BH 1996.9.464 Az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező megalapozatlanság valósul meg, ha a közlekedési bűncselekmény miatt indult büntetőügyben az elsőfokú bíróság olyan műszaki szakértő véleményére alapítja a határozatát, akinek nem tartozik a kompetenciájába a közúti, forgalmi és balesetelemzés szakterületen való közreműködés [Be. 70. § (1) bek., 239. § (2) bek. a) pont, 262. § (1) bek., 264. § (4) bek., 53/1993. (IV. 2.) Korm. r. 1. § (2) bek., 2. § (1) és (2) bek., 2/1988. (V. 19.) IM r. 3. § (1) bek., 7. §, 55. §].

A városi bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést a tényállás téves megállapítása, a bűnösség megállapítása miatt és felmentés érdekében. A védő a fellebbezési tárgyaláson az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

A főügyészség átiratában a tényállás helyesbítése és kiegészítése mellett, az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét felülbírálatra alkalmatlannak találta. A felülbírálat során arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállása a baleset egyes ténykörülményei (féktávolság, úttestre lépő gyalogos és a vádlott személygépkocsijának távolsága stb.) vonatkozásában részben felderítetlen és hiányos. E részleges megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a Be. 240. §-a alapján elrendelt bizonyítás keretében a nyomozás és az első fokú eljárás folyamán közlekedési szakértőként eljáró K. L. igazságügyi szakértőt a szakvéleményének a kiegészítésére hívta fel, és őt a fellebbezési tárgyalásra meghallgatás céljából megidézte. Ennek folyamán a másodfokú bíróság vizsgálta az eljárásba közlekedési szakértőként bevont K. L. kompetenciáját, és az alábbiakat állapította meg:

K. L. a szakértői névjegyzékben meghatározottak és a szakértői igazolványban feltüntetettek alapján gépjárműjavítás, gép- és gépjármű műszaki értékelés, valamint műszaki karbantartás (gépjármű) szakágazatokban fejthet ki szakértői tevékenységet. Ezzel szemben közúti balesettel kapcsolatos büntetőügyekben igazságügyi közlekedési szakértőként az járhat el, aki a szakértői névjegyzékbe felvétele során - a jogszabályban meghatározott személyi és szakmai feltételek birtokában - közúti, forgalmi, balesetelemző szakterületen való működésre szerez jogosultságot.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az igazságügyi szakértő a tevékenységét az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételkor meghatározott szakterületen fejti ki, a 2. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján igazságügyi szakértői tevékenységet az arra feljogosított természetes személy vagy az e célra létesített intézmény végezhet. Igazságügyi szakértő hiányában vagy ha a kirendelő illetékességi területén nem áll rendelkezésre kirendelhető szakértő: a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, illetőleg a jogszabályban meghatározott szervezet rendelhető ki. Ez utóbbi rendelkezés lényegében összhangban áll a Be. 70. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal.

A fentieknek megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az igazságügyi szakértőkről szóló, többször módosított 2/1988. (V. 19.) IM rendelet is. A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe való felvételkor a szakértőt igazolvánnyal látja el, amelyben megjelöli a szakértő szakágazatát. Csupán utal arra a másodfokú bíróság, hogy e szakágazatot (szakágazatokat) a szakértő bélyegzőjén is fel kell tüntetni (7. §). A rendelet 55. §-a rendelkezik arról is, hogy közlekedési baleseti ügyben a kirendelő szerv a vizsgálat anyagát a közlekedési szakértő rendelkezésére bocsátja.

A fentiek egybevetéséből következik, hogy a közlekedési bűncselekmények miatt folyamatban levő büntetőügyben igazságügyi közlekedési (műszaki) szakértőként speciális ismeretekkel, továbbá a szakterületnek (szakágnak) megfelelő felsőfokú képesítéssel, illetőleg előírt szakmai gyakorlattal rendelkező személy járhat el. A tevékenység folytatására akkor szerez jogosultságot, ha a névjegyzékbe való felvétel folyamán a "közúti, forgalmi, balesetelemző szakág megjelölésre kerül, kifejezésre juttatva ezáltal a szakértő kompetenciáját.

Rámutat arra is a másodfokú bíróság, hogy a műszaki szakértői területen belül az egyes szakágak megkülönböztetése, éppen az ismeretanyag, illetőleg az ennek megfelelő képesítés eltérő volta folytán indokolt és szükséges, így a szakértői bélyegzőn sem elégséges annak a feltüntetése, hogy az ügyben eljáró személy műszaki szakértő.

K. L. igazságügyi szakértőként került kirendelésre az ügyben, amelyre - a fentiekből kifolyólag - tévesen, a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen került sor. Utal arra a másodfokú bíróság, hogy a szakértői névjegyzékből megállapíthatóan V. megye területén működik közlekedési szakértői - ezen belül balesetelemzésre - tevékenységre jogosult igazságügyi szakértő, másrészt illetékességi területe alapján - más szakértő hiányában vagy akadályoztatása esetén - lehetőség van a Gy.-i Igazságügyi Szakértői Intézet bevonására is.

Az adott ügyben tehát eseti szakértő kirendelésének az indokoltsága sem állt fenn. Eseti szakértőként közlekedési büntetőügyekben a másodfokú bíróság álláspontja szerint elsődlegesen közlekedési szakmérnöki végzettséggel, megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy igénybevétele lehet indokolt.

A kifejtettekből következően a kellő szakértői kompetencia hiányában előterjesztett vélemény mint szakértői vélemény, illetőleg K. L. ezzel összefüggő szakértői tevékenysége a továbbiakban bizonyítékként nem vehető figyelembe.