A Fővárosi Törvényszék K.34277/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 5. §, 21. §, 34. §, 36. §, 37. §, 38. §, 111. §] Bíró: Huber Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.34277/2009/7.*, Fővárosi Ítélőtábla Kf.27591/2010/8., Kúria Kfv.35386/2011/6. (BH+ 2012.5.225), 3004/2013. (I. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Bíróság

2K.34277/2009/7.

A Magyar Köztársaság nevében

A Fővárosi Bíróság

a dr. Kolma Ügyvédi Iroda (dr. Kolma Szilvia ügyvéd - cím.) által képviselt

felperes (cím.)

dr. Orosz V. Sándor ügyvéd (cím.) által képviselt

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (cím.) alperes ellen

közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2009. augusztus 27. napján hozott JÉ-IV/IB-38/2009. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

A le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 60.000 (hatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

INDOKOLÁS

A felperes 2009. május 28-án küldöttközgyűlést tartott, amelyen a felperes egyik tagja személyesen részt kívánt venni, de ennek lehetőségét részére nem biztosították. Ezt megelőzően, 2009. május 22-én az alperes arról tájékoztatta a pénztártagot, hogy a 2009. május 28. napjára összehívott küldöttközgyűlésen a korábban küldöttnek nem jogszerűen megválasztott személyek küldöttként nem járhatnak el, de tagként a küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, indítványokat terjeszthetnek elő és kérdéseket tehetnek fel.

Alperes 2009. augusztus 27. napján hozott JÉ-IV/IB-38/2009. számú határozatával kötelezte a felperest, hogy a szervezet irányítási módszereit az önkormányzatiság elvének figyelembevételével teljes egészében feleltesse meg a jogszabályi előírásoknak, a felperes igazgatótanácsának elnökét 200.000 forint bírság megfizetésére, valamint arra kötelezte, hogy a határozatot az igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági ülésen 3 munkanapon belül, a pénztártagokkal pedig a következő közgyűlésen ismertesse. Indokolásában az 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 5.§ (1) bekezdés, 21.§ (1) és (3) bekezdés, 34.§ (3), (5), (7) bekezdés, 36.§ (1) bekezdés, 38.§ (3) bekezdés és 39.§ (3) bekezdés rendelkezéseire hivatkozva megállapította, hogy a pénztártag jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, javaslatot tenni, kérdést feltenni, tanácskozni, előterjesztéseket időben megismerni és szavazni. Küldöttközgyűlés esetén a tag jogállása csak abban változik, hogy a szavazati jogot a küldött gyakorolja, minden más tagi jogosultság továbbra is megilleti a pénztártagot. Megállapította, hogy 2009. május 28-án a felperes súlyosan megsértette a határozatban kiemelt jogszabályhelyeket, mert a korábbi küldöttválasztás meghiúsulása és a további teendőkről való lépés volt napirenden.

Megállapította, hogy a szervezeti működés súlyos zavara az Mpt. 40.§ (2) bekezdésének f./ pont megsértését jelenti, mely a vezető testület tevékenységére vezethető vissza, ebben pedig az igazgató tanács elnökének felelőssége tisztségénél fogva kiemelt. A 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 47.§ (4) bekezdés a.) és c.) pontjára utalva a jogsértést súlyosnak, a pénztár tagjait közvetlenül érintőnek minősítette a szervezeti jogosítványok elvonása miatt; értékelte, hogy a jogszabálysértést első ízben észlelte.

A tájékoztatási kötelezés vonatkozásában az ellenőrző bizottság, a közgyűlés, valamint a pénztártagok jogainak védelmére hivatkozott.

Felperes kereseti kérelmében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, perköltséget igényelt. Előadta, hogy az alperes 2009. május 22-i állásfoglalását nem ismerte, a tag pedig tudomásul vette, hogy a küldöttközgyűlésen nem vehet részt. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a pénztártaggal szemben büntető eljárást is kezdeményezett, álláspontja szerint a pénztártag obstrukciós céllal kívánt jelen lenni a 2009. május 28-i küldöttközgyűlésen. Sérelmezte azt, hogy alperes nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amely miatt a jogszabálysértést súlyosnak értékelte.

Álláspontja szerint a közigazgatási határozat indokolásában felsorolt jogszabályhelyekből nem következik az, hogy a pénztártag küldöttközgyűlés esetén a szavazati jogon kívül minden olyan jogot gyakorolhat, melyek akkor illetik meg a tagot, ha közgyűlés működik. Kiemelte, hogy az Mpt. 34.§ (7) bekezdése alapján a küldöttnek nem csak szavazati joga van, az alperes álláspontjának érvényesítése technikailag sem megvalósítható. Álláspontja szerint az Mpt. 36.§ (2) bekezdés, (4) bekezdés és 38.§ (3) bekezdés rendelkezéseiből is következik, hogy a küldöttek képviseleti joga jogszabályi, illetve szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)-beli rendelkezés hiányában nem szűkíthető a szavazati jogra. Kiemelte, hogy az alperes jogot nem alkothat, nem jelölte meg alperes, hogy küldöttközgyűlés működése esetén a tag küldöttközgyűlésen való részvételi jogát mely jogszabályhely keletkezteti.

Előadta, hogy a tag nem intézett olyan kérdést az alpereshez, hogy tagi minőségében részt vehet-e a küldöttközgyűlésen, ilyen minőségben való részvételi szándéka a pénztártagnak nem volt. Hangsúlyozta, hogy a konkrét ügyben a tag személyében rejlő körülmények is indokolták a kizárást, melyet alperes a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50.§ (1) és (4) bekezdés sértve nem vett figyelembe. Álláspontja szerint azzal, hogy alperes a határozatot a panaszos pénztártag bejelentése alapján hozta meg, megsértette a Psztv. 26/B.§ (3) bekezdés, az 1952. évi III. törvény (Pp.) 339/B.§, a Ket. 1.§, 4.§ (1) bekezdés, 29.§ (3) és (4) bekezdés, 72.§ (1) bekezdés e. és c. pont rendelkezéseit is. Keresetét pontosítva, a Pp. 339/B.§, Ket. 29.§ (3) és (4) bekezdés és a Ket. 72.§ (1) bekezdés e. és c. pont megsértésére nem hivatkozott.

Az alperes perbeli nyilatkozatára figyelemmel kiemelte, hogy az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szervezeti jogosítványokat nem tartalmaz, a pénztártag küldöttközgyűlésen való részvételének biztosítása nem kötelező, de nem is tilos, arra az SZMSZ az irányadó. Észrevételezte, hogy alperes honlapján a perbelitől eltérő jogi álláspontot képvisel.

A határozat rendelkező részének 2. pontjával kapcsolatban kereshetőségi jogát azzal indokolta, hogy a teljes közigazgatási határozatot egy azon jogalap hiánya miatt tartja jogszabálysértőnek, ezért az igazgatótanács elnökével szemben kiszabott bírság vitatása a felperesnek is érdeke. Érdemben a 2. és 3. határozati rendelkezéshez kapcsolódóan egyaránt a jogalap hiányára hivatkozott.

Alperes a kereset elutasítását, perköltsége megtérítését kérte. Előadta, hogy jogkérdést döntött el, ezt meghaladóan a Ptk. 1, 2. és 3.§ rendelkezéseire hivatkozott. Kiemelte, hogy a küldöttközgyűlésekről készült jegyzőkönyv utólagos megismerése nem pótolja a tag észrevételezési, javaslattételi és felszólalási jogát, annak pedig nincsen jogszabályi alapja, hogy a tagot személyére tekintettel lehessen kizárni az ülésről. Előadta, hogy a Ket. 50.§ (1) és (4) bekezdését nem sértette meg, mert jogkérdésről kellett döntenie. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát a bírság vonatkozásában, e körben az Mpt. 111.§ (1) bekezdésére hivatkozott.