A Debreceni Ítélőtábla Bf.286/2022/13. számú határozata csalás bűntette (KÜLÖNÖSEN NAGY VAGYONI HÁTRÁNYT okozó csalás bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 345. §, 396. § (1) bek., (4) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 164. § (1) bek., 189. § (1) bek., 190. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 197. § (1) bek., (2) bek., 198. § (1) bek., (2) bek., 520. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 576. § (2) bek., 590. § (1) bek., (2) bek., 591. § (1) bek., 592. § (2) bek., 593. § (1) bek., 598. § (1) bek., (2) bek., (4) bek., (5) bek., 605. § (1) bek., 608. § (1) bek., 609. § (1) bek., (2) bek., 615. § (5) bek., 19/2018. (VI. 28.) IM rendelet 3. § (1) bek.] Bírók: Elek Balázs, Gömöri Olivér, Sörös László

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék B.5/2020/93., *Debreceni Ítélőtábla Bf.286/2022/13.* (ÍH 2022.76)

***********

Debreceni Ítélőtábla 2

2.Bf.286/2022/13/I.

Debreceni Ítélőtábla

Bf.II.286/2022/13.sz.

A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben a 2022. június 28. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

végzést:

A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt és társai ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék 2021. december 15. napján kihirdetett 9.B.5/2020/93. számú ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

[1] A Miskolci Törvényszék mint elsőfokú bíróság I. rendű vádlottat és III. rendű vádlottat az ellenük társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont] és a társtettesként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk. 345. §], valamint II. rendű vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont] és a bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk. 345. §] miatt emelt vád alól felmentette.

[2] A törvényszék a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.

[3] Rendelkezett a törvényszék a lefoglalt bűnjelek kiadásáról, illetve a bűnügyi költség viseléséről.

[4] Az ítélet ellen az erre fenntartott három munkanapon belül az ügyészség jelentett be fellebbezést, mindhárom vádlott terhére felmentésük miatt, eljárási szabálysértés és részbeni megalapozatlanság okából.

[5] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség fellebbezésének indokolása szerint a Miskolci Törvényszék határozatát részben a igazságügyi könyv- és adószakértő által készített magánszakértői véleményre alapította, amelyet szakértői véleménynek minősített, azonban az ügyészségi álláspont szerint a törvényszék a szakértői bizonyítás lefolytatása kapcsán nem a büntetőeljárási szabályok betartásával járt el, és a magánszakértői vélemény jelen büntetőügyben bizonyítékként nem volt felhasználható. Az ügyészségi fellebbezés azt nem vitatta, hogy I. rendű és II. rendű vádlottak - figyelemmel arra, hogy a nyomozó hatóság az adószakértői vélemény kiegészítésére vagy új igazságügyi könyvszakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványaikat 2019. november hó 22. napján elutasította - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.) 190. § (2) bekezdés a) pontja értelmében jogosultak voltak könyv- és adószakértő részére magánszakértői vélemény elkészítésére megbízást adni. Az ügyészség fellebbezési indokai szerint azonbanszakértő bíróság általi kirendelésére a Be. 197. § (2) bekezdés értelmében a törvényszéknek csak azt követően nyílt volna meg a jogosultsága, ha a nyomozás során kirendelt igazságügyi adószakértőt a bíróság felvilágosítás adására vagy szakértői véleményének kiegészítésére szabályszerűen felhívta volna, illetve a kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett volna eredményre. A Miskolci Törvényszék eljárásában a szakértők párhuzamos tárgyalási meghallgatására anélkül került sor, hogy adószakértő előzetesen felvilágosítást adott volna a nyomozás során elkészített szakvéleményével kapcsolatban beszerzett magánszakértői véleményben megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban, vagy a szakvéleményét kiegészítette volna. Ennek hiányában az írásbeli magánszakértői véleményt adó szakértőként való eljárására nem kerülhetett volna sorendű A törvényszék ugyanis nem teremtette meg eljárásjogi feltételeit annak, hogy a két szakértő véleménye azonos eljárási feltételek mellett a tárgyaláson ütköztethetővé váljon. A törvényszék magánszakértőt jelen büntetőügyben szakértőként nem rendelte ki, csupán megállapította, hogy a Be. 198. § (1) bekezdés értelmében magánszakértői véleménye szakvéleménynek minősül. Az elsőfokú bíróság a szakvélemény elfogadhatóságával kapcsolatos eljárása sértette a bizonyítás törvényességének elvét, mely miatt magánszakértő véleménye nem vehető bizonyítékként figyelembe, a szakértő véleményének helyességével szemben pedig nyomatékos kétség fogalmazható meg. Éppen ezért a Be. 592. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott megalapozatlansági ok áll fenn, amely megalapozatlanság kiküszöbölése céljából új igazságügyi könyvszakértő kirendelése és szakértői bizonyítás felvétele szükséges.

[6] Mindemellett az önerővel kapcsolatban helytelen ténymegállapítást tartalmaz az ügyészség fellebbezése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása, mert a szakértői véleménye azt a megállapítást tartalmazza, mely szerint az eleve rendelkezésre állt mintegy 25,5 millió forint pénzösszeg mellett az önerő fedezésére nyújtott állami támogatással. A vízitársulatnak volt elegendő pénzeszköze a projekt megkezdésére, folytatására és befejezésére, a pályázathoz szükséges teljes önerő ténylegesen megvolt és rendelkezésre állt, melyből következően nem volt szükség a támogatások elszámolása során nem valós gazdasági események feltüntetésére, a vízitársulat részéről az önerő biztosítása céljából a saját teljesítmény jelentős mérvű túlszámlázására. Ehhez kapcsolódóan a tényállás részbeni hiányossága abban jelentkezik, hogy nem került rögzítésre az az adat, hogy a 269 209 368 forint értékben megvalósult beruházás 2012. december 14. napján került átadásra, így annak befejezése 2 nappal megelőzte a Belügyminisztérium által önerő fedezésére nyújtott 39 286 000 forint összegű támogatás megérkezését.

[7] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.126/2022/3. számú átiratában az ügyészség által bejelentett fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát bizonyítás felvételével küszöbölje ki, és a megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlottak bűnösségét állapítsa meg és velük szemben büntetést szabjon ki. A fellebbviteli főügyészség is kiemelte, hogy a törvényszék hatályon kívül helyezésre alapot adó eljárási hibát nem vétett, azonban fenntartotta azon ügyészi fellebbezésben foglalt indokokat, mely szerint relatív eljárási szabálysértés nyomán az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, amint azt az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett ügyészségi fellebbezés részletesen kifejti.