146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-ának (1) bekezdése a) és c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

[Az Nytv. 2. §-ához]

Adatszolgáltatást korlátozó, megtiltó nyilatkozat

1. §[1] A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó 1. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és vármegyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a 10/B. §-ban kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a kijelölt kormányhivatalnál elektronikus úton is előterjesztheti.

2. §[2] Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.

2/A. §[3] A polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is megteheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnél (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv). Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását a nyilvántartást kezelő szervnél elektronikus úton teszi meg, akkor a nyilvántartást kezelő szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia az 1. mellékletben meghatározott adatokat.

[Az Nytv. 4. §-ához]

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok és a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartása[4]

3. §[5] (1)[6] Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton megküldött értesítésében szereplő adatokkal - a honosítási, visszahonosítási okirat kiállításának időpontjával - a kijelölt kormányhivatal hivatalból veszi nyilvántartásba.

(2)[7] Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a járási hivatalnál, a hivatásos konzuli tisztviselőnél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) vagy a nyilvántartást kezelő szervnél terjesztheti elő.

(3)[8] Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárás a külföldi letelepedési nyilatkozat megtételét követően hivatalból indul.

(4) Ha a nyilvántartásba vett, Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez, akkor - az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő közreműködésével - az érintettet az eskü vagy fogadalomtétel időpontjával az Nytv. 4. § (2a) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartani.

(4a)[9] Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal az állampolgársági ügyekben eljáró szerv veszi nyilvántartásba.

(4b)[10] Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv veszi nyilvántartásba.

(4c)[11] Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a születés helye szerinti anyakönyvvezető veszi nyilvántartásba.

(4d)[12] Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a nyilvántartást kezelő szerv veszi nyilvántartásba.

(5)[13] A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, megteheti vagy visszavonhatja a korlátozó nyilatkozatát.

(6) A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban, ha az érintett magyar állampolgárságát a magyar állampolgárságról szóló törvény szerint nem tudja igazolni, az állampolgárság megállapítása iránt az állampolgársági ügyekben eljáró szervet kell megkeresni.

(7)[14] A (3) és (5) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható.

(7a)[15] A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható. Ha a magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.

4. § (1)[16]

(2)[17] A nyilvántartásba az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyeként az általa bejelentett országot, települést és lakcímet (postacímet) kell bejegyezni.

(3) A nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgárok adatai - az ellenkező értesítés hiányában - 100. életévük betöltéséig maradnak az aktív nyilvántartásban.

5. § (1)[18] A konzuli tisztviselő a nála előterjesztett kérelmeket, adatváltozásról szóló bejelentéseket haladéktalanul továbbítja a kijelölt kormányhivatalnak.

(2)[19]

(3)[20] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(4)[21] A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(5)[22] Az anyakönyvvezető a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben a születés bejegyzésével egyidejűleg gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(6)[23] A polgárnak a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a kijelölt kormányhivatalnál, vagy bármely járási hivatalnál.

II. Fejezet

[Az Nytv. 7. §-ához]

6. §[24]

7. §[25]

A helyi szintű feladatok[26]

8. §[27] (1)[28] Helyi szinten a nyilvántartást a községi, városi - fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalában kezelik.

(2)[29] A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a járási hivatal útján - a vonatkozó határozat véglegessé válását követő nyolc napon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.

9. §[30] (1)[31] A jegyző vagy a járási hivatal a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások, valamint az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár adatváltozásának és adatjavításának nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(2)[32] A jegyző a feldolgozott adatváltozások és az adatjavítások alapiratait, valamint a leadott személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt haladéktalanul továbbítja a járási hivatalnak. A járási hivatal az intézkedését vagy a jegyző intézkedését követően gondoskodik az alapiratoknak a nyilvántartást kezelő szervnek való továbbításáról.

(3)[33] Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal értesíti az adatváltozásról a nyilvántartást kezelő szervet.

(4)[34] A járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson

a)[35] a lakcímadatokat,

b) az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében az adatváltozásokat és adatjavításokat, valamint

c) a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva a személyi adatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat.

(5)[36]

(6)[37] A lakóhely szerint illetékes járási hivatal az Nytv. 8/A. § c) pontjában foglalt eset kivételével felveszi a nyilvántartásba a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgárt.

(7)[38] A lakóhely szerint illetékes járási hivatal felveszi a nyilvántartásba a menekült és az oltalmazott jogállású polgárt.

(8)[39] Az eljáró hatóság a családi állapot igazolással egyidejűleg - a polgár kérelmére - kiállítja az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.

10. §[40] (1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a járási hivatal veszi nyilvántartásba.

(2)[41] Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a nála, valamint - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a járási hivatal veszi nyilvántartásba.

10/A. §[42] A kijelölt kormányhivatal hatósági jogkörében:[43]

a)[44] dönt a 3. § (1) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról, valamint a 3. § (1) bekezdése szerinti esetekben a személyazonosító igazolvány kiadásáról, visszavonásáról;

b) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;

c) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján dönt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról;

d) az illetékes idegenrendészeti szerv értesítése alapján felveszi a nyilvántartásba a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait, és átvezeti a nyilvántartáson külföldön bekövetkezett elhalálozásuk és névváltozásuk adatait;

e)[45] az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett huzamos tartózkodási jogosultságának tényét;

f)[46] az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültügyi hatóság értesítése alapján a menekült vagy oltalmazott jogállású polgár külföldön bekövetkezett elhalálozásának adatait;

g)[47] az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a huzamos tartózkodási jogosultság megszűnésének tényét, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnését, valamint ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

h) az eljáró menekültügyi hatóság értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését;

i)[48]

j) dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről;

k) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.

l)[49] az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti magyar állampolgárt Magyarországon élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal nyilvántartásba veszi.

m)[50] az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy megszerzett huzamos tartózkodási jogosultságának tényét.

10/B. §[51] Az Nytv. 8/A. §-a szerinti kijelölt kormányhivatalként a Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

[Az Nytv. 8. §-ához]

A területi szervek feladatai

11. §[52] A személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal[53]

a)[54] érvényesíti a nyilvántartást kezelő szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a nyilvántartást kezelő szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;

b)[55] felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;

c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;

d)[56]

e)[57]

f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;

g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;

h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.

[Az Nytv. 9-10. §-aihoz]

A nyilvántartást kezelő szerv feladatai[58]

12. § (1)[59] A nyilvántartást kezelő szerv hatósági jogkörében[60]

a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;

b) dönt a nála, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelmek ügyében a 3. § (2) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról;

c) dönt - kormányrendeletben megállapított esetekben - a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;

d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;

e) átvezeti a nyilvántartáson az adatváltozásokat és adatjavításokat a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - hatósági jogkörében eljárva.

f)[61] dönt a nála, a járási hivatalnál, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a 3. § (4d) bekezdése szerinti esetben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról.

g)[62] törli az Nytv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a nyilvántartott ujjnyomatot.

(2)[63] A nyilvántartást kezelő szerv működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.

(3)[64] A nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő karbantartását.

(4)[65] A nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a települési szintet meghaladó területszervezési döntés kihirdetését követően a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(5)[66]

13. §[67] A nyilvántartást kezelő szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcím bejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A nyilvántartást kezelő szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.

14. §[68] (1)[69] A nyilvántartást kezelő szerv ellátja a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal által végzett - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.

(2)[70]

(3)[71] A nyilvántartást kezelő szerv az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli a - a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat.

(4)[72] A nyilvántartást kezelő szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolványok visszavonása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

III. Fejezet

[Az Nytv. 11. §-ához]

A nyilvántartás adatai

15. § (1)[73] A nyilvántartás a névadatokat úgy tartalmazza, hogy a nyilvántartásban vagy az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb - a polgár által megjelölt - kéttagú családinév és két utónév szerepelhet.

(2)[74]

(3)[75] A születési, házassági, bejegyzett élettársi és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv őriz.

(4)[76] A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.

(5)[77] A lakcím adattartalma:

a)[78] településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget tekintetében a Budapest-Margitsziget elnevezés használatával,

b) postai irányítószám,

c) közterület neve és jellege,

d) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,

e) - ha az ingatlan több lakást foglal magában - épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.

(6)[79]

(7)[80] A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.

(8)[81] A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű, nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító adatait, valamint a jelszórendszereket.

15/A. §[82] (1)[83] Ha a kijelölt kormányhivatal jár el, a honosított polgár esetében az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv. 17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés során az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által elektronikus úton megküldött adatokat kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azt követően, hogy a honosított polgár az állampolgársági esküt vagy fogadalmat letette, továbbá ha a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.

15/B. §[84] (1) Külföldön történt születés, elhalálozás, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a nyilvántartás a helység hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is tartalmazza.

(2) A nyilvántartás a polgár kérelmére a külföldi helységnek a hivatalos magyar elnevezését is tartalmazza.

15/C. §[85] (1) Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a magyar állampolgárok esetében a 15/B. §-t a (2)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység Magyarország területéhez tartozott, akkor a település nevét kizárólag a hivatalos magyar elnevezéssel kell bejegyezni.

(3) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység nem Magyarország területéhez tartozott, de a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév bejegyzését követően az adott ország nevét - az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel - is be kell jegyezni.

15/D. §[86] (1) A doktori címet az érintett kérelmére, viselt nevéhez "dr." jelzéssel, az azt igazoló okirat adatai alapján, a kérelem előterjesztésének napjával kell a nyilvántartásba bejegyezni. A kérelmező több doktori címe közül csak egy jegyezhető be. Tudományos fokozat - a doktori cím kivételével - a nyilvántartásba nem jegyezhető be.

(2) Ha a polgár a doktori címének a nyilvántartásba való bejegyzése időpontjában házassági nevet visel, a "dr." jelzőt

a) a feleség esetében

aa)[87] a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:27. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően,

ab)[88] a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának a feleség nevének a férj nevéhez való hozzákapcsolására vonatkozó rendelkezésében és a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a házassági név születési névből álló tagját megelőzően,

ac) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, a házassági nevet követően,

ad) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, amelyhez előző teljes házassági nevét hozzákapcsolja, az előző teljes házassági nevet megelőzően,

ae) ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, az előző házassági nevet megelőzően

kell a nyilvántartásba bejegyezni;

b)[89] a férj esetében a Ptk. 4:27. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.

(3) Ha a doktori cím viselésére a férj jogosult, a férj doktori címét viselni kívánó feleség csak abban az esetben kérheti a doktori cím bejegyzését, ha a férj már kérelmezte annak nyilvántartásba vételét.

(4)[90] A feleség házassági névviselésében a férj doktori címét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.

[Az Nytv. 13. §-ához]

Személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány[91]

16. §[92] (1)[93] Az Nytv. 13. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.

(2)[94] A hatósági igazolvány az Nytv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazza a hatósági igazolvány okmányazonosítóját, kiállításának keltét és a kiállító hatóság megnevezését.

(3)[95] A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában is tartalmazza.

(4)[96] A polgár születési hely adatának a hatósági igazolványba történő bejegyzésénél a 15/B. és 15/C. §-a szerint kell eljárni.

(5) A polgár egyidejűleg csak egy érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezhet.

17. §[97] (1) A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben eljáró hatóságok:[98]

a)[99] az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és bármely járási hivatal a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban, valamint az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és járási hivatal a személyi azonosító visszavonása és törlése kivételével az adatok megváltozása esetén;

b)[100] a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;

c)[101] a nyilvántartást kezelő szerv

ca) az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével,

cb) a személyi azonosító visszavonásával és törlésével

cc)[102] az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével

cd)[103] az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött nyilvántartásba vételével,

ce)[104] az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatváltozásának nyilvántartásba vételével

kapcsolatos eljárásban;

d)[105] az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;

e)[106] a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben, valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;

f)[107] az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal, valamint a 21. § (4a) bekezdésében meghatározott esetben az érintett polgár utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásával kapcsolatos eljárásban, valamint a külföldön letelepedő magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételének eredményeként kiállításra kerülő hatósági igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban.

g)[108] a születés helye szerint illetékes járási hivatal a 3. § (4c) bekezdése, - az Nytv. 7. § (3) bekezdése kivételével - a 18. § (3a) bekezdése és a 18. § (6c) bekezdése szerinti esetben;

h)[109] a kijelölt kormányhivatal

ha)[110] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével,

hb) a honosított polgár és - a 10. §-ban és 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával

hc)[111] az Nytv. 4. § (2e) bekezdés szerinti magyar állampolgár Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével

i)[112] a járási hivatal a 10. § (2) bekezdése szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével

kapcsolatos eljárásban.

(2) Az eljáró hatóság a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel[113]

a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;

b)[114] végzi - a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt - adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;

c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;

d)[115] gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése, eltulajdonítása megsemmisülése és találása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

(2a)[116] A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv

a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint az általa hibásan kiállított hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;

b) végzi - a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt - adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;

c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;

d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása és visszavonása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3)[117] Az eljáró hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben továbbítja az illetékes járási hivatalnak a hatósági igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat, iratokat.

(4)[118] Az eljáró hatóság a hatósági igazolványhoz - a polgár kérelmére - kiállítja az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.

18. §[119] (1)[120]

(2) A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

a) arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;

b)[121] arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor;

c) a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;

d)[122] a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását.

e)[123] arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor;

f)[124] arra az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a házasságkötése során választott - a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő - házassági nevének nyilvántartásba vétele miatt kerül sor;

g)[125] a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését.

(3) Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár

a) személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak;

b) a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés);

c) hatósági igazolványa megrongálódott;

d)[126]

e)[127] 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri.

(3a)[128] Az újszülött első lakcíméről szóló hatósági igazolványt az eljáró hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén automatikus döntéshozatal útján állítja ki.

(4)[129]

(5)[130] A 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselői nevének és telefonszámának feltüntetésére irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni.

(6)[131] A hatósági igazolványt

a)[132] az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető vagy a járási hivatal,

b)[133] kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban a külföldön élő magyar állampolgárnak - a 3. § (4c) bekezdése szerinti külföldön élő magyar állampolgár kivételével - a konzuli tisztviselő,

c)[134] a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző és a járási hivatal,

d)[135] az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv

e)[136] a honosított polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor,

ea) ha a honosított polgár a polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a polgármester,

eb)[137] ha a honosított polgár a külképviseleten teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő,

ec)[138] ha a honosított polgár az eskütételi igazgatási szerv előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, az eskütételi igazgatási szerv tisztviselője

f)[139] a magyar állampolgárságot szerző, az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor

fa)[140] ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a külképviseleten teszi le, a külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő,

fb) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a polgármester előtt teszi le a polgármester

fc)[141] ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat az eskütételi igazgatási szerv előtt teszi le, az eskütételi igazgatási szerv tisztviselője

g)[142] a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,

h)[143] a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,

i)[144] a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv,

j)[145] a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv

k)[146] a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak az anyakönyvvezető, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő

adja át vagy kézbesíti.[147]

(6a)[148] A külképviselet vezetője, az eskütételi igazgatás szerv tisztviselője vagy a polgármester a hivatalból kiállított hatósági igazolványt a kijelölt kormányhivatalnak haladéktalanul visszaküldi, ha a kiadása alapjául szolgáló honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette.

(6b)[149] A hatósági igazolványt az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti állampolgár részére a nyilvántartást kezelő szerv kézbesíti, illetve a járási hivatal adja át vagy kézbesíti.

(6c)[150] Magyarországon született külföldön élő magyar állampolgár újszülött hatósági igazolványát - átvétel hiányában - a törvényes képviselőnek történő átadás céljából külföldi cím esetén a járási hivatal a konzuli tisztviselőnek küldi meg.

(6d)[151] A (6c) bekezdés szerinti át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.

(7)[152] A nyilvántartást kezelő szerv - a 17. § (1) bekezdés c) pont cd) és ce) alpontjában meghatározott kivétellel - és a kijelölt kormányhivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.

(8)[153] A hatósági igazolványt a 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a járási hivatal személyes átvételre irányuló kérelem hiányában postai úton továbbítja a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgárnak, a menekültnek és az oltalmazottnak.

19. §[154] (1)[155] Bármely járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal - a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén kizárólagos hatáskörben - a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.

(1a)[156] Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében nyújtja be, az új hatósági igazolványt

a) a polgár választása szerinti bármely járási hivatal,

b) a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén pedig a kijelölt kormányhivatal

állítja ki.

(2) Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha

a) az abba bejegyzett adatok megváltoztak,

b) az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították,

c)[157] az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki,

d) megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság,

e) a polgár meghalt.

(3) Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha

a)[158] a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja;

b)[159] a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, EK letelepedési engedélyét, ideiglenes tartózkodási kártyáját, nemzeti tartózkodási kártyáját, illetve EU tartózkodási kártyáját (a továbbiakban együtt: huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány) az idegenrendészeti hatóság visszavonta;

c)[160] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

d)[161] a menekültként elismert személy menekültkénti, az oltalmazottként elismert személy oltalmazottkénti elismerését visszavonták;

e)[162]

f)[163] a polgár magyar állampolgársága megszűnt.

g)[164] a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy bevándorlási engedélyét visszavonták.

(3a)[165] A menekültként vagy oltalmazottként és egyidejűleg huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként nyilvántartott személy hatósági igazolványra jogosultsága abban az esetben szűnik meg, ha mindkét jogállását igazoló okmányát, illetve engedélyét, elismerését visszavonták.

(4)[166] A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy a nyilvántartást kezelő szervnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a kijelölt kormányhivatalnak gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.

(4a)[167] A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal gondoskodik a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének nyilvántartásba vételéről.

(5)[168] A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani kell a kijelölt kormányhivatalnak.

(6)[169] A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja a kijelölt kormányhivatalnak.

(7)[170] Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve - elhalálozása esetén - hozzátartozója vagy az egészségügyi vagy szociális intézmény köteles nyolc napon belül leadni a (4), (5) és (6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.

(8)[171] Ha a magyar állampolgár hatósági igazolványa a (2) bekezdés a) pontja alapján a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél, vagy

b) személyes megjelenés nélkül, postai úton a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek címezve.

(9)[172] Ha a polgár hatósági igazolványa a lakcímbejelentése vagy a magyar állampolgár magyarországi letelepedés szándékával külföldről történő hazatérése elektronikus úton történő bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál, vagy

b) személyes megjelenés nélkül, postai úton az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak címezve.

19/A. §[173] (1) A 18. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a költözéssel nem járó címváltozás miatt csere alatt álló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó bejegyzésről a járási hivatalnak a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodnia.

(2) Ha a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány kézbesítése másodszori alkalommal is sikertelen, a járási hivatal a hatósági igazolványt a címváltozás szerint illetékes jegyzőnek küldi meg személyes átadás céljából.

(3) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen átadja, az átadás tényéről értesíti a járási hivatalt. A járási hivatal az értesítés alapján az (1) bekezdés szerinti bejegyzést teszi a nyilvántartásba.

(4) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen nem adja át, a hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából visszaküldi a járási hivatalnak. A járási hivatal a hatósági igazolványt érvényteleníti, valamint a csere alatt álló hatósági igazolvány és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére vonatkozó bejegyzést tesz a nyilvántartásba.

(5)[174] A 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezésének hiányában a járási hivatal a polgárt írásban nyilatkoztatja arról, hogy a hatósági igazolványt átvette-e. A polgárt tájékoztatni kell arról is, hogy ha a hivatalból kiállított hatósági igazolványt nem vette át, az új hatósági igazolványa kiállítására kérelmére kerül sor, és a birtokában lévő csere alatt álló hatósági igazolványa adatváltozás miatt érvénytelen.

(6) Ha a polgár az (5) bekezdés szerinti esetben úgy nyilatkozott, hogy

a) a hatósági igazolványt átvette, a járási hivatal a nyilatkozat alapján az (1) bekezdés szerinti bejegyzést teszi a nyilvántartásba,

b) a hatósági igazolványt nem vette át, a járási hivatal a (4) bekezdés szerint jár el.

(7)[175] Ha a járási hivatalnak a polgár (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételére irányuló megkeresése eredménytelen vagy a megkeresés kézbesítése sikertelen, a járási hivatal a címváltozás szerint illetékes jegyzőt keresi meg a tényállás tisztázásához. A tényállás tisztázása esetén az (1) és (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) Ha a tényállás tisztázása során a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hatósági igazolvány fellelhetősége nem állapítható meg, a járási hivatal a (7) bekezdés szerinti jegyző értesítése alapján a (4) bekezdés szerint jár el.

(9) A polgár a címváltozás miatt érvénytelenné vált hatósági igazolványát a járási hivatalban vagy a címváltozás szerint illetékes jegyzőnél adhatja le.

19/B. §[176] (1) Az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött hatósági igazolványának törvényes képviselő részére személyesen az egészségügyi szolgáltatónál vagy az anyakönyvvezetőnél történő átadását, illetve a törvényes képviselő lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére történő kézbesítését a törvényes képviselő nyilatkozata alapján a születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi.

(2) Az át nem vett hatósági igazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető haladéktalanul átadja vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként megküldi az újszülött lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a járási hivatal adja át vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti az újszülött törvényes képviselőjének lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.

(4) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

19/C. §[177] (1) Az Nytv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott magyar állampolgár hatósági igazolványa belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kerül kézbesítésre lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.

(2) A hatósági igazolvány külföldi cím esetén a konzuli tisztviselőnek kerül megküldésre. A konzuli tisztviselő a hatósági igazolványt személyesen adja át, vagy a kérelmező választása szerint külföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a postai úton át nem vett hatósági igazolvány a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak kerül megküldésre.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a polgárnak a járási hivatal adja át, vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti a lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.

(5) Ha a polgár hatósági igazolványa házasságkötése nyomán megváltozott név adatának a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő bejegyzésére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál, vagy

b) személyes megjelenés nélkül, postai úton bármely járási hivatalnak címezve.

(6) A házasságkötésből eredő névváltozás miatt érvénytelenné váló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó, nyilvántartásba történő bejegyzésről a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodni.

(7) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

(8) Az át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.

[Az Nytv. 14-16. §-aihoz]

Értesítési kötelezettségek a nyilvántartás számára[178]

20. §[179] Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője automatikusan, az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson az anyakönyvbe történő bejegyzésből eredő adatváltozásokat, adatjavításokat.

21. §[180] (1)[181] A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár - az Nytv. 26. § (2a), (2b) és (2e) bekezdése szerinti eset kivételével - a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - személyi és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(1a)[182] Ha az (1) bekezdésben meghatározott magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.

(1b)[183] Az (1) bekezdés szerinti bejelentés elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján akkor teljesíthető, ha

a) a 40. §-ban foglalt feltételek teljesülnek, és

b) a polgár a személyi és lakcím adatokat igazoló okiratokat, valamint az (1a) bekezdés szerinti esetben a külföldi okiratot és a személyes nyilatkozatot digitalizált formában egyidejűleg csatolja.

(1c)[184] Az (1b) bekezdés szerinti elektronikus bejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(2)[185] Az idegenrendészeti hatóság - az Nytv. 8/A. § c) pontjában meghatározott eset kivételével - a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(3)[186] A menekültügyi hatóság a menekült és az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(3a)[187] A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról törvény alapján nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(4)[188] A külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek, amely azt továbbítja az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(4a)[189] A (4) bekezdéstől eltérően a 30. § (7) bekezdése szerinti, külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő, meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek, amely azt továbbítja az érintett polgár utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(5)[190] Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontjáról az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő a kitűzést követő nyolc napon belül értesíti a kijelölt kormányhivatalt.

(6)[191] A honosítási, visszahonosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá arról a tényről, hogy a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt.

(6a)[192] Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését, és a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(6b)[193] Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját, valamint - ha az eskü vagy fogadalom letételére a külképviselet vezetője előtt került sor - a honosított polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(6c)[194] Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes konzuli tisztviselő a magyar állampolgárság megszerzését haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(7)[195] A menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt[196]

a)[197] a menekült vagy az oltalmazott jogállása megszűnésének véglegessé válásáról,

b) a menekült vagy az oltalmazott külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.

(8)[198] Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt[199]

a)[200] a huzamos tartózkodási jogosultság megszűnésének véglegessé válásáról,

b)[201] a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.

(9)[202] Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.

(9a)[203]

(9b)[204]

(10)[205] A járási hivatal gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, valamint az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős vagy végleges és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(11)[206] Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnéséről, valamint a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzéséről, illetve korábbi, visszavonásra nem került huzamos tartózkodási jogosultságáról.

(12)[207] A jegyző, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, valamint a konzuli tisztviselő a polgár Nytv. 11. § (5) bekezdése szerinti kérelmét haladéktalanul továbbítja a nyilvántartást kezelő szerv részére.

(13)[208] Az útiokmány-nyilvántartó szerv az útlevél, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását vezető szerv a kártyaformátumú vezetői engedély okmányazonosítójáról, érvényessége, illetve érvénytelenné válása tényéről és okáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet automatikus információátadással haladéktalanul értesíti.

IV. Fejezet

[Az Nytv. 17-20. §-aihoz]

Adatszolgáltatás

22. §[209] (1)[210] Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetve lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra, az útlevélre, valamint a vezetői engedélyre vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.

(2)[211] A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.

(2a)[212] Az arcképelemzési tevékenységet végző szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 11. § (4) bekezdésében és 12. § (5a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot adja meg.

(2b)[213] Az Arcképtörvény 9. §-a és 9/A. § (1) bekezdése szerinti szerv az Nytv. 24/F. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot adja meg.

(2c)[214] Az Arcképtörvény 9. §-a és 9/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti szerv, valamint a 9/A. § (4) bekezdése szerint az e-közigazgatásért felelős miniszter az Nytv. 24/F. § (2b) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor a polgár természetes személyazonosító adatait adja meg.

(3) Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése esetén a nyilvántartás szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg.

(4)[215] A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. § b)-j) pontjában, valamint 22-24. §-ában meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a kormányablak, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzéssel összefüggő feladataik ellátásával kapcsolatban az adatkezelőkként eljáró közigazgatási szankciót alkalmazó hatóságok egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.

(5)[216] A nyilvántartás szerve

a) az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek,

b) a konzuli szolgálatnak a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése szerinti feladata ellátásához szükséges,

c)[217] a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ,

d) a Nemzeti Választási Iroda

e)[218] az ingatlan-nyilvántartási ügyben ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal,

f)[219] a vezetői engedély automatikus hivatalbóli kiállítása érdekében, valamint a vezetői engedély-kiállítás feltételeinek előzetes ellenőrzése céljából a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,

g)[220] a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági feladatai ellátásához szükséges

h)[221] az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal

i)[222] - az Nytv.-ben szereplő feladatai ellátásához szükséges körben - a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság

j)[223] a földhasználati nyilvántartás vezetésével kapcsolatban ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint

k)[224] a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatban mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal

kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.

(6) Az adatigénylő felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás szerve által tévedésből közölt, vagy a (4)-(5) bekezdések szerinti adatszolgáltatás esetén a személyazonosítás elvégzését vagy meghiúsulását követően feleslegessé vált adatokat haladéktalanul törölje.

(7) Rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor (alapszolgáltatás) kell kérni. A személyi azonosító kezelésére nem jogosult adatigénylő a rendszeres adatszolgáltatást kapcsolati kód alkalmazásával is kérheti.

(8)[225] Az Nytv. 18. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a hatósági igazolványról a nyilvántartást kezelő szerv elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján benyújtott kérelem esetén automatikus döntéshozatal útján teljesíti.

22/A. §[226] (1) Az Nytv. 19/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során az adatigénylőnek meg kell adnia

a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, valamint

b) személyazonosító igazolvány esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő természetes személyazonosító adatait,

c) útlevél és vezetői engedély esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.

(2) A Szaztv. alapján a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított adatigénylőnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.

(3) Az adatszolgáltatás során az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek a 22. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint is igényelhetnek adatot.

(4) Az adatszolgáltatás személyazonosító igazolvány esetén az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is kérhető.

23. § (1)[227] A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás - az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivétellel - egyedi azonosításra alkalmatlan módon teljesíthető.

(2)[228] Statisztikai adatszolgáltatás igénylésekor meg kell jelölni a felhasználás célját, az érintettek körét (különösen a területi, időbeli meghatározást és a személyi kört), az adattartalmat és az adatszolgáltatás teljesítésének kért formáját (papír, elektronikus levélcímre történő küldés vagy elektronikus adathordozó).

(3)[229] Statisztikai adatszolgáltatás keretében

a) a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal igényelhető, vagy

b) a 6. számú mellékletben meghatározott adatoktól eltérő tartalmú igény esetén, a nyilvántartást kezelő szervvel egyeztetett és a nyilvántartásból teljesíthető

adattartalommal teljesíthető az adatszolgáltatás.

(4)[230] A nyilvántartást kezelő szerv az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a (2) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt kritériumok összetettségére, az érintetti kör nagyságára figyelemmel hatósági szerződést köthet a statisztikai adatszolgáltatást igénylővel a (3) bekezdésben meghatározott adattartalom-igénylésre vonatkozóan.

(5)[231] A hatósági szerződés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza

a) az adatszolgáltatás célját,

b) az adatvédelmi záradékot, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok jogszerű felhasználására.

23/A. §[232] Statisztikai adatszolgáltatás keretében a nyilvántartást kezelő szerv a központi címregiszterből automatikus adatátvétellel átvett valamennyi címelemet, címkoordinátát, a címtörténeti állományt és a címek egyedi azonosító kódját a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikai egységek címeinek nyilvántartása céljából térítésmentesen átadja.

24. §[233] A polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban - vagy jegyzőkönyvbe foglalva - kérhet. A kérelem adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

25. § (1)[234] A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetve eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.

(2)[235] A kérelmező igazolja:[236]

a)[237] az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt célokra hivatkozik, illetve

b) a személyi azonosító kezelésének jogszerűségét, amennyiben a kérelemben feltüntetett személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kezeli.

(3)[238] A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a kormányablak, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.

(4)[239] Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek - a 24. §-ban és a 25. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell

a) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésére feljogosított személy egyedi azonosítóját, valamint a kért adathozzáférési jogosultságok körét, és

b) az adathozzáférés határidejét.

(5) A feljogosított személyében és egyedi azonosítójában bekövetkezett változást haladéktalanul közölni kell az adatszolgáltatást végző nyilvántartó szervvel.

(6) Az Nytv. 21-24. §-aiban felsorolt szervek számára - ha az adatvédelmi előírások biztosíthatók - telefonon is szolgáltatható adat.

26. § (1) Az egyedi adatszolgáltatási engedély tartalmazza

a) az adatszolgáltatás célját;

b) az engedélyezett adatkört és a figyelembe veendő adatszolgáltatási tilalmat vagy korlátozást;

c) az adatvédelmi záradékot, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok jogszerű felhasználására.

(2) Csoportos adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az engedély tartalmazza az adatszolgáltatás módját, a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos egyéb feltételeket, illetve követelményeket.

(3)[240]

(4)[241]

(5)[242]

(6)[243]

[Az Nytv. 21. §-ához]

27. §[244] (1) A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

(2)[245] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal és a járási hivatal a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

[Az Nytv. 22-24. §-aihoz]

28. §[246]

V. Fejezet

A lakcím nyilvántartása[247]

[Az Nytv. 26. §-ához]

29. § (1)[248] A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál is bejelentheti. A járási hivatal a lakcímbejelentésről hatósági igazolványt állít ki és kézbesíti a polgár részére.

(1a)[249] A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.

(2)[250] A jegyző eljárásában teljesített lakcímbejelentés esetén a hatósági igazolvány kiállítása során a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2a)[251] A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az állampolgársági eljárásban a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat megtételével, vagy az állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(2b)[252] A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét a hazai anyakönyvi eljárásban a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(2c)[253] A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az útlevél-hatósági eljárásban az útlevél kiadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(3)[254] A 21. § (3a) bekezdésben foglalt kivétellel a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba való első bejelentési kötelezettsége a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárással teljesül.

(4)[255] A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, a huzamos tartózkodási kártya, az állandó tartózkodási kártya, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az idegenrendészeti hatóság az eljárásban a 34. § (1) bekezdése szerint jár el.

30. § (1)[256] A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen vagy véglegesen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.

(2)[257] Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.

(3)[258] A nevelésbe vett gyermek lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

(4)[259] Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének, ennek hiányában törvényes képviselőjének lakóhelyével.

(5)[260] Titkolt terhesség esetén - az anya kérelmére - az újszülött első lakóhelye a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye.

(6)[261] Titkos örökbefogadással, valamint annak hatálytalanná válásával vagy felbontásával összefüggésben az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár anyakönyvben rögzített - Nytv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott - személyi adatait, valamint lakóhelyét - kiskorú esetén az (1) bekezdésnek megfelelően vagy külföldi lakóhely esetén magyarországi lakóhelyének hiányát - átvezeti a nyilvántartáson.

(7)[262] A (6) bekezdés szerinti adatok nyilvántartáson történő átvezetését követően külföldi lakóhely esetén a polgárnak Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását külföldi letelepedési nyilatkozattal be kell jelentenie.

(8)[263] A (6) bekezdéstől eltérően a titkos örökbefogadással, valamint annak hatálytalanná válásával vagy felbontásával összefüggésben az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár anyakönyvben rögzített - Nytv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott - személyi adatait, valamint külföldi lakóhelyét - kiskorú esetén az (1) bekezdésnek megfelelően - átvezeti a nyilvántartáson.

31. § (1)[264] A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét - a 29. § (3) bekezdése, valamint a (2)-(5) bekezdés szerinti esetek kivételével - személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.

(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

(3)[265] A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

(4)[266] Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

(5)[267] A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületében lakó polgár bejelentését a lakcím tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.

31/A. §[268]

32. §[269] (1)[270] A lakcímbejelentést - a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben - az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.

(1a)[271] Az (1) és (1b) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezett vagy a szállásadó írásképtelen vagy írástudatlan, a 3. számú melléklet 1.8. pontjában és 3. pontjában a szállásadó aláírásánál az eljáró hatóság az "írásképtelen" megjelölést tünteti fel.

(1b)[272] A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentőlapot - az (1) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek - két esetben - és a szállásadónak saját kezűleg alá kell írnia.

(2)[273] Az (1) bekezdés szerinti bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál[274]

a)[275] a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár esetében a véglegessé vált bevándorlási engedély,

b)[276] a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár esetében az érvényes huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmánya,

c)[277] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,

d)[278] menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező véglegessé vált határozat.

(3)[279] A bejelentkezés teljesítésekor a polgár köteles bemutatni és átadni a személyazonosító igazolványát vagy - ha személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - bemutatni más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát, és leadni a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

(4)[280] A lakcímadatoknak a bejelentkezés teljesítésekor átvett személyazonosító igazolvány tároló elemén történő rögzítését követően az eljáró szerv haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő visszaadásáról.

33. § (1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó

a)[281] a természetes személy vagy jogi személy tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;

b) az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);

c) a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;

d) a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja.

(2) Szállásadó továbbá

a) a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;

b) a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében.

(3)[282] A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős vagy végleges és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímbejelentő lapján a "tulajdonos", "bérlő", illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

(4)[283] Ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja.

34. § (1)[284] A bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok - és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle - alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi. Ha

a) a bejelentett lakcím nem valós,

b) - az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá,

c) - az Nytv. 27/C. §-ában meghatározott kivétellel - a szállásadó címnyilvántartásba bejegyzett szállásadói nyilatkozatának megfelelő, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik,

d) a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn, vagy

e) a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

a bejelentkezést el kell utasítani.

(1a)[285]

(2)[286] Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím természetbeni létezését igazolja, a bejelentést - a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével - el kell fogadni.

(2a)[287] Ha a szállásadó az Nytv. 27/B. §-a szerinti értesítés szolgáltatást igényelt, a szállásadó választásának megfelelő módon

a) levélben, telefax vagy e-mail útján a kijelölt kormányhivatal, vagy

b) szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével a nyilvántartást kezelő szerv

értesítést küld részére az elfogadott lakcímbejelentésről.

(3)[288] Ha az érvénytelenítéssel vagy "fiktív" jelzés szerepeltetésével érintett lakcím szerint illetékes jegyző, illetve járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor

a) a jegyző erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes járási hivatalt,

b) a járási hivatal megállapítja a lakcím érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.

(3a)[289]

(4)[290] A lakcímbejelentés (1) bekezdés szerinti elutasításáról a jegyző vagy a járási hivatal, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a járási hivatal a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(5)[291] A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapításáról vagy "fiktív" jelzéssel szerepeltetéséről a járási hivatal, továbbá a kiskorú gyermek 36. § (4) bekezdésében meghatározott lakóhelye nyilvántartásba vételéről a jegyző, illetve a járási hivatal haladéktalanul értesíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot.

35. § (1)[292] Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik.

(2)[293] A bíróság vagy más hatóság - ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a járási hivatalt, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a járási hivatal a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.

(3)[294] A szállásadó Nytv. 26. § (5b) bekezdésében meghatározott nyilatkozata esetén - ellenkező okirati bizonyítás hiányában - a jegyző, illetve a járási hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint jár el. A jegyző, illetve a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(3a)[295] A szállásadó az Nytv. 26. § (5b) bekezdése szerinti nyilatkozatában kijelenti, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár számára az Nytv. 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulását nem adta meg, vagy azt visszavonta.

(4)[296] A lakcím érvénytelenítése vagy "fiktív" jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

(5)[297]

36. § (1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni.

(2)[298] Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni.

(3)[299] A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie.

(4)[300] Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett "lakcím nélküli" bejegyzést kell tenni.

(5)[301]

37. §[302] (1)[303] A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.

(2) A lakcímadat (1) bekezdés szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.

38. §[304] Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés vagy átrendelés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.

39. §[305] (1)[306] A jegyző, illetve a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait. A járási hivatal megküldi a lakcímbejelentő lapot és a 9. § (2) bekezdése szerint átvett lakcímbejelentő lapot a nyilvántartást kezelő szervnek. A járási hivatal gondoskodik a leadott, valamint a 9. § (2) bekezdése szerint továbbított hatósági igazolványnak az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerinti selejtezéséről.

(1a)[307] A lakcímbejelentés során eljáró szerv gondoskodik a 33. § (4) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozat (alapirat) megőrzéséről.

(2)[308]

(3)[309]

(4)[310]

40. §[311] (1) A bejelentő akkor teljesítheti elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentést, ha

a) a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy annak egyedüli haszonélvezője,

b) a szállásadó a lakcímbejelentéshez az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult,

c) az Nytv. 27/A. § (3) bekezdésében meghatározott okiratot csatolja, vagy

d)[312] csatolja a szállásadó hozzájárulását, illetve több szállásadó esetén a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó nyilatkozatát a többi szállásadó hozzájárulásáról.

(2) Elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentés akkor is benyújtható, ha a szállásadó a szállásadói hozzájárulását a rendelkezési nyilvántartásban tette meg. A bejelentő a benyújtáskor erről nyilatkozni köteles.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus eljárás során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a polgár a bejelentést bármely járási hivatalnál teljesítheti, az ügyben az a járási hivatal jár el, amely felé a bejelentés megtörtént,

b) a járási hivatal a lakcímbejelentésről hatósági igazolványt állít ki,

c) a lakcímbejelentési kötelezettséget a bejelentő, illetve a meghatalmazott vagy a törvényes képviselő teljesíti, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - csatolni szükséges,

d) a lakcímbejelentést a 3a. számú mellékletben előírt adattartalommal kell teljesíteni,

e) a kérelmet el kell utasítani, ha

ea) a bejelentett lakcím nem valós,

eb) a szállásadó Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik, vagy a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn,

ec) a bejelentés egyéb okból nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

f) a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, valamint a kiadott hatósági igazolványt a polgár választása szerint személyesen adja át, vagy hivatalos iratként kézbesíti,

g) a lakcímbejelentés időpontja a bejelentés benyújtásának napja,

h) a 36. § (4) bekezdése szerinti lakóhely nem jelenthető be.

(3a)[313] Ha a lakcímbejelentés az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, a bejelentő - ha a rendelkezési nyilvántartásban meghatalmazást nem tett - kizárólag saját maga tekintetében teljesítheti a lakcímbejelentést.

(3b)[314] A (3a) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton a bejelentő a 40. § (1) bekezdés a), b) pontjában vagy a (2) bekezdésben foglaltak esetén teljesítheti a lakcímbejelentést.

(3c)[315] Ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, az ügyfél választja ki, hogy mely járási hivatal gyakorolja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköreit az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján indult eljárásban.

(3d)[316] A kijelölt kormányhivatalban kialakított elektronikus ügyintézési ponton benyújtott lakcímbejelentés iránti kérelem ügyintézés céljából a polgár választása szerinti járási hivatalnak kerül megküldésre.

(4) A tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetésére irányuló eljárást a járási hivatal az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján folytatja le.

(5) Ha a járási hivatal a lakcímbejelentés elfogadása után állapítja meg a (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel fennállását, akkor a 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) A lakcímbejelentés (3) bekezdés e) pontja szerinti elutasítása, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapítása esetén a járási hivatal a 34. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(7) A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapítása vagy "fiktív" jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal a 34. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(8) A törvényes képviselő a kiskorú kérelmező lakcímbejelentéséhez hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is tehet, vagy az ilyen nyilatkozatát csatolhatja.

(9) A járási hivatal a törvényes képviselő elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében megtett hozzájáruló nyilatkozatát a rendelkezési nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(10) Az elektronikus lakcímbejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

[Az Nytv. 27. §-ához]

41. §[317]

41/A. §[318] (1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó polgár a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatát az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal nyújtja be.

(2)[319] Ha a kiskorú gyermek külföldi letelepedéséhez a Ptk. 4:175. § (3) bekezdése alapján gyámhatósági döntés szükséges, azt a törvényes képviselő a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozata mellett igazolja.

41/B. §[320] A jegyző az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) és g) pontját érintő adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés véglegessé válását követően átvezeti a címnyilvántartásban, a cím központi címregiszterbe történő bejegyzésével egyidejűleg.

41/C. §[321] (1) A nyilatkozattételi jogosultsággal rendelkező tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatát és a nyilatkozat visszavonását a járási hivatal vezeti át a címnyilvántartáson. A járási hivatal gondoskodik a feldolgozott nyilatkozatok (alapiratok) megőrzéséről.

(2) Ha a járási hivatal bejelentés útján vagy hivatalból tudomást szerez a nyilatkozattételi jogosultság megszűnéséről - és e tényt az ingatlan-nyilvántartásba történt betekintéssel való ellenőrzés eredménye is megerősíti - a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatot hivatalból haladéktalanul törli a címnyilvántartásból.

VI. Fejezet

[Az Nytv. 30-31. §-aihoz]

Adatvédelem

42. § (1) A nyilvántartás szerveinél az adatvédelemért felelős vezető, valamint a számítástechnikai rendszerek üzemeltetője gondoskodik az adatállomány fizikai megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen hozzáférés elleni védelemről.

(2) A nyilvántartás kezelője, illetve üzemeltetője

a) gondoskodik a fokozott tűzvédelemről, valamint lehetőség szerint folyamatos áramforrást alkalmaz;

b) nyilvántartja a mágneses adathordozókat, és azokat a biztonsági előírásoknak megfelelően kezeli;

c) rendszeresen menti az adatállományt, és a másolatot olyan helyen tárolja, ahol biztonságosan megőrizhető és hozzáférhető. A helyi állomány biztonsági másolatául a területi, továbbá a központi számítógépes adatbázis szolgál;

d) gondoskodik a vírusvédelemről.

(3)[322] A nyilvántartást kezelő szervnél kezelt, illetve a helyi papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.

43. § (1) Az adatok kezelésére, illetve a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott személyek az adatokhoz csak a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint férhetnek hozzá.

(2)[323] A rendszerben adatkarbantartást kizárólag a felelős vezető által erre felhatalmazott személy végezhet. Az adatszolgáltatást igénybe vevő, illetve a nyilvántartást vezető vagy üzemeltető szerv alkalmazottja az adatállományban változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a felhatalmazott személyt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről intézkedik.

(3) A rendszerfejlesztők a feladataik ellátásához szükséges mértékig az adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban nem használhatják fel más célra, és nem hozhatják mások tudomására.

44. § (1)[324] A nyilvántartó szerv, az üzemeltető, illetve az adatszolgáltatást közvetlenül (online) igénybe vevő szerv alkalmazottai kizárólag meghatározott jelszó és azonosító használatával férhetnek hozzá az adatállományhoz, amelyek egyidejűleg meghatározzák az adathozzáférési jogosultság mértékét is.

(2) A rendszer üzemeltetői csak az adatállományok kezelésére, a nyilvántartás szervei által jelentett változások átvezetésére, a szolgáltatásokkal kapcsolatos technikai feladatok ellátására, a számítógépes rendszer működéséhez szükséges beavatkozások elvégzésére jogosultak. Az üzemeltető az adatállományban szereplő adatokat más, általa kezelt nyilvántartáshoz törvényi felhatalmazás nélkül nem használhatja fel.

45. §[325] A nyilvántartást kezelő szerv, valamint a nyilvántartás területi és helyi szerve a következő nyilvántartásokat vezeti:[326]

a) adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített adatszolgáltatásokról;

b) jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról;

c) üzemeltetési naplót;

d) technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).

46. § (1)[327] Az Nytv. 31. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást a polgár a nyilvántartás helyi és területi szervétől, valamint a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti.

(2)[328]

(3)[329]

(4)[330]

46/A. §[331] A polgár részére személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlása céljából - kérelmére - a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.

VII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

[Az Nytv. 36. §-ához]

47. § (1) Az állami költségvetésből kell biztosítani a nyilvántartás működtetését és fejlesztését, így különösen

a) a nyilvántartás helyi, területi és központi rendszere működtetésének személyi, tárgyi, technikai feltételeinek biztosítását;

b) a nyilvántartás adatgyűjtési rendszerének működtetését;

c) a nyilvántartás karbantartását, a karbantartáshoz szükséges adatforgalom, adatátadás biztosítását;

d) a technikai adatvédelem feltételeinek biztosítását;

e) a címnyilvántartás és a központi okmánytár kialakítását és fenntartását;

f) a személyazonosító jel képzésével, kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

g) a polgárok jogainak érvényesítésével összefüggő adatletiltási, adathelyesbítési kérelmek elbírálásával, adatbetekintési jog biztosításával kapcsolatos eljárásokat;

h) a felügyeleti, irányítási, ellenőrzési tevékenységet;

i)[332]

j) a hivatali munkarendtől eltérő, folyamatos üzemeltetést;

k) a nyilvántartás fejlesztését.

(2) A nyilvántartás szervein kívüli, továbbá a nyilvántartás szervei között nem a nyilvántartás vezetésével összefüggő adatátadás adatszolgáltatásnak minősül.

Átmeneti rendelkezések

[Az Nytv. 38. §-ához]

48. § (1)[333]

(2)[334]

(3)[335]

(4)[336]

(5)[337]

(6)[338]

(7)[339] A nyilvántartást kezelő szerv vezetőjének megbízásából a fővárosi és vármegyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.

(8)[340] Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.

48/A. §[341] (1) E kormányrendeletnek az egyszerűsített honosítási eljárással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító kormányrendelet) megállapított rendelkezései az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépése előtt kiadott okmányok érvényességét nem érinti.

(2) Az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. §-t a nyilvántartás vezetése során az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépését követő eljárásokban lehet alkalmazni.

(3) Ha a nyilvántartás nem az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerinti formában tartalmazza a külföldi helység nevét, akkor az érintett kérheti, hogy a nyilvántartás a külföldi helység nevét az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerint tartalmazza.

48/B. §[342] A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat lezárásáig a nyilvántartásban a felülvizsgálattal érintett címeket érvényes címként kell kezelni, azonban azok 2015. január 1-jét követően a nyilvántartásban nem módosíthatók, törölhetők.

48/C. §[343] Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

48/D. §[344] 2020. július 1. napját követően az eljáró hatóság a lakcímbejelentés során az átadott személyazonosító igazolvány tároló elemén - amennyiben nem, vagy hibásan szerepel rajta - rögzíti a polgár személyi azonosítóját és lakcímét.

Záró rendelkezések

49. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1993. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 36. § (4) bekezdése, 40. §-a, 45. § b) pontja 1994. január 1-jén, 15. § (3) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba.

(3)[345]

50. §[346] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 340/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

50/A. §[347] (1) E rendeletnek az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 269/2018. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2019. február 16. napját követően indult családi állapot igazolás és hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány kiállítása a 2019. február 16. napját megelőzően kiadott, érvényes hatósági igazolványokhoz is kérelmezhető.

51. §[348] (1) E rendelet 9. § (6) bekezdése, 10/A. § f) pontja, 19. § (3a) és (6) bekezdése és 21. § (2) bekezdése a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 9. § (8) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 50/A. §-a az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[349]

Az adatszolgáltatás korlátozásáról szóló nyilatkozat adattartalma

1. Érintett

1.1. családi neve,

1.2. utóneve, utónevei,

1.3. születési neve,

1.4. anyja születési neve,

1.5. lakóhelye,

1.6. tartózkodási helye,

1.7. személyi azonosítója.

2. Nyilatkozat arról, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az érintett a róla nyilvántartott adatok kiadását megtiltja

2.1. tudományos kutatás céljából,

2.2. közvélemény-kutatás és piackutatás céljából vagy

2.3. teljeskörűen.

2. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[350]

Adatszolgáltatást kérő lap adattartalma

1. A kérelmező:

1.1. neve

1.2. címe

1.3. képviselőjének neve

2. A kérelmező személyi azonosítója

3. A kért adatkör meghatározása:

3.1. név

3.2. születési név

3.3. lakóhely

3.4. tartózkodási hely

3.5.[351]

3.6. születési idő

3.7. születési hely

3.8. anyja neve

3.9. személyi azonosító

3.10. egyéb

4. Az adatszolgáltatás terjedelme:

4.1. azon polgárok körének meghatározása, akikről a 3. pontban meghatározott adatkörbe tartozó adatokat kéri (csoportismérv meghatározása)

5. Az adatfelhasználás célja

6. Az adatkérés jogalapja és igazolása

7. Az adatszolgáltatás formája:

7.1. on-line

7.2. elektronikus adathordozó[352]

7.3. papír vagy elektronikus levél[353]

8.[354]

9. A kérelem benyújtásának időpontja

10. A kérelmező aláírása

3. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[355]

A lakcímbejelentő lap adattartalma

1. A bejelentő

1.1. családi és utóneve,

1.2. születési családi és utóneve,

1.3. anyja neve,

1.4. születési helye és ideje,

1.5. állampolgársága,

1.6. személyi azonosítója,

1.7. nyilvántartásba bejegyzett és újonnan létesítendő lakcíme,

1.8. aláírása.

2. A bejelentés következő jogcímei:

2.1. lakóhely

2.1.1. létesítése,

2.1.2. megváltoztatása,

2.2. tartózkodási hely

2.2.1. létesítése,

2.2.2. megváltoztatása,

2.2.3. megszüntetése,

2.2.4. megújítása.

2.2.5. lakóhely megváltoztatása és tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetése.[356]

3. A szállásadó neve, aláírása, szállásadói minősége, lakcíme, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel.

4. A bejelentés dátuma.

5. Az ügyintéző aláírása.

6. A feldolgozáshoz szükséges technikai jellegű adatok.

3a. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[357]

Az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentés adattartalma

1. A bejelentő

1.1. családi és utóneve,

1.2. születési családi és utóneve,

1.3. anyja neve,

1.4. születési helye és ideje,

1.5. állampolgársága,

1.6. személyi azonosítója,

1.7. nyilvántartásba bejegyzett és újonnan létesítendő lakcíme.

2. A bejelentés következő jogcímei

2.1. lakóhely

2.1.1. létesítése,

2.1.2. megváltoztatása,

2.2. tartózkodási hely

2.2.1. létesítése,

2.2.2. megváltoztatása,

2.2.3. megszüntetése,

2.2.4. megújítása,

2.2.5. lakóhely megváltoztatása és tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetése.

3. A szállásadó neve, lakcíme, szállásadói minősége a 40. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel.

4. A bejelentés dátuma.

5. A feldolgozáshoz szükséges technikai jellegű adatok.

4. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[358]

Kérelem a törvényes képviselő adatainak feltüntetése iránt

A 14 éven aluli kiskorú adatai:

- családi és utónév,

- születési hely, idő,

- anyja születési családi és utóneve.

A törvényes képviselők adatai:

- családi és utónév,

- telefonszám.

5. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[359]

Külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozat adattartalma

1. A nyilatkozó által a nyilatkozatban rögzített adatok:

1.1. családi és utónév,

1.2. születési családi és utónév,

1.3. születési hely, idő,

1.4. anyja neve,

1.5. családi állapot,

1.6. a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye,

1.7. állampolgárság,

1.8. személyi azonosító,

1.9. eddigi lakóhely,

1.10. külföldi lakóhely,

1.11. nyilatkozat Magyarország külföldi letelepedési szándékkal történő elhagyásáról,

1.12. nyilatkozattétel dátuma,

1.13. nyilatkozó aláírása,

2. Az ügyintéző által a nyilatkozaton rögzített adatok:

2.1. az érvénytelen hatósági igazolvány átvételének időpontja,[360]

2.2. ügyintéző aláírása.

6. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez[361]

Statisztikai adatszolgáltatás körében igényelhető adatok

1. Lakossági számadatok [állandó népesség (január 1-jei állapot szerint), családinév- és utónév-számadatok]

2. A nyilvántartás forgalmi adatai [nyilvántartásba vett magyar és nem magyar személyek, valamint passzivált személyek számadatai, családiállapot-változások számadatai, lakóhely- és tartózkodásihely-számadatok, további változások (személyiazonosító-, állampolgárság-, nyilvántartásijogcím-változás, adatszolgáltatást tiltó nyilatkozat, egyéb események) számadatai]