91/2010. (X. 22.) HM utasítás

a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja alapján a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról a következő utasítást adom ki:

1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, a HM Tábori Lelkészi Szolgálatra, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet), továbbá a honvédelmi szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, szervezett munkavégzés keretében munkát végző személyekre (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki.

2. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban: munkáltató) a vezetése alá tartozó honvédelmi szervezetre vonatkozóan - a munkaidő rendszerekre és a foglalkoztatási jogviszonyokra kiterjedő bontásban - meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek gyakorlása során a munkavállaló a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használ, ideértve a képernyő figyelését is (a továbbiakban: képernyős munkakör).

(2) A képernyős munkakört betöltő munkavállaló esetében a munkáltató munkaköri leírásban rögzíti, hogy az adott munkakör a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozik, a munkavállaló munkaköre a napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős eszköz használatát igényli és ezért időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezett.

(3) A munkáltató a munkafolyamatokat, a szolgálatot úgy szervezi meg, hogy a képernyős munkakör esetében a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - a (4) bekezdésben megjelölt esetkör kivételével össze nem vonható - szünetek szakítsák meg.

(4) Az eltérő munkarendben foglalkoztatottak, illetve az ügyeleti szolgálatot ellátók esetében a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti munkavégzésből adódó megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc. Az eltérő munkarendben történő munkavégzés, szolgálatellátás vonatkozásában a munkáltató írásban határozza meg a munkavállalók szolgálati időn belüli tevékenységét.

(5) A munkáltató a (3)-(4) bekezdés alapján úgy szervezi meg a munkafolyamatokat, illetve a szolgálatot, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

3. § A munkáltató köteles a képernyős munkakört betöltő munkavállaló szem- és látásvizsgálatát biztosítani a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, és ha a munkavállaló olyan látáspanasszal jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

4. § (1) A látásvizsgálatot a munkáltatónál működő, illetve a munkáltató által foglalkoztatott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi orvos) végzi el.

(2) Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, az R. 5. §-ában meghatározott feltételekkel és módon szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót.

(3) A szemészeti szakvizsgálat elvégzését lehetőség szerint a honvéd-egészségügyi ellátás rendszerén belül kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, vagy a munkavállalóra nézve aránytalan nehézséggel jár, a szakvizsgálat költségeit a munkáltató számla ellenében megtéríti.

(4) A látásvizsgálat eredményeit a foglalkozás-egészségügyi orvos nyilvántartja, annak érdekében, hogy a munkavállaló látóképességére, illetve annak változására vonatkozó adatok a későbbiekben visszakereshetőek legyenek.

5. § (1) Amennyiben a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a szakorvos megállapítja, hogy az éleslátást biztosító új szemüveg viselése indokolt, vagy a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslata alapján a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel (a továbbiakban: éleslátást biztosító szemüveg). A munkavállaló látásváltozás hiányában két éven belül nem jogosult újbóli szemüveg ellátásra.

(2) Az éleslátást biztosító szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet jelöli meg. Nem tárgya az ellátásnak az a szemüveg, amelyet a munkavállaló a munkavégzéstől függetlenül is használ. Nem kell szemüveget biztosítani annak a munkavállalónak a részére, akinek a látásvizsgálat eredménye alapján szemüveg viselése nem indokolt.

(3) A munkáltató az éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátást az éleslátást biztosító szemüveg megvásárlásának pénzbeli támogatásával biztosítja. A pénzbeli támogatás összege a vásárláshoz minimálisan szükséges, de maximum bruttó húszezer forint. A szükséges pénzügyi fedezetet a munkáltató tervezi és számolja el.

(4) A munkáltató az éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátás rendjét saját hatáskörben határozza meg. Az MH katonai szervezeteinél az elöljáró parancsnok központilag határozza meg az éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátás rendjét.

6. § (1) A munkáltató a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi, biztonsági és ergonómiai feltételeit biztosítja.

(2) A munkáltató az egészségi és ergonómiai feltételek biztosítását a munka-egészségügyi szaktevékenység, míg a biztonsági feltételeket a munkabiztonsági szaktevékenység keretében ellenőrzi. A munkáltató az ellenőrzés során folyamatosan vizsgálja és dokumentálja a látásromlást előidéző tényezők, a pszichés, a mentális megterhelést és a fizikai állapotromlást előidéző, továbbá biztonságot befolyásoló tényezők kockázati előfordulását, intézkedik azok lehetőség szerinti csökkentésére, illetve megszüntetésére.

7. § A képernyős munkahelyek ki- és átalakításánál a munkáltató biztosítja az R. 3. számú mellékletében meghatározott minimális követelményeket. Az R. 3. számú mellékletében meghatározott, a képernyős munkahelyeken alkalmazott berendezésekkel kapcsolatos minimális követelményeket a központi ellátás keretében - a honvédelmi szervezetek igénylése alapján - a központi ellátó szervezetek biztosítják.

8. § Az R. és ezen utasítás szerinti követelmények teljesülését az elöljáró, valamint a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 230/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet 3. § (1)-(2) bekezdésében kijelölt munka-egészségügyi és munkabiztonsági hatóságok ellenőrzik.

9. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 3. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Honvédelmi Minisztérium képernyő előtt munkát végző állománya éleslátást biztosító eszközzel történő ellátásáról szóló 138/2005. (HK 19.) HM közigazgatási államtitkári intézkedés.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter