25/1992. (IV. 30.) AB határozat
a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 69. §-ának azt a rendelkezését, amely elrendelte a törvény 64-68. §-ában foglalt rendelkezéseknek 1991. január 1. napjától történő alkalmazását, az 1991. január 1. napjától január 13. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan megsemmisíti. E határozat nem érinti a közzététele előtt létrejött (módosult, megszűnt) jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
Az indítványozó szerint az 1990. évi CIV. törvénynek a visszamenőleges hatályra vonatkozó rendelkezései a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-át sértik, mert ennek (3) bekezdése előírja, hogy jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettségeket.
A Magyar Köztársaság költségvetéséről és az államháztartás viteléről szóló tv. ezzel szemben a 69. §-ában úgy rendelkezik, hogy "e törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 23. § (1) bekezdés és a 60-63. §-ok kivételével 1991. január 1. napjától kell alkalmazni." Ilyen módon az 1991. január 1. napjától kell alkalmazandó rendelkezések közé került a lakás célú kölcsönök kamatainak felemeléséről szóló 64-68. § is. Az indítványozó bizonyítékként indítványához csatolta a Miniszterelnöki Hivatal hozzá intézett 956-VIII/1991. számú levelét, amely szerint az 1990. évi CIV. törvényt tartalmazó Magyar Közlöny 1991. január 14. napján vált a nyílt árusítási boltokban bármely állampolgár számára hozzáférhetővé, illetőleg az Alkotmánybíróság is e napon vette át a Magyar Közlöny említett számát. Csatolta továbbá a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Iroda 202-228/1991. számú levelét arról, hogy a Magyar Közlöny szóban forgó - 1991. évi 1. - számának az előfizetők részére történt kiküldését 1991. január 17-én fejezték be.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
A jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy
- az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,
- meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek.
A jogbiztonság e két alapvető követelménye közül bármelyiknek a figyelmen kívül hagyása összeegyeztethetetlen az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, s így alkotmányellenes. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy egy jogállamban senkit sem lehet felelősségre vonni olyan jogszabály megsértése miatt, amelyet az érintett személy nem ismert és nem is ismerhetett, mivel azt vagy egyáltalán nem hirdették ki, vagy utólag hirdették ki és visszamenőleges érvénnyel léptették hatályba. Ugyanez értelemszerűen irányadó a kötelezettségek utólagos megállapítására is.
Az országos érvényű jogszabályok kihirdetése a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben történik. A kifejtettekből következik, hogy a Magyar Közlönyben közzétett jogszabály akkor válik törvényesen kihirdetetté, ha bármely állampolgárnak módjában áll a Magyar Közlöny szóban forgó számát megvásárolni és a reá irányadó jogszabály rendelkezéseit megismerni. Miután azonban elviselhetetlen terhet hárítana a jogalkalmazó szervekre és teljes jogbizonytalanságot teremtene, ha az egyes ügyekben különkülön kellene vizsgálni: az adott megyébe vagy az érintett előfizetőkhöz mikor jutott el a Magyar Közlöny, vélelem szól amellett, hogy a tényleges kihirdetés időpontja megegyezik a Magyar Közlöny megjelenési dátumával. A Kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy a Magyar Közlönyön feltüntetett napig vagy legkésőbb azon a napon mind a hivatalos lapnak az előfizetők részére történő kézbesítése, mind a nyílt árusítású hírlapboltokba való eljuttatása megtörténjék. Ehhez képest a jogalkalmazó szervek - így egyebek között az Alkotmánybíróság - általában az említett vélelemből indulnak ki és nem folytatnak tényfeltáró bizonyítási eljárást az egyes jogszabályok tényleges kihirdetési időpontjának megállapítása végett.
Az indítványban megjelölt ügyben a rendelkezésre álló bizonyítékokból kétséget kizáró módon megállapítható a visszadátumozás ténye, illetőleg az, hogy az 1990. évi CIV. törvény a tényleges kihirdetéséhez képest mintegy kétheti időtartamra visszamenőleges érvénnyel határozott meg kötelezettséget. Ezért az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében foglaltak szerint határozott az alkotmányellenes megszüntetéséről.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv.) 43. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályt általában a megsemmisítésről szóló alkotmánybírósági határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni.
A jelen esetben a jövőre vonatkozó megsemmisítés szóba sem jöhetett, mivel az alkotmányellenességet a kihirdetést megelőző időszakra visszamenőleges kötelezettségmegállapítás jelenti, s időközben a törvény előírásszerű kihirdetése megtörtént. Csak arra kerülhetett sor, hogy az Alkotmánybíróság az 1991. január 1. napja és a tényleges kihirdetés napja közötti időszakra nézve semmisítette meg az 1990. évi CIV. törvény 69. §-ának sérelmezett rendelkezését. Az Alkotmánybíróságnak az ABtv. 43. § (4) bekezdése alapján arról is döntenie kellett, hogy - mivel az alkotmányellenes rendelkezést nem a jövőre nézve, hanem visszamenőleges érvénnyel, egy rövid időszak tartamára semmisítette meg - határozatának legyene közvetlen kihatása azokra a jogviszonyokra, amelyek az átmenetileg fennállott alkotmányellenesség miatt módosultak, illetőleg szűntek meg. Ennek eldöntésénél a testület - az ABtv. 43. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - kiemelt figyelmet fordított a jogbiztonság érvényes juttatására. Ezért döntött úgy, hogy az Alkotmánybíróság, hogy a megsemmisítéshez az ABtv. 43. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt fűzi, azaz a jelen határozat nem érinti a közzététele előtt létrejött (módosult, megszűnt) jogviszonyokat, illetőleg a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Mivel a sérelmezett rendelkezés hosszú lejáratú kamatokat érintett, a kéthetes időtartamnak az adós szempontjából nincs különösen súlyos következménye. Figyelemmel arra is, hogy jelentős számban került sor a hitelek teljes visszafizetésére, illetőleg a hitelszerződésnek az 1990. évi CIV. törvényben foglaltak szerinti módosulására a hozzávetőlegesen kétheti időtartam tekintetében végrehajtott utólagos korrekció az okozott sérelem súlyával arányban nem álló adminisztratív munkatöbbletet idézne elő és nagyobb jogbizonytalanságot okozna, mint annak idején az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása okozott.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró