A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20544/2019/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 9. §, (1) bek., 17. §, (1) bek., 28/B. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, (1) bek., 29. §, (4) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf........../2019/5.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szegedi Zsolt ügyvéd (...........) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Darázs és Társai Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Darázs Ferenc ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. március 27. napján kelt, 69.P......../2018/10. számú ítélete ellen az alperes 11. sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül elektronikus formában Excel-táblázatba szerkesztve, a v...@tasz.hu címre megküldve adja ki, hogy

1. összesen hány lakóhelyre irányuló lakcímbejelentést tettek 17. életévüket betöltött magyar állampolgárok - havi és település szerinti beosztásban - a 2016. január 5. és 2018. április 5. közötti időszakban?

2. összesen hány, korábban Magyarországon lakcímmel nem rendelkező, 17. életévét betöltött magyar állampolgár tett magyarországi lakóhelyre irányuló lakcímbejelentést - havi és település szerinti bontásban - a 2016. január 6. és 2018. április 5. közötti időszakban?

3. összesen hány olyan településszintű lakóhely-létesítés történt (havi bontásban) a 2016. január 5. és 2018. április 5. közötti időszakban, amelyet magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár tett?

Az ítélet tényállása szerint a felperes 2018. április 5-én kelt levelében az alperesi minisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkárságához fordult a rendelkező részben szereplő közérdekű adatok Excel-táblázatban elektronikus úton történő megküldése iránt. Az alperes 2018. április 20-án e-mail útján arról tájékoztatta a felperest, hogy a nyilvántartásban tárolt adatok személyes adatok, a nyilvántartásból adatszolgáltatás csak törvényben meghatározott célból és a jogalap igazolása esetén történhet. Az adatok közhitelesek, azok nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok. A felperes kérelmét, mint közérdekű adatigénylést elutasította, azt statisztikai adatszolgáltatási kérelemnek tekintette és ennek kapcsán tájékoztatta az 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésében írtakból.

A felperes 2018. május 18-án keresetet terjesztett elő, amelyben a pert megelőző kérelme szerinti közérdekű adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a kért adatok nem személyes adatok mivel az érintettekkel nem hozhatók összefüggésbe. Az adatok közhiteles minősége továbbá nem zárja ki, hogy azok közérdekű adatokként megismerhetőek legyenek. Állította továbbá, hogy kérelmét nem statisztikai adatgyűjtési céllal terjesztette elő.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes kérelme csak kifejezetten statisztikai célú adatkiadási kérelemként teljesíthető akként, hogy annak eredményeként egyedi azonosításra alkalmatlan adatszolgáltatásra kerüljön sor. Arra is hivatkozott, hogy csak a kezelésében lévő adatok kiadására köteles, minőségileg új adatot nem kell előállítania. A felperes által kért adatok a megjelölt formában és módon nem állnak a rendelkezésére és nincs olyan dokumentum vagy nyilvántartás, amely a kért adatokat tartalmazza. Nem vitatta, hogy a leválogatás után keletkező adatok nem személyes adatok, azonban állította, hogy azokra a statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések irányadók.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Határozatát az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontjára, 28. § (1) bekezdésére, az 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 5. § (7) bekezdés a) és b) pontjára, 9. § (1) és (3) bekezdésére, 17. § (1) és (3) bekezdésére, valamint 26.-28. §-aira alapította.

Megállapította, hogy az alperes által kezelt okmánytárban fellelhető kérelmek, bejelentések adott időszaki és településekre lebontott darabszáma olyan, az alperes közfeladatának ellátása során keletkezett, az adatforrásokra vonatkozóan kezelt adat, mely személyes adatnak nem tekinthető, és nem is utal azonosítható módon bármely személyre.

Az adott időszaki kérelmek áttekintésével, az egyes kérelem-fajták puszta darabszámának rögzítésével és azok összeadásával az alperes nem kényszerül arra az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, hogy olyan adatokat alkosson, melyeknek korábban nem volt kezelője. Az ehhez szükséges matematikai művelet nem vezet új adathalmaz keletkezéséhez, csupán egy adatválogatás elvégzését jelenti, amelyben először a 2016. január 5. és 2018. április 5. közötti időszakban tett lakcímbejelentések kiválogatása történik meg havonta és településenként, ezt követően annak rögzítése, hogy ezen bejelentések közül hányat tettek 17. életévüket betöltött magyar állampolgárok, majd annak rögzítése, hogy az előző pontban írt bejelentések közül hányat tettek olyan 17. életévüket betöltött magyar állampolgárok, akik korábban nem rendelkeztek Magyarországon lakcímmel. Ezután történik annak rögzítése, hogy bármilyen korú magyar állampolgárok, akik korábban magyarországi lakóhellyel nem rendelkeztek az adott időszak alatt településenként hány magyarországi lakóhelyet létesítettek. Az ezen művelet elvégzése a törvényszék álláspontja szerint nem jár azzal, hogy az alperes új, eddig nem létező adatok alkotására kényszerülne vagy olyan adatokat kellene kezelnie, melyek korábban nem álltak kezelésében.

Az alperes emellett nem állította azt sem, hogy a Központi Okmánytárból valamely, a kérelem teljesítéséhez szükséges adat ne lenne kinyerhető. A törvényszék álláspontja szerint a felperes kérelme nem statisztikai célú adatszolgáltatásra irányul, ugyanis az ismertetett módon kikereshető, csupán település-szintű mennyiségi adatok közérdekű adatok, így azok a cél megjelölése nélkül is kiadandók. Emellett a felperesi kérelem nem az Nytv. 17. § (1) bekezdése szerinti, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra irányul, hanem a nyilvántartás alapjául szolgáló, azokból kinyerhető, az alperes által kezelt közérdekű adatok kiadására.

Mindezekből a törvényszék arra következtetett, hogy a felperes kérelme nem minősül sem az Nytv. 17. § (3) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatási kérelemnek, sem pedig az Nytv. 28/B. §-a szerinti lakcímnyilvántartási adatokból, sem közhiteles nyilvántartásból történő adatszolgáltatási kérelemnek.