A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22184/2009/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §] Bírók: Almásy Mária, Besenyeiné dr. Varga Katalin, Havasi Péter

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21109/2008/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20186/2009/3., *Kúria Pfv.22184/2009/3.* (BH+ 2011.5.203, BH 2011.7.194)

***********

Pfv.III.22.184/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a II.r. alperes által képviselt I.r., és a személyesen eljárt II.r. alperesek ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságnál 7.P.21.109/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.186/2009/3. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. szeptember 15. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és külön felhívásra térítsen meg az államnak 1.275.000 (Egymillió-kettőszázhetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A felperes a 2005.február 1-jén kelt adásvételi szerződés szerint 21.250.000 forint vételár ellenében megvásárolta az iroda megnevezésű ingatlant a T. Kft. eladótól. A szerződés készítője és ellenjegyzője a II.r. alperes volt. Az okirat nem tartalmazta az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélyét, ezért a Földhivatal a 2005. február 22-én kelt határozatával elutasította a bejegyzési kérelmet. Az elsőfokú határozat ellen a felperes az I.r. alperes által ellenjegyzett fellebbezést nyújtotta be, a Földhivatal a 2005. június 28-án kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Az I.r. alperes a felperes megbízása alapján 2005. február 14-én készítette el a szerződés kiegészítését az említett hiány pótlására.

A 2005. február 1-jén kelt adásvételi szerződés megkötése idején az ingatlan tulajdoni lapjára teher nem volt bejegyezve. 2005. február 14-én, június 15-én, augusztus 25-én és október 26-án végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmek érkeztek földhivatalhoz.

2005. október 11-én a szerződő felek újabb adásvételi szerződést kötöttek a perbeli ingatlanra.

A felperes keresetében 21.250.000 forint és ennek 2005. február 1-jétől járó késedelmi kamatának az egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Hivatkozott arra, hogy az alperesek az adásvételi szerződés lebonyolítására kötött megbízási szerződést nem teljesítették megfelelően, ezért az ingatlan tulajdonjogát nem szerezhette meg, kára a vételárral egyező összeg, miután a szerződés felbontása esetén az eladó nem lenne képes visszafizetni a vételárat.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes hivatkozott arra, hogy a keresettel érintett adásvételi szerződés készítésében nem vett részt, vitatta a kártérítési felelősség feltételeinek fennállását. A II.r. alperes elismerte, hogy hiányos volt a szerződés, de utóbb a hiány a szerződés kiegészítésével pótlásra került, ezért a felperesnek a tulajdonjog bejegyzése iránt kellett volna intézkednie és nem új szerződést kötni. Vitatta a kár bekövetkezését és az okozati összefüggés fennállását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította azzal az indokolással, hogy az I.r. alperes szerződés jogviszony hiányában felelőssé nem tehető, a II.r. alperes ugyan megsértette a Ptk. 474. §-ának (2) bekezdését és az 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 1. §-át, a jogellenes magatartáshoz azonban szükséges, hogy azzal okozati összefüggésben keletkezzen a kár, amit a felperes nem bizonyított.

A felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az alpereseknek a keresetének megfelelő marasztalását kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Megállapította, hogy a felperesnek kötelmi igénye keletkezett az ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére, a földhivatal elutasító határozata után, a szerződés kiegészítését követően újabb bejegyzési engedélyt kellett volna benyújtania. A végrehajtási jogok bejegyzése nem volt annak akadálya, hogy a felperes az adásvételi szerződésen alapuló tulajdonszerzési igényének érvényt szerezzen és az ingatlan tehermentes tulajdonjogához hozzájusson: igénypert indíthatott volna, amelyben az ingatlan foglalás alóli feloldását, a végrehajtási jogok törlését és a tulajdonjogának a bejegyzését kérhette volna. Ha a felperes az igényper megindítása iránt haladéktalanul intézkedik, az igénykeresetet csak az első végrehajtási jog jogosultja ellen kellett volna megindítani. A végrehajtási jog bejegyzése nem jelent eleve elidegenítési és terhelési tilalmat a Vht. 138. §-ának (6) bekezdésére figyelemmel. Az újabb szerződés a tulajdonjog bejegyzésére alkalmatlan volt, mert a végrehajtási jogok bejegyzése után sikerrel igénypert már nem indíthatott. Igényper indításával a felperes a kárát teljes egészében elháríthatta volna, kára legfeljebb az igényper költsége lehetett volna, melynek megtérítését a II.r. alperestől követelhette volna. A Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperesnek az ingatlan vételárának elvesztésében álló kárát nem a II.r. alperes, az elsőfokú ítéletben kifejtettek szerint egyébként felróható magatartása okozta, hanem az kizárólag a saját önhibájával áll okozati összefüggésben, ezért a kárát a felperesnek teljes mértékben magának kell viselnie.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és abban elsődlegesen annak a keresetének megfelelő megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy nem kapott tájékoztatást az alperesektől arról, hogy milyen más eljárást kellett volna indítania az I.r. alperes által benyújtott fellebbezés és a határozat felülvizsgálata iránti per megindításán kívül, a jogerős ítéletben meghatározott igényper indításának pedig az volt az akadálya, hogy az ingatlan tulajdonjogát a felperes nem szerezte meg. Állította, hogy a felperest ért kár nem a felperes önhibájával áll okozati összefüggésben, hanem az alperesek mulasztásával.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e.