A Fővárosi Törvényszék P.21109/2008/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 310. §, 318. §, 339. §, 340. §, 344. §, 360. §, 474. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 3. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

Fővárosi Bíróság

7.P. 21.109/2008/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

a Fővárosi Bíróság

dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd(9022 Győr, Teleki L. u. 17.) által képviselt

.... (....)felperesnek

Dr Jakab Béla ügyvéd (...) által képviselt

I.rendű alperes neve (....) I. r. alperes és

a személyesen eljáró

II.rendű alperes neve (... ) II. r. alperes ellen

kártérítés iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I r. alperesnek 500.000 - Ft. + ÁFA (Ötszázezer forint+ÁFA) perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az Adóhatóság külön felhívására fizessen meg 900.000.,-Ft. (Kilencszázezer forint) le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, jelen bíróságnál lehet írásban benyújtani 3 példányban.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése, vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Kerületek ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a Budapest XIV. ker. ... alapterületű iroda megjelölésű ingatlanra (a továbbiakban perbeli ingatlan) a felperes 2005. február 1. napján a ....-el adásvételi szerződést kötött.

A csatolt adásvételi szerződésben foglaltak szerint a felperes a szerződés megszerkesztésével és ellenjegyzésével, valamint a hivatali ügyintézéssel a II. r. alperest bízta meg.

Ezt követően a felperes az adásvételi szerződés kiegészítésével, a 2005. 02. 14-én kelt adásvételi szerződés kiegészítés 5. pontjában foglaltak szerint az I. r. alperest bízta meg.

A felperes a per során többször pontosított keresetében az alperesek 21.250.000.-Ft. és járulékai megfizetésére kötelezését kérte. Hivatkozott arra a felperes, hogy a felperes és az alperesek megbízási szerződést kötöttek, amelynek tárgya a perbeli ingatlan tulajdonjogának felperes általi ingatlan nyilvántartásba bejegyzett per -, teher és igénymentes megszerzése volt.

A felperes álláspontja szerint az alperesek nem tettek eleget a megbízási szerződésben foglalt kötelezettségeiknek, így a 2005.02.01.-i adásvételi szerződés vonatkozásában szerződésszegést követtek el.

Ennek kapcsán előadta a felperes, hogy a Fővárosi Kerületek Földhivatala 2005. 02. 22. napján kelt ... határozatával a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét a perbeli ingatlanra elutasította a határozat indokolásában foglaltak szerint azzal, hogy a 2005. 02. 01-i adásvételi szerződésből a jogcím hiányzott, a kérelem és a szerződés ellentmondó, a szerződésben nem szerepelt a bejegyzési engedély és a vevő az aláírási címpéldányt nem csatolta. Utalt arra is, hogy a határozatot a Fővárosi Földhivatal 2005. 06. 28-án kelt ....határozatával helyben hagyta akként, hogy a 2005. 02. 01-i adásvételi szerződésből hiányzott a tulajdonos részéről a bejegyzési engedély, amely hiánypótlási felhívás nélkül elutasítási ok. Ennek kapcsán utalt arra a felperes, hogy a 2005. 02. 01-i szerződés nem felelt meg az 1997. évi CXLI tv. 3. § /1/ bek-ben foglaltaknak és ez volt az oka, hogy a felperes tulajdonjog bejegyzés iránt előterjesztett kérelme el lett utasítva. Hivatkozott arra is, hogy az alperesek szerződésszegést követtek el akkor is, amikor a tulajdonjog bejegyzési iránti kérelemhez nem csatolták a felperesi képviselő aláírási címpéldányát, illetve az ügyvédi meghatalmazást. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes vagyonában értékcsökkenés következett be azáltal, hogy az alperesek mulasztása miatt az általa megvásárolt ingatlanon az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogot nem szerzett, holott a szerződés kötés 2005. 02. 01-i időpontjában az ingatlan tehermentes volt.

Bejelentette a felperes, hogy 2005. október 11-én a perbeli ingatlanra ismételten adásvételi szerződést kötött a tulajdonossal, azért, hogy kárenyhítési kötelezettségének eleget tegyen, figyelemmel arra is, hogy előadása szerint a vételár visszafizetése lehetetlen a tulajdonos anyagi helyzete miatt. Előadta továbbá, hogy az újabb szerződéskötés ellenére a felperesi tulajdonjog széljegyen szerepel, az ingatlan nyilvántartásba történő tulajdonjog bejegyzés csak abban az esetben lehetséges, ha a perbeli ingatlan tehermentesítése megtörténik.

Hivatkozott a felperes a Ptk. 305., 310., 318., 339., 340., 344., 360. és 474. §-okra. Utalt az 1998. évi XI. tv. 1 és 10. § /1/ bek-re is.

Nem vitatta a felperes, hogy a vételár megfizetésével egyidejűleg a tulajdonos ....-től a perbeli ingatlan kulcsait is átvette. Előadása szerint a perbeli ingatlant elidegenítés céljából vásárolta meg és egyéb módon nem kívánta hasznosítani.

A felperes előadta továbbá, hogy tulajdonjog megállapítása iránt pert nem kívánt indítani, figyelemmel arra, hogy annak eredményessége nem várható és így a felperesi oldalon újabb nem várt kiadás következett volna be.

A felperes perköltség megállapítását kérte.

Az alperesek a felperesi kereset elutasítását kérték.

Az I. r. alperes utalt arra, hogy részéről szerződésszegés nem történt, előadása szerint a felperes 2005.02.14-én a perbeli ingatlanra 2005.02.01-én kötött adásvételi szerződés kiegészítésével bízta meg és a megbízás alapján el is járt. Hivatkozott arra, hogy a felperes a keletkezett kárt, illetve a kár, a jogellenes magatartás, valamint az okozati összefüggést nem bizonyította. Utalt arra is, hogy a szerződéskötés alapján keletkezett jogait a felperes nem érvényesítette, nem merítette ki a jogszabályi lehetőségeket tulajdonjogának ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.