A Debreceni Ítélőtábla Pf.20142/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 97. §, 253. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 138. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:51. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Csiki Péter

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.142/2018/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla az Ábrahám Dániel Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Ábrahám Dániel ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya (címe, ügyintéző: B-né dr. V. H. OBH-ba beosztott bíró) által képviselt Nyíregyházi Törvényszék (címe) alperessel szemben személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 13.P.20.832/2017/25. számú ítélete ellen a felperes 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy 200 000 (kétszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket az állam visel.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperessel szemben különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban a Nyíregyházi Járásbíróságon 26.B.805/2014. számon. A felperes 2013. augusztus 17-től 19-ig őrizetben, majd 2013. augusztus 19-től 2014. december 10-ig előzetes letartóztatásban volt. 2014. december 10. napja óta házi őrizetben van.

A felperesnek már ezen kényszerintézkedéseket megelőzően cukorbetegsége, magas vérzsírszintje, súlyosan magas vérnyomásbetegsége (és ezek szövődményei), hormontermelő mellékpajzsmirigy-tumora, jóindulatú epehólyag-daganata és vesekövessége állt fenn.

A Nyíregyházi Járásbíróság által kirendelt dr. V. A. eseti orvosszakértő azt állapította meg a 2016. március 16. napján kelt szakvéleményében, hogy a felperes betegségei rosszabbodtak. A szakvéleményben foglaltak szerint a felperes a mellékpajzsmirigy-daganat mielőbbi műtéti eltávolítására, majd sürgős kórházi beállításra, illetőleg utókezelésre és a továbbiakban is szoros ellenőrzésre szorul, mind hormonális tekintetben, mind a magas vérnyomás-, cukor- és vesebetegség gyógyszeres kezelésének vonatkozásában, gyakori, naponta történő ellenőrzéssel. Az orvosszakértő véleménye szerint "mindezek a lakhelyelhagyási tilalom feloldása nélkül megoldhatatlanok".

A Nyíregyházi Járásbíróság a felperes valamennyi kérelme esetében engedélyt adott a felperesnek, hogy gyógykezelésére a házi őrizet alatt sor kerüljön.

A felperes 2016. június 21. napján a házi őrizet megszüntetését kérte, hivatkozva egészségi állapotának romlására, amely állandó szakorvosi ellátást igényel. A Nyíregyházi Járásbíróság a 26.B.805/2014/152. szám alatt meghozott végzésével elutasította a kérelmet. A végzés indokolása szerint a felperes gyógyszeres kezelése megoldható a házi őrizet fenntartása mellett is, illetve a részleges feloldás mellett nincs akadálya kórházi kezelésnek, esetlegesen műtéti beavatkozásnak sem. Ahogy az eljárás során eddig, ezt követően is a bíróság haladéktalanul elbírálja, amennyiben a házi őrizet részleges feloldására van szükség, így nincs akadálya a felperes gyógykezelésének. Ugyanakkor a külföldi állampolgár felperes 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett büntetőügyében továbbra is szükséges a házi őrizet további fenntartása, mozgásának nyomkövető technikai eszközzel történő ellenőrzése.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes mint másodfokú bíróság a 2.Beüf.520/2016/2. számú végzésével a Nyíregyházi Járásbíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú végzés indokolása szerint a vád tárgyává tett bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára, büntető törvényi fenyegetettségére és arra is figyelemmel, hogy a felperes mint vádlott hatóság elé állítására csak nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának eredményeként kerülhetett sor, változatlanul fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, alappal lehet következtetni arra, hogy az eljárási cselekményeknél való jelenléte csak a kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható, melyeknek megszüntetését a vádlott egészségi állapotának romlása nem indokolja. A végzés indokolása szerint továbbá a fellebbezésben foglaltaktól eltérően a bíróság nem orvosszakértői szakkérdésben foglalt állást, amikor a szakértő véleményével ellentétben azt állapította meg, hogy a vádlott gyógykezelése a házi őrizet fenntartása mellett is megoldható. Kétségtelen, hogy a felperes egészségi állapotának felmérése orvosi szakkérdés, az igazságügyi orvosszakértő szakértelme ugyanakkor arra nem terjedt ki, hogy a házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom fenntartása a gyógykezelésnek akadálya-e. Ennek eldöntéséhez ugyanis a kényszerintézkedés természetének, illetőleg a kijelölt lakás elhagyása feltételeinek ismerete szükséges, ami nem orvosszakértői kérdés. Mivel a házi őrizet elrendeléséről szóló határozat értelmében a felperes a kijelölt lakást gyógykezelés céljából elhagyhatja, a kényszerintézkedés a gyógykezelésének nem lehet akadálya.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. §-ának a) pontját, és a 2:52. §-ának (1) bekezdése szerint az alperest 2 500 000 Ft sérelemdíj és annak 2016. szeptember 2-től számított kamatai és perköltsége megfizetésére kérte kötelezni. Hivatkozása szerint már meglévő betegségei tovább romlottak a kényszerintézkedések során, ez a romlás pedig a házi őrizet megszüntetésével megelőzhető lett volna.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, egyebek mellett arra hivatkozással, hogy a szükséges orvosi kezelések elvégezhetőek a házi őrizet fenntartása mellett is, a felperes részvételének engedélyezésével, ezért az alperes nem sértette meg a felperes személyiségi jogait.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 000 Ft perköltséget, és megállapította, hogy egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Megállapította, hogy a le nem rótt 150 000 Ft kereseti illeték az állam terhén marad.

Határozatának indokolása szerint a perben nem volt vitás, hogy anyagi- és eljárásjogi szempontból nem volt jogszabálysértő a Nyíregyházi Járásbíróság és az alperes határozata, hanem az képezte a felperes hivatkozását, hogy azzal, hogy a döntés során nem vizsgálták kellő részletességgel az egészségügyi állapotát és nem vették figyelembe személyi körülményeit, megfosztották attól a jogtól, hogy hatékonyabban gyógyuljon a már meglévő megbetegedéséből, és állapota rosszabbodott is a kényszerintézkedés ideje alatt. A Ptk. általános jelleggel védi a személyiségi jogokat és vélelmet állít fel arra nézve, hogy a mások személyiségi jogainak bármilyen megsértése vagy korlátozása jogellenes magatartás, amelynek ellenkezőjét a sértő félnek kell bizonyítania. Vannak azonban olyan körülmények, amelyek fennállása esetén a jogellenesség kizárt, így akkor, ha kifejezett jogszabályi engedély alapján lépi át valaki az oltalmazott magánautonómia egyébként védett határait. Az ilyen jogszabálynak meg kell felelnie a jogállamiság által megkívánt alkotmányossági követelményeknek (célszerűség, alkalmasság, arányosság stb. ...).