjai részére kifizetésre kerülő nyereségrészesedés felosztását tartalmazó okirat (közgyűlési vagy taggyűlési jegyzőkönyv, feljegyzés, üzleti könyvi bejegyzés stb.) az osztalék és nyereségrészesedés összege után 20% illeték alá esik.

(2) Osztalék és nyereségrészesedés alatt a társaság tagjainak az üzleti nyereségből bármely elnevezés alatt kiadott részesedést kell érteni.

(3) Az illetékalap kikerekítésénél (152. §) a tagok részére kifizetett osztalékok és nyereségrészesedések együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az ebben a §-ban megállapított illetéket a kereskedelmi társaság az évi közgyűlés (taggyűlés) napját követő 15 nap alatt köteles leróni. A közgyűlési (taggyűlési) jegyzőkönyv (feljegyzés, üzleti könyvi bejegyzés stb.) másolatát az illeték lerovásával egyidejűleg be kell mutatni.

A meghatalmazás illetéke

55. § (1) A meghatalmazás a következő illeték alá esik:

a) ha a meghatalmazásban a meghatalmazott részére díjat vagy jutalmat kötöttek ki, ennek összege után 3%, de legalább 20 forint;

b) ha a meghatalmazásban díjat vagy jutalmat nem kötöttek ki, 20 forint.

(2) A bíróságnál bejelentett általános meghatalmazás (Pp. 73. §) és a polgári bíróság előtti eljárásban szóval adott meghatalmazásról készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés is az (1) bekezdésben megszabott illeték alá esik. Az illeték lerovására szolgáló bélyeget a meghatalmazás bejelentésekor, a meghatalmazási nyilatkozatot vagy bejelentést tartalmazó jegyzőkönyvre kell felragasztani. Azt, hogy a bélyeget meghatalmazási illeték fejében rótták le, fel kell jegyezni és a bélyeget felül kell bélyegezni.

(3) Az a bíróság, más hatóság vagy hivatal, amelynél a meghatalmazást használják, köteles arra a per vagy az ügy számát és a felhasználás idejét feljegyezni és a bélyeget felülbélyegezni.

(4) A meghatalmazás illetékét ismét le kell róni, ha a meghatalmazott az egy ügyben már felhasznált meghatalmazást olyan ügyben vagy perben használja fel újból, amelyre a meghatalmazás hatálya jogszabály rendelkezése folytán nem terjed ki. Az illeték lerovására szükséges illetékbélyeget az újbóli felhasználás előtt kell a meghatalmazásra felragasztani. Az újólag felragasztott illetékbélyeg fölé az új per vagy ügy számát fel kell jegyezni és a bélyeget felül kell bélyegezni.

(5) A meghatalmazás - az 57. § f) pontja kivételével - arra tekintet nélkül illetékköteles, hogy az eljárás, amelyben felhasználják, illetékmentes.

A megbízás illetéke

56. § Az 55. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a megbízási szerződésre is.

Illetékmentes meghatalmazás és megbízás

57. § Illetékmentes:

a) a postai küldemény és távirat átvételére,

b) a vasúton szállított küldemény értesítőjének és vétlevelének és a küldemény átvételére,

c) az IKKA küldemény átvételére,

d) a munkáltató által alkalmazottjának,

e) a munkavállaló által a munkáltatótól járó illetményének (fizetés, bér stb.), valamint a részére járó táppénz felvételére,

f) az illetékmentes társadalombiztosítási [1955. évi 39. tvr. 30. §] és a nyugdíj perben adott meghatalmazás, valamint a szakszervezeti tagnak a szakszervezet részére adott meghatalmazása,

g) a biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatás felvételére adott meghatalmazás.

h)[84] a jogsegélyszolgálat ellátására szóló meghatalmazás.

A szakértői vélemény illetéke

58. § (1) Szakértő véleményéről kiállított okirat (szakértői vélemény, becslés, becslevél stb.), ha ezt bíróság, más hatóság vagy hivatal előtt használják, oldalanként 3 forint illeték alá esik. Minden megkezdett oldal egész oldalnak számít.

(2) Illetékköteles beadványba foglalt szakértői vélemény illetékét a beadvány illetékén felül kell leróni.

(3) Ha a bíróság vagy más hatóság a szakértői véleményt a fél érdekében folyó perben vagy eljárásban hivatalból szerezte be, köteles az illetéknek az érdekelt fél részéről való lerovásáról gondoskodni.

(4) A polgári bírósági eljárásban engedélyezett költségmentesség az eljárásban felhasznált szakértői véleményről kiállított okiratra (a szakértői véleményre, becslevélre stb.) is kiterjed. A tárgyi, költségmentes, valamint az illetékmentes perekben, továbbá a büntető eljárás során felhasznált ilyen okirat pedig illetékmentes.

A vagyonátruházásról és a vagyonközösség megszüntetéséről kiállított okirat illetéke

59. § (1)[85] Ha jogszabály kivételt nem tesz, a vagyonátruházási illeték alá eső vagyonátruházásról vagy vagyonátszállásról kiállított okirat - ide értve a végrendeletet és az öröklési szerződést is -, továbbá az ingatlan vagyonközösség megszüntetését magában foglaló okirat illetéke 50 forint. Az ingatlanárverésről készült jegyzőkönyv okirati illetékét annyiszor kell leróni, ahány vevő szerezte meg az árverésre bocsátott ingatlant.

(2) A magánokiratba foglalt végrendelet illetékét - ha ezt a végrendelkező az okiraton bélyeggel nem rótta le -, az öröklési illetékkel együtt kell kiszabni. Az ilyen végrendelet illetékét a hagyatékból részesülő örökösök egyetemleges kötelezettséggel tartoznak megfizetni.

Az okirati illeték általános mértéke

60. § Az illeték alá eső okirat (36. §), amennyiben ennek illetékéről a 43-59. §-ok eltérően nem rendelkeznek:

a) ha az okiratot jogügyletről állították ki és a benne foglalt tárgy értéke pénzben megállapítható, a tárgy értéke után 2%;

b)[86] más esetben 50 forint (általános tételű) okirati illeték alá esik.

c)[87] a haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül történt lemondást tartalmazó okirat illetéke 200 forint.

Harmadik cím

ELJÁRÁSI ILLETÉKEK

IX. fejezet

AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK ILLETÉKE

1. Általános szabályok

Az eljárási illeték tárgya

61. § (1) Az államigazgatási eljárási illeték tárgya az államhatalom és az államigazgatás szervei és az ezek felügyelete alá tartozó hivatal, intézet vagy intézmény előtti államigazgatási eljárást megindító vagy az eljárásban létrejött olyan irat (beadvány, kiadvány, határozat) vagy cselekmény, amelyre ez a Cím illetéket állapít meg.

(2) Ha ugyanabban az ügyben újabb eljárás indul - és jogszabály kivételt nem tesz -, az illetéket ismét le kell róni, tekintet nélkül a korábbi eljárásban teljesített illetéklerovásra.

(3) A külföldön kiállított olyan okirat, amely, ha belföldön állították volna ki, e Cím rendelkezései szerint eljárási illeték alá esnék - ha jogszabály kivételt nem tesz -, nem e Cím, hanem a külföldön kiállított, belföldre behozott okiratokra megállapított rendelkezések (4. szerint okirati illeték alá esik.

(4) Nem tárgya az államigazgatási eljárási illetéknek az olyan eljárásban létrejött irat vagy cselekmény, amely eljárásért illeték módjára díjat kell fizetni.

Az eljárási illeték alapja

62. § (1) Az értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.

(2) Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltoztatása esetében, ha a változtatás folytán az érték emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni azt a különbözetet, amely az eljárást megindító beadványon lerótt és a magasabb érték alapul vételével kiszámított illeték között mutatkozik. Ezt a szabályt kell alkalmazni a fellebbezési kérelem megváltoztatása esetében is.

(3) Nincs helye a lerótt illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatják meg, hogy ennek folytán az érték csökken.

Az eljárási illeték lerovására kötelezettek

63. § Az államigazgatási eljárási illetéket az köteles leróni, akinek ügyében az eljárás folyik, feltéve, hogy az eljárást maga kezdeményezte, vagy legalábbis hozzájárulásával történt a kezdeményezés. Ellenkező esetben az eljárás kezdeményezője. Ha az eljárás többek ügyében folyik, a lerovási kötelezettség egyetemleges, kivéve, ha az államigazgatási szerv mindegyik ügyfélre nézve külön-külön hoz határozatot.

Személyes mentesség az eljárási illeték alól

64. §[88] (1) Az államigazgatási eljárási illeték alól a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül személyes mentességben részesül:

a) a lakásépítő szövetkezet;

b) költségmentessége arányában az, akinek az eljáró államigazgatási szerv az 1981. évi I. tv. 90-91. §-a alapján kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezett.

(2) Ha az eljárást közösen megindító ügyfelek nem mindannyian jogosultak illetékmentességre, az illeték teljes összegét a nem jogosult ügyfél tartozik leróni. Több ilyen ügyfél esetében a lerovási kötelezettség egyetemleges, kivéve ha az államigazgatási szerv mindegyik ügyfélre nézve külön-külön hoz határozatot.

2. Az államigazgatási beadványi illeték

A beadványi illeték tárgya

65. § (1) Az államigazgatási beadványi illeték tárgya az államhatalom és az államigazgatás szerveihez, valamint a felügyeletük körébe eső hivatalhoz, intézethez, intézményhez, továbbá bírósághoz, ügyészséghez, vagy a felsoroltak bármelyikét képviselő hivatalos személyhez ügyfél által intézett, államhatalmi vagy államigazgatási cselekményre irányuló előterjesztés (kérvény).

(2) Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az előterjesztés nem írásban, hanem élőszóval történik és erről jegyzőkönyv készül, valamint akkor is, ha az előterjesztés alakja levél vagy távirat.

(3) A beadvány második és többi példánya nem tárgya az illetéknek.

66. § (1) Az államigazgatási alapeljárásban - ha jogszabály kivételt nem tesz - az egy beadványban előterjesztett több kérelem esetében az illetéket csak egyszer, mégpedig - annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell leróni, amely után a legmagasabb illeték jár.

(2) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás természete kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzék, csak annyi illetéket kell leróni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folynék. Ellenkező esetben annyi illetéket kell leróni, mint amennyi abban az esetben járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folynék.

(3) Ha a fellebbviteli beadvány több határozat ellen irányul, az illetéket úgy kell leróni, mintha minden határozat ellen külön beadványt nyújtottak volna be. Ha a megtámadott határozat több vitás ügyet döntött el, az illeték szempontjából az értékek összege az irányadó. Az illeték alapjául az ügy tárgyának csupán a fellebbezéssel megtámadott része szolgál. Ha a fellebbező kifejezetten nem jelöli meg, hogy mekkora összeg erejéig tartja sérelmesnek a megtámadott határozatot, az illeték alapjául a megtámadott határozatban foglalt ügy egész értékét kell venni.

(4) A hiánypótlás végett visszaadott beadvány újbóli benyújtása esetén a beadványi illetéket még egyszer leróni nem kell.

A beadványi illeték általános mértéke

67. §[89] (1) Az államigazgatási alapeljárást megindító beadvány illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - 20 forint (általános tételű beadványi illeték).

(2) Az első fokon eljárt államigazgatási hatóság határozata (intézkedése, rendelkezése) ellen intézett fellebbezés illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke

a) pénzben megállapítható, az érték minden megkezdett 10 000 forintja után 50 forint;

b) pénzben nem állapítható meg, 50 forint.

(3)[90] Az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat (intézkedés, rendelkezés) elleni panasz illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - a fellebbezés illetékének háromszorosa, az ugyanabban az ügyben benyújtott ismételt panasz illetéke a panasz illetékének kétszerese. Az olyan államigazgatási eljárásban, amelyben a fellebbezést jogszabály kizárja, az államigazgatási határozat ellen benyújtott panasz (1957. IV. tv. 64-66. §) illetéke az alapeljárás illetékének háromszorosa, az ismételt panasz illetéke a panasz illetékének kétszerese.

(4)[91] A (2) és (3) bekezdésben, a 68. § (13) bekezdésének b) pontjában, valamint a 104/A. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak alapján lerótt illetéket az ügyfélnek Vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára jogszabálysértő volt. A visszatérítést hivatalból, a fellebbezés vagy a felülvizsgálat során hozott határozatban kell elrendelni. Visszatérítés végett a határozat egy példányát az ügyfél lakóhelye szerint illetékes illetékhivatalnak is meg kell küldeni.

68. §[92] (1) Lakásügyben első fokon eljáró államigazgatási hatósághoz intézett beadványon

a) lakásigénylés esetében 50 forint,

b) egyéb ügyben az általános tételű beadványi illetéket (67. §) kell leróni.

(2) a) Közületi szerv elhelyezése céljára helyiség vagy telek, kisiparos és magánkereskedő részére műhely- és üzlethelyiség, valamint magánszemély részére műterem és garázshelyiség kiutalása iránt az első fokon eljáró államigazgatási hatósághoz intézett beadvány illetéke 200 forint.

b) Az a) pontban megállapított illetéket kell leróni a közületi szerv részére kiutalt helyiség (telek) bérének megállapítása iránt előterjesztett kérelemre is.

(3) A kiutalási és bérmegállapítási ügyben [(2) bek.] hozott elutasító határozat ellen irányuló fellebbezés illetéke 300 forint.

(4) a)[93] A névváltoztatás iránt előterjesztett kérelem illetéke 400 forint. Egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérvénye esetén az illetéket minden nagykorúra nézve külön-külön kell leróni.

b) Az utónév törlés és az utónevek sorrendjének felcserélése iránti kérelem az általános tételű beadványi illeték (67. §) alá esik.

(5) a) A külkereskedelmi áruforgalomban behozatalra kerülő, illetve behozott vámáruval kapcsolatban egyedi vámmentesség, vámkedvezmény, vámelengedés, vámmérséklés, illetőleg vámvisszatérítés iránt előterjesztett kérelem illetéke

25 000 forintot meg nem haladó vámösszeg esetén 1000 Ft

25 001- 50 000 forint vámösszeg esetén 1400 Ft

50 001-100 000 forint vámösszeg esetén 2000 Ft

100 001-200 000 forint vámösszeg esetén 3000 Ft

200 000 forintot meghaladó vámösszeg esetén 4000 Ft.

Ha a vámösszeg megállapítása még nem történt meg, azt valószínűsíteni kell.

b) Az a) pont alatti rendelkezés nem vonatkozik az olyan kérelemre, amelyet kooperációs megállapodás alapján beérkező vámárura vonatkozóan nyújtanak be.

c) Az a) pontban megjelölt kérelem, a kapcsolatos fellebbezés és panasz illetékét - ha ez 1000 forintot meghalad - az illetékhivatalnál pénzzel is le lehet róni (meg lehet fizetni).

(6) A szabálysértési eljárás során kiszabott pénzbírság elengedésére, illetve csökkentésére irányuló

a) kérelem illetéke, ha a bírság 1000 forintot nem halad meg, 50 forint; ha 1000 forintot meghalad 100 forint;

b)[94]

(7) A szakértői tevékenységre jogosító engedély iránti kérelem elutasítása elleni fellebbezés illetéke 100 forint.

(8) Állami levéltárban őrzött irat másolata iránt előterjesztett kérelem illetéke fejében a 92. §-ban a másolat első oldalára megállapított - de legalább az általános tételű beadványi (67. §) - illetéket kell leróni. A másolat illetékébe azonban az így lerótt illetéket be kell tudni.

(9) Muzeális tárgy külföldre szállításához kért kiviteli bizonylat megtagadása ellen intézett fellebbezés illetéke a műtárgy értékének 10%-a.

(10) Az iparigazolvány (iparosi vagy kereskedői) kiadása és az igazolványon feltüntetett szakma bővítése, elveszett, megsemmisült igazolvány (engedély) pótlása iránti kérelem illetéke 100 forint. A kiadást (bővítést) megtagadó határozat elleni fellebbezés illetéke 150 forint.

(11)[95] a) Külföldi vállalat kereskedelmi és egyéb üzleti jellegű közvetlen kereskedelmi képviselet létesítésére irányuló kérelme 10 000 forint illeték alá esik;

b) kereskedelmi és egyéb üzleti jellegű képviseleti tevékenység végzése céljából külön iroda vagy gazdasági társulás létesítése iránti kérelem illetéke 3000 forint.

(12)[96] A devizahatósági eljárásban előterjesztett panasz illetéke 150 forint, az ugyanabban az ügyben előterjesztett ismételt panasz illetéke 300 forint.

(13)[97] a) A szabálysértési eljárásban a becsületsértés és a magánlaksértés miatt előterjesztett magánindítvány (feljelentés) illetéke 100 forint;

b) a fellebbezés, illetőleg a kifogás illetéke 200 forint.

68/A. §[98]

A beadványi illeték lerovásának módja

69. § (1) Az államigazgatási beadványi illetéket, összegére tekintet nélkül, a beadványra (beadványt pótló iraton) bélyeggel, annak benyújtása előtt kell leróni. A bélyeget az ügyfélnek átírnia nem szabad.

(2)[99] Ha az ügyfél vagy megbízottja a beadványt közvetlenül nyújtja be, őt az illeték lerovására azzal kell figyelmeztetni, hogy ha az illetéket 8 napon belül nem rója le, a 185. § szerinti felemelt illetéket is meg kell fizetnie.

(3)[100] A beadvány postai úton történt előterjesztése esetében az ügyfelet az illetéklerovásra ugyancsak postai úton figyelmeztetni kell azzal, hogy ha az illetéket és a felhívás költségét (5 forint) 8 napon belül a válaszlevelezőlapon* nem rója le és azt nem küldi vissza, az illetéken és a felhívás költségén felül a 185. § szerinti felemelt illetéket is meg kell fizetnie. A felhívás kibocsátása az üggyel kapcsolatos érdemi eljárásnak nem akadálya.

(4) A (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a (3) bekezdés szerinti felhívás elküldését a beadványon fel kell jegyezni, és a feljegyzést aláírással [a (2) bekezdés esetében az ügyfél vagy megbízottja aláírásával] és hivatalos bélyegzővel el kell látni.

(5) Ha az ügyfél a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az illetékhiányról hivatalos leletet (190. és 191. §) kell készíteni és ennek alapján terhére az illetéket, a felhívás költségét és a felemelt illetéket elő kell írni. Ha eleget tesz, az illeték lerovását tanúsító válaszlevelezőlapot a beadványhoz kell csatolni.

Személyes mentesség a beadványi illeték alól

70. §[101]

Tárgyi mentesség a beadványi illeték alól

71. § Tárgyánál fogva illetékmentes:

a)[102] a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz (1977. évi I. tv.);

b)[103] 1. az eljárásban érdektelen harmadik személy által a hatóság felhívására benyújtott beadvány;

2. a választói névjegyzékből kihagyás vagy a névjegyzékbe felvétel ellen benyújtott felszólalás;

3. az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet szervei által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés;

c) a gyámhatósághoz benyújtott beadvány;

d) 1. az adó, vagy az adótermészetű szolgáltatás megállapítása (kivetése, kiszabása) céljából benyújtott beadvány (bevallás, bejelentés);

2.[104] az adó, az adótermészetű szolgáltatás és a vám kivetése (kiszabása, megállapítása), valamint az ezekre vonatkozó jogszabályok alapján követelt bírság (felemelt adó vagy adótermészetű szolgáltatás, felemelt illeték) ellen irányuló fellebbezés;

3. az adónak, az adótermészetű szolgáltatásnak vagy az ezekre vonatkozó törvényes rendelkezések alapján követelt bírságnak (pótléknak stb.) jogszabályon alapuló leszállítását, törlését, visszatérítését, fizetési határidejének elhalasztását, továbbá a mentesség vagy kedvezmény megállapítását, végül az állami bélyeges űrlap vagy illetékbélyeg kicserélését kérő - elsőfokú hatósághoz intézett - beadvány; ide nem értve a méltányosságra alapított kérelmet;

4.[105] a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos beadvány;

5.[106] a szabálysértési eljárásban előterjesztett beadvány, kivéve a kedvezményt kérő és a 68. § (13) bekezdésében említett beadványt, valamint a felülvizsgálati kérelmet.

6.[107] rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személynek a beadványa, a kedvezményt kérő beadvány kivételével;

e) 1. az alkalmaztatás (állás) iránt benyújtott beadvány;

2. a munkaszerződés alapján járó munkaér (illetmény), juttatás, jutalom, pótlék, segély, előleg, stb. folyósítása iránti beadvány, ide értve a jogorvoslati beadványt is;

3. a munkaviszonnyal vagy szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatban előterjesztett beadvány;

4. aa) a tankötelezettség alá eső gyermeknek vagy gondviselőjének a tankötelezettséggel kapcsolatban az iskolai hatósághoz, vagy a művelődésügyi miniszterhez intézett beadványa, ide értve a jogorvoslati beadványt is, továbbá az iskolába és a felsőoktatási intézménybe felvétel iránt, valamint a tanuló (hallgató) által tanulmányi ügyben az iskolai (felsőoktatási intézményi) hatósághoz vagy az iskola (felsőoktatási intézmény) felett felügyeletet gyakorló miniszterhez, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetőjéhez intézett beadvány;

bb)[108] a tanulóotthonba, kollégiumba, diákotthonba és az állami gondozás körén kívüli nevelőotthonba felvétel iránti kérvény;

cc) az ösztöndíj adományozására irányuló pályázati kérvény;

f)[109] a tartási és életjáradéki szerződéssel kapcsolatban a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervéhez, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalhoz az eltartott által intézett beadvány;

g) az állami tulajdon védelmében vagy széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából az állam vagy közület helyett viselt költség megtérítésére irányuló beadvány;

h)[110]

i)[111]

j)[112]

k)[113]

l) az illetékköteles vagy jogszabály alapján illetékmentes kiadvány kiadása, másolat, kivonat elkészítése, hitelesítés vagy fordítás iránt benyújtott beadvány - ha jogszabály kivételt nem tesz -;

m) a szociális intézetbe való felvétel iránti beadvány;

n) a segély iránti, valamint a szociális szakigazgatási szervekhez benyújtott minden egyéb beadvány;

o) az e rendelet mellékletében felsorolt jogszabályok rendelkezései alapján illetékmentes beadvány.

p)[114] a kisajátítással kapcsolatos beadvány.

3. A kiadványi illeték

A kiadványi illeték tárgya

72. § A kiadványi illeték tárgya az államhatalom és az államigazgatás szervei, valamint a felügyeletük alá eső hatóság, hivatal, intézet, intézmény vagy pedig a felsoroltak bármelyikét képviselő hivatalos személy által kiállított az az irat,

a) amely a benne megnevezett részére valamely jogot engedélyez, tényt bizonyít vagy adatot rögzít;

b) amelyet ez a rendelet kiadványi illeték alá tartozónak nyilvánít.

A kiadványi illeték mértéke az általános igazgatásban

73. §[115] (1) Az államigazgatási kiadvány illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - 50 forint (általános tételű kiadványi illeték).

(2) Az a kiadvány (bizonyítvány, tanúsítvány, igazolvány stb.), amely tényt, személyes vagy tárgyi tulajdonságot, vagy körülményt vagy értéket bizonyít, vagy tanúsít 20 forint illeték alá esik.

(3) Az anyakönyvi kivonat második és további példányainak illetéke 50 forint.

(4) Egyesületnek az állami felügyelő szerv által nyilvántartásba vételéért 200 forint illetéket kell leróni. Többszörös nyilvántartásba vétel esetén az illetéket minden egyes nyilvántartásba vétel után külön kell leróni.

(5) a) Az üzleti könyv és hitelesítési kényszer alá eső egyéb nyilvántartás (segédkönyv) hitelesítésének illetéke könyvenként 30 forint.

b) A könyvelési szabadív hitelesítésének illetéke ívenként 1 forint.

(6) Az iparigazolvánnyal rendelkező mutatványos helyre és napra szóló hatósági engedélyének illetéke Budapesten a legmagasabb belépődíj nyolcszorosa, egyéb helyen a legmagasabb belépődíj négyszerese. Több üzlet esetében az illeték alapja a legmagasabb belépődíjjal működő egységnél érvényes belépődíj.

(7)[116] A fegyvervásárlási és fegyvertartási, valamint a magáncélra kiadott fegyverkísérői engedély, illetéke 200 forint, légfegyver esetében 50 forint.

(8)[117] A hatósági erkölcsi bizonyítvány illetéke 50 forint; az ennek megfelelő - külföldi felhasználásra kiadott - bizonyítvány illetéke 100 forint.

74. §[118] a) A honosítási, illetve visszahonosítási okirat, valamint az állampolgársági bizonyítvány illetéke 150 forint;

b) az állampolgárságból történő elbocsátásról kiállított okirat illetéke 2000 forint.

75. § (1) Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 15 forint, ahány jogszabályszakaszról a bizonyítványt kiállították. A joggyakorlatról kiállított ilyen bizonyítvány illetéke 30 forint.

(2) A Hivatásos Szakértők Nyilvántartó Jegyzékébe és az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvétel illetéke 100 forint.

(3)[119] Az 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján illetékfizetési feltételhez kötött devizahatósági engedély illetéke, ha

a) az engedély tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 300 forint;

b) az engedély tárgyának érteke pénzben megállapítható, ennek 100%-áig terjedhet, amelynek esetenkénti (ügyletfajtánkénti) mértékét a pénzügyminiszter az ügyben eljáró hatóság útján közli.

76. § Külön képesítéshez vagy külön szakvizsgához kötött foglalkozásnál

a) a képesítés vagy szakvizsga megszerzéséhez előírt tanfolyam látogatásáról, vagy a tanfolyam végén tett egy vagy több vizsga eredményéről kiállított - nem végleges - bizonyítvány illetéke 2 forint; ha az ilyen bizonyítvány több különálló tanfolyam eredményét foglalja magába, az illeték annyiszor 2 forint, ahány önálló tanfolyam eredményére vonatkozik;

b) a külön képesítésről vagy külön szakvizsgáról kiállított végleges bizonyítvány illetéke 10 forint.

76/A. §[120] A jogi szakvizsga letétele alóli mentesítés [12/1975. (XI. 6.) IM rendelet 19. §1 illetéke 600 forint.

A kiadványi illeték mértéke az ipari, kereskedelmi és közlekedési igazgatásban

77. §[121] (1) a) Az iparigazolvány (iparosi vagy kereskedői) illetéke 500 forint.

b) A kisipari működési és a vándoripari engedélyért az általános tételű kiadványi illetéket (73. §) kell leróni. Ezt az illetéket kell leróni a nyugdíjazás folytán visszaadott iparigazolvány (engedély) helyébe kiváltott, továbbá az iparnak vagy a kereskedésnek özvegyi jogon, valamint a meghalt jogosítványos le- vagy felmenője által történő, folytatására adott igazolványért (engedélyért), illetve az elhalt jogosítványos iparigazolványának záradékolásáért.

c) Az igazolványon (engedélyen) feltüntetett szakma bővítése mint új iparigazolvány (működési engedély) esik illeték alá.

d) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült iparigazolvány (engedély) illetéke fejében az a), illetőleg a b) pontban megállapított illeték kétszeresét kell leróni. Ha igazolják, hogy ezek a körülmények erőhatalom vagy bűncselekmény következtében álltak elő, csak az általános tételű kiadványi illeték (73. §) lerovása követelhető meg.

(2) a) A vállalkozáshoz vagy kereső tevékenység folytatásához - az iparigazolványon (kisipari működési engedélyen) kívül - megkívánt hatósági engedély, továbbá a vállalkozásnak vagy kereső tevékenységnek külön hatósági engedélyhez kötött módon vagy időben gyakorlására irányuló hatósági engedély, ha ez a § vagy a 73., 78., 80. § az engedélyre más illetéket nem állapít meg, Budapesten 150 forint, városokban 100 forint, egyéb helyen 50 forint illeték alá esik.

b) A felszíni bányászati tevékenység folytatására adott engedély illetéke 500 forint.

c) A bor- és gyümölcsszeszfőzde (pálinkafőzde) létesítéséhez és üzemben tartásához szükséges engedély illetéke 500 forint.

d) A gyógynövény beváltására jogosító engedély illetéke 50 forint, az engedély érvénye meghosszabbításának illetéke 30 forint.

e) A termelői borkimérési engedély illetéke 500 forint; az engedély érvénye meghosszabbításának illetéke 200 forint.

(3) a) Az ipari vagy kereskedelmi átképző tanfolyamról kiállított bizonyítvány illetéke 3 forint.

b) A mestervizsgáról kiállított bizonyítvány - ha jogszabály kivételt nem tesz - az általános tételű kiadványi illeték (73. §) alá esik.

(4) Energiahordozó felhasználását engedélyező, illetőleg villamosenergiát hőfejlesztési célú felhasználásra kijelölő határozat illetéke 100 forint.

A kiadványi illeték mértéke a mezőgazdasági igazgatásban

78. § (1) A vágási engedély illetéke szarvasmarhára darabonként 200 forint, borjúra darabonként 100 forint.

(2)[122] A halászjegy illetéke 30 forint; a horgászjegy, a gyermekhorgászjegy és az üdülőhorgászjegy illetéke 20 forint. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélye alapján halászatot folytató személyek engedélye illetékmentes.

(3) A vadászjegy és az egy alkalomra szóló vadászati engedély illetéke 50 forint, az egy naptári évre szóló vadászati engedély illetéke 100 forint.

(4) A mezőgazdasági átképző tanfolyamról kiállított bizonyítvány illetéke 3 forint.

A kiadványi illeték mértéke a művelődésügyi igazgatásban

79. § (1) Az iskolai és tanulmányi bizonyítvány illetéke, ha ezt

a) félév vagy év végén tett egy vagy több vizsga eredményéről állították ki, 1 forint; ide tartozik a felsőoktatási intézmények leckekönyve (index) is, tekintet nélkül arra, hogy hány tantárgy hallgatását bizonyítja;

b) egyszerre több félév, vagy egész évi vizsga letételéről, illetőleg több különálló tanfolyam eredményéről állították ki, anélkül, hogy végleges bizonyítvány lenne, annyiszor 1 forint, ahány félév, egész év, vagy önálló tanfolyam eredményére vonatkozik;

c) középiskolai érettségi vagy képesítő vizsgáról, felsőfokú iskolai tanulmányok befejezéséről (végbizonyítvány), továbbá a felsőoktatási intézmény mellett szervezett tanfolyam elvégzéséről, illetőleg államvizsga vagy szigorlat letételéről külön állították ki, 10 forint;

d) felsőoktatási intézményben szerzett képesítésről (oklevél) vagy a külön megszerzett egyetemi doktori cím megszerzéséről állították ki, 25 forint.

(2) A külföldön kiállított oklevél (bizonyítvány) honosításának illetéke, ha ez

a) középiskolai végzettséget, középfokú szakképesítést vagy szakmunkásképesítést tanúsít, 40 forint;

b) felsőfokú iskolai (egyetemi) végzettséget tanúsít, 100 forint.

80. § (1) A tudományos minősítésről (kandidátusi és doktori fokozatról) kiállított oklevél illetéke 50 forint.

(2) Az iskolán kívüli magánjellegű oktatás engedélyének illetéke 150 forint; az ilyen jellegű oktatás hirdetése engedélyezésének illetéke 30 forint.

(3) A tolmácsigazolvány illetéke 50 forint.

A kiadványi illeték mértéke az egészségügyi igazgatásban

81. §[123] (1) a) Az orvosi magángyakorlat engedélyezésének illetéke 500 forint.

b) Orvosi magánrendelő áthelyezésének illetéke 200 forint.

(2) A hatósági orvosi vagy gyógyintézeti (kórházi) bizonyítvány illetéke:

a) vérrokon házasulók vizsgálatáról 100 forint;

b) magánfél kérelmére lakás helyszíni vizsgálatáról nem lakásügyi hatósági eljárás keretében 100 forint;

c) a magán- és hivatásos gépjárművezető alkalmassági orvosi vizsgálatáról 50 forint;

d)[124]

e) fegyvertartási engedély kiadásához 100 forint:

f)[125]

g) büntetés kitöltésének elhalasztásához 100 forint;

h) magánfél kérelmére orvosi látlelet 100 forint;

i)[126]

j)[127] minden egyéb vizsgálatról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általános tételű kiadványi illeték (73. §).

(3) a) A halottszállítás engedélyének illetéke - a hamvasztás, tudományos vagy oktatási célra történő szállítás kivételével - 50 forint. A hamvasztás céljára, valamint a tudományos vagy oktatási célra történő halottszállítási engedély illetékmentes.

b) Magánfél kérelmére hatósági orvosi közreműködés illetéke sírbolt létesítésénél, valamint sír vagy sírbolt kinyitásánál és exhumálásnál síronként 100 forint.

(4) Rovar- és rágcsálóirtószerek forgalombahozatali engedélyének illetéke 2500 forint. A meghatározott időre szóló vagy korlátozott érvénnyel kiadott engedély, továbbá az engedély módosításának illetéke 500 forint.

A kiadvány hatálya megújításának vagy meghosszabbításának, a kiadvány második és többi példányának illetéke

82. § (1) A 73-81. §-ban megjelölt kiadványok hatályának megújítása vagy meghosszabbítása - ha jogszabály másként nem rendelkezik - ugyanannyi illeték alá esik, mint az eredeti kiadvány.

(2) A kiadvány második és többi példánya példányonként 10 forint illeték alá esik. Ez az illeték az első példányra járó illetéknél több nem lehet.

A kiadványi illeték lerovásának módja

83. § (1) Az államigazgatási kiadványra járó illetéket a következő lerovási módok valamelyikén kell leróni:

a) a bélyeget - az illeték összegére tekintet nélkül - a kiadvány kiadására irányuló beadványra (kérdőívre) kell felragasztani;

b) az ügyfél által átadott bélyeget az illeték összegére tekintet nélkül - a kiadványra kell felragasztani és a kiadvány szövegének egy sorával keresztül kell írni vagy hivatalos felülbélyegzéssel kell érvényteleníteni;

c) erre a célra rendszeresített levelezőlapon.*[128]

(2)[129] Ha az ügyfél a kiadványi illeték lerovására szükséges bélyeget nem adta át, a hatóság (hivatal) az erre a célra rendszeresített válaszos levelezőlapon értesíti, hogy a kiadványt csak a megjelölt összegű illeték és a felhívás költségének (5 forint) lerovása ellenében adhatja ki. Az ügyfél az illeték és a költség lerovására szükséges illetékbélyeget a válaszos levelezőlapnak erre a célra szolgáló részére felragasztani és a válasz-levelezőlapot megfelelően bérmentesített ajánlott küldeményként a hatóság (hivatal) címére postán elküldeni köteles.

(3) Ha a kiadványi illetéket a válasz-levelezőlapon illetékbélyeg felragasztásával róják le, a felragasztott bélyegeket a felvevő postahivatal felülbélyegzi és az ajánlott küldemény felvételét a válaszos levelezőlapnak az ügyfélnél maradó részén, a feladóvevényül is szolgáló rovatban a rovat felülbélyegzésével és a felvevő tisztviselő aláírásával igazolja. Ha a felragasztott bélyegek értéke a lerovandó illeték és költség összegénél kisebb, a postahivatal a bélyegek felülbélyegzését és a küldemény felvételét megtagadja.

(4) Az illetékbélyeggel ellátott válasz-levelezőlapot a kiadványt kiszolgáltató hatóság (hivatal) a vonatkozó ügy iratai között elhelyezni és ennek megtörténtét az ügyiraton feljegyezni, az illeték lerovását pedig az ügyfél részére kiszolgáltatott kiadványon hivatalos aláírással és pecséttel igazolni köteles.

84. § (1) Illetékköteles kiadványt az alábbi (2) bekezdésben foglaltakon kívül az illeték lerovása nélkül kiállítani, illetőleg kiadni nem szabad.

(2) Belföldi államigazgatási szerv a külföldi célra kért kiadványt illeték lerovása nélkül köteles kiállítani. A kiadványt kiállító hatóság a lerovandó illeték összegét a kiadvány megküldésével egyidejűleg a külügyminiszterrel közli. A külügyminiszter a kiadványt azzal küldi meg a külképviseletnek, hogy az az illetéket a kiadvány kézbesítése előtt szedje be és a beszedett összeget a külügyminiszteri ügyiratszámra hivatkozással a konzuli illetéknaplóban számolja el. Ennek megtörténtét a bevételi naplószámra hivatkozással a kiadványon fel kell jegyezni. A feljegyzést a konzuli illeték beszedésével megbízott tisztviselő aláírásával és a képviselet bélyegzőjével ellátni köteles.

(3) Ha a bíróság, más hatóság vagy a közjegyző az ügyfél érdekében szerez be illetékköteles kiadványt, a kiadvány illetékének az ügyfél részéről való lerovásáról gondoskodni köteles.

(4) Ha a hatóság nem hozza meg azt a határozatot (nem adja ki azt a kiadványt), amelynek illetékét bélyeggel beszolgáltatták, a bélyeget az ügyfélnek visszaadni, vagy értékének visszatérítéséről gondoskodni köteles.

Feltétlen mentesség a kiadványi illeték alól

85. § Feltétlenül illetékmentes:

a) az országgyűlési képviselőnek vagy a helyi tanács tagjának választására vonatkozó jogszabály alapján kiállított kiadvány;

b) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kitüntetés viselésére adott engedély vagy kitüntetés adományozása;

c) a munkakönyv;

d) a munkavállaló részére kiállított olyan kiadvány, amelynek az a célja, hogy a munkavállaló személyi adatai, fizetése, munkaviszonya vagy elbocsátása felől nyújtson tájékoztatást;

e)[130] a társadalombiztosítási ellátásra való igényjogosultságot bizonyító kiadvány;

f)[131] az állampolgárok ingyenes gyógyító-megelőző ellátása keretében kiállított orvosi bizonyítvány;

g) az általános iskolai, a tankötelezettség alapján látogatott továbbképző iskolai és az iskolalátogatási bizonyítvány;

h) a szakmunkás-tanuló bizonyítványa;

i)[132] a határsáv belépési engedély;

j) a panasz nyomán kiállított (újabb) hatósági erkölcsi bizonyítvány;

k) az olyan záradék, amelyet jogszabály alapján ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából egyes okiratokra vagy beadványokra hivatalosan kell rávezetni;

l) a Magyar Népköztársaság szervei által külföldre küldött ösztöndíjas oklevelének (bizonyítványának) honosítása;

m)[133] az a hatósági bizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy az abban megnevezett személy keresete és jövedelme nem haladja meg a havi 1200 forintot, ingatlana nincs, ingóságai pedig nem haladják meg a szokásos életszükségleti tárgyak keretét; az a bizonyítvány pedig, amely az említett körülmények igazolása nélkül azt bizonyítja, hogy a benne megnevezett személynek ingatlana nincs (vagyontalansági bizonyítvány), a 73. § (2) bekezdésébe megállapított illeték alá esik;

n) az első anyakönyvi kivonat; az 1958. január 1. napja előtti bejegyzésről készült anyakönyvi kivonat, ha a névmutató szerint a vonatkozó bejegyzésről illetékmentes kivonatot még nem adtak ki; a személyi igazolvány kiállítása céljára, valamint hivatalos megkeresésre vagy utasításra kiállított anyakönyvi kivonat; a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. június 20-án kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. sz. tvr. alapján folyó eljárás céljára kiállított anyakönyvi kivonat;

o) a műsoros előadás, táncmulatság vagy egyéb szórakoztató rendezvényre szóló engedély;

p) az áru kiviteli, behozatali és átviteli engedély.

Feltételes mentesség a kiadványi illeték alól

86. § Feltételesen illetékmentes:

a) a személyi igazolvány kiállításához szükséges kiadvány;

b) az országgyűlési képviselői vagy helyi tanácstagi választási jogosultság igazolására szolgáló kiadvány;

c) a munkakönyv kiállításához szükséges kiadvány;

d) a munkavállaláshoz, valamint az alkalmaztatás iránti beadványhoz szükséges kiadvány, az erkölcsi bizonyítvány kivételével;

e) a munkaviszony alapján járó munkabér (illetmény), juttatás, jutalom, pótlék, segély, előleg stb. folyósításához szükséges kiadvány;

f) a szabadság engedélyezéséhez, üdüléshez, kedvezményes vasúti jegy váltásához szükséges kiadvány;

g) a gyógykezelésre, táppénz folyósítására, ellátásra (nyugellátásra), gondozásra, járadékra vagy segélyre való igényjogosultság feltételeinek bizonyításához szükséges kiadvány;

h)[134] a gyámhatóság előtti eljárásban való felhasználásra és az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához kiállított kiadvány;

i) a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges kiadvány;

j) a gyermeket gondozásba venni szándékozó személyi és vagyoni viszonyairól vagy egészségi állapotáról kiállított bizonyítvány;

k) az iskolába, felsőoktatási intézménybe vagy tanfolyamra felvétel iránti kérvényhez csatolandó, valamint a tandíj vagy vizsgadíj megállapításához szükséges kiadvány;

l) a házasságkötéshez szükséges kiadvány;

m) a bíróság vagy más hatóság előtti tanúzási vagy szakértői kötelezettség elmulasztásának igazolására szükséges kiadvány;

n) a határövezetben való letelepedési engedély elnyeréséhez szükséges hatósági bizonyítvány;

o) a bíróság, hatóság, hivatal, intézet, intézmény vagy a közjegyző részére jogszabály rendelkezése alapján hivatalból kiállított és megküldött, továbbá az ezek által kizárólag hivatalos célra beszerzett kiadvány;

p) a közadó megállapítása, helyesbítése vagy törlése céljára szükséges kiadvány;

r)[135] a kisajátítási, a földrendezési és a földfelajánlási eljáráshoz szükséges kiadvány;

s)[136] a 30/B. § f) pontjában meghatározott szervezetek közös gazdálkodása érdekében szükséges nagyobb összefüggő földterületek kialakítása céljából kötött földcsere lebonyolításához szükséges kiadvány;

t) a háborús eseményekkel kapcsolatban eltűnt vagy meghalt személy holtnak nyilvánítására, illetőleg halála tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára kiállított kiadvány;

u) a méregvásárlási engedély (méregjegy);

v) a mezőgazdasági munkák végzésére tehergépjárművön történő csoportos személyszállításra adott engedély.

X. fejezet

EGYES ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ IILETÉKSZABÁLYOK

1. A másolat (kivonat), fordítás és hitelesítés illetéke

A másolat (kivonat) illetéke

87. § (1)[137] Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, intézet, intézmény vagy közjegyző által készített teljes vagy kivonatos hitelesített vagy hitelesítetlen másolat illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - az első oldal után 25 Ft, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolat esetében 10 Ft, idegen nyelvű másolat esetében 15 Ft. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 6 Ft.

(2)[138] Bírósági tárgyalásról az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyvmásolat illetéke oldalanként 5 forint, de legalább 25 forint; a 25 forintot a másolat megrendelésekor a tárgyalást kitűző határozatot tartalmazó iraton kell illetékbélyeggel leróni.

(3)[139] Hangaszalagon őrzött bírósági tárgyalásról - az ügyfél kérelmére - utólag készített jegyzőkönyv másolatának illetéke 50 forint.

(4)[140] Bírósági tárgyalás hangszalagon őrzött hangfelvételének az ügyfél által rendelkezésre bocsátott hangszalagra átmásolás illetéke 100 forint.

(5)[141] A (3)-(4) bekezdés szerinti illetéket a megrendeléskor, a tárgyalást kitűző határozatot tartalmazó iraton illetékbélyeggel kell leróni.

(6)[142] Közjegyző által az eredeti okirattal egyidejűleg (átütéssel) készített - hitelesített vagy hitelesítetlen - másolat első oldalának illetéke 15 forint, minden további megkezdett oldalának illetéke 5 forint.

(7)[143] Illetékmentes:

a) az a másolat, amelynek elkészítéséért díjat kell fizetni;

b)[144] a bírósági tárgyalásról a pártfogó ügyvéd, az eseti gondnok és a teljes vagy részleges személyes költségmentességben részesült fél, valamint a kirendelt védő részére az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg (átütéssel) készült másolat.

c)[145] a szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben folyó bírósági tárgyalásról a felek és a beavatkozó képviselőjének rendelkezésére bocsátott egy-egy jegyzőkönyvmásolat.

88. § (1) Ha egy papírlapra, illetőleg folytatólagos ívekre több irat másolatát vezetik rá, az illetéket úgy kell leróni, mintha a másolatok önálló oldalak lennének.

(2) Ha a már egyszer hitelesített másolatra (kivonatra) csak az időközben bekövetkezett változást másolják le, a kiegészítés mint új másolat esik illeték alá. Ha a kiegészítések együttvéve egy oldalt nem haladnak meg, 25 forint illetéket kell leróni.

(3) A már egyszer hitelesített másolatra (kivonatra) vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton időközben semmi változás nem történt, 15 forint illeték alá esik.

(4) Ha a fél által készített nem hitelesített másolatot az a fél, aki ellen azt bizonyítékul használják, hitelesnek elismeri, azt az illeték szempontjából eredeti okiratnak kell tekinteni, hacsak a fél nem bizonyítja, hogy az eredeti irat illetékét szabályszerűen lerótták.

A fordítás illetéke

89. § (1)[146] Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, intézet, intézmény vagy közjegyző által készített fordítás illetéke oldalanként 15 Ft.

(2) Illetékmentes az a fordítás, amelynek elkészítéséért díjat kell fizetni.

A hitelesítés illetéke

90. § (1) Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, intézet, intézmény vagy közjegyző által végzett hitelesítés illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz -:

a) másolat (kivonat) vagy fordítás első oldala után 15 forint, minden további megkezdett oldala után magyar nyelvű másolat (kivonat) esetében 3 forint, idegen nyelvű másolat (kivonat) esetében 6 forint;

b)[147] okiraton (iraton) levő aláírás után aláírásonként 10 forint;

c)[148] külföldi használatra szánt okiraton (iraton) levő aláírásnak valamely igazságügyi hatóság vezetője által hitelesítése esetében - minden aláírás után - 15 forint; az ilyen hitelesítésnek az igazságügyminiszter által felülhitelesítése, valamint aláírásnak a külügyminiszter által hitelesítése (felülhitelesítése), 30 forint; ha a külügyminiszter a külföldön történő felhasználás céljából kiállított anyakönyvi kivonaton levő aláírást hitelesíti, 50 forint;

d)[149] a társasági szerződés, továbbá kereskedelmi vagy ipari cég aláírása után aláírásonként 15 forint.

(2) Illetékmentes:

a) a fordítást készítő bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, intézet, intézmény vagy közjegyző által végzett hitelesítés;

b) az a hitelesítés, amelyért díjat kell fizetni;

c) a tanúk aláírásának hitelesítése, ha ezeket a felek aláírásával együtt hitelesítik;

d) a postai küldemény átvételéről kiállított elismervényen levő aláírás hitelesítése.

(3)[150] Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített fordítás, illetve végzett lektorálás hitelesítésének illetéke oldalanként 5 forint. Ezt az illetéket kell leróni a másodlat, másolat és fényképmásolat hitelesítéséért is.

A Hadtörténeti Levéltár által készített másolat és végzett hitelesítés illetéke

91. § (1) A Hadtörténeti Levéltár által készített másolatért és végzett hitelesítésért az alábbi illetéket kell leróni:

a) a teljes vagy kivonatos, hitelesített vagy hitelesítetlen másolat első oldala után 15 forintot, minden további megkezdett oldala után 10 forintot;

b) az idegen nyelvű vagy rovatolt szövegű iratról, továbbá a számadatokat tartalmazó kimutatásról, valamint tervről, vázlatról, rajzról készített másolat első oldala után 20 forintot, minden további megkezdett oldala után 15 forintot;

c) a fényképmásolatok után darabonként 25 forintot;

d) a magánfél által készített teljes vagy kivonatos másolat hitelesítéséért az első oldal után 12 forintot, minden további megkezdett oldal után 6 forintot.

(2) A Hadtörténeti Levéltár által - iratanyagának adatai alapján - kiállított bizonyítvány (igazolvány) illetéke - a 85. § d) pontjában megjelölt kivétellel - 20 forint.

Az állami levéltárak által készített másolat illetéke

92. § (1) A művelődésügyi miniszter felügyelete és irányítása alatt álló állami levéltárak által készített másolatért a következő illetéket kell leróni:

a) Egyszerű másolatért

1. az 1867. évről vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat első oldala után 12 forintot, minden további megkezdett oldala után 6 forintot;

2. az 1867 előtti időből származó iratról kiállított másolat első oldala után 40 forintot, minden további megkezdett oldala után 25 forintot;

3. az egyszerű fényképmásolat illetékmentes.

b) Hiteles másolatért

1. az 1867. évről vagy ennél későbbi időből származó iratról kiállított másolat első oldala után 12 forintot, minden további megkezdett oldala után 10 forintot;

2. az 1867 előtti időből származó iratról kiállított másolat első oldala után 50 forintot, minden további megkezdett oldala után 30 forintot;

3. a fényképmásolatnak, valamint a fél által készített teljes vagy kivonatos másolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért az első oldal után 12 forintot, minden további megkezdett oldal után 6 forintot.

(2) Az illeték szempontjából egy oldal alatt az (1) bekezdésben felsorolt - gép- vagy kézírással kiállított - másolatok esetében a 630 cm2-nél nem nagyobb terjedelmű oldalakat kell érteni; az ennél nagyobb másolat annyi oldalnak számít, ahányszor az oldal nagysága a 630 cm2-t meghaladja; a törtrész egésznek számít.

(3) Az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítása esetén a 87. § szerinti illetéket kell leróni.

(4) A külföldi célra kért másolatot illeték lerovása nélkül kell kiállítani. Egyebekben a 84. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

A másolat (kivonat), fordítás és hitelesítés illetékére vonatkozó közös szabályok

93. § (1) A másolat vagy fordítás hitelesítési záradékában fel kell tüntetni, hogy az eredeti okiratot vagy egyéb iratot, amelyről a másolat (kivonat) vagy a fordítás készült, bélyeggel ellátták-e, és ha igen, mennyivel, ha pedig az okiratot valamilyen célra feltételesen illetékmentesen állították ki, az milyen célra állították ki illetékmentesen, továbbá, hogy az okiratra az illetékkiszabás céljából való bemutatást igazoló záradékot rávezették-e.

(2) Ha a hitelesített másolat vagy fordítás feltételesen illetékmentes okiratról vagy kiadványról készült, amelynek illetékét utólag sem rótták le, a másolatot (kivonatot), illetőleg fordítást is csak arra a célra szabad - az iratra egyébként járó illeték lerovása nélkül - felhasználni, amelyre az eredeti iratot illetékmentesen kiállították. Ha az ilyen másolatot (kivonatot), vagy fordítást más célra használják, felhasználás előtt az eredeti iratra járó illetéket a hitelesített másolaton, illetőleg fordításon ugyanúgy le kell róni, mintha eredeti irat lenne.

(3) Ha az okirat vagy egyéb irat, amelynek másolatát (kivonatát) vagy fordítását hitelesítik, illetékköteles volt, de az illetéket bélyeggel nem rótták le, a hitelesítő köteles hivatalos leletet (190. és 191. készíteni. A leletet az illetékes kiszabó hivatalnak kell megküldeni. Ennek megtörténtét a hitelesítési záradékban meg kell említeni.

(4) Ha a külföldön kiállított okirat vagy egyéb irat egyszerű vagy hitelesített másolatát vagy fordítását belföldi bíróság, hatóság vagy hivatal előtt bizonyítékul felhasználják, azt az illetékkötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha eredeti lenne, hacsak a hitelesítési záradék nem bizonyítja, vagy a másolatot (kivonatot), illetőleg fordítást használó fél nem igazolja, hogy az eredeti iraton az illetéket az illetékkötelezettség beállta (5. §) előtt lerótták.

(5) A másolat (kivonat) készítésének, a fordítás és hitelesítés illetékének lerovására szolgáló bélyeget a hitelesítési záradékkal át kell írni, ha pedig a másolatot (kivonatot) vagy fordítást nem hitelesítették, felül kell bélyegezni.

2. Az útlevél és egyéb útiokmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke[151]

94. §[152] A szolgálati útlevél, a magánútlevél és a kishatár forgalomban szükséges engedély illetéke

(1) A szolgálati útlevél és a magánútlevél illetéke - ide értve az útlevél érvényének meghosszabbítását, és az ismételt kiutazás engedélyezését is - kiutazási engedélyenként 350 forint.

(2) A kishatárforgalomban szükséges határátlépési engedély és az ismételt kiutazási engedély illetéke 100 forint.

95. §[153] A kivándorlási engedély és a külföldön élők útlevelének illetéke

(1) A kivándorlási engedély, valamint a külföldön élők útlevelének illetéke 1000 forint.

(2) A kivándorlási engedély, illetve a végleges külföldi letelepedésre jogosító magánútlevél esetében az ország területének elhagyására meghatározott időtartam meghosszabbításáért az (1) bekezdésben megállapított illeték 50%-át kell leróni.

(3) Az (1) bekezdésben említett útiokmányhoz adott kiutazási engedély illetéke 350 forint.

96. §[154] Az útlevéllel kapcsolatos egyéb illetékszabályok. Illetékmentesség

(1) Az útlevél és az egyéb útiokmányok soron kívüli kiadásáért, valamint az útlevélhatóságnak az útlevélbe történő idegennyelvű bejegyzéséért - a 94-95. §-ban meghatározott illetéken felül - 100 forint illetéket kell fizetni.

(2) Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 100 forint, kivándorlási kérelem elutasítása esetében 200 forint. A felülvizsgálati kérelemre a 67. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az útlevél és egyéb útiokmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke átalányban nem fizethető.

(4) Illetékmentes:

a) a diplomata és a külügyi szolgálat céljára kiadott szolgálati útlevél, az ilyen útlevél érvényének meghosszabbítása és az ismételt kiutazás engedélye;

b) az 1984. január 1-e előtt kiadott és még érvényes útlevélből a fel nem használt kiutazási engedély átvezetése az új útlevélbe;

c) a határátlépési igazolvány.

3. A fémjelzés illetéke

97. § (1)[155] A fémjelzésért az alábbi illetéket kell fizetni:

a) az órák közül

1. aranyóra után darabonként 200 forintot,

2. ezüstóra után darabonként 50 forintot;

3. platinaóra után darabonként 400 forintot;

b) az órákon kívül minden egyéb

1. aranytárgy után kilogrammonként 10 000 forintot,

2. ezüsttárgy után kilogrammonként 1000 forintot,

3. platinatárgy után kilogrammonként 40 000 forintot.

(2)[156] Az illeték súlyszerinti megállapításánál a töredékgrammot egész grammnak kell tekinteni.

(3)[157] A nem nemesfémből agy más anyagból készült alkatrészek, továbbá a nemesfémtárgyba foglalt kövek megállapított, igazolt vagy vélelmezett súlyát a nemesfémtárgy összsúlyából le kell vonni. A nemesfémtárgyon alkalmazott, de attól eltérő minőségű nemesfém (foglalat, nemesfémbevonat) súlyát az illeték szempontjából a nemesfémtárgy súlyába be kell számítani.

4. A hajólajstrom- és a vízügyi hatóság előtti eljárás illetéke

A hajólajstromozási eljárás illetéke

98. § A hajólajstrom hatóság (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium) előtti eljárás a következő illeték alá esik:

a) a tulajdonjog első alkalommal történő bejegyzése (új hajó lajstromozása), valamint a tulajdonjogban bekövetkezett változás bejegyzése:

1. tengeri hajó esetében bruttó regiszter-tonnánként 5 forint,

2. folyami hajó esetében 50 forint;

b) a hajónak a hajólajstromból való törlése 30 forint;

c) a bejegyzett adatokban történt időszaki változások átvezetése 20 forint;

d) a hajólajstrom hatóság előtti más - nem bejegyzésre irányuló - eljárás 10 forint.

A tanácsi vízügyi szakigazgatási szervek előtti, a helyi vízgazdálkodási közfeladatokkal összefüggő eljárások illetéke[158]

98/A. §[159] (1) A létesítési engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 100 forint.

(2) A használatbavételi engedély kiadására, valamint a szolgalmi jog alapítására irányuló eljárás illetéke 50 forint.

(3) A csatornabírság elleni fellebbezési eljárásban a 67. § (2) bekezdése szerinti illetéket, de legalább 100 forintot kell leróni.

(4) A vízfogyasztási keret megállapítására irányuló eljárásban a fellebbezés illetéke a fellebbezés tárgyát képező havi vízmennyiség minden megkezdett 100 m3-e után 50 forint.

A vízügyi hatóság előtti eljárások illetéke[160]

99. §[161] (1) A vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, valamint a vízhasználathoz szükséges

a) előmunkálati engedélyért 100 forint, az engedély érvényének meghosszabbításáért 50 forint,

b)[162] elvi vízjogi engedélyért 150 forint, továbbá a vízjogi létesítési engedélyért 200 forint, napi 100 m3 teljesítmény feletti létesítmény, vízhasználat esetén 1000 forint,

c) vízjogi üzemeltetési engedélyért 100 forint, napi 100 m3 teljesítmény feletti létesítmény, vízhasználat esetében 500 forint,

d) a b) és c) pontban meghatározott engedély módosításáért vagy érvényének meghosszabbításáért 100 forint illetéket kell leróni.

(2) Az ásvány-, illetőleg gyógyvíz kutatására és feltárására irányuló fúráshoz szükséges előzetes hozzájárulás illetéke 50 forint.

(3) Közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra vagy gyógyászati célra szolgáló víznyerő helyek védőterületének, védősávjának, illetőleg védőidomának kijelöléséért 200 forint illetéket kell leróni.

(4) A vízügyi államigazgatási eljárásban igénybe vett fellebbezés illetéke - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - 100 forint

(5) A fellebbezés illetéke

a) a szennyvízbírság kiszabására irányuló eljárásban a fellebbezés tárgyát képező bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 10 forint, de legalább 200 forint;

b) vízkészlethasználati díj (pótdíj, késedelmi pótlék) fizetésére irányuló eljárásban a 67. § (2) bekezdése szerinti illetéket, de legalább 100 forintot kell leróni.

(6) Illetékmentes a fellebbezés, ha a vízügyi hatóság az érdekeltet meghatározott vízi munka elvégzésére, illetőleg vízilétesítmény megépítésére, átalakítására vagy megszüntetésére hivatalból kötelezte.

(7) A 98/A. § (1)-(2) és a 99. § (1)-(3) bekezdése szerint járó illetéket az eljárás megindítására irányuló beadványon (beadványt pótló iraton) bélyeggel kell leróni. Az illeték lerovása előtt eljárási cselekményt foganatosítani, illetőleg az engedélyt (határozatot) kiadni nem szabad. A lerótt illeték a kiadványi illetéket is magában foglalja.

99/A. §[163] Az építésügyi hatósági eljárás illetéke

(1) Az építésügyi hatósági eljárásban

a) területfelhasználási engedélyért egész, illetőleg megkezdett hektáronként 200 Ft,

b) telekalakítási engedélyért:

1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetén telkenként 100 Ft,

2. üdülőtelek esetében a kialakításra kerülő telkenként 200 Ft,

3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 200 Ft,

4. külterületi földrészlet kialakítása esetében -amennyiben az építési célokból történik - földrészletenként 100 Ft,

c) használatbavételi engedélyért 100 Ft,

d) fennmaradási engedélyért 500 Ft illetéket kell leróni.

(2) Az építési engedély illetéke:

a) az elvi építési engedély, a lakóépület melléképületei, valamint kerítés építésére, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére, elmozdítására és lebontására szóló építési engedély 50 Ft illeték alá esik;

b) a hétvégi ház (üdülő) építési engedélye, ha a beépítésre kerülő alapterület a 30 m2-t nem haladja meg, 100 Ft, 31-50 m2-ig 200 Ft, 51-70 m2-ig 500 Ft, 70 m2 felett 1500 Ft illeték alá esik;

c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt építési engedély illetéke 200 Ft.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésére irányuló beadvány (engedély érvényének meghosz-szabbítása, hatósági helyszíni szemle, közterületfoglalás, építésrendészeti hatósági intézkedés kérése stb.), valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezés illetéke 50 Ft.

(4) Illetékmentes:

a) a lakóház (lakás) építéssel kapcsolatos, az (1) bekezdés b/1. pontja alá nem eső telekalakítási, területfelhasználási, építési (elvi építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély, továbbá az építési kölcsön igénybevételéhez szükséges kiadvány és okirat;

b) az építésügyi hatóság meghatározott munka elvégzésére, illetőleg építmény megépítésére, átalakítására vagy lebontására hivatalból kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezés.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerint járó illetéket az eljárás megindítására irányuló beadványon (beadványt pótló iraton) - eljárásonként - bélyeggel kell leróni. Az illeték lerovása előtt eljárási cselekményt foganatosítani, illetőleg az engedélyt (határozatot) kiadni nem lehet. A lerótt illetek a kiadványi illetéket is magába foglalja.

A nyomvonal jellegű vasúti létesítmények hatósági engedélyezésének illetéke[164]

99/B. §[165]

5. az állategészségügyi forgalmazási engedély illetéke[166]

100. §[167]

101. §[168]

6. A sorsjáték illetéke

A nyereményilleték[169]

102. §[170] (1) Az államkölcsön (békekölcsön), a számsorsjáték (lottó), a sportfogadás (totó) és a borítékos sorsjáték nyereményei után 20% illetéket kell fizetni.

(2)[171] A totó és a lottó esetében a 30 forintot meg nem haladó értékű nyeremény mentes az illeték alól, a 30 forintot meghaladó, de a 38 forintot el nem érő nyeremény után pedig illetékként csak a nyereménynek 30 forintot meghaladó részét kell leróni.

103. §[172] (1) A 102. § (1) bekezdésében nem említett sorsjátékok, továbbá a vásárlással egybekötött vagy fogyasztási szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos ajándéksorsolások nyereményilletéke a nyeremények értékének összege után 20%. Az egyéb ajándéksorsolások nem esnek illeték alá.

(2) Az illetéket a rendező szerv köteles leróni. Az illetékalap kikerekítésénél (152. §) a nyeremények együttes összegét kell figyelembe venni.

(3) A társadalmi szervezetek, művelődési otthonok által műsoros előadások, táncmulatságok keretében rendezett tárgysorsjátékok nyereményei mentesek az illeték alól, ha a sorsjegyek száma az 500 darabot és összes értéke az 5000 forintot nem haladja meg, és a sorsjegyeket csak a helyszínen, a rendezvényen résztvevők között árusítják.

(4) Az illetéket, ha összege az 1000 forintot nem haladja meg, a sorsolás megkezdése előtt a sorsolásról készítendő jegyzőkönyvön illetékbélyeggel, egyéb esetben kiszabás alapján pénzzel kell leróni. Kiszabás céljából az engedélyt - engedélyhez nem kötött sorsolásnál bejelentést - s annak egy másolatát köteles a rendező szerv a sorsolás megkezdése előtt az illetékhivatalhoz megküldeni.

(5) A lerótt illeték 50 forintot meghaladó többletét vissza kell téríteni, ha a sorsjáték rendezője az engedély kiadását követő egy éven belül igazolja, hogy a sorsjátékot nem tartotta meg és a kibocsátott sorsjegyekre befizetett összeget ezek vásárlói részére visszafizette, illetőleg őt a visszafizetésre kötelezték. Egyéb címen a lerótt illeték visszatérítésének helye nincs.

(6) A sorsolás ellenőrzésekor a pénzügyőri szakasz kiküldötte az illeték lerovását - befizetését, illetve a kiszabás céljából történt bejelentést - is ellenőrzi.

(7) Ha sorsjátékot engedély nélkül rendeznek, a kibocsátott sorsjegyek névértékének megfelelő összegű - felemelt mértékű - illetéket kell megfizetni. Ha az engedéllyel rendezett sorsjáték vagy engedélyhez nem kötött sorsolás bélyeggel lerovandó illetékének lerovását, illetve a (4) bekezdésben előírt bejelentést elmulasztják, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetni.

103/A. §[173] (1) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru statisztikai illeték alá esik.

(2)[174] A statisztikai illeték mértéke a vámérték (a vámáru vámkiszabás alapjául szolgáló értéke) forintösszegének 1,5 százaléka. Az illeték összegét a vám kiszabásával egyidejűleg a vámhatóság állapítja meg és szedi be. A fellebbezésért a statisztikai illetékkel azonos összegű illetéket kell fizetni.

(3) A külön rendelkezések alapján az egyes illetékeket átalányban fizető szervek a (1) bekezdésben meghatározott illetéket az átalányon felül kötelesek megfizetni.

7. Egyes szerződéskötésekkel kapcsolatos vitás ügyekben folyó eljárás illetéke

104. § (1) 1000 forint illeték alá esik:

a) a vállalatok vagy szövetkezetek között a szerződéskötési kötelezettség fennállásával és a szerződés megszüntetésével,

b) az egymás közötti szerződéskötési és szerződésmódosítási vitás ügyek lényeges feltételeivel (határidő és ütemezés, szerződéses mennyiség, választék, minőség),

c) a feleli tervszámainak eltérésével,

d) a kivitelezési tervdokumentációval és egységárakkal, valamint

e) az alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos viták elbírálása érdekében folyó eljárás, ide értve a felülvizsgálati eljárást is, feltéve, hogy nem döntőbizottság vagy bíróság jár el az ügyben.

(2) Ha szerződési vita [(1) bek. a) pont] esetében akár az elsőfokú, akár a felülvizsgálati eljárásban a szállító kérelmének azért kell helyt adni, mert az egyébként jogos megrendelői igényt teljesítési lehetőség hiányában nem lehet kielégíteni, az illeték kiszabása mellőzhető.

(3) Az illeték fizetésére az eljárásban vesztes fél köteles. Részbeni veszteség esetén a felek között megosztásnak van helye.

(4) Az illetékfizetési kötelezettséget a határozatban kell megállapítani. Meg kell jelölni a kötelezett (kötelezettek) nevét, címét és az MNB-nél vezetett egyszámlájuk számát. A határozat egy példányát a fővárosi kiszabó hivatalnak meg kell küldeni.

(5) A kötelezett az illetéket a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kiszabó hivatal illetékbevételi számlájára megfizetni.

8. Az ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) eljárás illetéke[175]

104/A. §[176] A bejegyzés, törlés és fellebbezés illetéke[177]

(1)[178] Az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eljárás illetéke az ingatlan értékétől függően:

20 000 forintig 100 forint

20 000- 50 000 forintig 200 forint

50 000-100 000 forintig 400 forint

100 000-200 000 forintig 800 forint

200 000 forint felett 1000 forint.

(2) A jelzálogjog keletkezésének és módosulásának bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 5%, de legalább 100 és legfeljebb 1000 forint.

(3) Az ingatlan tulajdonosa által, jogának teljes vagy részbeni átruházásakor a maga részére fenntartott vagy kikötött jognak (például vételárkövetelésnek, járadéknak vagy más kikötésnek az ingatlant átruházó javára történő) bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 0,5%), de legfeljebb 100 forint.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben megjelöltektől különböző egyéb jogok és a tények bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 100 forint.

(5) Az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke 50 forint.

(6) Az ingatlannal kapcsolatos jogok és tények törlésére irányuló eljárás illetéke 100 forint.

(7)[179] Az ingatlannyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett adat, jog, tény bejegyzésére irányuló alapeljárás illetékének a kétszerese.

(8)[180] Ha a fellebbezés a (7) bekezdésben említett határozatban szereplő több adatot, jogot vagy tényt érint, a fellebbezés illetékét a megtámadott adatok, jogok és tények közül a magasabb illeté-kű után kell számítani.

104/B. §[181] Az illeték alapja

(1)[182] Az illeték alapja bejegyzés esetében a bejegyzendő jog, illetőleg jelzálogjog részleges átszállása esetében az egyes átszálló részjelzálogjogok értéke. A bejegyzésre irányuló eljárás illetékének alapjául szolgáló érték nem lehet nagyobb annak az ingatlannak az értékénél, amelyre a bejegyzést kérik.

(2)[183] Ha egy földhivatalnál több jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszűnésének bejegyzése, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlése egy eljárásban történik - a 104/A. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve - azt az értéket kell az illeték alapjául venni, amely után a legmagasabb illeték jár.

(3) Illetékmentes:

a) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;

b) az a bejegyzés, amelynek illetékmentességét az e rendelet mellékletében felsorolt jogszabály állapítja meg;

c) a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentését tartartalmazó beadvány.

104/C. §[184] Az illeték lerovása

(1) A tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket az illetékhivatalnál - a vagyonátruházási illetékkel együtt - kiszabás alapján pénzzel, előzetesen kell megfizetni. Ha az okiratot az illetékhivatalnál nem kell bemutatni és az eljárást a földhivatalnál kezdeményezik, az illetéket illetékbélyeggel kell leróni. Az illetéket a bejegyzést kérő fél köteles leróni, de az illetékért a jogot nyerő vagy a jogot adó fél is egyetemlegesen felelős. Ha azonban a jogot nyerő fél személyes illetékmentességet élvez, a bejegyzés után illeték nem jár.

(2) A bírósági jogorvoslati kérelem alapján induló eljárásban lerovandó illetékekre vonatkozó szabályokat a 114., 116. és 120. § tartalmazza.

104/D. §[185] A tulajdoni lapról kiadott másolat illetéke

(1) A tulajdoni lapról (telekkönyvi betétről, telekjegyzőkönyvről) kiadott hiteles másolat az első oldala után 50 forint, minden további megkezdett oldala után 10 forint illeték alá esik.

(2) Ha a már kiadott hiteles másolatra a későbbi változást vezetik rá, csak a kiegészített rész esik illeték alá. Annak feltüntetése pedig, hogy változás nem következett be, 20 forint illeték alá esik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti illeték átalányban nem fizethető.

XI. fejezet

Az IPARJOGVÉDELMI ILLETÉKEK

A szabadalom engedélyezésének és fenntartásának illetéke

105. §[186] Szabadalmi illetékek

(1) A szabadalmi bejelentés illetéke

a) ha halasztott vizsgálatot kérnek 1300 forint,

b) ha teljes vizsgálatot kérnek, illetve ha a szabadalmi bejelentés abba a körbe tartozik, amelyben az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményben a teljes vizsgálatot elrendelte, 2000 forint.

(2) Halasztott vizsgálat esetén az utólagos vizsgálat elrendelésére irányuló kérelem 700 forint illeték alá esik.

(3) A szabadalom megadására irányuló eljárásban a leírás és a rajzok módosítására, valamint a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem illetéke

a) az első módosítási vagy határidő hosszabbítási kérelem esetén 240 forint,

b) a második és további módosítási vagy határidő hosszabbítási kérelem esetén 400 forint.

(4) A szabadalmi oltalom tartamára fizetendő fenntartási illetékek:

a) az első évben 620 forint, ezen felül a leírás

hatodik és minden további megkezdett oldala után oldalanként 120 forint. Minden megkezdett és legfeljebb harminc sort tartalmazó oldal egy oldalnak, a 29-34 cm magas és 21 cm széles rajzlap két oldalnak számít; az előbbiekben meghatározottaknál több sort tartalmazó oldalt két oldalként, a nagyobb rajzlapot négy oldalként kell figyelembe venni;

b) a második évi fenntartási illeték 1000 forint, a további évekre szóló fenntartási illetékek öszszege évenként 500 forinttal emelkedik.

(5) A szabadalmi igény vagy a szabadalom átruházásának, illetőleg a találmányra vonatkozó hasznosítási engedélynek (licenciának) tudomásulvételére irányuló kérelem 1200 forint, a szabadalmi igény vagy a szabadalom más módon történt átszállásának tudomásulvételére irányuló kérelem pedig 300 forint illeték alá esik.

(6) Ha az illeték esedékességekor a bejelentő, illetőleg a szabadalmas kizárólag maga a feltaláló, a bejelentési illetéknek, az 1-3. évi fenntartási illetéknek, valamint - a bejelentés napjától számított három éven belül - a bejelentő által kezdeményezett utólagos vizsgálat esetén az ennek fejében járó illetéknek felét tartozik megfizetni.

(7) Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentési, az utólagos vizsgálati, valamint az 1-3. évi fenntartási illeték megfizetésére a bejelentő, illetőleg a szabadalmas számára a bejelentés napjától számított három évre halasztást engedélyezhet, ha hat hónapnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az említett illetékeket fedezni nem tudja. Ha a szabadalom a negyedik évi fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnik, az illetéket megfizetni nem kell.

(8) A szabadalom megsemmisítésére, úgyszintén a nemleges megállapításra irányuló kérelem 600 forint illeték alá esik.

106. §[187] A szabadalmi fenntartási illetékek megfizetése

(1) Az első évi fenntartási illeték a bejelentés napján, a második és további évekre szóló fenntartási illeték pedig a bejelentés napjának megfelelő időszakban előre esedékes és a (2)-(4) bekezdésben szabályozott módon fizetendő.

(2) Az első évi fenntartási illetéket, valamint a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált további évekre szóló fenntartási illetéket a szabadalmi bejelentés közzétételének napján kell megfizetni. Titkosan kezelt szabadalmi bejelentés esetén az első évi fenntartási illetéket, valamint a szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált további évekre szóló fenntartási illetéket a szabadalmat megadó határozat kézbesítését követő napon kell megfizetni.

(3) A fenntartási illetékek az esedékesség napjától, a (2) bekezdés esetén pedig az ott megjelölt naptól számított egy hónapon belül pótlékmentesen, az ezt követő további öt hónap alatt pedig havonként 20%-kal emelkedő (20, 40, 60, 80, illetőleg 100%-os) pótlékkal együtt fizethetők meg.

(4) A fenntartási illetéket az esedékességet megelőzően is meg lehet fizetni.

(5)[188] A fenntartási illetéket az Országos Találmányi Hivatal 232-901 507 142. számú "külön díjak letéti számla, Budapest" megjelölésű MNB számlájára kell befizetni és a számlán fel kell tüntetni a szabadalmi ügy azonosításához szükséges adatokat (az ügyiratszámot, a lajstromszámot vagy a közzétételi nyilvántartás sorszámát). Az így befizetett illetéket az Országos Találmányi Hivatal havonta egyszer a Fővárosi Illetékhivatal 548-90 649-9505 számú illetékbeszedési számlájára utalja át.

107. §[189] Védjegy- és eredetmegjelölési illeték[190]

(1) A védjegybejelentés és a megújításra irányuló kérelem illetéke védjegyenként 1500 forint, együttes védjegy esetén 7500 forint.

(2) Ha az árujegyzék a nemzetközi osztályozás szerint egynél több osztályba tartozik, a bejelentés, illetve megújításra irányuló kérelem illetéke minden további áruosztály után 750 forint.

(3) Ha a védjegyoltalom megújítását az oltalmi idő lejárta után kérik, a megújításra irányuló kérelem illetéke a lejárat napját követő egy hónapon túl havonként 20 százalékkal emelkedő (20, 40, 60, 80, illetőleg 100%-os) pótlékkal együtt fizetendő meg.

(4) A védjegybejelentés vagy a védjegy átruházásának, illetőleg a védjegyre vonatkozó használat átengedésének (licenciának) tudomásulvételére irányuló kérelem illetéke 1500 forint, a védjegybejelentés vagy a védjegy más módon történő átszállásának tudomásul vételére irányuló kérelem illetéke 300 forint.

(5) A védjegylajstromban fennálló bejegyzés módosítása iránti kérelem illetéke 400 forint.

(6) Az Országos Találmányi Hivatal előtti védjegyeljárásokban a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem illetéke

a) első határidő hosszabbítási kérelem esetén 240 forint,

b) a második és a további kérelem esetén 400 forint.

(7) A védjegyoltalomról való lemondás lajstrombejegyzésének illetéke 200 forint.

(8)[191] A nemzetközi lajstromozás és a megújítás iránti kérelem továbbításának illetéke védjegyenként 600 forint. Ugyanennyi illetéket kell leróni a nemzetközi védjegy átruházásának feljegyzésére irányuló kérelem és a nemzetközi eredetmegjelölési bejelentés továbbításáért is. A nemzetközi védjeggyel kapcsolatos módosítás feljegyzésére irányuló kérelem továbbítása pedig módosításonként 200 forint illeték alá esik.

(9) A védjegyoltalom törlésére, a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására, továbbá a nemleges megállapításra irányuló kérelem illetéke 600 forint.

108. §[192] Az ipari minta és a szerzői jog illetéke

(1) Az ipari mintaoltalmi bejelentés és a mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelem illetéke ipari mintánként 2000 forint.

(2) Ha az oltalom meghosszabbítását az oltalmi idő lejárta után kérik, a kérelem illetéke a lejárat napját követő egy hónapon túl havonként 20 százalékkal emelkedő (20, 40, 60, 80, illetőleg 100%-os) pótlékkal együtt fizetendő meg.

(3) A mintaoltalmi bejelentés vagy a mintaoltalom átruházásának, illetőleg a mintára vonatkozó hasznosítás átengedésének (licenciának) a tudomásulvételére irányuló kérelem illetéke 1200 forint; a mintaoltalmi bejelentés vagy a mintaoltalom más módon történő átszállásának a tudomásulvételére irányuló kérelem illetéke 300 forint.

(4) Az Országos Találmányi Hivatal előtti mintaloltalmi eljárásokban a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem illetéke

a) az első határidő hosszabbítási kérelem esetén 240 forint,

b) a második és további határidő hosszabbítási kérelem esetén 400 forint.

(5) A mintaoltalom megsemmisítésére, továbbá a nemleges megállapításra irányuló kérelem illetéke 600 forint.

(6) A szerzői jog beiktatása iránt előterjesztett kérelem, valamint a szerzői jog beiktatásáról szóló hiteles kivonat illetéke 300 forint.

109. §[193] Az iparjogvédelmi eljárások illetékeire vonatkozó közös szabályok

(1) Az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott minden beadvány, a hozott határozat vagy kiadvány - a 105-108. §-ban felsorolt eseteket kivéve - illetékmentes.

(2) Az iparjogvédelmi eljárási illeték alól - a 105. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak kivételével - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján sem mentességnek, sem kedvezménynek nincs helye.

(3) A 105-108. § alapján lerovandó illetékekre az egyéb illetékkedvezmény, illetékmentesség és illetékátalány nem vonatkozik, kivéve a Magyar Állam mint szabadalmas részére biztosított azt a kedvezményt, hogy fenntartási illetékeket nem fizet.

(4) Ha a beadványon az illetéket nem rótták le, az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ennek eredménytelensége esetén a beadványban foglalt bejelentést, illetőleg kérelmet el kell utasítani. Ha azonban az illeték lerovása nélkül benyújtott illetékköteles beadvány hiányának pótlására való felhívást vagy a beadvány elutasítását bármely okból elmulasztották vagy mellőzték és az eljárást megindították, illetőleg a kérelemnek helyt adtak, az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni és azt a kiszabó hivatalhoz kell megküldeni. A lelet alapján felemelt illetéket nem lehet kiszabni.

(5) Az Országos Találmányi Hivatal az esedékessé nem vált (pl. előre, többször vagy túlfizetett) szabadalmi fenntartási illetéket, valamint - ha emiatt a szabadalmi oltalom megszűnt - az előírtnál kisebb összegben fizetett fenntartási illetéket kérelemre visszatéríti. Az egyéb illetékek Visszatérítése tekintetében az általános szabályok irányadók.

XII. fejezet

A POLGÁRI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK ILLETÉKE

1. Általános szabályok

Az eljárási illeték tárgya

110. § (1) A bírósági eljárási illeték tárgya a polgári eljárásban létrejött - az e fejezet rendelkezései szerint illetékköteles - irat vagy cselekmény.

(2) A perújítási eljárásban az e rendelet szerint járó illetéket, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetéklerovásra, le kell róni.

(3) A beadvány második és többi példánya nem tárgya az illetéknek.

Az eljárási illeték alapja

111. § (1) A polgári bírósági eljárás illetékének alapja a per vagy eljárás tárgyának az eljárás megindítása iránti beadvány (keresetlevél) benyújtása napján fennállott értéke.

(2) Ha a felperes a követelését csak részben érvényesíti, az illeték alapja az érvényesített követelés értéke.

(3) Ha a per vagy az eljárás tárgya nem a főkövetelés, hanem ennek járulékai (termék, termény, szaporulat, kamat, költség stb.), az illeték alapja ezeknek az értéke. A bíróság által kiszabott pénzbírságról vagy megállapított költségről szóló határozat elleni fellebbezésnél az illeték alapja a pénzbírság vagy a megállapított költség vitássá tett része.

(4) Ha a per vagy az eljárás tárgya nem értékelhető, az illeték alapjául

a) járásbírósági eljárásban 5000 forintot,

b) megyei bírósági eljárásban 15 000 forintot,

c) a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban 25 000 forintot kell venni.

112. § (1) Ha a felek által bejelentett értékkel szemben a bíróság magasabb értéket állapít meg, vagy a nem értékelhetőnek bejelentett igény értékét a bíróság a 111. § (4) bekezdésében megjelölt értéknél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapja az az érték, amelyet a bíróság megállapított. Ha a bíróság a fél által bejelentett értéket aggályosnak találja, az illetékes kiszabó hivatalt az érték megállapításához szükséges adatok közlésére felhívhatja. A kiszabó hivatal az ennek a rendeletnek az értékelésre vonatkozó szabályai (XIV. fejezet) szerint megállapított adatokat a bírósággal közölni köteles. A felek a bejelentett érték alapján korábban lerótt illetéket - a bíróság erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a bíróság által megállapított érték alapján járó mértékre kiegészíteni kötelesek.

(2) A per vagy eljárás tárgyának, illetőleg a per vagy eljárás tárgya értékének a felek által történt megváltoztatása esetében, ha a változtatás folytán az érték emelkedik, a változtatás bejelentését tartalmazó iratra le kell róni azt a különbözetet, amely a keresetlevélen (beadványon) lerótt és a magasabb érték alapul vételével kiszámított illeték között mutatkozik. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a fellebbezési kérelem megváltoztatása esetében is.

(3)[194] Ha a bíróság a fél által bejelentett értéknél utólag kisebb értéket állapít meg, ez a megállapítás a már lerótt vagy feljegyzett illeték leszállítására, illetőleg a lerótt illeték visszatérítésére alapul nem szolgálhat. Nincs helye a lerótt vagy feljegyzett illeték visszatérítésének, illetőleg leszállításának abban az esetben sem, ha a per vagy eljárás tárgyát, illetőleg a per vagy eljárás tárgyának értékét megváltoztatják s ennek folytán az érték csökken.

(4) A fellebbezési eljárás illetékének alapja a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Az eljárási illeték lerovására kötelezettek

113. § A bírósághoz benyújtott beadvány és szóbeli előterjesztés illetékét bélyeggel az köteles leróni, akinek érekében a beadványt benyújtották, vagy a feljegyzést készítették.

Az eljárási illeték lerovásának módja

114. § (1) A polgári bírósághoz benyújtott beadvány illetékének lerovására szolgáló bélyeget - az illeték összegére tekintet nélkül - a beadvány benyújtásakor a beadványnak a bíróságnál maradó példányára, a szóbeli előterjesztés beadványi illetékének lerovásához szükséges bélyeget pedig a jegyzőkönyvre, illetőleg - ha jegyzőkönyv nem készült - a feljegyzést tartalmazó iratra kell felragasztani. Ha a beadványból a bíróságnál példány nem marad, a felragasztott bélyeg értékét az elintézést tartalmazó iraton fel kell jegyezni.

(2) Az illetéket akkor is le kell róni, ha a kérelmet, keresetet vagy fellebbezést szóval terjesztik elő. Ha a fél a szóval előterjesztett kérelmet, keresetet vagy fellebbezést később írásban is benyújtja, a beadvány után az illetéket újból leróni nem köteles.

(3) A több személy által közösen benyújtott beadvány után annyi illetéket kell leróni, mint amennyi járna abban az esetben, ha a beadványt egy személy nyújtotta volna be.

(4) Az egy beadványban előterjesztett különböző kérelmek esetében - ha jogszabály kivételt nem tesz - az illetéket csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell leróni, amely után a legmagasabb illeték jár.

(5) Ha a bíróság a beadványt az illeték le nem rovása miatt visszaadja vagy elutasítja, az illeték lerovásának elmulasztása miatt hivatalos lelet készítésének nincs helye. Ha azonban a bíróság az illeték lerovása nélkül benyújtott illetékköteles beadvány visszaadását vagy elutasítását bármely okból elmulasztotta, illetőleg mellőzte, és az eljárást folyamatba tette, az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni és ezt a kiszabó hivatalhoz el kell küldeni. A lelet alapján azonban felemelt illetéket nem lehet kiszabni.

Költségmentesség, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog

115. § (1)[195] Azt, hogy a polgári bírósági eljárásban - a 11. § (1) bekezdésében és az alábbi (2) és (3) bekezdésben felsoroltakon felül - költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog kit illet meg, illetőleg hogy melyik peres vagy nem peres eljárás költségmentes vagy illetékmentes, az igazságügyminiszternek a Pp. 84. §-a (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete állapítja meg.

(2) Illetékmentes:

a) a háborús eseményekkel kapcsolatban eltűnt vagy meghalt személy holtnak nyilvánítására, illetőleg halála tényének megállapítására irányuló bírói eljárás;

b) a holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságának megállapítására irányuló bírói eljárás, ha a holtnak nyilvánított maga kéri a hatálytalanság megállapítását.

(3) Illetékfeljegyzési jog illeti meg:

a) a felet - kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül - a házingatlant az állami tulajdonba vétel alól mentesítő határozatnak a megtérítés összegére vonatkozó rendelkezése ellen indított perben;

b)[196] a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, a halászati termelőszövetkezetet, a mezőgazdasági szakszövetkezetet és ezek szövetkezeti társulását az általa vagy ellene indított polgári perben, kivéve a szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben való eljárás illetékét.

(4) A személyes költségmentességen alapuló illetékmentesség a fél halálával megszűnik. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a költségmentességben részesült felet képviselő ügyvéd az illetékfeljegyzés kedvezményét igénybe vegye.

(5) Ha az eljárást közösen megindító felek nem mindnyájan jogosultak illetékmentességre, az illetéket teljes összegében a nem jogosult fél tartozik leróni. Több ilyen fél esetében a lerovási kötelezettség egyetemleges.

2. A polgári bírósági eljárási illeték mértéke

Az eljárási illeték általános mértéke

116. §[197] (1) A polgári bírósági eljárás illetéke - a 118, 119, és a 119/A-119/D §-ban foglaltak kivételével - a per vagy az eljárás tárgyának értéke (111. és 112. §) után

a) a polgári peres eljárásban 6%, de legalább 50 Ft;

b) a polgári nem peres eljárásban - a fizetési meghagyásos eljárás kivételével - 0,5%, de legalább 30 Ft;

c) a bírósági meghagyással szemben benyújtott ellentmondás (a Pp. 136/A. §) esetében 3%;

d) a fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 30 Ft; ha az eljárás perré alakul át, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni;

e) a végrehajtási eljárásban 3%, de a 100 forintot meg nem haladó követelés esetében legalább 10 Ft, 100 forintot meghaladó követelés esetében legalább 30 Ft.

(2) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadványnak a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a közjegyzőnél történő bemutatását keli tekinteni.

(3) A viszontkeresetért - a viszontkereseti követelés értéke után - az (1) bekezdés a) pontjában megszabott illetéket kell leróni.

(4) A Pp. 5. §-ának (4) bekezdése alapján kiszabható illeték a pertárgy értékének 3%-áig terjedhet. Ez az illeték 100 forintnál kevesebb nem lehet.

117. § (1) A 116. § (1) bekezdésének a pontjában megszabott illetéket kell leróni a teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig a 71/1955. (XII. 31.) MT. rendelet 74. §-a alapján a biztosítási szervet megillető kártérítési követelés iránt indított perben is.

(2) Egyezségi kísérletre történő idézésért (Pp. 127. §) .a 116. § (1) bekezdésének b) pontjában megszabott illetéket kell leróni. Ha az egyezség létrejön, az illetéket 3%-ra ki kell egészíteni. Ha nem jön létre, a lerótt illetéket be kell számítani a peres eljárás illetékébe.

(3)[198] A közjegyzőnél kért előzetes bizonyításért (Pp. 207. §) az eljárás tárgyának értéke után (111. § és 112. §) 2%, de legalább 50 forint illetéket kell leróni, azonban a permegindítása esetén ezt az illetéket a peres eljárás illetékébe be kell számítani.

Egyes polgári bírósági eljárások illetéke

118. § (1) Az igényper illeték 3%, de legalább 10 forint.

(2)[199] A birtokháborítás megszüntetése végett indított per illetéke 1%, de legalább 100 Ft, ha a kereset kizárólag a visszahelyezésre vagy a háborítás megszüntetésére irányul; ebbe az illetékbe az államigazgatási eljárásért lerótt 10 forint általános tételű beadványi illetéket be kell számítani. Ha azonban a perben kártérítési követelést is érvényesítenek, a kár összegének alapul vételével a 116. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetéket kell leróni.

(3)[200] Az értékpapír és okirat megsemmisítése végett indított eljárás [105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 40-45. §-ai] illetéke a megsemmisítendő okirat értékének 1%-a, de legalább 50, illetőleg legfeljebb 1000 forint. Ha az okiratnak pénzzel kifejezhető értéke nincs, az illeték 30 forint.

(4) A határozat jogerőre emelkedése után a részleteiben való teljesítés, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítása iránt a Pp. 217. §-a alapján előterjesztett kérelemre a 116. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti illetéket kell leróni.

(5)[201] A polgári bírósági eljárás során kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti beadvány illetéke 100 forint.

(6)[202] A sajtóhelyreigazítási per illetéke 200 forint.

119. § (1)[203] A házassági bontóper illetéke 1000 Ft. Ebből - ha békítési kísérletnek helye, van (Pp. 285. §) - 500 forintot a keresetlevélen, 500 forintot pedig - a bíróság felhívása nyomán - a tárgyalási jegyzőkönyvön vagy a külön beadványon kell leróni. Más házassági per (Pp. 276. §) illetéke 100 Ft. A bontóperben a házasság vonatkozásában emelt viszontkereset illetékmentes.

(2) A névviselési jog megszüntetése és az örökbefogadás felbontása végett indított eljárás illetéke 100 forint.

(3)[204] Ha az (1) bekezdésben említett eljárásokban a felek vagyonjogi keresetet vagy viszontkeresetet is érvényesítenek, ez után a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában megszabott illetéknek csak 1000, illetőleg 100 forintot meghaladó részét kell leróni.

(4) A holtnak nyilvánításra, valamint a halál tényének megállapítására, továbbá a holtnak nyilvánító végzés módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás illetéke - a 115. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével - 100 forint.

A szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben való eljárás illetéke.[205]

119/A. §[206] Az illeték tárgya és mértéke

(1) A szocialista szervezetek (Pp. 396. §-a) egymás közötti jogvitás ügyeiben az eljárás a következő illeték alá esik:

a) szerződési ügyekben (Pp. 365. § (1) bekezdés a) pontja) és olyan egyéb vitás ügyekben, amelyekben az eljárás értékét meghatározni nem lehet

- a Legfelsőbb Bíróságnál 1600 Ft,

- más bíróságoknál 800 Ft;

b) szerződésszegésből eredő és egyéb polgári jogi vonatkozású peres ügyekben az eljárás tárgya értékének, kötbérigény érvényesítése esetén a követelt kötbérnek 3%-a, ha pedig a kötbér összegét a határozathozatalkor megállapítani nem lehet, a kötbér kiszabható legmagasabb mértékének 1,5%-a;

c) ha a követelést fizetési meghagyás útján érvényesítik, az érvényesített követelés (ellenszolgáltatás) 0,5%-a; ellentmondás esetében az illetéket - a vitás részt illetően - ab) pontban megállapított mértékben kell megfizetni;

d) gazdasági bírság iránti ügyben a bírság 3%-a.

e)[207] bírósági végrehajtási eljárásban az eljárás tárgyának értéke után 1,5%. Ha azonban az eljárás tárgyának értékét meghatározni nem lehet, 400 forint.

(2) Ha a jogvita tárgya az, hogy a felek között jött-e létre vagy áll-e fenn szerződés, az ügyet illeték szempontjából szerződési ügynek kell tekinteni.

(3) Ha a bíróság egy eljárás keretében eldöntésre kerülő több szerződési vita esetén valameny-nyi féllel szemben egyféle tartalmú (elutasító vagy helytadó) ítéletet hoz, annyi illetéket kell fizetni, mintha az eljárás csak egy szerződési ügyben folynék.

(4) Ha ugyanabból a szerződés szegésből eredő több igényt érvényesítenek, az illetéket annak az igénynek az alapulvételével kell megállapítani, amelynek illetéke a legmagasabb összegű.

(5) Ha a felperes keresetét az első tárgyaláson azonnal, illetőleg - ha az ügy tárgyalás kitűzése nélkül kerül elintézésre - az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt leszállítja, az illeték alapja a leszállított kereset értéké, de legalább a kereset leszállítás előtti értékének fele.

(6) Viszontkereset esetében a kereset és a viszontkereset külön-külön esik illeték alá. A viszontkereset illetékére nézve a kereset illetékére vonatkozó szabályok irányadók.

(7) A fellebbezési eljárás illetékének alapja a fellebbezéssel érintett érték, mértéke pedig az első fokú eljárásban irányadó illeték kétszerese.

119/B. §[208] Mérsékelt illeték, az illeték legmagasabb és legalacsonyabb mértéke, kerekítés

(1) A 119/A. §-ban meghatározott illeték felét kell fizetni abban az esetben, ha

a) a felperes a keresettől eláll, mielőtt az alperes ellenkérelmét a tárgyaláson előterjesztette,

b) az alperes a kereseti követelést az első tárgyaláson azonnal, illetőleg - ha az ügy tárgyalás kitűzése nélkül került elintézésre - az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt elismeri,

c) a fellebbező fél a fellebbezését még a másodfokú döntés meghozatala előtt visszavonja,

d) a felek között az eljárásban érvényesített, illetőleg a fellebbezéssel érintett valamennyi igényre kiterjedő egyezség jön létre.

(2) A 119/A. § és az (1) bekezdés szerint fizetendő illeték 150 000 forintnál több és 300 forintnál - fellebbezési eljárásban 600 forintnál - kevesebb nem lehet.

(3) Az illetéknek a felek között való megosztása esetén az egy-egy félre eső illeték 50 forintnál kevesebb nem lehet.

(4) Az illeték címén fizetendő összeget felfelé egész forintra kell kerekíteni.

119/C. §[209] Az illeték mellőzése, az illeték megfizetésének módja

(1) Nincs helye illeték fizetésnek, ha a bíróság

a) a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy más bírósághoz, illetőleg hatósághoz teszi át,

b) a szerződést a megrendelő akarata ellenére népgazdasági érdekből hozza létre, módosítja, tartja fenn, bontja fel vagy szünteti meg.

(2)[210] Az illetéket a fizetésre kötelezett fél, illetve beavatkozó - még ha ez utóbbi nem is gazdálkodó szervezet - az ítéletben (végzésben) megállapított határidő alatt köteles a bíróság által megjelölt illetékhivatal illetékbeszedési számlájára befizetni.

(3) A kiszabó hivatal a bíróság által hozzá megküldött értesítés alapján az illetéket előírja és ha azt az értesítésben közölt határidő alatt nem fizették meg, annak a határidő elteltétől számítandó adópótlékkal együtt való beszedéséről gondoskodik.

(4) A szocialista szervezetek egymás közötti vitás ügyeiben az illetéket átalányban fizetni nem lehet.

119/D. §[211] Az illeték visszatérítése, illetékmentes eljárások

(1) Ha jogorvoslat folytán az illeték fizetésére kötelezett fél az illeték megfizetése alól egészen, vagy részben mentesül, az illetékes bíróság megkeresésére az illetéket (illetékrészt) a befizetőnek vissza kell téríteni.

(2) Illetékmentes

a) a szocialista szervezeteknek az újításokról és találmányokról szóló jogszabályok szerint bíróság elé utalt vitás ügyeiben való eljárás,

b) az ítélet (végzés) kijavítása vagy kiegészítése iránt előterjesztett kérelem, illetőleg, az annak nyomán indult eljárás,

c) a felek részére - kérelmükre - többletpéldányban kiadott ítélet (végzés), illetőleg az azzal kapcsolatos eljárás,

d)[212] a tanú, a szakértő, a fél képviselője, illetőleg dolgozója eljárása során felmerült költségek megtérítésére kötelező, bírságot kiszabó, elővezetést rendelő, költséget megállapító végzés, illetőleg az ítélet vagy végzés ilyen rendelkezése elleni fellebbezés - ide értve az illetékre vonatkozó rendelkezés elleni alaposnak bizonyult fellebbezést is,

e) az eljárás során beszerzett szakértői vélemény.

A jogorvoslatok illetéke

120. § (1)[213] Az ítélet elleni fellebbezési eljárásban (Pp. 233. §)

a) a vitássá tett követelés vagy követelésrész értékének minden megkezdett 1000 forintja után 30 forint, de legkevesebb 50 forint;

b) birtokháborítás megszüntetése végett indított perben az a) pont szerinti, de ha a kereset kizárólag a visszahelyezésre vagy a háborítás megszüntetésére irányul, legfeljebb 100 forint;

c) házassági bontóperben 450 forint;

d) más házassági perben 100 forint;

e) a 119. § (2) bekezdésében megjelölt ügyekben 100 forint illetéket kell leróni.

f)[214] sajtóhelyreigazítási perben 400 forint.

(2) A fellebbezési határidő alatt bejelentett, fellebbezést is tartalmazó beavatkozási kérelmet (Pp. 54. és csatlakozó fellebbezést (Pp. 244. §) önálló fellebbezésnek kell tekinteni.

(3)[215] A végzés elleni fellebbezési eljárásban (Pp. 257. §)

a) a vitássá tett követelés vagy követelésrész értékének minden megkezdett 1000 forintja után 15 forint;

b) házassági bontóperben - ha nincs pénzben kifejezhető ügyérték [119. § (3) bek.] - 225 forint;

c) más házassági perben és a 119. § (4) bekezdésében megjelölt ügyekben 50 forint illetéket kell leróni. Az a körülmény, hogy a fellebbezést az a bíróság intézi el, amely a megtámadott végzést hozta (Pp. 257. §), a fellebbezés illetékének mértékére befolyással nincs és az illeték visszatérítésére nem ad jogot.

(4) Ha a fellebbezés csupán részletfizetés engedélyezésére, illetőleg a határozatban megállapított részletfizetési - kedvezmény módosításár a irányul, a fellebbezésre 0,5%, de legfeljebb 300 forint illetéket kell leróni. A határozat indokolása ellen irányuló fellebbezésre az (1), illetőleg a (3) bekezdésben megjelölt, de legfeljebb 200 forint, a határozatban megállapított teljesítési határidő módosítására irányuló fellebbezésre 50 forint, a házassági perben hozott határozatnak a névviselést érintő rendelkezése ellen irányuló fellebbezésre pedig 100 forint illetéket kell leróni.

(5) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi (Pp. 251-252. és az újabb eljárásban új fellebbezést nyújtanak be, az a fél, aki a fellebbviteli beadvány után járó illetéket egyszer már lerótta, ezt újból leróni nem köteles.

XIII. fejezet

EGYES BÍRÓSÁGI ÉS KÖZJEGYZŐI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ILLETÉKSZABÁLYOK

1. A hagyatéki és a közjegyzői eljárás illetéke

A hagyatéki eljárás illetéke

121. § (1)[216] A közjegyző által hagyatékátadó végzéssel átadott (átszállott) terhekkel nem csökkentett hagyatéki vagyon vagy tulajdoni igény értéke után az állagörökösöknek (hagyatéki hitelezőknek) 2% hagyatéki eljárási illetéket kell leróniuk. Több hagyaték együttes tárgyalása esetében ez az illeték minden hagyaték után külön-külön jár.

(2) A hagyatékhoz nem tartozó és az eljárásban csak az osztályrabocsátással vagy a betudással kapcsolatban számításba vett, előre kapott vagyontárgyak értékét, úgyszintén az örökhagyó házastársára a házastársi vagyonközösségből eső vagyontárgyak értékét, valamint az osztályos egyezség keretébe bevont idegen vagyontárgyak értékét a hagyatéki vagyon értékéhez hozzászámítani nem lehet.

(3)[217] Öröklési bizonyítvány kiállításáért az eljárás megindítását kérő fél 100 forint illetéket köteles leróni, ha

a) a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az örökös vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti;

b) a bizonyítványt a közjegyző az örökös kérelmére külföldi használatra állítja ki.

(4) Ha a közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyaték átadása előtt a felek egyező kérelmére megszünteti, a hagyatéki eljárás illetéke fejében az első tárgyalásért 100 forint, minden további tárgyalásért 50 forint illetéket kell leróni.

(5)[218] A hagyatéki eljárási illeték magában foglalja a közjegyző által hagyatékátadó végzéssel átadott hagyatéki vagyonnak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket is.

122. § (1)[219] A hagyatéki eljárási illeték az örökösöket (hagyatéki hitelezőket) az állammal szemben örökrészük arányában terheli.

(2)[220] a) A hagyatéki eljárási illetéket - a 121. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével -kiszabás alapján, öröklési illeték esetén azzal együtt, kell pénzzel megfizetni.

b) Ha ugyanarra az örökösre ugyanabból a hagyatékból szállott vagyontárgyak után az öröklési illetékfizetési kötelezettség - jogszabály szerint - különböző fizetési kedvezménnyel (részletfizetéssel, halasztással) teljesíthető, a hagyatéki eljárási illetéket az örökös számára kedvezőbb fizetési kedvezmény szerint kell megállapítani.

(3)[221]

(4)[222]

Illetékmentesség

123. §[223] (1) Illetékmentes a hagyatéki eljárás, ha

a)[224] az egy örökösnek jutó örökség teljes értéke 5000 forintot nem halad meg, és mentes az öröklési illeték alól.

b)[225]

c)[226] a hagyaték tárgya csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, segély, járadék stb.).

(2) Ingó hagyaték vagy hagyatéki vagyonnak ingóságokból álló része után hagyatéki eljárási illetéket nem kell leróni, ha

a) a hagyatékban gyámság (intézeti gyámság) alatt álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy, illetőleg méhmagzat érdekelt;

b) nincs ismert örökös;

c) az eljárás megindítását gyámhatóság kérte.

(3)[227] A 30. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti öröklési illetékmentesség esetében az örökség értéke után, a (2) bekezdés szerinti öröklési illetékmentesség esetében a felajánlott és elfogadott örökség értéke után eljárási illetéket nem kell fizetni.

124. § Ha az ügylet tárgyának értéke megállapítható, a közjegyző eljárásáért az esetleges terhek figyelembevétele nélkül számított ügyleti érték, illetőleg a leltári vagy becsérték után.

a) 2% - de legalább 50 forint - illeték jár szerződésnek - ide értve az öröklési szerződést is - közjegyzői okiratba foglalásáért;

b) 1% - de legalább 50 forint - illeték jár minden egyoldalú jognyilatkozatnak és a végrendeletnek írásba foglalásáért.

c)[228] 0,5% - de legalább 50 forint, illetve legfeljebb 1000 forint - illeték jár a váltóóvási eljárásért.

125. § (1)[229] Az illetéket a cselekmény teljesítésére fordított idő szerint kell kiszámítani az olyan okirat készítéséért, amelyben az ügylet vagy nyilatkozat tárgyának értéke meghatározva nincs és ez az érték egyéb adatokból sem állapítható meg, valamint az olyan cselekményért, amely az e fejezetben szabályozott egyéb illeték alá nem esik; az idő szerinti illeték az első megkezdett fél óráért 50 forint, minden további megkezdett fél óráért 25 forint.

(2)[230] Halálesetre szóló rendelkezés, továbbá ajándékozási és öröklési szerződés közjegyzői okiratba foglalásáért, ha az érték szerinti illeték a szükséges értékadatok hiányában meg nem állapítható, az idő szerinti illeték kétszerese jár. Ezt az illetéket kell leróni a halál esetére szóló rendelkezés hatálytalanításának közjegyzői okiratba foglalásáért is, ha az okirat a hatálytalanításon kívül más intézkedést nem tartalmaz. Ha az okirat más intézkedést is tartalmaz, utána a 124. § b) pontja szerinti illeték jár.

(3) A hivatalos cselekmény teljesítésére fordított időhöz hozzá kell számítani azt a időt is, amely az okirat megszerkesztésének előkészítéséhez szükséges.

126. §[231] A közjegyző alábbi eljárásaiért, az ügylet értékétől és a cselekmény teljesítésére fordított időtől függetlenül, a következő állandó összegű illetéket kell leróni:

a) az ügyfélnek valamely közjegyzői cselekményről való értesítéséért vagy ilyen cselekmény teljesítése végett való meghívásáért 20 forintot;

b) óvásnak postán való közléséért, okiratnak az ügyfélhez vagy hatósághoz küldéséért, jogügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentéséért - a másolat kiállításáért járó illetéken felül -20 forintot;

c) okiratnak, értékpapírnak, értéktárgynak megőrzés végett letétbe vételéért 100 forintot; ha több tárgyat egyidejűleg helyeznek letétbe, minden további tárgy után 5 forintot;

d) okirat, értékpapír, értéktárgy visszaadásáért a jegyzőkönyv készítésével együtt 50 forintot;

e) életbenlét bizonyításáért 50 forintot;

f) okirat felmutatása időpontjának bizonyításáért 50 forintot; több okirat felmutatása esetében a második és minden további okirat után 5-5 forintot;

g) értesítvényről kiadott tanúsítványért az idő szerinti illetéken [125. § (1) bekezdés] felül 50 forintot; ha ugyanazt az értesítvényt több ügyféllel kell közölni, minden további közlésért még 30-30 forintot, az ellenfélnek adott és minden ismételt tanúsítványért ugyancsak 30-30 forintot;

h) közlemény tartalmának és elküldésének bizonyításáról szóló tanúsítványért 50 forintot;

i) végrendeletnek közjegyzői letétbe vételéért vagy kiszolgáltatásáért 100 forintot;

j) egyesületi vagy társasági közgyűlés, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági ülés, más hasonló gyűlés lefolytatásának vagy határozatainak tanúsításáért az idő szerinti illetéken felül 100 forintot.

127. § (1)[232] Ha a közjegyző olyan hivatalos cselekményt, amelyet hivatalos helyiségében is végezhetne, az ügyfél kellően indokolt kívánságára irodai helyiségén kívül, de a székhelyén végez, az előző rendelkezések szerint járó illetéken felül jogügyleteknél 100 forint, hitelesítéseknél 50 forint illeték jár. Ez az illeték ugyanazon ügyfél részére ugyanazon alkalommal végzett több hivatalos cselekményért is csak egyszer számítható fel.

(2)[233] A közjegyző székhelyén kívül végzett cselekményekért az e fejezetben megállapított illetéken felül az indulás és az érkezés között eltelt idő után a 125. §-ban meghatározott illeték jár, amely azonban egy napra 200 forintnál több nem lehet.

(3) Ha a hivatalos eljárás helye a közjegyző irodahelyiségétől legalább egy kilométerre van és a közjegyző nem az ügyfél járművét használja, az igénybevehető jármű viteldíja fejében a közjegyző által fizetett összeget ugyancsak illeték címén kell beszedni és leróni. Ha pedig a közjegyző a székhelyén kívül teljesít hivatalos cselekményt, a hivatali kiküldetésekre megállapított szabályok szerint általa felszámítható napidíjat és utazási költséget ugyancsak illetékként. kell leróni.

(4) Ha a közjegyző ugyanazon a helyen és időben több ügyfél ügyében jár el, az utazási költségek és a napidíj címén járó illeték az érdekelt ügyfeleket érdekeltségük arányában terheli.

128. § (1)[234] A 121. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 124-127. §-ban megállapított eljárási illetéket a közjegyzőnél maradó - az eljárásra vonatkozó - ügyiraton vagy ennek hiányában a feljegyzésen kell illetékbélyeggel leróni. Az illetéket az erre vonatkozó feljegyzésen kell leróni akkor is, ha az eljárás befejezése bármely okból elmarad.

(2) Ha a közjegyző által kiállított irat az illetékekre vonatkozó jogszabályok szerint egyéb illeték alá is esik, az e § szerint járó illetéket ezen felül kell leróni.

(3) Az illeték lerovása előtt az illeték alá eső okiratot (kiadmányt, tanúsítványt stb.) kiszolgáltatni, illetőleg a cselekményt foganatosítani nem szabad, kivéve, ha az eljárást hivatalból kell folytatni; ilyenkor, valamint az eljárás befejezésének elmaradása esetében is, ha az illetéket az ügyfél a közjegyző erre vonatkozó felhívásától számított 8 nap alatt nem rója le, a le nem rótt illetékről hivatalos leletet kell készíteni, s ennek alapján az illetéket a 185. §-ban megállapított felemelt illetékkel együtt kell kiszabni.

2. A telekkönyvi eljárás illetéke

A telekkönyvi bejegyzés és törlés illetéke

129. §[235]

Az illeték alapja

130. §[236]

Az illeték lerovása és visszatérítése

131. §[237]

A telekkönyvi másolat és kivonat illetéke

132. §[238]

Egyes telekkönyvi másolatok illetéke

133. §[239]

3. A cégbírósági eljárás illetéke

134. § A megyei (fővárosi) bíróság által vezetett kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzés iránti beadvány (bejelentés) a kérelem tárgya szerint a 135. §-ban meghatározott illeték alá esik. Ha a beadvány több bejegyzésre irányuló kérelmet tartalmaz, az illetéket a kérelmek száma és az egyes kérelmekre megállapított mérték szerint kell leróni. Az illeték lerovása tekintetében egyebekben ennek a rendeletnek a nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

135. § (1) A cég bejegyzését kérő beadvány illetéke:

a) egyéni cég esetében 150 forint;

b) közkereseti társaság esetében 300 forint;

c) korlátolt felelősségű társaság esetében a társasági szerződésben megállapított törzstőke minden megkezdett 1000 forintja után 50 forint; ez az illeték azonban 10 000 forintnál több nem lehet;

d) részvénytársaság esetében 15 000 forint;

e) külföldi korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság belföldi cégének bejegyzése esetében a törzstőke, illetőleg alaptőke alatt a belföldi telep üzletébe fektetett tőkét kell érteni.

(2) A törzstőke felemelésének bejegyzését kérő beadvány illetéke tekintetében az (1) bekezdés c) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az illeték kiszámításánál nem a törzstőke összege, hanem az az összeg irányadó, amellyel a törzstőkét emelték. Részvénytársasági alaptőke felemelésénél az illeték a felemelés minden megkezdett 1000 forintja után 60 forint, azonban 10 000 forintnál több nem lehet.

(3) A cég tulajdonosaiban történt változás bejegyzését kérő beadvány után az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott illetéket kell leróni.

(4) A cégszöveg változásának bejegyzését kérő beadvány illetéke, ha a cég tulajdonosainak sorában egyidejűleg változás nem történik, valamint a már bejegyzett cég fióktelepének bejegyzését kérő beadvány illetéke ugyanannyi, mint az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott illeték; korlátolt felelősségű társaságnál 500 forint, részvénytársaságnál 800 forint.

(5) Társasági szerződés vagy alapszabály módosításának bejegyzését kérő beadványon, továbbá részvénytársaság igazgatósági tagjának, valamint cégjegyzésre jogosított cégvezetőjének bejegyzését vagy törlését kérő beadványon minden jogosított személy után, végül a felszámolók bejegyzését vagy törlését kérő beadványon a felszámolók számára tekintet nélkül 80 forint illetéket kell leróni.

(6)[240] Az állami vállalatok és a szocialista gazdálkodó szervezetek által külön-külön, vagy közösen alapított kereskedelmi társaságok esetében az (1) bekezdés c) és d) pontjában, illetve a (2) és (4) bekezdésben megszabott illeték ötödrészét kell leróni.

136. § (1) A cégbírósághoz a 135. §-ban felsoroltakon kívül beadott minden más beadvány után 15 forint illetéket kell leróni.

(2)[241] Cégügyekben - a kérelemnek szóbeli előterjesztése esetén - a kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáért az (1) bekezdésben és a 135. §-ban szabályozott illetékeken felül, oldalanként 10 forint illetéket kell leróni.

(3)[242] Az (1) bekezdésben és a 135. §-ban felsorolt beadványokon lerótt illeték nem téríthető vissza azon a címen, hogy a beadványt az abban foglalt kérelem elintézése előtt visszavonták.

(4) Illetékmentes:

a) a megszűnt cég törlését kérő beadvány;

b) az állami vagy szövetkezeti vállalatnak a cégbírósághoz intézett beadványa.

4. A választottbírósági eljárás illetéke

137. § (1) A választottbírósági eljárásban fele jár annak az illetéknek, amit a rendes bírói eljárásban (116. §) kellene leróni.

(2) A Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Kamarai Választottbírósági eljárás illetéke 0,25%.

(3)[243] A választottbírósági ítélet és egyezség érvénytelenítése iránt indított eljárás a rendes bíróság előtt a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában, a gazdasági döntőbizottság előtt pedig a XIV. fejezetben megállapított illeték alá esik.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben megállapított illetékek lerovása tekintetében a rendes bírói eljárásra megállapított szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Kamarai Választottbírósági eljárás illetékét a kamarai díjszabásban megállapított költségekkel együtt kell megfizetni, s azt az eljárás befejezésekor a Kamara utalja át (fizeti be) a fővárosi illetékkiszabó hivatal illetékbeszedési számlájára.

5. Az iparjogvédelmi ügyekben folyó bírósági eljárás illetéke[244]

138. §[245] Szabadalommal, védjeggyel és mintaoltalommal kapcsolatos peres eljárásban ennek a rendeletnek a peres eljárásra, a bíróság előtti nem peres eljárásban pedig ennek a rendeletnek a nem peres eljárásra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a per vagy az eljárás értékeként szabadalmi és védjegy ügyben 100 000 forintot, ipari mintaoltalmi ügyben 50 000 forintot kell alapul venni.

6. A büntető eljárás illetéke

A büntető eljárási illeték tárgya

139. § (1) A büntető eljárásban a magánvád alapján folyó bűnügyekben - a könnyű testi sértés miatt folyó büntető eljárás kivételével -, továbbá a sajtóval kapcsolatos helyreigazítás iránt előterjesztett panaszügyekben [26/19.59. (V. 1.) Korm. rendelet] az eljárást megindító beadvány (írásban vagy szóban tett feljelentés), valamint a fellebbezés illeték alá esik.

(2) Nem áll fenn illetékkötelezettség a törvény szerint magánvád alapján indult eljárásnak abban a szakában, amelyben a vádat az ügyész képviseli [1962. évi 8. tvr. 34. §-ának (2) bek.]

(3) Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatott büntető ügynek és így nem kell illetéket leróni, ha az eljárás ugyanannak a sértettnek sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult meg vagy van folyamatban, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.

(4) Ha több magánvádló egy beadványban tesz feljelentést, továbbá ha több magánvádlónak különálló ügyét egyesítik, mindegyik magánvádló külön tartozik az illetéket leróni. Ha ugyanannak a magánvádlónak több ügyét egyesítik, az egyesítéstől kezdve csak egyszer kell az illetéket leróni. A terheltek számát az illeték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Viszonvád esetében az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön le kell róni.

A büntető eljárási illeték mértéke

140. § (1)[246] A büntető eljárás megindítása iránti beadvány (feljelentés, panasz) illetéke 100 Ft. A perújítás iránti kérelemért is ezt az illetéket kell leróni.

(2)[247] A fellebbezés illetéke 200 Ft; a terhelt fellebbezése illetékmentes.

(3) A beadvány (fellebbezés) illetékét a megfelelő iraton, ha pedig a kérelemről külön beadvány nem készül, azon az iraton kell leróni, amelyen a bíróság a kérelmet feljegyzi. Ha a magánvádló az illetéket nem rója le, ennek pótlására őt 8 napi határidővel fel kell hívni. Ha pedig ennek a felhívásnak nem tesz eleget, az illetékhiányról hivatalos leletet (190-191. §) kell készíteni. A hivatalos lelet alapján felemelt illetéket nem lehet ki szabni.

(4) Ha a magánvádló a feljelentés megtétele (jegyzőkönyvbe mondása) alkalmával a nyomozó hatóságnál (bíróságnál) egyben költségmentességet kér, az egyébként járó illetéket egyelőre nem kell lerónia. A költségmentességi kérelem tárgyában a bíróság határoz. Amennyiben a bíróság a kérelmet elutasítja vagy csupán részleges költségmentességet engedélyez, a hiányzó illetékről hivatalos leletet kell készíteni. Hivatalos leletet kell készíteni akkor is, ha a magánvádló a költségmentességi kérelem elbírálása előtt a feljelentést visszavonta. Az ilyen hivatalos lelet alapján felemelt illeték kiszabásának nincs helye. Erre a körülményre a leleten utalni kell.

(5) Azt az illetéket, amelyet a magánvadló (panaszos) a kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyai alapján őt megillető illetékmentesség folytán nem rótt le, fel kell jegyezni. Ha a bíróság a terheltet (panaszlottat) a bűnügyi költségekben vagy ezek egy részében elmarasztalta, a marasztalt köteles az illetéket a költségjegyzéken bélyeggel leróni. Erre őt a határozatban 15 napi határidő kitűzésével fel kell hívni. Ha a felhívás eredménytelen marad, hivatalos leletet kell készíteni, amelynek alapján a feljegyzett illetéket - a 185. §-ban megszabott felemelt illetékkel együtt - kiszabás útján pénzben kell megfizetni. Egyebekben a terhelt illetéket leróni nem köteles.

(6) A magánvádas ügyekben irányadó költségmentességi és illetékmentességi szabályokat az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön állapítja meg.

(7) Ha a bíróság a terheltet (panaszlottat) részben sem marasztalta a bűnügyi költségekben, a költségmentességben részesült magánvádló (panaszos) a feljegyzett illetéket még utólag sem köteles megfizetni.

A polgári jogi igény illetéke

141. § (1) Ha a büntető eljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket leróni. Erre az illetékre a polgári peres eljárásra megállapított illetékszabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében járó illetéket kell leróni az illetékmentes büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény esetében is. Az illetékköteles büntető eljárásban ezt az illetéket a büntető eljárás illetékén felül kell leróni.

(3) A polgári jogi igény érvényesítése esetében a költségmentességre, az illetékmentességre és az illetékfeljegyzési jogra a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az illetékköteles büntető eljárásban már engedélyezett költségmentesség kiterjed a polgári jogi igény érvényesítésére is.

A büntető eljárással kapcsolatos egyes beadványok illetéke

142. § (1)[248] A szabadságvesztés és a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdésére halasztás, a pénzbüntetés (főbüntetés vagy mellékbüntetés), az államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, valamint a nem szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti beadvány illetéke 100 forint.

(2)[249] a) A büntető ügyben előterjesztett kegyelmi kérelem, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 100 forint.

b)[250] Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyminiszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 100, legfeljebb 500 forint.

(3)[251] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beadványi illeték lerovására a 69. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az (1) és (2) bekezdésben említett eljárás egyebekben illetékmentes.

(4) Illetékmentes:

a) a bírósági tárgyalás befejeztével a szabadságvesztésnek és a pénzbüntetésnek elhalasztása, valamint a pénzbüntetés részletekben történő megfizetése iránt szóban előterjesztett kérelem;

b) a terheltnek az (1)-(2) bekezdéseken kívüli minden beadványa;

c) a szabadságvesztés félbeszakítását, kegyelemből elengedését vagy enyhítését kérő beadvány, ha azt a büntetését töltő elítélt terjeszti elő;

d) a lefoglalt dolog visszaadása iránt előterjesztett kérelem.

XIV. fejezet[252]

A DÖNTŐBIZOTTSÁGI ELJÁRÁS ILLETÉKE

143. §[253]

144. §[254]

145. §[255]

146. §[256]

147. §[257]

148. §[258]

149. §[259]

150. §[260]

HARMADIK RÉSZ

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

XV. fejezet

AZ ILLETÉK ALAPJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

Értékelési szabályok

Az illeték alapja

151. § (1) Az illeték alapját forintban kell megállapítani.

(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket forintra a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett s a Bank által időnként közzé tett hivatalos középárfolyamon kell átszámítani.

Az illeték alapjának kikerekítése

152. § (1) A százalékos illeték alapját - ha jogszabály kivételt nem tesz - százzal maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni. A kikerekítésnél az 50 forintnál, kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.

(2) A 100 forintot meg nem haladó illetékalapot 20-szal maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni. A kikerekítésnél a 10 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, a 10 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 20 forintnak kell számítani.

Az illeték alapjául szolgáló forgalmi érték és a megállapításánál irányadó időpont

153. § (1) Az illeték alapjának megállapításánál általában az illetékkötelezettség keletkezésekor (5. és 6. fennálló forgalmi érték az irányadó. Forgalmi értéken azt a pénzben kifejezett értéket kell érteni, amelyet a vagyontárgy eladás esetében az illetékkötelezettség keletkezésekor megvolt állapotában általában megér.

(2) A vagyonátruházási és a százalékos okirati illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló érték az irányadó, amikor a jogügyletet (hagyatékot) vagy okiratot illetékkiszabásra bejelentették, vagy ezekről a pénzügyi hatóság más módon tudomást szerzett.

(3)[261]

Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése

154. §[262] Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni. Mégpedig, ha a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésének kötelezettsége is őt terheli, önként a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor. Más esetben az illetékhivatal felhívására, a kitűzött határidő alatt.

155. § (1)[263] Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a hivatal a forgalmi érték megállapítására egyezség létrehozását köteles megkísérelni.

(2) Az egyezséget általában közvetlen tárgyalás útján kell megkötni. A tárgyalásról, illetőleg az egyezség megkötéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Ha közvetlen tárgyalásra nincs szükség, vagy ennek megtartása akadályba ütközik, a fizetésre kötelezettet a községi (városi, városi kerületi) tanács pénzügyi szerve útján vagy közvetlenül a részére kiadott felhívásban kell az egyezség megkötésére, illetőleg az illeték kiszabásához szükséges érték bejelentésére felhívni. A felhívásban meg kell jelölni azt az értéket, amelyet a kiszabó hivatal forgalmi értéknek tart.

156. § (1) Az egyezségkötésre vonatkozó közvetlen tárgyalás alkalmával, valamint az írásbeli felhívásban közölni kell az ügyféllel, hogy ha az egyezséget záros határidőn belül meg nem köti, illetőleg az illeték kiszabásához szükséges értéket be nem jelenti, ezt szakértői becsléssel állapítják meg, vagy - ha ennek helye van (161. §) - az illetéket a kiigazítási jog fenntartásával szabják ki.

(2)[264] Az egyezségi tárgyalásra szóló értékesítést, illetőleg az egyezségre szóló felhívást - az átruházó (eladó, ajándékozó) kivételével - az egyetemleges fizetésre kötelezettek mindegyikének ki kell küldeni. Az értesítésben (felhívásban) utalni kell a (4) bekezdésben foglaltakra.

(3) Az egyetemleges fizetésre kötelezettek bármelyikével megkötött egyezség a többivel szemben is hatályos, kivéve azt az egyetemleges kötelezettet, aki az egyezségi tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazottja útján azért nem vett részt, mert a kiszabó hivatalnál bejelentett lakáscímére idézést nem kapott.

(4) Az egyezség sikertelensége esetén az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket szakértői becsléssel (157. §) kell megállapítani.

Az illeték alapjának megállapítása szakértői becslés útján

157. § (1) A vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítása céljából szükséges hatósági szakértői becslést az illeték kiszabására illetékes hivatal rendeli el. A joghatósága területén kívül levő vagyontárggyal kapcsolatos becslési eljárás lefolytatása végett az illetékes kiszabó hivatalt kell megkeresnie.

(2) A kiszabó hivatal a hatósági szakértői becslés lefolytatására esetenként, becslőbizottságot alakít. A becslőbizottság elnökből és két tagból áll.

(3)[265] A becslőbizottság elnökét a kiszabó hivatal a saját dolgozói közül rendeli ki. A bizottság két tagját a kiszabó hivatal esetenkénti megkeresésére annak a községi (városi, városi kerületi) tanácsnak végrehajtó bizottsága köteles kiküldeni, amelynek területén a megbecsülendő vagyontárgy fekszik, illetőleg található. Ha a becsléshez különös szakértelem szükséges, az illetékhivatal bárkit kirendelhet, aki a becsléshez szükséges szakismerettel rendelkezik.

(4) A szakértői becslés időpontját és helyét az illeték fizetésére kötelezett féllel kellő időben közölni kell, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a becslési eljárásnál személyesen megjelenhet vagy magát képviseltetheti, illetőleg saját költségére ellenőrző szakértőt alkalmazhat.

158. § (1) A becslés céljából kiküldött becslőbizottság a kiszabó hivatal által előre megállapított időpontban és helyen a becslést a következő rendelkezések szerint köteles elvégezni;

a) a becslőbizottság elnöke ismerteti az illetékkiszabás céljából bemutatott, illetőleg a megbecsülendő vagyontárgyak felsorolását tartalmazó iratokat, ingatlanbecslés esetében az ingatlanra vonatkozó adókataszteri adatokat, amelyek alapján a bizottság mindenekelőtt a megbecsülendő vagyontárgyak azonosságát állapítja meg;

b) az azonosság megállapítása után az egyes vagyontárgyak értékét tételenként kell megállapítani;

c) a becslés tárgyául szolgáló vagyontárgyaknak a becslés során végzett számítások, illetőleg az értékelés szempontjából figyelembe vett körülmények szerint mutatkozó becsértékét eltérő vélemények esetében a bizottság szavazás útján szótöbbséggel állapítja meg;

d) az illetékfizetésre kötelezett ügyfél képviseletében eljáró ellenőrző szakértő a becslőbizottság megállapításával szemben kifejtett ellenvéleményét a bizottság elnökének legkésőbb 3 napon belül írásban köteles átadni.

(2) A becslési eljárás lefolytatásáról a bizottság elnöke részletes jegyzőkönyvet köteles készíteni. Több vagyontárgy értékelése esetében egy-egy jegyzőkönyvben csak azoknak a vagyontárgyaknak a becslését szabad felsorolni, amelyek ugyanazon kiszabási tétel alatt tárgyalt üggyel kapcsolatosak. A jegyzőkönyvben az eljárás minden lényeges mozzanatát fel kell tüntetni és részletesen ismertetni kell azokat a számításokat, illetőleg egyéb körülményeket, amelyek figyelembe vételével a bizottság a becsértéket megállapította. Ha az ellenőrző szakértő az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint írásba foglalt ellenvéleményt adott át, ezt is a jegyzőkönyvhöz kell csatolni s ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben külön meg kell említeni. Az eljárás befejezése és a jegyzőkönyv lezárása után a becslőbizottság elnöke és tagjai a jegyzőkönyvet aláírni kötelesek.

159. § (1) A bizottság elnöke a becslési eljárásról készült jegyzőkönyvet az összes iratokkal együtt a kiszabó hivatalhoz köteles beterjeszteni. Ha a kiszabó hivatal az eljárást alaki szempontból kifogásolhatónak találja, a bizottságot a hiány pótlására utasítja s amennyiben szükségesnek látja, teljesen új becslési eljárást is elrendelhet. Ha viszont az eljárás megfelelő volt, a becslési jegyzőkönyvet a kiszabási irathoz kell csatolni s az illeték kiszabása iránt kell intézkedni.

(2)[266] A szakértői becslési eljárás költségeit az állam viseli, abban az esetben, ha a becslés által megállapított érték 2000 forintnál nem több, továbbá, ha a becslés által megállapított érték 2000 forintnál több ugyan, de a fél által bevallott értéket 10%-nál többel nem haladja meg. Minden más esetben a költség az illetékfizetésre kötelezett ügyfelet, több fél esetében a feleket, a megbecsült vagyontárgyból való részesedésük arányában terheli. Költség fejében a becslés útján megállapított érték 1%-át, de legalább 100 forintot kell fizetni. A költséget az illetékkel együtt kell előírni és behajtani.

160. § (1) A helybeli szakértői becslés lefolytatásáért a bizottság közszolgálati alkalmazott tagjainak díj nem jár. A becslőbizottság nem közszolgálati alkalmazott tagját (tagjait) azonban a helybeli szakértői becslésekért a közszolgálati alkalmazottak mindenkori napidíjával egyenlő összegű, szakértői díj illeti meg.

(2) Ha a becslőbizottság elnöke vagy tagja a becslési eljárásban állomáshelyén kívül működik közre, a hivatalos kiküldetésekre vonatkozó mindenkori jogszabályok szerint járó napidíj és egyéb költség felszámítására jogosult.

A szolgáltatások értékelése

161. § (1) Ha az illeték alapjának kiszámításánál irányadó szolgáltatás értéke és terjedelme egyelőre bizonytalan vagy összegszerűen megállapítva nincs, ennek értékét és terjedelmét a rendelkezésre álló adatok alapján egyezség útján kell megállapítani.

(2) Ha az egyezség nem jött létre, az illetéket a meglevő adatok alapján megállapítható érték szerint kell a kiigazítási jog fenntartásával kiszabni. A kiigazítási jog fenntartsa esetében - az elévülési időn (184. §) belül - joga van az ügyfélnek a fizetett illetéktöbbletet visszakövetelni, illetőleg a kiszabó hivatalnak pótilletéket kiszabni, ha a kiszabott illetéknél az utóbb igazolt érték után kevesebb vagy több illeték jár.

(3) A kiigazítási jog fenntartásával egyezséget is lehet kötni.

(4) Ha a szolgáltatás határozott összegben nincs ugyan megállapítva, de annak legnagyobb mértéke ki van fejezve, az illetéket a legnagyobb érték, ha pedig többrendbeli jog vagy kötelezettség között lehet választani, a választástól függővé tett legnagyobb érték után kell kiszabni.

Az ismétlődő szolgáltatások értékelése

162. § Életjáradék, tartásdíj és más visszatérő szolgáltatás értékelésére a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) meghatározott időre kikötött szolgáltatásnál a szolgáltatás egész tartamára eső szolgáltatások összegét kell értékül venni, amely azonban az évi szolgáltatás hússzorosát, illetőleg - ha a szolgáltatás a jogosult vagy kötelezett halálával megszűnik - a c) pontban megállapított többszöröst nem haladhatja meg;

b) bizonytalan időre terjedő szolgáltatásnál az egy évi szolgáltatás ötszörös összegét kell értékül venni;

c) ha az ismétlődő szolgáltatás valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

1. ha a szolgáltatás kezdetekor az illető személy 25 évesnél fiatalabb, az évi szolgáltatás 20-szorosa,

25-34 éves, az évi szolgáltatás 18-szorosa,

35-44 éves, az évi szolgáltatás 16-szorosa,

45-54 éves, az évi szolgáltatás 14-szeresé,

55-64 éves, az évi szolgáltatás 12-szerese,

65-70 éves, az évi szolgáltatás 10-szerese,

71-75 éves, az évi szolgáltatás 8-szorosa,

76-80 éves, az évi szolgáltatás 5-szöröse,

80 évesnél idősebb, az évi szolgáltatás 3-szorosa;

2. ha a szolgáltatás tartama mind a szolgáltatás élvezetére jogosult, mind a szolgáltatás teljesítésére kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó;

3. ha a szolgáltatás tartama több személy életidejétől függ, akik a szolgáltatásra együttesen jogosultak, mégpedig oly módon, hogy a szolgáltatás a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a szolgáltatás a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik;

4. ha a szolgáltatás tartama a házasság idejére terjed, a, kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó;

5. ha az életfogytig tartó szolgáltatás több személyt egymás után illet meg, amennyiben a szolgáltatást élvezők terhére kiszabandó illeték alapját kell megállapítani, mindegyik terhére a szolgáltatásnak az 1. pontban foglaltak szerint kiszámított többszörösét kell illetékalapul venni; ha pedig az ilyen szolgáltatást teherként kell levonni, az annak élvezetére jogosultak közül a legfiatalabb életkora szerint kiszámított többszöröse vonandó le; amikor a szolgáltatás élvezetére sorrendben következő személy a szolgáltatás élvezetéhez tényleg hozzájut, az ebben az időpontban elért életkorához képest az illeték helyesbítését az ettől az időponttól számított egy éven belül kérheti.

163. § (1) Ha a szolgáltatások értéke és terjedelme az illeték kiszabásakor még bizonytalan vagy összegszerűleg megállapítva nincs, a szolgáltatások egy évi értékét a 161. § rendelkezései szerint kell megállapítani Az illeték alapjául vett szolgáltatások így megállapított értékének utólagos kiigazítása esetében azt az illetéket is helyesbíteni kell, amelynek alapjából a szolgáltatások értékét teherként kell levonni.

(2) Ha az évi szolgáltatások az egyes években különbözők, a szolgáltatások egy évi értékéül az összes szolgáltatások átlagát kell venni.

(3) A haszonélvezeti és használati jog egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog tiszta (terhekkel csökkentett) értékének egyhuszad részét, a lakásjog egy évi értékéül pedig a hasonló bérlemény egy évi bérét kell tekinteni.

XVI. fejezet

AZ ILLETÉKEK LEROVÁSA

Az illeték lerovásának módjai

164. § (1) Az illetéket vagy bélyeges űrlappal, vagy illetékbélyeggel vagy kiszabás alapján pénzzel kell leróni.

(2) A pénzügyminiszter - indokolt esetben - az általános szabályoktól eltérő lerovási módot engedélyezhet, vagy rendelhet el.

(3)[267] A bélyeges űrlap és illetékbélyeg előállításáról és forgalomba hozataláról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Az illeték lerovása bélyeges űrlappal

165. § (1) Bélyeges űrlappal az illetéket az űrlap kiállítása útján kell leróni.

(2)[268]

A bélyeggel lerovás esetei

166. § (1) Bélyeggel kell leróni az 1000 forintot meg nem haladó okirati illetéket, valamint az eljárási illetéket, ha ezek lerovásáról ez a rendelet másként nem rendelkezik.

(2)[269] A bélyeggel lerovandó illeték összegét fillérek nélküli összegre kell kikerekíteni, oly módon, hogy az 50 fillérnél kisebb maradványösszeget figyelmen kívül kell hagyni, az 50 fillér vagy ennél nagyobb maradványösszeg helyett pedig 1 forintot kell számítani.

A bélyeggel lerovás módja

167. § (1) Az okiraton az illetéket bélyeggel oly módon kell leróni, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor az okiratra járó illetéknek megfelelő illetékbélyeget (bélyegeket) az irat első lapjára el kell ragasztani és a bélyeget (bélyegeket) az irat szövegének egy sorával keresztül kell írni. Ha az illetékkötelezettség nem az okirat kiállításakor, hanem későbbi időpontban áll be, a bélyeget az okiratra ebben az időpontban kell felragasztani s azt a lerovásra megállapított határidőn (5-6. §) belül felül kell bélyegeztetni. A felülbélyegzést bármelyik kiszabó hivatal, vagy az a bíróság, hatóság vagy hivatal teljesíti, amelynél az iratot felhasználják.

(2) A beadványra vagy jegyzőkönyvre ragasztott bélyeget átírni nem szabad. Az ilyen bélyeget az a bíróság, hatóság vagy hivatal köteles felülbélyegezni, amelynél a beadványt benyújtották vagy a jegyzőkönyvet készítették.

(3) A távirat beadványi vagy okirati illetékét a feladási űrlapon kell bélyeggel leróni. A postahivatal dolgozója köteles a távirat szövegéhez díjmentesen hozzáfűzni, hogy a feladó milyen értékű illetéket rótt le.

A bélyeg értéktelenítése

168. § (1) A bíróság, hatóság vagy hivatal a hozzá beérkezett iraton a bélyeget felülbélyegezni köteles.

(2) A felülbélyegzést végző személy köteles vizsgálni, hogy az iraton lerótt és felülbélyegzendő bélyeg értéke megfelel-e a vonatkozó jogszabály szerint járó illeték összegének.

(3) A felülbélyegzés csak akkor teljesíthető:

a) ha az iratra ragasztott bélyeg sértetlen és nincs nyoma annak, hogy a bélyeget már korábban is használták;

b) ha az iratot felülbélyegzés végett az illetékkötelezettség keletkezése napját követő 15 napon belül - ha pedig az illetékkötelezettséget vagy a magasabb illeték lerovásának kötelezettségét az iratnak valamely célra való felhasználása alapítja meg -, még a felhasználás előtt mutatták be.

169. § (1) Ha a 168. § (3) bekezdésében megállapított feltételek valamelyike hiányzik, a felülbélyegzést meg kell tagadni és hivatalos leletet (190-191. §) kell készíteni, amelyet a felülbélyegzés megtagadásának és a megtagadás okainak feltüntetésével a kiszabó hivatalnak kell megküldeni.

(2) A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegzőlenyomatot az iratra felragasztott bélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele - időpontot jelző bélyegzőnél az azt feltüntető jelzés is - a bélyeg alsó részére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az értéktelenítést ennek időpontjának a bélyeg(ek)re tintával történő rávezetése útján kell elvégezni.

(3) A hatósági jóváhagyástól (hozzájárulástól, tudomásulvételtől) függő jogügyletet, nyilatkozatot vagy feljegyzést tartalmazó iraton bélyeggel lerovandó illetéket, valamint azt az illetéket, amelyet utólag kell leróni, a lerovásra kötelezett által beszolgáltatandó bélyeggel úgy kell leróni, hogy a bélyeget a bíróság, a hatóság vagy a hivatal dolgozója az illetékköteles iratra felragasztani s a jóváhagyási záradék szövegével átírni vagy pedig hivatalos felülbélyegzéssel értékteleníteni köteles.

A bélyeggel lerovás szabálytalan esetei

170. § (1) Az iratot úgy kell tekinteni, mintha azon nem róttak volna le illetéket, ha az illetéklerovás céljából az iratra felragasztott bélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy ha a bélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.

(2) Illeték nélkülinek kell tekinteni az iratot akkor is, ha a bélyeget a lerovásra megszabott idő után ragasztották fel. Ebben az esetben a kiszabott illeték összegébe a később felragasztott bélyeg értékét be kell számítani. A felemelt illetéket (185. §) azonban úgy kell megállapítani, mintha illetéket az iraton egyáltalán nem róttak volna le.

(3) Ha a bélyeget bizonyíthatóan a kellő időben ragasztották ugyan fel, de annak kötelező átírása elmaradt, a lerovás szabálytalan, amely esetben a 185. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

171. §[270] A bélyeges űrlap és illetékbélyeg kicserélése

(1) A megrongálódott vagy elrontott bélyeges űrlapot és illetékbélyeget, továbbá a tévesen felragasztott illetékbélyeget újjal kell kicserélni.

(2) A kicserélés bármelyik postahivatalnál- - a bélyegképpel ellátott útlevélkérő lap esetében az ezt kiszolgáltató szervnél - a bélyeges űrlap, a bélyeg, illetve a bélyeggel ellátott irat benyújtásával kérhető. A postahivatal az értékcikket bevonja és az ügyfél kérelmének megfelelő, azonos értékű pénzügyi értékcikket szolgáltat ki. A 100 forintnál nagyobb összegű bélyeges űrlap vagy bélyeg kicserélése alkalmával az ügyfél nevét, lakáscímét és személyi igazolványának számát az űrlapon, az iraton vagy ezek hiányában külön nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(3) Ha az értékcikket a postahivatal (a kiszolgáltató szerv) - a 172/A. §-ban felsoroltak miatt -nem cseréli ki, az ügyfél a kérelmével az illetékhivatalhoz fordulhat. Ilyen esetben a visszatérítés szabályait (172. §) kell alkalmazni.

172. §[271] A bélyeges űrlap és illetékbélyeg értékének visszatérítése

(1) A feleslegessé vált bélyeges űrlap és illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni.

(2) A visszatérítés a bélyeges űrlap, a bélyeg, illetve a bélyeggel ellátott irat benyújtása mellett bármelyik illetékhivatalnál kérhető.

172/A. §[272] A kicserélés és visszatérítés akadályai

Nincs helye kicserélésnek vagy visszatérítésnek, ha

a) alapos a gyanú, hogy a bélyeges űrlap vagy bélyeg hamisított vagy azt már korábban használták, vagy azon korábbi használat nyoma látszik; ilyen esetben az űrlapot, illetőleg a bélyeget - ha már felragasztották, az irattal együtt - elismervény ellenében vissza kell tartani és a szabályszerű eljárást meg kell indítani;

b) az űrlap vagy a bélyeg elválasztott részekből van összeillesztve vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni;

c) nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem ennek csak egy részét vagy az iratról eltávolított bélyeget nyújtják be.

Az illeték fizetése kiszabás alapján pénzzel

173. § (1) Kiszabás alapján pénzzel kell fizetni:

a) a bélyeges űrlappal vagy bélyeggel lerovandó azt az illetéket, amelyet az említett módokon leróni elmulasztottak;

b) a vagyonátruházási illetéket;

c)[273] minden olyan illetéket, amelyre jogszabály más lerovási módot nem állapít meg.

(2) Az (1) bekezdésben megszabott kötelezettséget okirat esetében ennek kiállítását követő 15 napon belül a kiszabó hivatalnál az irat hitelesített vagy a kiszabó hivatal által hitelesítendő másolatának benyújtásával kell teljesíteni.

Illetékesség az illeték kiszabására

174. § (1)[274] Az öröklés után járó illeték kiszabására - ha a hagyatékot közjegyző tárgyalta [31/A. §] - az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. Ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalta (31. §), az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes illetékhivatal. Ha a közjegyző székhelye két illetékhivatal közös székhelyén van, az az illetékhivatal, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt.

(2) Az ingatlanajándékozás után, járó és a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték kiszabására az a kiszabó hivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az ingatlan fekszik; ha a szerződés több kiszabó hivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, az a kiszabó hivatal, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik.

(3) Az ingó ajándékozás után járó illeték kiszabására, ha az okiratot hatóság vagy közjegyző előtt kötött szerződésről állították ki, az a kiszabó hivatal illetékes, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság, illetőleg közjegyző székhelye van. Más esetben - ide értve a jóváhagyás (hozzájárulás, tudomásulvétel) alá eső ajándékozási okiratot is - az illetékességet a felek lakóhelye határozza meg.

(4) Ha a felek különböző kiszabó hivatal területén laknak, annak a félnek a lakóhelye az irányadó, aki az illetéket a szerződés vagy a polgári jog szabályai szerint fizetni köteles. Külföldön kiállított okiratnál annak a félnek a lakóhelye, aki az okiratot behozta vagy behozatta. Ha ennek a lakóhelye az ország területén kívül esik, az illetéket az a kiszabó hivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén az okiratot felhasználják.

175. § (1) Az illeték lerovásának elmulasztása esetén készült hivatalos lelet alapján az illetéket az a kiszabó hivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett lakik. Ha minden fizetésre kötelezett az ország területén kívül lakik, az illetéket az a kiszabó hivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a hivatalos leletet készítő szerv székhelye van.

(2) Az érdekelt fél indokolt kérelmére vagy más okból az előző bekezdésekben megállapított illetékességtől eltérően a pénzügyminiszter más kiszabó hivatalt is megbízhat az illeték kiszabásával.

Fizetési meghagyás

176. § (1) A kiszabás alapján fizetendő illetékről (felemelt illetékről) a fizetésre kötelezett részére fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. Az előzetesen fizetendő illetékről (35. §) azonban csak akkor, ha ezt a fizetésre kötelezett vagy megbízottja kéri. A fizetési meghagyás azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az illeték kiszabásánál irányadók. Tartalmaznia kell a fizetési meghagyásnak az előzetesen fizetett (35. §) illeték összegét is, valamint - ha az előzetes fizetéssel a tartozás teljes rendezést nyert - az erre utolsó figyelmeztetést is.

(2) Az illeték összegét fillérek nélküli összegre a 166. § (3) bekezdésében foglaltak szerint ki kell kerekíteni.

(3) Az olyan illetékről szóló fizetési meghagyásnak, amelyet a kiigazítási jog fenntartásával szabtak ki, tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a kiszabás a kiigazítási jog fenntartásával történt.

(4) A fizetési meghagyás kézbesítésére a postai kézbesítésre megállapított szabályok az irányadók.

(5) A fizetési meghagyást az egyetemleges fizetésre kötelezettek mindegyikének külön kell kiadni.

Az illeték megfizetésének határideje

177. § (1) A fizetési meghagyás alapján fizetendő illetéket - ha jogszabály kivételt nem tesz - a fizetési meghagyás kézbesítésének napját követő 15 nap alatt kell megfizetni.

(2)[275]

(3) Ha a fizetési kötelezettség csak a jogügylet (okirat) jóváhagyásával áll be, a fizetési határidő a kiszabó hivatalnak a jóváhagyásról való tudomásszerzését követő 15 nap.

(4) Ha a fizetési határidő utolsó napja általános munkaszüneti nap, az illetéket legkésőbb a következő munkanapon kell megfizetni.

Adópótlék

178. § Az ebben a rendeletben megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után felszámítható adópótlék mértéke és felszámításának módja tekintetében az adók kivetéséről és beszedéséről szóló rendelkezések az irányadók.

Az illeték biztosítása, behajtása, fizetési kedvezmények

179. § (1) Az illeték- és felemelt illetéktartozások biztosítása és behajtása tekintetében - ennek a rendeletnek az egyes illetékekre vonatkozó külön rendelkezéseit is figyelembe véve - az adók kivetéséről és beszedéséről szóló rendelkezések az irányadók.

(2) Az illetéktartozással kapcsolatban részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás engedélyezésére, valamint a tartozás részben vagy egészben való elengedésére ugyancsak az adók kivetéséről és beszedéséről szóló rendelkezések az irányadók. Az ezekre irányuló kérvényt annál a kiszabó hivatalnál kell benyújtani, amely az illetéket előírta (a fizetési meghagyást, felhívást kibocsátotta).

XVII. fejezet

JOGORVOSLAT

Az illeték helyesbítése, törlése és visszatérítése. Elévülés

Jogorvoslat

180. § Az illeték- vagy felemelt illetékfizetési kötelezettséget megállapító elsőfokú határozat (fizetési meghagyás, felhívás) megsemmisítésére vagy megváltoztatására irányuló eljárásra az 1957. évi IV. törvénynek a fellebbezési, a bírósági, illetve a fellebbezésen kívüli eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók.

Az illeték helyesbítése

181. § (1) Az illetéket pótkiszabás útján helyesbíteni kell, ha hibás számítás vagy a jogszabály rendelkezéseinek helytelen alkalmazása következtében az állam kárt szenvedett.

(2) A tévesen kiszabott illeték helyesbítésére egyebekben az adók kivetéséről és beszedéséről szóló rendelkezések az irányadók.

Az illeték törlése és visszatérítése

182. § Azoktól az esetektől eltekintve, amikor az illetéket a jogorvoslati eljárásban hozott határozat vagy ennek a rendeletnek egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még be nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a lerótt vagy befizetett illeték visszatérítésének - a fizetésre köteles vagy jogutóda kérelmére - csak a következő esetekben van helye:

a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyílásának idejére visszaható módon csökkenti;

b) ha a megajándékozott az ajándékot nem kapta meg, vagy ha bizonyítja, hogy az ajándékozás érvénytelen, vagy az ajándékozás hatályát vesztette, vagy végül az a) pontban említett ok következtében az ajándék tiszta értéke csökkent: ilyen esetben az ajándékozási illetéket a megmaradt értéknek megfelelően helyesbíteni kell;

c) ha az a személy, akinek élete, házassága vagy özvegysége idejére a szolgáltatás kiterjed a 162. § c) 1. pontjában megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő alatt meghal, vagy a szolgáltatási kötelezettség a házasság vagy özvegység megszűnése folytán megszakad; ilyen esetben az ingyenes vagyonátruházás vagy átszállás után kiszabott illetéket a szolgáltatás tényleges fennállásának megfelelő szorzószám alkalmazásával helyesbíteni kell; amennyiben a szolgáltatás értékét más személy terhére kiszabott illeték megállapításánál az illetékalapból le kellett vonni, ezt az illetéket is megfelelően helyesbíteni kell;

d) ha a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási jogügyletet a felek annak foganatba menetele előtt közös megegyezéssel visszavonták; az ügyletet akkor kell foganatba mentnek tekinteni, ha az ingatlant a szerző birtokába vette, vagy ha a szerző tulajdonjogát a telekkönyvben jogerősen bejegyezték; az előzők szerint foganatba ment ügylet illetéke is törölhető, illetőleg visszatéríthető abban az esetben, ha a felek igazolják, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős és ezért a szerző az ingatlant az átruházó tulajdonába visszabocsátotta;

e) ha a felfüggesztő feltétel vagy kezdő határidő bekövetkezésétől függő jogügyletnél a feltétel, illetőleg a határidő bekövetkezése meghiúsul;

f)[276] ha a jogügyletet a bíróság vagy más hatóság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti s a módosított vagy átváltoztatott jogügylet után kevesebb illeték jár;

g) ha a szerződő felek hiteltérdemlő módon bizonyítják, hogy az okirati illeték alá eső ügylettől visszaléptek, mielőtt bármelyik szerződő fél az általa elvállalt kötelezettségből bármit teljesített volna; ha a szerződő felek bármelyike az őt terhelő kötelezettségnek csak részben is eleget tett, az okirati illetékből törlésnek vagy visszatérítésnek nincs helye;

h) ha az okirati illeték alá eső ügylet tárgya visszatérő szolgáltatás és az illetéket a 162. § a) pontjának rendelkezései szerint kiszámított érték után szabták ki, amennyiben az ügylet a szerződésben kikötött idő - de nem hamarabb, mint a megállapított szorzókkal vélelmezett évek - eltelte előtt szűnik meg; ilyen esetben a kiszabott illetéknek csak azt a részét kell megfizetni, amely a szerződés fennállásának tartamára eső szolgáltatások értéke után jár;

i) ha a fizetésre (lerovásra) kötelezett - olyan esetben, amikor az illetéket saját maga köteles vagy jogosult kiszámítani - számítási hiba vagy a jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett be (rótt le);

j) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezhető terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;

k)[277] az illetékhivatalnak a bírósági eljárási illetéknek 30 forintot meghaladó részét vissza kell térítenie, illetve a feljegyzett illetéknek ezt a részét törölnie kell, ha az eljárás megindítása iránti kérelmet, illetőleg a fellebbezést annak érdemi elintézése előtt visszavonták. Ha az eljárásban tárgyalás kitűzésének van helye, a visszatérítés, illető'eg a törlés csak akkor igényelhető, ha a kérelmet a tárgyalás kitűzése előtt visszavonták. Ha azonban a fellebbezés elkésett, vagy ha fellebbezésnek nincs helye s azt emiatt visszavonják, vagy azt a bíróság emiatt elutasítja, a fellebbviteli beadvány után az illeték fele jár s a lerótt többletet vissza kell téríteni.

183. § (1) A 182. §-ban felsorolt esetekben a be nem fizetett illeték törlését bármikor, a lerótt vagy befizetett illeték visszatérítését a lerovást, illetőleg a befizetést követő öt éven belül lehet kérni.

(2) Az illeték utólagos helyesbítése esetében a befizetett adópótléknak (késedelmi kamatnak) a visszatérített összeg után járó részét is vissza kell téríteni.

A kiszabási és behajtási jog elévülése

184. § Az illeték kiszabásához és behajtásához való jog elévülése tekintetében általában az adók kivetéséről és beszedéséről szóló rendelkezések az irányadók.

XVIII. fejezet

BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

Felemelt illeték illetékhiány és a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt

185. §[278] Felemelt illeték, illetékhiány és a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt

(1) Az illeték lerovására, illetőleg fizetésére kötelezettnek a terhére, ha

a) a bélyeggel lerovandó illetéket egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben rótta le, a le nem rótt illetéket 100%-kal,

b) a 18. § (2), a 19. § (6), a 23. § (4) bekezdésében, a 31. §-ban, a 32. § (1)-(2) és a 173. § (2) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségének 30 napot meg nem haladó késedelemmel tesz eleget, az illetéket 1000 forintig, 30 napot meghaladó késedelem esetén pedig 3000 forintig terjedő,

c) a 18. § (2), a 19. § (6), a 23. § (4) bekezdésében, a 31. §-ban, a 32. § (1)-(2) és a 173. § (2)

bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az illetéket 50%-kal felemelt mértékben kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti felemelt illeték 20 forintnál kevesebb és 5000 forintnál több nem lehet.

(3) A bélyeggel lerovandó illeték szabálytalan lerovása [170. § (3) bekezdése] esetében a szabálytalanul lerótt illeték 50%-át kitevő felemelt illetéket kell megállapítani, amely 100 forintnál több nem lehet.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett eseteken kívül minden más esetben a bejelentési (bemutatási), továbbá az adatszolgáltatási és felvilágosítás adási kötelezettség határidejének elmulasztásáért esetenként 1000 forintig terjedő felemelt illeték állapítható meg.

A felemelt illeték mérséklése, elengedése

A felemelt illeték kiszabásához való jog elévülése

186. § (1) A 185. § alapján kiszabott felemelt illetéket a kiszabó hivatal a fél kérelmére méltánylást érdemlő esetben mérsékelheti vagy egészen elengedheti.

(2) A 185. § alapján felemelt illetéket a cselekménynek (mulasztásnak) a kiszabó hivatal tudomására jutásától számított 6 hónap alatt lehet kiszabni. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni.

Az illetékkel kapcsolatos bűntett és pénzügyi szabálysértés

187. § (1) Aki illetékfizetési kötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az illetékbevételt csökkenti, vagy a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető illetékmentességet vagy illetékkedvezményt vesz igénybe, a Btk. 248. §-a szerinti adócsalás bűntettét, illetőleg az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 55. §-a szerinti pénzügyi szabálysértést követi el.

(2) A Btk. 245. §-a szerinti bélyeghamisítás bűntettét követi el az, aki illetékbélyeget vagy bélyeges űrlapot forgalombahozatal vagy felhasználás céljából utánoz vagy meghamisít, vagy más által utánzott vagy meghamisított illetékbélyeget vagy bélyeges úrlapot forgalombahozatal vagy felhasználás céljából megszerez, avagy hamis, meghamisított vagy már használt illetékbélyeget vagy bélyeges űrlapot mint valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz vagy felhasznál.

XIX. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Illetékellenőrzési szemle

188. § Az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetéklerovási kötelesség, valamin az illeték módjára lerovandó díjak lerovásának ellenőrzése céljából a kiszabó hivatal időről időre szemlét köteles tartani:

a) az államhatalom és államigazgatás szerveinél;

b) a bíróságoknál és közjegyzőknél;

c) az ügyészségeknél;

d) a közintézeteknél és közintézményeknél;

e) az ügyvédi munkaközösségeknél (ügyvédeknél);

f) a vállalatoknál, a szövetkezeteknél és a kereskedelmi társaságoknál, az intézeteknél, az egyesületeknél, mindezek ügynökénél (képviselőjénél), valamint a magánkereskedőknél és kisiparosoknál.

189. § (1) A kiszabó hivatal kiküldött dolgozója a hivatalos idő (üzemidő) alatt bármikor jogosult az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetéklerovási kötelesség teljesítésének ellenőrzése céljából a 188. §-ban felsoroltaknál megjelenni. A kiküldött - működésének megkezdése előtt - személyazonosságát szolgálati igazolvánnyal, megbízatását pedig a kiküldő hatóság megbízólevelével igazolni köteles.

(2) A 188. §-ban felsoroltak a hivatalos idő (üzemidő) alatt kötelesek a megbízólevéllel ellátott pénzügyi ellenőrző dolgozót tájékoztatni, hogy a rendelkezésekben az illetéklerovással kapcsolatban megállapított kötelességeiket teljesítik, illetőleg teljesítették-e. Ebből a célból a kiküldött ellenőrző dolgozónak a vonatkozó irataikat és könyveiket felmutatni kötelesek.

(3) Ha a 188. §-ban említettek, illetőleg ügykör szerint illetékes dolgozóik a (2) bekezdésben meghatározott kötelességüket vonakodnak teljesíteni, a kiküldött erről szóló jelentése alapján a kiszabó hivatal az ellenőrzött szerv vagy vállalat felettes, illetőleg felügyeleti hatóságát keresi meg, amely a vonakodó ellen a fennálló fegyelmi vagy egyéb szabályok szerint jár el. Ha a vonakodó hatóságnak vagy szervnek felettes hatósága nincs, a pénzügyminiszter rendelkezését kell kérni.

(4) A 188. § f) pontjában említetteknél az illetékellenőrzési szemlét az adóellenőrzéssel egyidejűleg azzal együtt is lehet teljesíteni.

Hivatalos lelet készítése

190. § (1) A bíróság, más hatóság, közhivatal, közintézet vagy közintézmény, vagy a felsoroltak bármelyikét képviselő hivatalos személy, valamint a közjegyző vizsgálni kötelesek, hogy a náluk benyújtott (bemutatott) vagy hivatalos eljárás során hozzájuk került illeték alá eső iraton az illetéket szabályszerű módon és mértékben lerótták-e.

(2)[279] Ha az (1) bekezdésben felsoroltakhoz benyújtott (bemutatott) iraton az illetéket egyáltalán nem, vagy nem a szabályszerű időben, módon vagy mértékben rótták le, illetőleg az iratot illetékkiszabás végett a kiszabó hivatalnál nem mutatták be, hivatalos leletet kell készíteni. Ha az iratot a kiszabó hivatalnál az illeték kiszabása [32. § és 173. § (2) bekezdés] céljából mutatják be elkésetten, hivatalos lelet készítésének nincs helye.

(3) Hivatalos leletet köteles készíteni az a pénzügyi ellenőrző dolgozó is, aki az illetékellenőrzési szemlén vagy más pénzügyi ellenőrzési vizsgálaton illetékhiányt, késedelmes vagy szabálytalan illetéklerovást vagy az illetékkiszabás végett történő bejelentés (bevallás) körül mulasztást állapít meg.

(4) Hivatalos leletet kell készíteni különösen, ha

a) a bélyeggel kötelezően lerovandó illetéket nem, vagy hiányosan rótták le;

b) a lerovásra használt bélyeg ismételten használtnak vagy hamisítottnak látszik, vagy pedig csonka, esetleg tépett;

c) az illetékkiszabás céljából bemutatási kötelezettség alá eső iratról a bemutatást bizonyító kiszabó hivatali igazolás hiányzik;

d) ha nem az eredeti iratot, hanem ennek hiteles másolatát nyújtják be (mutatják be), de a záradékból az, hogy az eredeti iraton az illetéket lerótták, illetőleg, hogy azt kiszabás végett bemutatták, nem tűnik ki;

e) az iratnak egyszerű (nem hitelesített) másolatát nyújtják be (mutatják be) és az eredeti példány felmutatásával nem igazolják, hogy az eredeti példányon az illetéket lerótták, illetőleg, hogy azt kiszabás végett bemutatták.

191. § (1) A hivatalos leletet az erre a célra rendszeresített űrlapon* valamennyi kérdőpont kitöltésével kell elkészíteni, s annak az illetékkiszabáshoz szükséges, továbbá a fizetésre kötelezettre vonatkozó pontos adatokat kell tartalmaznia. Ha pedig az illetéklerovásra való felhívásnak is helye volt (69., azt is fel kell tüntetni, hogy a felhívás megtörtént.[280]

(2) Ha a hivatalos lelet százalékos illeték alá eső okiratra vonatkozik, a leletre az okirat másolatát is rá kell vezetni vagy a lelethez az okirat másolatát is csatolni kell.

(3) A hivatalos leletet készítője kelettel és névaláírással köteles ellátni s a lelet tartalmának valódiságát hivatali elöljárójával igazoltatni. A megbízott pénzügyi dolgozó által illetékellenőrzési szemle vagy más pénzügyi ellenőrzés során, valamint a közjegyző vagy tolmács által készített leletnél ilyen igazolásra nincs szükség. A hivatalos leletet esetleges mellékleteivel együtt az illetékes kiszabó hivatalnak kell megküldeni.

(4) A hivatalos leletben foglalt adatokat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erejűnek kell tekinteni.

(5) A leletező köteles a hivatalos lelet készítésekor a megleletezett iraton a leletben rögzített illetékhiány összegét, százalékos illeték alá eső okiratnál a leletezés megtörténtét, továbbá a leletezés helyét és idejét tintával vagy tintairónnal feljegyezni és a feljegyzést aláírni.

NEGYEDIK RÉSZ

HATÁLYBALÉPTETÉS

Hatálybaléptető és átmeneti szabályok

192. § (1) Ez a rendelet az 1966. évi július hó 1. napján lép hatályba.

(2) Az állami bélyeges űrlappal vagy bélyeggel lerovandó illetékekre vonatkozó szabályokat azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az állam joga az illetékhez az 1968. év június 30. napja után nyílik meg. A vagyonátruházási és a kiszabás alapján fizetendő egyéb illetékekre vonatkozó szabályokat pedig akkor kell alkalmazni, ha az illetékkiszabás céljából való bejelentés (bemutatás) vagy feljelentés az 1966. év június hó 30. napja után történt. A bírói eljárásokban lerovandó illetékekre vonatkozó szabályokat azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az eljárás megindítása iránt a beadványt a bírósághoz az 1966. év június hó 30. napja után terjesztették elő.

(3) Ennek a rendeletnek a hatályba lépésével az illetékekre vonatkozó korábbi jogszabályok, valamint más jogszabályoknak az illetékekre vonatkozó rendelkezései - hacsak ezek a mellékletben említve nincsenek - hatályukat vesztik. Így hatályukat vesztik a 175705/1947. (XI. 12.) PM rendelet 1. §-a, a 246940/1948. (1949. I. 7.) PM rendelet, a 111432/1949. (IV. 10.) PM rendelet, a 111563/1949. (IV. 20.) PM rendelet, a 6470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet, a 6470-56/1951. (I. 24.) PM rendelet, a 6470-59/1951. (II. 10.) PM rendelet, a 6470-63/1951. (IV. 12.) PM rendelet, a 6470-65/1951. (V. 8.) PM rendelet, a 6470-68/1951. (V. 19.) PM rendelet, a 6470-72/1951. (VII. 21.) PM rendelet, a 6470-80/1951. (I. 26.) PM rendelet, a 6470-85/1951. (XI. 24.) PM rendelet, a 6470-88/1951. (XII. 15.) PM rendelet, a 6470-91/1951. (XII. 29.) PM rendelet, a 3/1954. (IX. 18.) PM rendelet, a 4/1954. (IX. 30.) PM rendelet, a 6/1955. (III. 12.) PM rendelet, a 12/1955. (VII. 6.) PM rendelet, a 10/1956. (IX. 11.) PM rendelet, a 14/1957. (III. 31.) PM rendelet, a 21/1957. (VI. 2.) PM rendelet, a 39/1957. (XII. 3.) PM rendelet, az 1/1958. (I. 30.) PM rendelet, a 11/1958. (VII. 14.) PM rendelet, a 17/1958. (X. 26.) PM rendelet, az 1/1959. (I. 6.) PM rendelet, a 6/1959. (I. 29.) PM rendelet, a 13/1959. (IV. 22.) PM rendelet, a 15/1959. (V. 20.) PM rendelet, a 25/1959. (X. 25.) PM rendelet, a 4/1960. (III. 27.) PM rendelet, a 7/1960. (V. 10.) PM rendelet, a 10/1960. (IX. 4.) PM rendelet, a 7/1961. (IV. 15.) PM rendelet, a 15/1981. (VII. 18.) PM rendelet, a 19/1981. (XI. 17.) PM rendelet, a 7/1962. (IV. 30.) PM rendelet, a 10/1982. (VI. 15.) PM rendelet, a 15/1962. (VIII. 28.) PM rendelet, az 1/1963. (I. 26.) PM rendelet, a 7/1963. (IV. 20.) PM rendelet, a 13/1963. (IX. 21.) PM rendelet, a 18/1983. (XII. 30.) PM rendelet, az 1/1965. (I. 16.) PM rendelet, és az 5/1966. (II. 20.) PM rendeletek; a 7/1957. (II. 2.) PM rendelet 6. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdései; a 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelet 35. §-a; az 5860-20/1951. (X. 26.) BM rendelet 7. §-ának (2)-(3) és (5) bekezdései, az 1/1954. (I. 9.) BM rendelet 5. §-a, a 3/1956. (VI. 28.) BM rendelet 5. §-ának (4) bekezdése; a 7/1957. (VII. 31.) IM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése; a 26/1960. (XI. 19.) FM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata; az 1/1962. (VII. 7.) MM rendelet 8. §-a, valamint a 347-11/1953. (PK 32.) PM utasítás, a 347-23/1953. (PK 53.) PM utasítás, a 347-25/1953. (PK 64.) PM utasítás, a 347-27/1953. (PK 75.) PM utasítás, a 347-4/1954. (PK 13.) PM utasítás, a 347-5/1954. (PK 16.) PM utasítás, a 347-9/1954. (PK 34.) PM utasítás, a 347-14/1954. (PK 49.) PM utasítás, a 34/1955. (PK 11.) PM utasítás, a 124/1955. (PK 50.) PM utasítás, a 133/1956. (PK 15.) PM utasítás, a 146/1956. (PK 20.) PM utasítás, a 115/1957. (PK 5.) PM utasítás, a 138/1959. (PK 11.) PM utasítás, a 119/1960. (PK 5.) PM utasítás, a 170/1961. (PK 35.) PM utasítás, a 347-24/1953. (PK 56) PM-IM együttes utasítás, az 57/1957. (Kip. É. 59.) KipM utasítás 4. §-a; végül a 347-7/1954. (PK 21.) PM utasítás 1. § és 3. §-a és a 109/1962. (IK 12.) IM utasítás 27. pontja. A hatályukat vesztett jogszabályok azonban továbbra is irányadók azokban az esetekben, amelyekben ezt a rendeletet a (2) bekezdés értelmében alkalmazni nem lehet.

(4) Az e rendelet által nem érintett illetékvonatkozású jogszabályok felsorolását a melléklet tartalmazza.

(5) Ahol valamely jogszabály ezzel a rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, ahelyett ezentúl ennek a rendeletnek a megfelelő rendelkezését kell érteni.

(6) Azokat az illetékeket, amelyeknek megfizetését a korábbi jogszabályok alapján a haszonélvezet megszűnésének bekövetkeztéig függőben kellett tartani, esedékességük előtt a 80. § szerinti kedvezménnyel lehet megfizetni. Ilyen esetben a kedvezmény szempontjából a haszonélvezőnek a fizetés napja szerinti életkora az irányadó.

(7) A haszonélvezet fennállása folytán a korábbi jogszabályok alapján nyilvántartásba vett illeték fizetésére kötelezett a haszonélvezet megszűnését a megszűnést követő 15 nap alatt a kiszabó hivatalnak bejelenteni és az illetéket megfizetni köteles. A bejelentés elmulasztásáért a 185. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelő felemelt illetéket kell kiszabni.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes

Melléklet az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM rendelethez

Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet által nem érintett illetékvonatkozású jogszabályok

1. Törvények és törvényerejű rendeletek:

a vasutak és csatornák külön összpontosított telekkönyvezéséről szóló 1868. évi I. tv. 49. §-a;

a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló 1946. évi XXV. tv. 3. §-a;

a honvédelemről szóló 1960. évi IV. tv. 124. §-a;

a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályokról szóló 1950. évi 30. tvr. 11. §-ának illetékügyi rendelkezései;

a tartásdíj külföldön való behajtsa tárgyában New Yorkban, 1950. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában 1958. évi július 15. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1958. évi 38. tvr. 2. §-a;

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. tvr. 52. §-a;

a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában Bukarestben 1958. évi október hó napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1959. évi 19. tvr. 2. §-a;

a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló s az 1960. évi 22. tvr-rel módosított 1959. évi 24. tvr. 23. §-a;

a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1960. évi 5. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, az 1960. évi január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. tvr. 2. §-a;

a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló, Szófiában, 1959. évi december hó 14. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 17. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság és az Albán Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Tiranában, 1960. évi január hó 12. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1960. évi 25. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegély tárgyában Belgrádban, 190. évi május hó 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1961. évi 4. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a szociálpolitikai együttműködésről Budapesten az 191. június 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 2. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról Prágában az 1961. évi november hó 2. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1962. évi 15. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a tehergépjárművel végzett árufuvarozás, valamint az ezzel kapcsolatos vámeljárás szabályozása tárgyában 1962. évi február hó 9-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 17. tvr. 2. §-a;

az állami földnyilvántartásról szóló 1963. évi 32. tvr. 16. §-a;

az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásról szóló 1963. évi 33. tvr. 18. §-a;

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1965. évi 10. tvr. 2. §-a;

a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló 1965. évi 22. tvr. 2. §-a;

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a vízumkötelezettség megszüntetéséről Belgrádban, 1965. november hónap 23. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 4. tvr. 2. §-a;

a polgári eljárásra vonatkozó, Hágában 1954. március 1-én kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 8. tvr. 2. §-a.

2. Kormány-, illetőleg minisztertanácsi rendeletek:

a házhelyek csereingatlanok útján megszerzésének előmozdításáról szóló 1860/1944. (V. 25.) ME rendeletnek az 1949. évi XXIV. tv. 12. §-ával korlátozott 2. §-a;

a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművesnép földhözjuttatásáról szóló, az 1949. évi XXIV. tv. 12. §-ával korlátozott 600/1945. (III. 18.) ME rendelet 52. §-a;

a 600/1945. (III. 18.) ME rendelet alapján történő földhözjuttatásoknak és az ezzel kapcsolatos eljárásoknak az illeték alól mentesítéséről szóló, az 1949. évi XXIV. tv. 12. §-ával korlátozott 3120/1945. (VI. 19.) ME rendelet;

az állam szociálpolitikai feladatairól és a szociálpolitikai szervekről szóló 6300/1945. (VIII. 12.) ME rendelet 17. §-a;

a sokgyermekes anyák megsegítéséről szóló 7080/1945. (IX. 1.) ME rendelet 5. §-a;

a hitelszövetkezetekről és az Országos Szövetkezeti Hitelintézetről szóló 12.890/1947. (XI. 19.) Korm. rendelet 62. §-a;

a földművesszövetkezetekről szóló 8000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet 33. §-a;

a Szovjetunióra átszállott, korábban német tulajdonban volt ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos egyes kérdések szabályozása, valamint a német tulajdonban álló vagyontárgyak újabb bejelentése tárgyában kiadott 1800/1947. (II. 13.) ME rendelet kiegészítéséről szóló 730/1949. (I. 22.) Korm. rendelet 3. §-a;

a földreform és telepítés során juttatásban részesült és termelőszövetkezeti csoportban résztvevő személyek egyes juttatott vagyontárgyai után fennálló fizetési kötelezettségének felfüggesztéséről szóló 1020/1949. (I. 30.) Korm. rendelet 2. §-a;

a dohányszárító pajták és a dohánytermeléssel kapcsolatos egyéb épületek emeléséről, helyreállításáról, áttelepítéséről, valamint a felépítmények telekkönyvi tulajdonjogának biztosításáról szóló 4041/1949. (V. 21.) Korm. rendelet 4. §-a;

a kislakásépítési váltság fizetése, továbbá a kislakásépítés előmozdításáról szóló 10.400/1948. (X. 23.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 194/1950. (VII. 22.) MT rendelet 11. §-a;

a kisipari szövetkezetekről szóló 23/1952. (III. 27.) MT rendelet 13. §-a;

a földművesszövetkezeti rendszert érintő egyes kérdésekről szóló 30/1952. (IV. 12.) MT rendelet 4. §-a;

az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló 63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet 10. §-a;

a mezőgazdasági termények, termékek és állatok termelői értékesítéséről szóló 41/1958. (VII. 5.) Korm. rendelet 4. §-ának (2)-(3) bekezdése;

a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet 7. §-a;

az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 10.) Korm. rendelet 34. §-ának (3)-(4) bekezdése;

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb szövetkezetek működése engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 32/1959. (V. 26.) Korm. rendelet 7. §-a;

a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet 31. §-a;

a szerződéses növénytermelés, állatnevelés és hizlalás, valamint terményértékesítés egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 24/1960. (V. 10.) Korm. rendelet 20. §-a;

9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 76. §-ának (4) bekezdése;[281]

a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. tv. végrehajtásáról szóló 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 60. §-a;

a kisajátításról szóló 1965. évi 15 tvr. végrehajtásáról szóló 13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet 94. §-a;

a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok lakóházépítése céljára rendelkezésre álló területek felhasználásáról szóló 20/1965. (X. 24.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése.

3. Miniszteri rendeletek (utasítások):

a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről szóló 190273/1945. (VIII. 14.) PM rendelet;

az izraelita vallásuk vagy zsidó származásuk miatt üldözés folytán életüket vesztett személyek örököseinek illetékkedvezményéről szóló 100147/1947. (I. 19.) PM rendelet;

a Magyar Egyesített Városi Kölcsönök telekkönyvi bejegyzésének vagy feljegyzésének illetékmentességéről szóló 175534/1947. (IX. 24.) PM rendelet 1. §-a;

magyar állampolgár Romániában fekvő ingatlanának román állampolgár Magyarországon fekvő ingatlanával történő elcserélésének illetékkedvezményéről szóló 245987/1948. (X. 10.) PM rendelet 1. §-a;

Szeged város házhelyeinek eladásával kapcsolatos illetékmentességről szóló 246786/1948. (XII. 24.) PM rendelet 1. §-a;

az épülethelyreállítási Kölcsönakcióval kapcsolatos illetékmentességről szóló 110077/1949. (I. 12.) PM rendelet 1. §-a;

a Szövetkezetek Országos Szövetsége illetékkedvezményéről szóló 112142/1949. (V. 22.) PM rendelet 1-2. §-ai;

a lakásépítő szövetkezetekről, valamint a szövetkezeti és családi házakról szóló 372-56/1950. (VIII. 4.) PM rendelet 16. §-ának illetékmentességet megállapító rendelkezései;

a Magyar Egyesített Városi Kölcsönök biztosítására szolgáló jelzálogjog törlési engedélyének illetékmentességéről szóló 347-9/1952. (PK 38.) PM utasítás;

a SZÖVOSZ és a felügyelete alá tartozó szövetkezeti szervek illetékátalányáról szóló 347-12/1952. (PK 41.) PM utasítás;

a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ) és a felügyelte alatt működő szövetkezeti szervek illetékátalányáról szóló 115/1955. (PK 44.) PM utasítás;

a Posta illetékátalányáról szóló 170/1956. (PK 31.) PM utasítás;

a Magyar Államvasutak illetékátalányáról szóló 347-8/1954. (PK 28.) PM utasítás;

a Gazdasági Vasutak illetékátalányáról szóló 34/1955. (PK 11.) PM utasítás, a 347-8/1954. (PK 28.) PM utasítás alapján fizetendő illetékek tekintetében;

136/1956. (PK 16.) PM utasítás;[282]

a juttatott mező- és erdőgazdasági ingatlanok, házhelyek és épületek megváltási árának megállapításáról, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről szóló 22/1957. (VI. 16.) PM rendelet 9. §-a;

az öröklakások és a szövetkezeti társasházak telekkönyvezéséről szóló 10/1957. (IX. 27.) IM rendelet 17. §-a;

a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 5/1957. (XII. 28.) BM rendelet 7. §-a;

a magánerőből történő lakóházépítésekkel kapcsolatos engedélyek és okiratok díj- és illetékmentességéről szóló - az 5/1959. (II. 8.) ÉM rendelettel módosított - 2/1958. (V. 11.) ÉM rendelet;

a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges adóigazolásról szóló - a 3/1963. (IX. 21.) IM rendelettel módosított - 5/1958. (V. 15.) IM rendelet 5. §-a;

a hajózással kapcsolatos egyes díjakról szóló 3/1959. (IV. 9.) KPM rendelet 12. §-a;

a falusi takarékszövetkezetekről szóló 23/1959. (X. 15.) PM rendelet 11. §-ának (2) bekezdése;

az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 27/1959. (V. 7.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 3/1959. (VIII. 12.) PM-ÉM rendelet 15. §-a;

az 1957. évben épült családi házaknak szénbányászati állományba nem tartozó dolgozók részére való értékesítéséről szóló 105/1959. (PK 3.) PM-NIM utasítás 3. §-ának (11) bekezdése;

a szénbányászat kezelésében levő egyes házingatlanok értékesítéséről szóló 119/1959. (PK 8.) PM-NIM utasítás 4. §-nak (9) bekezdése;

az állami és szövetkezeti boltok működésének engedélyezéséről szóló 113/1959. (KÉ 33.) BkM utasítás 16. §-a;

az építési telkekkel való gazdálkodás egyes kérdéseiről szóló 2/1962 (IV. 30.) ÉM-PM rendelet 10. §-ának (6) bekezdése;

a területi főépítészekről szóló 2/1962. (VII. 10.) ÉM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése;

a bírósági eljárásról a társadalmi bírósági ügyekben szóló 14/1962. (XII. 16.) IM rendelet 9. §-ának (1) bekezdése;

az erdők haszonbérének megállapításáról és fizetéséről, valamint az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezésével kapcsolatos illetékmentességről szóló 15/1963. (X. 12.) PM rendelet 4. §-a;

az egyes postai díjtételek módosításáról szóló 8/1963. (XII. 17.) KPM-ÁH rendelet 7. §-ának (3) bekezdése;

a magánerőből történő társas- és csoportos lakóházépítésekről szóló 2/1964. (VII. 5.) ÉM rendelet 17. §-ának (2) bekezdése;

az egyes magyar állampolgároknak Csehszlovákiában, illetve Jugoszláviában társadalmi tulajdonba vett, vagyontárgyaiért járó kártalanításról szóló 17/1964. (VIII. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 9/1964. (VIII. 8.) PM rendelet 6. §-ának (1) bekezdése;

a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendelet 17. §-a.