BH 2016.8.195 Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, így nem szabható ki végrehajtásában felfüggesztett fiatalkorúak börtöne sem [Btk. 106. § (2) bek. második mondat].

[1] A járásbíróság a 2015. április 1. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős ítéletével a fiatalkorú V. r. terheltet bűnösnek mondta ki csoportosan elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (2) bek. c) pont]. Ezért őt 1 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogházára ítélte. Megállapította, hogy pártfogó felügyelet alatt áll.

[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - a fiatalkorú V. r. terhelt javára a büntetőjog - minősítésen túli - más szabályának megsértése folytán törvénysértő büntetés kiszabása miatt.

[3] Az indítvány szerint a Btk. 106. § (2) bekezdésének 2. mondata alapján azzal szemben, aki az elkövetéskor a tizennegyedik életévét nem töltette be, csak intézkedés alkalmazható.

[4] A rövidítetten szerkesztett alapítélet nem tartalmazza az alanyi és tárgyi büntetéskiszabási tényezőket. Erre figyelemmel a megyei főügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen hozandó határozatával az alapítéletet helyezze hatályon kívül, és a járásbíróságot utasítsa új eljárásra.

[5] A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta és kiegészítő indokolás mellett azzal megegyező indítványt tett.

[6] A fiatalkorú V. r. terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára nem tett észrevételt.

[7] A Kúria az állapította meg, hogy az ügyész felülvizsgálati indítványa és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozata - az alábbiak szerint - alapos.

[8] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozatot főszabályként csak az indítvánnyal megtámadott részében és csak az indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 423. § (4) bek.].

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt helye van felülvizsgálatnak.

[10] A fiatalkorú V. r. terhelt 2001. január 18-án született, így a bűncselekmény elkövetésekor, 2014. január 1-jén, a tizenkettedik életévét már betöltötte, de a tizenharmadik életévét még nem.

[11] A Btk. 105. §-ának (1) bekezdése szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.

[12] A Btk. 16. §-a úgy rendelkezik, hogy nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bek.], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bek.], a rablás [365. § (1)-(4) bek.] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bek.] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással

[13] A Büntető Törvénykönyv a jogállami követelményeknek (nulla poene sine lege) megfelelően tételesen meghatározza, hogy a bűncselekményt elkövető személyekkel - s így a felrótt rablás elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltött fiatalkorú V. r. terhelttel szemben - milyen büntetőjogi szankciók alkalmazását teszi lehetővé, illetve kötelezővé.

[14] A Btk. 106. § (2) bekezdésének 2. mondata úgy rendelkezik, hogy azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható. A járásbíróság a büntető anyagi jog e mérlegelést nem tűrően alkalmazandó szabályát megsértve szabott ki büntetést az V. r. terhelttel szemben.

[15] A Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Be. 428. §-ának (1) bekezdése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a Kúria a határozatot hatályon kívül helyezze és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítsa, ha a 427. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges.

[16] A Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria ne maga küszöbölje ki a törvénysértést, hanem ennek érdekében helyezze hatályon kívül a jogerős ügydöntő határozatot és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására és új ügydöntő határozat hozatalára. Az ügyészség szerint a Be. 259. § (1) bekezdésének alkalmazásával rövidített indokolással szerkesztett alapítélet nem tartalmazza a büntetéskiszabás alanyi és tárgyi tényezőit [Btk. 80. § (1) bek., 56. BK vélemény], ezért csak a hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban biztosítható az V. r. terhelttel szemben a megfelelő joghátrány alkalmazása.

[17] A Kúria a szankcióalkalmazás kérdéskörét megvizsgálva mindenekelőtt azt tekintette át, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú V. r. terhelttel szemben milyen intézkedések alkalmazásának a lehetősége merülhet fel.

[18] Amint azt nyilatkozatában a Legfőbb Ügyészség is helytállóan kimunkálta, a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szemben a megrovás, a próbára bocsátás és végső soron a javítóintézeti nevelés, valamint - ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte - a jóvátételi munka alkalmazható.

[19] A kifejezetten súlyos bűncselekményt - a minősített rablást - társtettesként elkövető V. r. terhelttel szemben - akit fiatal kora ellenére a járásbíróság szabadságvesztéssel sújtott - a megrovás alkalmazása fel sem merülhet.

[20] Az is kétségtelen, hogy a járásbíróság szabadságelvonással nem járó szankciót tartott indokoltnak vele szemben, ezért sem alkalmazott nyomban szabadságelvonással járó javítóintézeti nevelést.

[21] Mindezek után - tiszteletben tartva a bíróságnak azt a jogerős döntését, amelyet az ügyész, a terhelt és a védő is elfogadott - a Kúria egyetlen intézkedés, a próbára bocsátás alkalmazására látott lehetőséget.

[22] A Btk. 116. §-ának (1) bekezdése szerint fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetében helye van. A (2) bekezdés szerint pedig a próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.

[23] Erre tekintettel a Kúria - szem előtt tartva a felrótt bűncselekmény jelentős tárgyi súlyát is - a bűncselekmény elkövetésekor a büntethetőség alsó korhatárát alig meghaladó fiatalkorú V. r. terheltet próbára bocsátotta és a próbaidő tartamát a maximális, 2 éves tartamban határozta meg.

[24] Az intézkedés alkalmazásának a felülvizsgált, rövidített indokolással ellátott ügydöntő határozatban foglalt adatok alapján nem volt akadálya, és a Kúria szerint egy megismételt eljárás sem segítette volna elő a megalapozottabb szankcióalkalmazást az V. r. terhelttel szemben.