BH 2012.2.31 Pótmagánvád esetén a törvényes vád hiánya a tárgyalás előkészítése keretében a vádindítvány elutasításának, ezt követően viszont az eljárás megszüntetésének mérlegelést nem tűrő oka [Be. 231. § (2) bek. d) pont].

A terheltet a bíróság a 2010. május 10. napján kelt és másodfokon 2010. november 30-án jogerős ítéletével 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt - a pótmagánvádló vádindítványával - emelt vád alól felmentette, míg a vele szemben 8 rendbeli hivatali visszaélés bűntette, sikkasztás bűntette és magánlaksértés vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

A jogerős határozattal szemben törvényes határidőn belül a pótmagánvádló jogi képviselője útján a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Ebben sérelmezi a terhelt felmentését, amelyre álláspontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

Felülvizsgálati indítványában a pótmagánvádló hivatkozik a 3/2007-es BJE határozatra, illetve a PK 10. számú állásfoglalásra.

Sérelmezi, hogy a bíróságok az eljárásuk során a törvényeket és a hivatkozott jogegységi határozatokat nem vették figyelembe, és ennek eredménye lett a terhelt felmentése, illetve a büntetőeljárás megszüntetése.

Állítása szerint az árverési jegyzőkönyvön, illetőleg más okiratokon nem az ő aláírása szerepel, és ezzel kapcsolatosan utal a bírósági végrehajtási ügyvitelről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 29/A. §-ában foglaltakra.

Sérelmezi továbbá, hogy a közös tulajdon megszüntetésére nem a felosztási arányok szerint került sor, hanem a pénzkövetelés végrehajtása alapján.

Álláspontja szerint a vevő jogalap nélkül lett tulajdonosa az ingatlannak, mivel nem rendelkezett az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett végrehajtási joggal biztosított követeléssel.

Mindezek alapján a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással indítványozza, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, miszerint a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

A felülvizsgálati indítvány eltérő okokból és a célzott joghatással ellentétes eredménnyel alapos.

A Be. 423. § (5) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat - az indítványban írt okoktól függetlenül - a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint hivatalból köteles felülvizsgálni, ugyanis a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontjának b) vagy c) alpontjaiban, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott, abszolút hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértés olyan feltétlen érvényesülést igénylő elsődleges felülvizsgálati szempont, amely önmagában akadályát képezheti a felülvizsgálati indítványban felhívott jogi sérelmek és kifogások érdemi vizsgálatának.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye - egyebek mellett -, ha a bíróság határozatának meghozatalakor a Be. 373. § (1) bekezdés I. pontjának c) pontjában írtak szerint, törvényes vád hiányában járt el.

A Be. 2. § (2) bekezdése értelmében törvényes a vád, ha vádemelésre jogosult (alaki feltétel) a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt (tartalmi feltétel) a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

A Legfelsőbb Bíróság - a törvényes vád alaki feltételei szempontjából - vizsgálta, hogy a pótmagánvádló által felrótt bűncselekmények miatt emelt vád az arra jogosulttól származik-e (BKv. 90.).

A Be. 53. § (1) bekezdése alapján a sértett - a törvényben meghatározott eljárásjogi feltételek esetében - pótmagánvádlóként léphet fel. Ugyanakkor az eljárási törvény nem tartalmaz tételes rendelkezést a tekintetben, hogy mely törvényi tényállások esetében van helye pótmagánvádnak.

A pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések abban egyértelműek, hogy arra csak a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében van lehetőség, és akkor is kizárólag a bűncselekmény sértettje jogosult e minőségben fellépni.

A Be. 51. § (1) bekezdésének megfogalmazása szerint sértett az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

Következésképpen a pótmagánvádló fellépésének perjogi lehetőségeinek vizsgálatán túl, minden esetben a vádindítványban vád tárgyává tett egyes bűncselekmények konkrét törvényi tényállásának vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott ügynek van-e büntetőjogi igény érvényesítésére jogosult sértettje, ekként helye van-e pótmagánvád előterjesztésének (BKv. 90., illetőleg HGY 1941., 1942., 2125.).

Ha a törvényi tényállás (sértettet) passzív alanyt, vagy sértetti jogosultságot megalapozó eredményt nem tartalmaz, akkor általában még a természetes személyt ért esetleges konkrét sérelem sem alapozza meg az eljárásjogi sértetti jogosultságot, az adott bűncselekmény kapcsán megvalósult jogtárgy sérelem vagy veszélyeztetés rendszerint az állami, társadalmi, vagy gazdasági rend sérelmével jár.

A Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettének törvényi tényállása nem tartalmaz passzív alanyt, célzatot - előny, hátrány okozását - megfogalmaz ugyan, eredményt viszont nem. A bűncselekmény védett jogi tárgya a hivatalos személy működésének törvényes rendje és az ehhez fűződő társadalmi érdek.