BH 1991.1.12 Ha az előzetes letartóztatásának megszüntetése iránti ismételt kérelem tárgyában a bíróság a Be. 95. §-ának (4) bekezdése alapján mellőzi a határozathozatalt, nem kell alakszerű, indokolt végzést hoznia. A mellőzés miatt nem lehet perorvoslattal élni. Ha azonban a bíróság mégis alakszerű, indokolt végzést hoz, az ellene benyújtott fellebbezést nem lehet elutasítani, hanem el kell bírálni [Be. 95. § (4) bek.].

Az elsőfokú bíróság az előkészítő szakban meghozott végzésével I. r. vádlott előzetes letartóztatását [Be. 92. § (1) bek. c) pont] az elsőfokú eljárás befejezéséig tartotta fenn. E végzését a másodfokú bíróság 1990. január 30. napján kelt végzésével helybenhagyta.

Az 1990. március 8. napján megtartott érdemi tárgyaláson a vádlott szabadlábra helyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Ezt a városi bíróság végzésével elutasította, a bűnismétlés veszélyét továbbra is fennforogni látva.

A végzés ellen nem éltek perorvoslattal.

Az 1990. április 19. napján megtartott érdemi tárgyaláson a nevezett vádlott újból szabadlábra helyezést kért, ismételten családi problémáira, feleségének egészségi állapotára hivatkozva. Ekkor a városi bíróság végzésével mellőzte a határozathozatalt, a Be. 95. §-ának (4) bekezdésére utalva (1989. évi XXVI. tv. 11. §).

A vádlott és a védője a végzést tudomásul vették.

Mindezek után az 1990. május 17. napján megtartott érdemi tárgyaláson a vádlott és a védője megint kérték az előzetes letartóztatás megszüntetését.

A városi bíróság újabb végzésével - annak rendelkező része szerint - a határozat hozatalát mellőzte. Ugyanakkor részletes indokolásában kifejtette, hogy a vádlott a korábbival azonos okból terjesztette elő kérelmét; ezúttal is a Be. 95. §-ának (4) bekezdésére utalt. Arra alapította döntését.

A fenti - megindokolt - végzés ellen a vádlott és a védője fellebbezést jelentettek be a szabadlábra helyezés végett.

A városi bíróság az iratokat a perorvoslatok elbírálása végett felterjesztette.

A megyei főügyészség átiratában rámutatott arra, hogy a városi bíróság tévedett, amikor alakszerű, indokolást is tartalmazó határozatot hozott, és az ellen fellebbezési jogot biztosított.

A megyei főügyészség álláspontja szerint ez nem felel meg a Be. 95. §-a (4) bekezdésében írtaknak. Az említett rendelkezés értelmében ugyanis a határozathozatal mellőzése - nyilvánvalóan - nem alakszerű határozattal történik, következésképpen ellene fellebbezésnek nincs helye. Egyébként - más felfogás mellett - az említett rendelkezésnek nem lenne értelme. Kifejtette továbbá, hogy mivel a városi bíróság a lényegét tekintve érdemi, megindokolt határozatot hozott, álláspontja szerint nincs ok és lehetőség a fellebbezések elutasítására, azok érdemben bírálandók el. Ezért az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.

A megyei bíróság megvizsgálta a városi bíróság végzését és e vonatkozásban az ügy iratait.