Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1990. évi CIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól[1]

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer újraszabályozását megelőzően, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével az 1991. évi állami költségvetésről és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól az alábbi törvényt alkotja.

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1991. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSE

A helyi önkormányzatok, a Társadalombiztosítási Alap és a nem állami szervek állami költségvetéshez való kapcsolódásának szabályai

1. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok költségvetéséhez való állami hozzájárulás normatív mértékeit - a gazdaság teljesítőképességére, valamint a külső és belső egyensúlyi helyzetre való tekintettel - a következők szerint állapítja meg:

a) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a települési önkormányzatokat:[2]

minden az e törvény 64-68. §-ai alapján az 1991. évben emelkedő kamatozású és 1991. március 1-jén a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló kölcsöntartozás után, egy állandó lakosra számítva 200 Ft levonásával 5000 Ft.

- 1990-ben önkormányzati vá-
lasztásra jogosult községek, nagyköz-
ségek részére
2 000 000 Ft
- egy állandó lakosra számítva2000 Ft
- az üdülővendégek után besze-
deti gyógy- és üdülőhelyi díj vagy ide-
genforgalmi adó minden forintjához
2 Ft
[3]
- kommunális tevékenységhez
(közvilágítás, temető- és útfenntartás,
lakásgazdálkodás) egy állandó lakos-
ra számítva
1 400 Ft
- települési szociális alapellátás-
hoz egy állandó inaktív lakosra szá-
mítva
3100 Ft

b) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a feladatot ellátó önkormányzatokat:

- a gyermek- és ifjúságvédelem
egy ellátottjára
210 000 Ft
- a szociális intézmények egy ellá-
tottjára
147 000 Ft
- az idősek és fogyatékosok nap-
közi otthonának egy ellátottjára
24 000 Ft
- az idősek és fogyatékosok szál-
lást is nyújtó otthonának egy ellátott-
jára
40 000 Ft
- a fiatalkorúak egészségügyi
gyermekotthonai és a gyógypedagó-
giai intézmények egy ellátottjára
172 000 Ft
- egy óvodai ellátottra15 000 Ft
- egy nemzetiségi, etnikai óvodai
ellátottra (kiegészítő hozzájárulás)
5 000 Ft
- általános iskolai oktatásban ré-
szesülő: egy nappali tagozatos tanuló-
ra, három esti tagozatos tanulóra, há-
rom levelező tagozatos tanulóra, há-
rom 14-16 éves, iskolarendszeren kí-
vüli oktatásban résztvevő tanulóra
30 000 Ft
- alsófokú zenei képzésben része-
sülő egy tanulóra
19 000 Ft
- általános iskolai oktatásban ré-
szesülő fogyatékos gyermekekre
56 000 Ft
- gimnáziumi oktatásban részt ve-
vő egy nappali tagozatos, illetve há-
rom esti vagy levelező tagozatos tanu-
lóra
44 000 Ft
- szakközépiskolai oktatásban
részt vevő egy nappali tagozatos, illet-
ve három esti vagy levelező tagozatos
tanulóra
54 000 Ft
- szakmunkásképzésben részt ve-
vő egy tanulóra
33 000 Ft
- az önkormányzatok által fenn-
tartott szakmunkásiskolái tanműhe-
lyekben oktatott egy tanulóra
36 000 Ft
- általános és középiskolai nem-
zetiségi, etnikai vagy két tannyelvű
oktatásban részesülő egy tanulóra (ki-
egészítő hozzájárulás)
14 000 Ft
- általános és középfokú diákott-
honban és externátusban elhelyezett
egy tanulóra
53 000 Ft
- helyi közművelődési feladatok-
ra egy állandó lakosra számítva
100
- az önálló költségvetéssel rendel-
kező vidéki kőszínházak egy nézőjére
450
- az önálló költségvetéssel rendel-
kező fővárosi kőszínházak egy nézőjé-
re
300

c) Minden megyei és a fővárosi önkormányzatot megillet 50 000 000

A megyei, fővárosi önkormányzatoknál ez az összeg részben a (7) bekezdés szerinti illetékbevételek kapcsolódnak az igazgatási, valamint a megyei levéltárral, a könyvtárral, a múzeumokkal, a művelődési központokkal, a pedagógiai intézetekkel, a sporthivatalokkal összefüggő feladatokhoz.

d)[4] A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 3. számú mellékletben önkormányzatonként bemutatott norma állami hozzájárulásokat ahhoz az önkormányzathoz jutassa el, amelyikhez a feladat - a hatáskör-telepítés és önkormányzatok döntése, s az általuk adott információ alapján - kerül.

e) Az igényjogosultságot jelentő mutatószámok részletes ismertetését a 4. számú melléklet tartalmazza.

f) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1991. évi állami költségvetés, a helyi önkormányzatok, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvények elfogadását követően azonnal mérje fel az önkormányzatoknál az új vagy módosított normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámokat. Egyúttal pontosítsa nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatást igénybe vevők számát. Ez utóbbi fedezetére 50 millió forint szolgál.

g)[5] Azok a helyi önkormányzatok, amelyek normatív állami hozzájárulásban részesülnek és évközben a feladatot átadják a Tv. 3. § (1) bekezdésben foglalt más intézménynek, kötelesek az erről szóló megállapodást - az átadást megelőző hónap 5. napjáig - a Pénzügyminisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, valamint az ágazatilag illetékes minisztériumnak megküldeni. A feladat átadása csak a hónap első napjával történhet. Az önkormányzat számára a normatív állami hozzájárulás folyósítása az átadás hónapjának első napjától megszűnik. A normatív állami hozzájárulással az átadás időpontjáig az átadó önkormányzat számol el a tárgyév végén.

h)[6] Két vagy több önkormányzat között évközben történő normatív állami hozzájárulással támogatott feladat átadás-átvétel esetén - az ágazati minisztériumok értesítésének kivételével - a g) pont előírásai alkalmazandók.

A normatív állami hozzájárulást a Pénzügyminisztérium az átvétel időpontjától folyósítja a feladatot átvevő önkormányzatnak, amellyel az átvevő önkormányzat a tárgyév végén számol el.

i)[7] Az évközben szétváló önkormányzatoknak megállapodást kell kötniük az állami hozzájárulás alapját képező mutatószámok és ehhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, a címzett- és céltámogatás, valamint a fejezetek által lebontott állami hozzájárulás megosztásáról. A 3. számú melléklet szerinti normatív állami hozzájárulással a jogutód önkormányzatok az év végén számolnak el.

(2) a) A helyi önkormányzatok nagy költségigényű (korábban általában megyeközponti) fejlesztési és rekonstrukciós feladataihoz kapcsolódó címzett támogatások összege 11 814,5 millió forint. Ennek önkormányzatokként és címenként részletezett összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

b) A megyei önkormányzatokat az 1990. évi január 1-jén állandó lakosok után 400 Ft/fő fejlesztési célú állami támogatás illeti meg címzett támogatásként, amelyet a térségi feladatokkal összefüggő, folyamatban levő beruházások és rekonstrukciók, továbbá a települési önkormányzatokkal összefüggő - 1991 előtt keletkezett, a címzett céltámogatási körbe nem vont - kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni.

(3) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataikhoz a 6. számú mellékletben felsorolt feltételek mellett és mértékben céltámogatást igényelhetnek. Erre a célra 6210,0 millió forint szolgál. A Kormány 1991. január 15-éig tegye közzé a támogatások igénylésének mechanizmusát és az illetékes parlamenti bizottságokkal, valamit az önkormányzatok érdekszövetségével egyeztetve 1991. március 31-éig tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a keret felosztására.

(4) A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat összege 5948,5 millió forint. Ennek célonként részletezett összegét és az igénybevétel feltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza. A Kormány felhatalmazást kap a központosított előirányzat címei közötti átcsoportosításra, valamint az 1991. november 30-áig fel nem használt részének felosztására.

(5) Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatási keret összege 5 milliárd forint.

A Kormány - a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésére tekintettel - legkésőbb 1991. január 15-éig intézkedjék az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírására. A helyi önkormányzatok képviselőtestületei 1991. február 28-áig terjeszthetik elő igényeiket. A Kormány 1991. március 31-éig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a keret 75%-ának önkormányzatok közötti felosztására. A fennmaradó 25%-ot az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni.

E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhetnek. Ezek közül az 1000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok 150 000 forint, az 1000 fő feletti állandó lakosú önkormányzatok 200 000 forint támogatásban részesülhetnek. Az igénylés határideje 1991. január 15-e a Belügyminisztériumon keresztül.

(6) A települési önkormányzatokat az állandó lakosság által 1989-re bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél az 1989. január 1-jei állapot szerinti egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-bevétel 50%-a nem éri el a 3200 forintot, a bevételt e szintig az állami költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően azon városi önkormányzatoknak, amelyeknél az így számított összeg nem éri el az 5000 forintot, a bevételt e szintig, de legfeljebb 25 millió forinttal az állami költségvetés kiegészíti.

(7) A megyeszékhely - Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt - város önkormányzati hivatala (illetékhivatala) által beszedett illetékekből a város illetékességi területén beszedett összeg a megyeszékhely - Pest megyében a kijelölt - város önkormányzatát, míg a megye illetékességi területén beszedett összeg - az előző összeg kivételével - a megyei önkormányzatot illeti meg. A megyei önkormányzat ebből a bevételből - az illetékügyi feladatot ellátó önkormányzattal történt megállapodás alapján - biztosítja a megyeszékhely, illetve a kijelölt városon kívüli illetékügyi feladatok személyi és dologi kiadásainak fedezetét. A fővárosi önkormányzati hivatal (illetékhivatal) által beszedett illeték a fővárosi önkormányzatot illeti meg.

(8) A helyi önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság 30%-a illeti meg a területileg illetékes önkormányzatot. E rendelkezés végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter intézkedik.

(9) Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak az Országgyűlés által jóváhagyott Vagyonpolitikai Irányelvek alapján, az Állami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési, illetve megyei önkormányzatot illeti meg.

(10) A főváros önkormányzatait megilletik az e törvényben megállapított bevételi források. A forrásoknak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásánál - a feladatokkal és a hatáskörökkel összhangban - a fővárosi közgyűlés rendelkezik. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a főváros esetében mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem dönt, a forrásoknak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására, a normatív állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó időarányos részét egy összegben, a Fővárosi Közgyűlés számlájára utalja. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbításáról.

(11)[8]

2. § (1) A Társadalombiztosítási Alap részére az 1989. évi XLVIII. törvényben az 1990. évre garantált bevételi többlet biztosításához előirányzott állami hozzájárulás összege 5420 millió forint. Az előirányzat felhasználása a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi zárszámadásának országgyűlési jóváhagyását követő 15 napon belül történhet meg. Ha a tényleges kiegészítési kötelezettség nem éri el az előirányzott összeget, akkor a különbözet felhasználásáról az Országgyűlés dönt. Amennyiben viszont a tényleges kötelezettség meghaladja az előirányzatot, a túllépést az általános tartalékból kell fedezni.

(2) Az állami költségvetés az 1989-90. években keletkezett tartozásaiból 1991-ben a következőket téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak:

- a Társadalombiztosítási Alap
1989. évi zárszámadásához kötődő
visszatérítés
1 600 millió Ft
- az 1990. év során az állampolgá-
ri jogú családi pótlékkal kapcsolatos
költségtérítés, tételes elszámolás
alapján
300 millió Ft
- a társadalombiztosítás által
1990-ben kifizetett, politikai rehabili-
táció címén felmerült nyugdíj-kiegé-
szítés megtérítése, tételes elszámolás
alapján
500 millió Ft
- az Alap által 1990-ben kifizetett
családi pótlék miatti tartozás kamata
3 500 millió Ft
- az 1991. év során az állampolgá-
ri jogú családi pótlékkal kapcsolatos
költségtérítés, tételes elszámolás
alapján
400 millió Ft
- az 1991-ben kifizetésre kerülő,
politikai rehabilitáció címén felme-
rült nyugdíj-kiegészítés, tételes elszá-
molás alapján
1 845 millió Ft
Összesen:8 145 millió Ft

(3) Az állami költségvetés garantálja a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott kiadásainak teljesítését akkor is, ha a bevételek erre nem nyújtanak fedezetet. A vállalt garancia nem keletkeztet fizetési kötelezettséget akkor, ha a fedezethiány abból ered, hogy a be nem hajtott követelések állománya - ide nem értve a felszámolások miatt véglegesen behajthatatlanná vált követeléseket - meghaladja az 1990. december 31-én fennálló állományt.

3. § (1) Az állami megbízás alapján közfeladatokat ellátó nem állami intézmények, a hittudományi egyetemek és főiskolák támogatásának normatívái:

- szociális intézményi ellátás147 000 Ft/fő
- idősek és fogyatékosok napközi-
otthoni ellátása
24 000 Ft/fő
- fiatalkorúak gyermekotthoni és
gyógypedagógiai intézeti ellátása
172 000 Ft/fő
- óvodai ellátás15 000 Ft/fő
- általános iskolai oktatás30 000 Ft/fő
- alsófokú zenei képzés19 000 Ft/fő
- általános iskolai fogyatékos
gyermekek oktatása
56 000 Ft/fő
- szakközépiskolai oktatás54 000 Ft/fő
- gimnáziumi oktatás44 000 Ft/fő
- szakmunkásképző iskolai okta-
tás
33 000 Ft/fő
- szakmunkásiskolai tanműhelyi
oktatás
36 000 Ft/fő
- nemzetiségi vagy két tannyelvű
oktatás (kiegészítő hozzájárulás)
14 000 Ft/fő
- diákotthoni ellátás53 000 Ft/fő
- felsőoktatási nappali hallgatók
oktatása
72 000 Ft/fő

(2) Pártok támogatására 700 millió forint szolgál, ennek pártonként részletezett összegét - a pártokról szóló törvény rendelkezése alapján - a II. fejezet 5. címe tartalmazza. Társadalmi szervek támogatására 400 millió forint, nemzetiségi szövetségek támogatására 200 millió forint az előirányzat. E keretek felosztásáról az Országgyűlés által létrehozott (megbízott) testület dönt. Az 1990-ben is támogatásban részesülő szakszervezeti művelődési intézmények támogatására 200 millió forint fordítható.

(3) Egyházak közvetlen támogatására 1099,9 millió forint szolgál. Ebből 561,4 millió forint a hitéleti tevékenység támogatása, 538,5 millió forint az egyházi ingatlanok felújításához történő állami hozzájárulás. A keret felosztására az egyházak magyarországi legfelsőbb szervei, illetve nem hierarchikus felépítésű egyházak esetén az erre felhatalmazott szervezeti egységeik által delegált képviselőkből álló testület jogosult.

A központi költségvetés keretében ellátott állami feladatok normatívái és bevételei

4. § (1) A központi költségvetési szervek által ellátott állami feladatok közül az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 48 864 Ft/év/fő. A normatíva alapján járó támogatás felhasználásáról a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) Az állami költségvetés bevétele a pénzintézetek, valamint a totó-lottó játék bonyolítását végző társaságok államot megillető osztaléka.

Az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege

5. § (1)[9] Az Országgyűlés az 1-4. §-ban foglaltakra is tekintettel az állami költségvetés 1991. évi összes kiadását 933.547,9 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1)[10] Az 5. §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 854.761,8 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az állami költségvetés 5. §-ban megállapított kiadási főösszege és a 6. §-ban megállapított bevételi főösszege különbözetének összegével (a továbbiakban: hiány), 78 786,1 millió forinttal az államadósság növekszik.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az (1) bekezdésben meghatározott hiány finanszírozására

- 60 000 millió forint összegű hosszú lejáratú jegybanki hitelt vegyen fel, a hitel kamata 25%, azonos a jegybank által a kereskedelmi bankoknak 1991-ben nyújtott refinanszírozási hitel alapkamatával;

- 15 000 millió forint összegben államkötvényt bocsásson ki;

- 3786,1 millió forinttal növelje az értékesített kamatozó és diszkont-kincstárjegyek állományát.

Az állami költségvetés végrehajtásának szabályai

8. §[11]

9. §[12]

(16)[13] A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése, valamint a 2. § hatásköri megosztása alapján, a megyei (fővárosi) önkormányzatok a centrális alárendeltségű szervezetek, valamint a köztársasági megbízottak hivatala előirányzatainak terhére időarányosan kiutalt állami hozzájárulást felhasználták, ezzel kapcsolatban az érintett fejezetek a megyei (fővárosi) önkormányzatokkal szemben követelést nem támaszthatnak.

(17)[14] Az érintett fejezetek 1991. évi költségvetésébe az 1. számú melléklet VIII. Belügyminisztérium fejezetnél az egyes centrális alárendeltségű szervezetekre előirányzott támogatás és a (16) bekezdés szerint felhasznált összeg különbözete kerül átcsoportosításra. A fejezetek az 1992. évi költségvetés tervezése során a centrális alárendeltségű szervezetek esetében e törvény eredeti előirányzatait tekinthetik a tervezés alapjának. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül működő centrális alárendeltségű szervezetekre, illetve a köztársasági megbízottak hivatalaira is.

(18)[15] Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a megyei önkormányzatok számára, a köztársasági megbízottak hivatalai terhére kiutalt állami támogatás tekintetében külön elszámolást végezzen. Az elszámolás állami támogatás előirányzatot nem érinthet.

10. §[16]

11. §[17]

Az állami költségvetés pénzellátási rendje

12. §[18]

13. §[19]

14. §[20]

15. §[21]

16. §[22]

17. §[23]

18. §[24]

19. §[25]

20. §[26]

Vegyes és záró rendelkezések

21. §[27]

22. § (1)[28]

(2)[29]

23. §[30]

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE ÉS KEZELÉSE

Az állami költségvetés hiánya és más állami feladatok finanszírozását szolgáló, az 1991. évet megelőzően eszközölt, illetőleg 1991-től megvalósuló hitel- és értékpapír-műveletekből származó állami költségvetési adósság (a továbbiakban: államadósság) kezelésére az Országgyűlés a következő szabályokat határozza meg:

24. § Az államadósság belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét az 1990. év végén az alábbi tartozások képezik:

(1) A Magyar Nemzeti Bankkal szemben

a) az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül 1991. előtt felvett hitelek - beleértve azokat a hiteleket is, amelyek 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint költségvetési bevételként kerültek elszámolásra - fennálló állománya (várhatóan 442,6 milliárd forint);

b) az 1986. évi V. törvény 17. § a) pontja alapján egyes gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetének rendezése keretében bizonyos adósságaik átvállalásának forrásául felvett hitel (20,5 milliárd forint);

c) az 1986. évi V. törvény 17. § b) pontja alapján az 1987. január 1-jétől létrejött kereskedelmi bankok és átszervezett biztosítóintézetek szükséges alaptőkéjének fedezetéül felvett hitelek még vissza nem fizetett része (5,8 milliárd forint);

d) az 1989. évi XVIII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti vállalati forgóalap-rendezési hitel még vissza nem fizetett része (várhatóan 23,6 milliárd forint);

e) bizonyos nemzetközi pénzügyi szervezetek - Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Nemzetközi Beruházási Bank, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Nemzetközi Fejlesztési Társaság - alaptőkéjéhez való hozzájárulás Magyar Nemzeti Bank által megelőlegezett összege (várhatóan 7,9 milliárd forint);

f) a Magyar Nemzeti Bank által felvett és az állami költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek (várhatóan 1 milliárd forint);

g) az Állami Fejlesztési Intézet - és annak jogelődje - által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló, a Magyar Nemzeti Bank által 1968-1990 között nyújtott refinanszírozási hitelekből 1990. december 31-éig keletkező tartozások állománya (várhatóan 262,9 milliárd forint);

h) az a) és c) pontokban szereplő költségvetési feladatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények vissza nem vásárolt állománya (4,5 milliárd forint);

i) az c törvény 32. § (1) bekezdésében foglalt hitel.

(2) Más belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban szereplő költségvetési feladatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények és értékesített kincstárjegyek állománya (várhatóan 30,1 milliárd forint).

25. § (1) Az 1990. év végén az államadósság nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét a rubel- és nem rubelviszonylatokból fölvett kormányhitelekből (8,4 milliárd forint) és a Magyar Állam által a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól közvetlenül felvett hitelekből (várhatóan 24 milliárd forint) eredő tartozások alkotják.

(2) A nem belföldi jövedelemtulajdonosok felé fennálló (1) bekezdés szerinti államadóssággal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a XXV. Nemzetközi Elszámolások bevételi és kiadási fejezetekben kell előirányozni és elszámolni.

26. § (1) A Magyar Nemzeti Bank 1990. december 31-ei hatállyal nyújtson hitelt az állami költségvetésnek a 24. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban szereplő állami feladatok forrásául, valamint g) pontjában szereplő tartozás átvállalására.

(2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételekkel

a) külön-külön szerződést kössön a következő államadósság-elemek kezelésére:

aa) az (1) bekezdés szerinti hitelek,

ab) a 24. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő hitelek azon része, amely 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint a költségvetési bevételek között elszámolt összegekből keletkezett (281,2 milliárd forint),

ac) a 24. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hitelek, illetőleg

b) vonja össze egy új szerződésbe és így kezelje a 24. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő azon hiteleket, amelyek a jóváhagyott éves zárszámadási törvények alapján a költségvetési hiány részbeni finanszírozására az állami költségvetés forgóalapja javára kerültek felvételre (161,4 milliárd forint).

27. § A 24. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjaiban szereplő államadósság kezelésére vonatkozó, érvényben lévő szerződéseket a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételek szerint módosítsa.

28. § (1) A 24. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban, valamint a 26. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő államadósság-elemek lejárata 1991-től kezdődően 5 év türelmi idővel együtt 15 év;

(2) a 24. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő refinanszírozási hitel 26. § (1) bekezdése szerint nyújtott jegybanki hitellel való átvállalása miatti államadósság lejárata különbözik aszerint, hogy a refinanszírozási hitel milyen kihelyezéseket finanszírozott:

a) azon részénél, amely állami kölcsönök forrását képezte és az államháztartáson kívüli adós - a 31. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezések figyelembevételével - a kölcsön visszafizetésére kötelezett, a lejárat megegyezik az adóssal kötött eredeti szerződésben meghatározottal;

b) további részénél azonos az (1) bekezdés szerintivel.

(3) A 24. § (1) bekezdés f) pontjában, a 26. § (2) bekezdés b) pontjában, továbbá a 27. §-ban szereplő államadósság-elemek lejárata az érvényben lévő bel- és külföldi szerződésekben foglaltakkal legyen azonos.

29. § A 26-27. §-okban szereplő államadósság-elemek az 1991. évben egységesen 9%-kal kamatoznak.

30. § A 24. § (2) bekezdésében és a 25. §-ban szereplő államadósságok lejárati és kamatfeltételei megegyeznek az érvényben lévő belföldi és nemzetközi szerződésekben, illetőleg kibocsátási szabályokban rögzítettekkel.

31. § (1)[31] A 24. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tartozásra a Magyar Nemzeti Bank által az állami költségvetésnek nyújtott hitelt a Pénzügyminisztérium kölcsönözze tovább az Állami Fejlesztési Intézetnek. Az Állami Fejlesztési Intézet a továbbkölcsönzött hitelből fizesse vissza a Magyar Nemzeti Banknak fennálló refinanszírozási hitel összegét

(2)[32] A refinanszírozási hitelből és más forrásból az Állami Fejlesztési Intézet - és annak jogelődje - által eszközölt összes kihelyezések alapján az államháztartáson kívüli adósok felé fennálló követelések összege 153.696,2 millió forint, amiből 22.746,0 millió forint az állami kölcsönök, 130.940,9 millió forint az állami alapjuttatások utáni járadékok összege.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönítés megvalósításával összefüggésben az Országgyűlés

a)[33] az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján a Költségvetési Törvény 31. § (3) bekezdés a)-b) pontjában szereplő, adósságszolgálati kötelezettségek alól adott mentesítések, illetőleg a refinanszírozási hitelből adósságkonverzió és közvetlenül vállalkozásokban való állami részesedés megszerzésére felhasznált rész összege - a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 37. §-ában elengedett követelésen felül - az 1991. év végén 14.138 millió, illetőleg 4.358 millió forint. A tételes felsorolást a 8. számú melléklet tartalmazza.

b)[34] tudomásul veszi, hogy a refinanszírozási hitelből a Gabcikovó-Nagymaros Vízlépcső beruházásra 1990 végéig várhatóan felhasználásra kerülő 33 400 millió forint visszafizetése teljes egészében az állami költségvetést terheli, mivel az Országgyűlés 24/1989. (XI. 10.) határozatával a beruházás Magyarországon megvalósuló részének leállításáról hozott döntés miatt a tervezett erőmű által termelendő villamosenergia árbevételéből számításba vett törlesztési forrás nem jön létre.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések figyelembevételével meghatározott, államháztartáson kívüli adós által teljesítendő adósságszolgálattal fedezett továbbkölcsönzött hitelrész összege az Állami Fejlesztési Intézet állami költségvetéssel szembeni kötelezettsége.

(5)[35] A (2) bekezdés szerinti törlesztéseket és járadékokat, az állami kölcsönök kamatát, valamint a jamburgi gázárbevétel összegét - amelyeket az állami költségvetés belföldi adósságszolgálat bevételi fejezetében kell előirányozni és elszámolni - az Állami Fejlesztési Intézet köteles befizetni a költségvetésbe.

(6) Az (5) bekezdés szerinti törlesztések, kamatok és járadékok összegét az állami költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat bevételi fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

(7)[36]

32. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy

(1) az állami költségvetés folyamatos fizetőképességének biztosításához szükséges állami forgóalap megteremtésére a pénzügyminiszter 1990. december 31-ei hatállyal 40 milliárd forint, az államadósság növelését eredményező hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól;

(2) a hitel

a)[37] kamata azonos a 29. § szerintivel.

b) lejárata 1991-től kezdődően 8 év türelmi idővel együtt 15 év. Amennyiben az állami költségvetés a türelmi időszak folyamán valamelyik évben többlettel zár, a visszafizetést a többletből - az Országgyűlés által meghatározott összegben - a türelmi időszak vége előtt meg kell kezdeni.

33. § Az e törvény állal szabályozott államadósság egyes összetevői közül a 26-27. és 32. §-okban szereplő jegybanki hitelek, valamint 24. § (1) bekezdés h) pontjában és (2) bekezdésében szereplő államkötvények 28-29. és 32. §-okban meghatározott törlesztési és kamatterheit, továbbá a 24. § (2) bekezdésében szereplő kincstárjegyek kamatterheit az állami költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat kiadási fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

34. §[38]

[39]

35. §[40]

A helyi önkormányzat költségvetése

36. § (1)[41]

(2)[42]

(3)[43]

(4)[44]

(5)[45]

(6)[46]

A helyi önkormányzatok pénzellátása

37. §[47]

A kötelezettségvállalás rendje

38. §[48]

A helyi önkormányzat költségvetési szervekkel kapcsolatos feladatai

39. §[49]

A helyi önkormányzati költségvetési szervek törzskönyvezése, bankszámlanyitása

40. §[50]

41. §[51]

A helyi önkormányzatok beszámolási kötelezettsége

42. §[52]

Könyvvezetési kötelezettség

43. §[53]

Záró rendelkezések

44. §[54]

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEKRŐL SZÓLÓ 1979. ÉVI II. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

Az Állami Pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosul:

45. § A tv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény alkalmazása szempontjából az állami pénzügyek rendszerébe tartoznak azok a pénzügyi viszonyok, amelyek a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a bankok, a pénzintézetek és a biztosítóintézetek között, valamint mindezek és a gazdálkodó szervezetek, más jogi személyek és magánszemélyek között jönnek létre, továbbá azok a jogintézmények, amelyeket az állam e viszonyok irányítására, szervezésére és működtetésére hoz létre."

46. §[55]

47. §[56]

48. §[57]

49. §[58]

50. §[59]

51. §[60]

52. §[61]

53. §[62]

54. §[63]

55. §[64]

56. § A tv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés szövegéből a "költségvetési szerv", az 57. § (2) bekezdéséből "társadalmi szervezet", az 58. § (3) bekezdéséből "- a tanácsnál a pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetője -" szövegrész hatályát veszti:

"(1) A kettős könyvvitel és az egyszerűsített kettős könyvvitel vezetésére kötelezett vállalkozó, a társadalmi szervezet, továbbá a kettős könyvvitelt vezető költségvetési szerv köteles a kezelésében, illetőleg a tulajdonában lévő vagyonról és gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően és naprakészen mutatja."

57. § A tv. 63 §-ában a "tervszerűségén" szövegrész hatályát veszti.

58. §[65]

59. §[66]

ÖTÖDIK RÉSZ

A FOGYASZTÁSI ADÓRÓL ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSRŐL SZÓLÓ 1989. ÉVI Ll. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

60. §[67]

61. §[68]

62. §[69]

63. §[70]

HATODIK RÉSZ

A LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖK KAMATAIRÓL

64. § (1) Azoknak a kölcsönöknek a kamata, törlesztőrészlete és az adósság összege, amelyeket az Országos Takarékpénztár vagy a takarékszövetkezet az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján lakásépítés, lakásvásárlás vagy egyéb építési munkák céljára nyújtott, az adós választása szerint 1991. január 1. napjától kezdődően a 65. vagy a 66. § rendelkezései szerint változik meg.

(2) Az adós a kölcsönt nyújtó pénzintézet felszólítását követő 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a kölcsön törlesztését a törvény 65. vagy 66. §-a alapján kívánja-e teljesíteni. Amennyiben ilyen nyilatkozatot határidőben nem tesz, úgy a kölcsön törlesztését a 65. §-ban foglaltak szerint kell megfizetni.

65. §[71] (1) A 64. § (1) bekezdése szerint kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott kölcsön kamata egységesen évi 25%-ra változik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra nyújtott, 3,5%-nál magasabb és nem változó kamatozású kölcsönök kamata évi 25%.

66. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti

a) kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamatozású kölcsönökre az 1991. január hó 1. napján fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás felét,

b) az évi 3,5%-nál magasabb mértékben megállapított és nem változó kamatozású kölcsönökre az 1992. január hó 1-jén fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás egyharmadát az állam elengedi.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott csökkentett kölcsönökre 1991. január 1-jétől; a b) pontban meghatározott csökkentett kölcsönökre pedig 1992. január 1-jétől a lakáscélú bankkölcsönök mindenkori kamatát kell megfizetni.

67. § (1) A kamatmentes és 1-3,5%-os kamatozású kölcsönök törlesztésére 1991. évben egységesen havonta 1500 forinttal többet kell megfizetni, mint a kölcsönszerződésben meghatározott havi törlesztőrészlet.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet nem nyújt fedezetet az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat megfizetésére, úgy a fedezetlen kamathányadot továbbra is a költségvetés viseli.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet magasabb, mint az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat összege, úgy a különbözet a tartozást csökkenti, a törlesztési idő ennek arányában rövidül meg.

68. § A kölcsönszerződés kezese az eredeti szerződésben foglalt feltételek szerint felel a kölcsön visszafizetéséért, a szerződés egyéb feltételei nem változnak.

HATÁLYBALÉPÉS

69. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 23. § (1) bekezdés és a 60-63. §-ok kivételével 1991. január 1. napjától kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS 1991. ÉVI KIADÁSAI

2. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS 1991. ÉVI BEVÉTELEI

3. melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

4. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez[87]

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSAI

A helyi önkormányzatokat megillető
normatív állami hozzájárulások
jogcímei(a)
mértéke 1991normatív hozzájárulás jogosultságának alapjaösszeg
millió
forint
Községek általános támogatása
(E Ft/község)
2,0001990-ben helyhatósági választás
tartására jogosult községek,
nagyközségek
2,903.05,806.0
Általános támogatás korcsopor-
tonként (Ft/fő)
- összes népesség
2,0001990.I.1. állandó népesség10,547,496.021,095.0
Üdülőhelyi támogatás (minden
Ft-hoz 2 Ft)
2Üdülővendégek után 1991-re be-
szedett idegenforgalmi adó
vagy gyógy- és üdülőhelyi díj
437.7875.4
Kommunális (közvilágítás, teme-
tőfenntartás, útfenntartás, la-
kásgazdálkodás) tevékenység
(Ft/fő)
1,4001990.I.1. állandó népesség10,547,496.014,766.5
Inaktív lakosokra jutó támogatás3,1000-17 éves, 60 és a feletti állandó
népesség (1990.I.1. állapot)
4,607,321.014,282.2
Gyermek- és ifjúságvédelem
(E Ft/fő)(b),(j)
210Állami gondoskodásban részesü-
lők
26,490.05,982.9
A helyi önkormányzatokat megillető
normatív állami hozzájárulások
jogcímei(a)
mértéke 1991normatív hozzájárulás jogosultságának alapjaösszeg
millió
forint
Szociális intézeti ellátás
(E Ft/fő)(j)
147Időskorúak szociális otthonában,
elme és szakosított szociális
otthonokban, intézetekben el-
helyezettek
39,366.05,786.8
Idősek és fogyatékosok napközi
otthoni ellátása (E Ft/fő)(l)
24Idősek és fogyatékosok napközi
otthonában elhelyezettek
41,622.0998.9
Idősek és fogyatékosok szállást
biztosító intézeti ellátása
(E Ft/fő)(l)
40Idősek és fogyatékosok hetes ott-
honában, krízis otthonokban,
gondozóházakban ellátottak
2,640.0105.6
Fiatalkorúak eü. gyermekotthoni
és gyógyped. int. ellátása
(E Ft/fő)(c),(j),(k)
172Egészségügyi gyermekotthonok-
ban, gyógypedagógiai intéze-
tekben elhelyezettek
5,576.01,475.1
Óvodai ellátás (E Ft/fő)(e)15Óvodai ellátásban részesülők377,936.05,669.0
Nemzetiségi, etnikai óvodai ellá-
tás (E Ft/fő)(e)
5Kiegészítő hozzájárulás a nemze-
tiségi, etnikai óvodai ellátásban
részesülők alapján[1]
17,96489.8
Általános iskolai oktatás
(E Ft/fő)(d)
30Ált. isk. ellátott; esti, levelező,
dolgozó és 14-16 éves iskola-
rendszeren kívüli oktatásban
résztvevők 1/3 része
1,124,469.033,734.1
Alsófokú zenei képzés
(E Ft/fő)(e)
19Önálló zeneiskolában zeneokta-
tásban részesülők
74,665.01,418.6
Általános iskolai fogyatékos gyer-
mekek oktatása (E Ft/fő)(e)
56Önálló intézményben vagy tanu-
lócsoportban oktatott általá-
nos iskolás korú fogyatékos
gyermekek
35,454.01,985.4
Gimnáziumi oktatás (E Ft/fő)(f)44Gimnáziumban oktatott és esti,
levelező létszám 1/3 része
125,066.05,502.9
Szakközépiskolai oktatás
(E Ft/fő)(f)
54Szakközépiskolai, szakiskolai ok-
tatott és esti, levelező létszám
1/3 része
201,635.010,888.3
Szakmunkásképzés (E Ft/fő)(f)33Szakmunkás iskolai oktatott209,888.06,926.3
Szakmunkásiskolai tanműhely
(E Ft/fő)(f)
36Az önkormányzatok által fenntar-
tott szakmunkásiskolai tanmű-
helyben oktatott
37,669.01,356.1
Nemzetiségi, etnikai vagy két-
tannyelvű oktatás
(E Ft/fő)(e),(f)
14Kieg. hozzájárulás az alsó- és kö-
zépfokú nemzetiségi etnikai
vagy kéttannyelvű oktatásban
részesülőknek1
63,773.0892.8
Diákotthoni ellátás
(E Ft/fő)(c),(g)
53Ált. isk. diákotthonban, középfo-
kú diákotthonban, externátusi
ellátásban részesülők
85,556.04,534.4
Helyi közművelődési feladatok
(Ft/fő)
100Települések 1990.I.1. állandó né-
pessége alapján
10,547,496.01,054.8
Színházak (Ft/néző)(h)450Önálló költségvetéssel rendelke-
ző vidéki kőszínházak nézői,
valamint ezek szabadtéri és táj-
előadásainak nézői
204,553.0920.5
300Önálló költségvetéssel rendelke-
ző fővárosi kőszínházak nézői,
valamint ezek szabadtéri és táj-
előadásainak nézői
2,100,000.0630.0
A helyi önkormányzatokat megillető
normatív állami hozzájárulások
jogcímei(a)
mértéke 1991normatív hozzájárulás jogosultságának alapjaösszeg
millió
forint
Lakásgazdálkodási tevékenység5,000Az 1991. március 1-jén fennálló
0-3,5% közötti kamatozású
hitelszámlák, de levonva a tele-
pülés 1990. január 1-jei állandó
népessége után számított 200
Ft/fő összeg
750.0
Megyei és a fővárosi önkormány-
zatok igazgatási, valamint terü-
leti (módszertani) közművelő-
dési tevékenysége (E Ft/önkor-
mányzat)
50,000Megyei önkormányzatok száma
(a főváros önkormányzatával
együtt)
20.01,000.0
1. Normatív állami hozzájárulások148,527.4
2. Centrális alárendeltségű szervek feladatára a megyei (fővárosi) önkormányzat részére759.4
3. Címzett és céltámogatás, a működőképesség érdekében nyújtandó kiegészítő támogatással együtt24,886.5
4. Települések SZJA kiegészítése26,931.0
Állami hozzájárulás összesen181,104.3

(a) A jogosultság általában az önkormányzat közigazgatási területén élő állandó népesség (ÁNH adatok alapján), illetve az önkormányzat által fenntartott intézmények ellátottjaihoz kapcsolódik. (Pontosabb meghatározás az egyes hozzájárulásoknál.) Közös tulajdonú és fenntartású intézmények esetében az érintett önkormányzatok külön-külön - az ellátottjaik alapján - jogosultak a hozzájárulásra, míg az e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.

(b) Állami, intézeti neveltek, intézeti elhelyezettek, ideiglenesen beutaltak (GYIVI-ben), önkormányzati nevelőotthonban, diákotthonban, kollégiumban, szakmunkástanuló otthonban, fogyatékos tanulók nevelőotthonában, állami csecsemőotthonban, eü. gyermekotthonban, kórházi és egyéb eü.-i intézetekben, munkásszálláson, egyéb helyeken, intézetekben, nevelőszülőknél, albérletben elhelyezettek, kivéve a nevelőintézetekben és büntetésvégrehajtási intézetekben elhelyezetteket. Az ide tartozó intézmények, ha oktatási feladatot is ellátnak a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott oktatási feladathoz kapcsolódó támogatást.

(c) Fiatalkorúak eü.-i gyermekotthonában és gyógypedagógiai intézetekben; diákotthonokban ellátott állami gondozottak után támogatás csak e címen (210 ezer Ft/fő normatívával) vehető igénybe.

(d) 1990. X. 1-jei létszám 8/12 és 1991. X. 1-jei létszám 4/12-e (kivéve az önálló tanulócsoportban oktatott fogyatékos gyerekek).

(e) 1990. X. 1-jei létszám 8/12 és 1991. X. 1-jei létszám 4/12-e.

(f) 1990. IX. 15-ei létszám 8/12 és 1991. IX. 15-ei létszám 4/12-e.

(g) 1990. IX. 15-ei létszám 8/12 és 1991. IX. 15-ei létszám 4/12-e a középiskolai diákotthonok: általános iskolai diákotthon esetén az (e) pont alapján.

(h) A tájelőadásokhoz kapcsolódóan is a színházat fenntartó önkormányzatot illeti meg a támogatás. Az az önkormányzat is igénybe veheti a támogatást, ahol önálló társulat nem működik, de jóváhagyott, önálló költségvetéssel rendelkező színházat tart fenn (ide értve a nyári színházat is).

(j) Éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

(k) A gyógypedagógiai intézetet fenntartó önkormányzat igénybe veheti a fogyatékos gyermekek oktatásához kapcsolódó 56 E Ft/fő hozzájárulást is mind a bentlakó és az intézményen belül oktatott, mind a bejáró tanulók után.

(l) Éves gondozási napok száma osztva az éves nyitvatartási napok számával.

(m) Nemzetiségi nevelésben, oktatásban részesül az a gyermek, aki:

- nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban) a nemzetiségi óvodai nevelési programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven sajátítja el;

- nemzetiségi nyelvet oktató, kétnyelvű, illetve tanítási nyelvű általános- és középiskolai oktatásban a nemzetiségi óraterv, tanterv (és tankönyv) alapján tanul;

- kis létszámmal működő oktatási intézményekben 0-ik vagy csatlakozó órában nemzetiségi tanterv (és tankönyv) alapján tanulja az anyanyelvet.

(n) Kiegészítő normatív támogatásra jogosult az az önkormányzat, ahol az 1990-91-es tanévet figyelembe véve:

- az oktató-nevelő intézmény keretei között biztosítja a cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos) felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkozásokon.

(o) Kétnyelvű képzésben résztvevő tanulónak az tekinthető, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium külön engedélyével működő kéttannyelvű középiskolai oktatásban részesül, ennek alapján kapja a kiegészítő normatív állami támogatást.

1 A törvény felhatalmazása alapján a mutatószámot a Kormány pontosítja, ennek fedezetéül 50 millió forint szolgál.

2 Az SZJA-nál (50%-os mértékkel számolva) minden önkormányzat 3200 Ft/állandó lakos, ezen túl a városok 5000 Ft/állandó lakos mértékig az utóbbinál a 3200-5000 Ft közötti sávban max. 25 millió forint kiegészítésre jogosult. (Itt az állandó népesség - az SZJA-hoz igazodóan - az 1989. január 1-jei állapot.)

5. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Címzett támogatások 1991. évre

millió Ft-ban

Sor
szán
Önkormányzat
(ágazat)
Feladat
megnevezése
Teljes
költség
(ÁFÁ-
val)
ebből:
ráfordítás
1989.
XII. 31-ig
1990.
évi
1991.
évi
1991.
után
1.2.3.4.5.67.8.
A) Vízgazdálkodás
1.BácsalmásDél-alföldi ivóvízminőségjavító
program befejezéséhez
26-1610-
2.Békés megyeDél-alföldi ivóvízminőségjavító
program (az 1985. évi jóváha-
gyott program alapján)
3 8231 1962372552 135
3.Biharnagybajom-Sze-
rep-Sárrétudvari
Dél-alföldi ivóvízminőségjavító
program
43135520
4.HajdúnánásDél-alföldi ivóvízminőségjavító
program
502041115
5.TiszacsegeDél-alföldi ivóvízminőségjavító
program
2431713
6.DarvasDél-alföldi ivóvízminőségjavító
program
14--410
7.Jász-Nagykun-Szolnok
megye
Dél-alföldi ivóvízminőségjavító
program (Karcag-Kisújszállás)
143-303479
8.Nógrád megyeDunai vízátvezetés, vízfogadási
feltételek kialakítása, a Nyugat-
Nógrádi Térség vízellátását biz-
tosító távvezeték-rendszer ki-
építése
1 310451401 161
9.DunaújvárosPartvédelmi munkák megelőlege-
zett ráfordításainak visszatérí-
tése
---30-
ÖSSZESEN:496
B) Egészségügyi ellátás
10.Baranya megyeMegyei Kórház Pécs; kazán re-
konstrukció
15-114-
11.BajaKórház; diagnosztikai tömb befe-
jezés, kazán rekonstrukció
464126220118-
12.Bács-Kiskun megyeHollós József megyei Kórház
Kecskemét: onkológiai Kp. I.
ütem
343-1231300
13.OrosházaEgyesített Gyógyító Megelőző In-
tézet; mosoda és konyha re-
konstrukció
1 5046735811 321
14.Békés megyeRéthy Pál Kórház Békéscsaba;
diagnosztikai épület, konyha
228674713631 778
15.Békés megyeGyulai Kórház; konyha rekonst-
rukció
209298694-
1.2.3.4.5.67.8.
16.Borsod-Abaúj-Zemp-
lén megye
Megyei Kórház Miskolc; közpon-
tifűtés rekonstrukció
11813186-
17.Szakkórház és szanatórium Mis-
kolc; rekonstrukció II. ütem E
pavilon lift, fűtés, villamosveze-
ték
56-63416
18.Fejér megyeSzent György Kórház Székes-
fehérvár; rekonstrukció III.
ütem
4 1561 0784514702 157
19.Győr-Moson-Sopron
megye
Megyei Kórház Győr; rekonstruk-
ció (computeres tomográph
stb.)
326709513625
20.SopronKórház; rekonstrukció III. ütem
központi műtéti tömb
895214155376150
21.Hajdú-Bihar megyeDr. Kenézy Gy. Kórház Debrecen;
konyha, étterem, labor
20925296095
22.BerettyóújfaluKórház-Rendelőintézet; I-II.
ütem szülészet, nőgyógyászat,
vérellátó
4777417919034
23.Heves megyeMegyei Kórház Eger; épületgépé-
szet, közműrekonstrukció
66214045103374
24.GyöngyösBugát Pál Kórház; I. ütem hotel
diagnosztikai tömb
1 603476114383630
25.Komárom-Esztergom
megye
Megyei Kórház-Rendelőintézet
Tatabánya; III/A. ütem pro-
szektúra, energiaellátás, műve-
seellátás
33610615773-
26.Nógrád megyeMegyei Kórház Salgótarján; gépé-
szeti rekonstrukció, műveseál-
lomás
16367304026
27.Pest megyeSemmelweis Kórház Budapest; re-
konstrukció V. ütem
6824571334745
28.Somogy megyeMegyei Kórház Kaposvár; közmű,
konyha, hoteltömb rekonst-
rukció
871347153206165
29.MarcaliKórház rekonstrukció diagnoszti-
kai tömb, közmű, tetőszerkezet,
műtők
367188596555
30.Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye
Jósa András Kórház Nyíregyháza;
rekonstrukció III. ütem fül-orr-
gége, szülészet, nőgyógyászat,
sugártherápia
2 969532115282 177
31.MátészalkaII. Rákóczi F. Kórház; rekonstruk-
ció, hotel, konyha, műhely, ka-
zánház, diagnosztikai tömb
1 577165130316966
32.Jász-Nagykun-Szolnok
megye
Hetényi G. Kórház-Rendelőinté-
zet Szolnok; rendelőintézet re-
konstrukciója, vizesblokk, gáz-
vezeték építés
6824875150409
33.Tolna megyeMegyei Kórház-Rendelőintézet
Szekszárd; "A" épület rekonst-
rukció orthopédia, bőrgyógyá-
szat, baleseti ellátás
63-1053-
1.2.3.4.5.67.8.
34.Vas megyeMarkusovszky Kórház-Rendelő-
intézet Szombathely; rekonst-
rukció mosoda, konyha, kazán-
ház
4403925121255
35.Tüdőgyógyintézet Hegyfalu; fűtés
rekonstrukció
32-1616-
36.Veszprém megyeMegyei Kórház Veszprém; re-
konstrukció II. ütem E. épület
szakipari munkák, kazánház
2 6304301945101 496
37.Zala megyeMegyei Kórház Zalaegerszeg; re-
konstrukció műtőblokk, kazán-
ház, mosoda
1 190185192339474
38.Budapest fővárosJános Kórház; konyha66814138314202
39.István Kórház; konyha73122100263346
40.Balassa J. Kórház; rekonstrukció3381092640163
ÖSSZESEN:5 620
C) Oktatás és kulturális szolgáltatás
41.Budapest fővárosMóricz Zs. gimn. kiváltásához ki-
egészítés
100
42.MiskolcMiskolci Nemzeti Színház re-
konstrukció
73210022100510
43.PécsPécsi Nemzeti Színház rekonst-
rukció
834382299153-
44.Jász-Nagykun-Szolnok
megye
Szolnoki Szigligeti Színház re-
konstrukció
54027220193100
ÖSSZESEN:546
D) Adósságszolgálat
45.Békés megyeBékés megyei Tanács által felvett
hitel tőke és kamatterhe
82
46.Csongrád megyeCsongrád megyei Tanács által ki-
bocsátott kötvény kamatterhe
0,6
47.Fejér megyeFejér megyei Tanács által felvett
hitel tőke és kamatterhe
91
48.Komárom-Esztergom
megye
Komárom-Esztergom megyei Ta-
nács által felvett hitel tőke és
kamatterhe
6
49.Nógrád megyeNógrád megyei Tanács által felvett
hitelek és kötvények tőke és ka-
matterhe
127,5
50.Somogy megyeSomogy megyei Tanács által kibo-
csátott kötvények tőke és ka-
matterhe
77,6
51.Jász-Nagykun-Szolnok
megye
Jász-Nagykun-Szolnok megyei
Tanács által felvett hitelek és ki-
bocsátott kötvények tőke és ka-
matterhe
325,9
1.2.3. 4. 5. 67. 8.
52.Tolna megyeTolna megyei Tanács által felvett
hitelek tőke és kamatterhe
13
53.Vas megyeVas megyei Tanács által felvett hi-
tel tőke és kamatterhe
9
54.Veszprém megyeVeszprém megyei Tanács által fel-
vett hitel és kibocsátott kötvény
tőke és kamatterhe
62,9
55.Budapest fővárosBudapest Főváros Tanácsa által
felvett hitelek tőke és kamatter-
he
130
ÖSSZESEN:925,5
E) Megyei (fővárosi) önkormányzatok normatív fejlesztési célú támogatása
400 Ft/fő az 1990. január 1. állandó népesség alapján
56.Baranya megye171
57.Bács-Kiskun megye226
58.Békés megye170
59.Borsod-Abaúj-Zemp-
lén megye
321
60.Csongrád megye177
61.Fejér megye170
62.Győr-Moson-Sopron
megye
173
63.Hajdú-Bihar megye226
64.Heves megye138
65.Komárom-Esztergom
megye
128
66.Nógrád megye95
67.Pest megye384
68.Somogy megye141
69.Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye
242
70.Jász-Nagykun-Szolnok
megye
179
71.Tolna megye105
72.Vas megye112
73.Veszprém megye155
74.Zala megye126
75.Budapest főváros788
ÖSSZESEN:4 227
CÍMZETT TÁMOGA-
TÁSOK MINDÖSZ-
SZESEN
11 814,5

6. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Céltámogatások 1991. évre

Sor-
szám
Támogatott cél megnevezéseA támogatás igénybevételének feltételeiA támogatás
összege millió
Ft-ban
1.2.3.4.
A)Folyamatban levő beruházások
és rekonstrukciók
Folyamatban levőnek tekinthető az a beruházás, ill. rekonstruk-
ció, amelynél:
- a pénzügyi teljesítés 1990. december 31-éig meghaladja a
teljes költség 18%-át;
- a víziközmű társulat megalakult és a kivitelezés megkezdő-
dött.
1.Vízgazdálkodás
- víziközmű társulatok
Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok,
amelyeknek víziközmű társulati beruházásához a megyei ön-
kormányzat (korábban megyeközpont) nem vállalt 1991. évre
támogatást. A támogatás mértéke a beruházási költség 30%-a,
amennyiben a települési önkormányzat hozzájárulása - bele-
értve a vízbázisra fordított összeget is -, eléri a beruházási
költség 10%-át, a saját érdekeltségi hozzájárulásán kívül.
600
- városi vízbázis fejlesztésTámogatást igényelhetnek azok a városi önkormányzatok, ame-
lyek vízbázis bővítéséhez a megyei önkormányzat (megyeköz-
pont) 1991. évre nem vállalt kötelezettséget. A támogatás mér-
téke az 1990. évi engedélyokirat szerinti 1991. évi ütem 25%-a.
- városi szennyvíztisztító lé-
tesítmény építése
Támogatást igényelhetnek azok a városi önkormányzatok, ame-
lyeknek a szennyvíztisztító létesítmény építéséhez a megyei
önkormányzat (megyeközpont) 1991. évre nem vállalt kötele-
zettséget. A támogatás mértéke az 1990. évi engedélyokirat
szerinti 1991. évi ütem 30%-a.
2.Egészségügyi és szociális ellátás:330
- városi kórház beruházás,
rekonstrukció
Támogatást igényelhet - a fővárosi önkormányzatok kivételével
- minden települési önkormányzat, amely kórházi beruházá-
sának, rekonstrukciójának teljes költsége (ÁFA nélkül) meg-
haladja a 40 millió Ft-ot. A támogatás mértéke az 1990. évi
engedélyokirat szerinti 1991. évi ütem 50%-a.
- szociális otthoni férőhely-
bővítés
Támogatást igényelhet minden beruházó, illetve működtető helyi
önkormányzat. A támogatás mértéke az 1990. évi engedélyok-
irat szerinti 1991. évi ütem 50%-a.
130
3.Oktatás2600
- Alapfokú oktatás (tante-
rem, tornaterem, kiszolgáló
létesítmények)
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az 5 millió Ft
teljes költséget meghaladó létesítményekhez. A támogatás
mértéke az engedélyokirat szerinti 1991. évi ütem 40%-a.
1 250
- Középfokú oktatás (tante-
rem, tornaterem, kollégium
beruházás és rekonstrukció)
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat a 10 millió Ft
teljes költséget meghaladó létesítményekhez. A támogatás
mértéke az 1990. évi engedélyokirat szerinti 1991. évi ütem
50%-a.
1 350
4.Szilárd hulladéklerakó telep
építése, bővítése
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat. A támo-
gatás mértéke az 1991. évi ütem 50%-a.
50
Folyamatban levő összesen:3 580
1.2.3.4.
B)Új induló beruházások, rekonst-
rukciók
Támogatás igénybevételének feltétele:
- a szükséges saját források megléte
- a beruházás előkészítettsége
5.Vízgazdálkodás1 050
- vízbázisfejlesztés, beleért-
ve a vízkutatást, a kiépítést
és a vízbázis védelmet is: víz-
hálózat építés; vízkezelési
eljárás megvalósítása.
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat. A támogatás
mértéke 50%.
- szennyvíztisztító telep épí-
tése, bővítése, beleértve a
szennyvíziszapelhelyezést és
hasznosítást is; szennyvíz-
csatorna hálózat építése
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat. A támogatás
mértéke 60%.
- víziközmű társulatokTámogatást igényelhet minden települési önkormányzat.
Támogatás mértéke a beruházási költség %-ában:
- ivóvízellátásnál 30%;
- szennyvízcsatornázásnál 40%;
amennyiben a Vízügyi Alap támogatás rendszere 1991-ben is
működik.
- egyedi ivóvízellátás feltéte-
leinek a megteremtése
Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat,
ahol a közműves ivóvízellátás feltételei hosszú távon nem te-
remthetők meg, és a helyben fellelhető víz egészségre ártalmas,
továbbá, ha a kialakítandó egyedi vízellátási forma végleges és
a település összlakosságára kiterjed. A támogatás mértéke
90%.
6.Alapfokú oktatás400
Általános iskolai tanterem és
tornaterem építés
Támogatást igényelhet:
- valamennyi községi, városi önkormányzat, mely 162 négyzet-
méteres, vagy ennél nagyobb alapterületű tornaterem építését
tervezi;
- a nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tante-
remfejlesztést végző községi, városi önkormányzat;
- az 500 vagy annál több állandó lakosú községi önkormányzat,
amely önálló általános iskolával nem rendelkezik.
A támogatás mértéke 40%.
7.Egészségügyi és szociális ellátás1 180
- működő egészségügyi in-
tézmények gépműszer be-
szerzése
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az állóeszköz-
nek minősülő beszerzéseihez. A támogatás mértéke 40%.
800
- szociális otthoni férőhely
biztosítása
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat. A támogatás
mértéke 50%.
380
Új induló beruházások össze-
sen:
2 630
Céltámogatások mindössze-
sen:
6 210

7. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Központosított előirányzatok 1991. évre

[88]
Sor-
szám
CélIgénybevétel feltételeiTámogatási
keret
millió Ft-ban
1.2.3.4.
1.Önhibáján kívül hátrányos
pénzügyi helyzetben levő he-
lyi önkormányzatok műkö-
dőképességének megőrzése
A törvény 1. § (5) bekezdése alapján.5.000
2.A magánszemélyek jövedelem
adójában a közműfejlesztés-
re megállapított kedvezmé-
nyek megszűnésének ellen-
tételezése
A közműfejlesztések támogatásáról szóló MT és Kormány ren-
delet szerint.
300
3.Határátkelőhelyek fenntartá-
sának támogatása
Igényelheti minden határátkelőhelyet fenntartó települési ön-
kormányzat az 1990. évi forgalmi (ki- és beléptetési) adatok
arányában.
30
4.Szociális követelményeknek
meg nem felelő telepek fel-
számolásának támogatása
Igényelhető azon önkormányzatok részéről, amelyek a korábban
e telepen élő családok új lakásépítését teszik lehetővé, terület-
előkészítéssel. Támogatás mértéke maximum 50 ezer Ft csa-
ládonként, utólagos elszámolás mellett.
30
5.Vállalati gyermekintézmények
önkormányzati kezelésbe
történő átvételéhez egyszeri
működési támogatás
Az átadás-átvételt követően, a Belügyminisztériumhoz történő
bejelentés alapján.
150
6.Színházi bemutatók támogatá-
sa
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati feltételei
szerint igényelhetik a színházat fenntartó önkormányzatok.
100
7.A környezet és a vízbázisok fo-
kozott védelme érdekében a
lakosság folyékony települé-
si hulladékgyűjtési támoga-
tása
Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely saját maga, költ-
ségvetési szervezete, vagy a felügyelete alatt álló közüzemi-
közszolgáltató vállalata révén a lakosság részére folyékony
települési hulladékgyűjtést és ártalmatlanítást végez. A támo-
gatás mértéke az általa összegyűjtött és ártalmatlanított lakos-
sági folyékony hulladék köbmétereként 65 Ft. Igényelhető
negyedévenként, utólag a Belügyminisztériumtól.
110
8.A helykímélő, hamvasztásos
temetés támogatása
Az állandó lakhellyel rendelkező lakos vagy más jogi személy, aki
hamvasztás útján gondoskodott az elhunyt eltemettetéséről
4000 Ft egyszeri hozzájárulásra jogosult az állandó lakhelye
szerinti önkormányzatnál. Az érintett települési önkormány-
zatok negyedévenként, utólag visszaigényelhetik a Belügymi-
nisztériumtól az e címen kifizetett összegeket.
140
9.Egyéb támogatásokVis major esetekben igényelhető a BM-től és a PM-től.152,3
10.A körjegyzők bérének és TB já-
rulékának támogatására
Minden körjegyzőség igényelheti a Belügyminisztériumtól az
államtitkári fizetés 30% mértékben + TB járulék.
180,0
[89]
Sor-
szám
CélIgénybevétel feltételeiTámogatási
keret
millió Ft-ban
1.2.3.4.
11.Az új megyei közigazgatási
struktúra létrejötte miatti
felmondások költségeinek
megtérítésére
Igényelheti valamennyi megyei, valamint a fővárosi önkormány-
zat.
390,0
12.A dél-alföldi települések egész-
séges ivóvíz ellátási prog-
ramjának megvalósításához
Igénybe veheti a Békés Megyei Önkormányzat.130,0
13.A barlang, pince, partfalszaka-
dások veszélyelhárítási mun-
kálataira
Igényelhető a Belügyminisztériumtól a BM, az IKM és a PM által
kialakított szempont szerint.
50,0
Központosított előirányzat
összesen:
6.762,3

8. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

A FAT 1. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. számú melléklet az 1989. évi LI. törvényhez

Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni

Sor
szám
MegnevezésFogyasztási
adó mérték
1.Evőeszközök nemesfémből
(29-31-1)
30-90%
2.Tálalóeszköz nemesfémből
(29-32-1)
30-90%
3.Nemesfém háztartási edény
(29-46)
30-90%
4.Érme, plakett, jelvény nemesfém-
ből (29-71-11)
30-90%
5.Személygépkocsi (41-32), a ka-
talizátorral felszerelt gépkocsi ki-
vételével
20 000 Ft/db
6.Analitikai, vagy spektroszkópiai
tisztaságú alkohol (52-ből)
280 Ft/l
7.Ginzeng gyökér likőr
(53-53-ból)
70 Ft/l
8.Motorbenzin
86-os oktánszámú33,20 Ft/l
92-es oktánszámú33,20 Ft/l
98-as oktánszámú33,20 Ft/l
95-ös oktánszámú ólmozatlan30,00 Ft/l
9.Gázolaj és tüzelőolaj - a Meka-
lor háztartási tüzelőolaj és a vegy-
ipari gázolaj kivételével
15,90 Ft/l
10.Arc- és ajakápolószer (58-61)10-70%
11.Illatosító kölni, parfüm (58-66)70%
12.Játékkártya (66-65)30 Ft/csom.
13.Ékszer (69-31)30-90%
14.Nemesfémből készült díszműáru
és dohányzócikk (69-33-1)
30-90%
15.Rágógumi (87-5-ből)70%
16.Csokoládé, csokoládés készít-
mény (87-71 és 87-72)
10%
17.Pörköltkávé (87-81)40%
18.Kávékivonat (87-82)40%
Sor-
szám
MegnevezésFogyasztási
adó mérték
19.Szeszgyártási termékek (88-1)14-78% és
420 Ft/hlf
20.Szeszes ital (88-2)14-78% és
420 Ft/hlf
21.Sósborszesz40%
22.Boripari termékek (88-3)11-40%
23.Fejtett sör (88-45)15% és 880 Ft/hl
24.Dohánygyártmány (89-2)50% és 400-650
Ft/1000 db
25.Fogyasztási dohány, szivar
(89-21 és 89-22)
40%

A 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható az ékszer-, a nemesfémből készült díszműáru és dohányzócikk alkatrészek (ITJ 69-31-ből és ITJ 69-33-1-ből), a pörköltkávé (ITJ 87-81), a kávékivonat (ITJ 87-82), a szeszgyártási termékek (ITJ 88-1), a szeszes italok (ITJ 88-2), a szőlőborok (ITJ 88-3-ból) és a fejtett sör (ITJ 88-45) termékek közvetlen anyagként történő felhasználása esetén."

9. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

A FAT 2. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. számú melléklet az 1989. évi LI. törvényhez

Azon termékek és szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe

Sor-
szám
MegnevezésFogyasztói
árkiegészítés mértéke
1.Fogyasztói tehéntej (82-11) - a
tartóstej (82-11-4) kivételével
2,50 Ft/l
2.Vaj (82-4)57,00 Ft/kg
3.Étkezési tehéntúró (82-61-1)18,80 Ft/kg
4.Szén (11-11)0-80%
5.Szénbrikett (11-52)0-70,5%
6.Háztartási koksz (54-2-ből)0-60%
7.Mekalor háztartási tüzelőolaj0-7,40 Ft/l
Sor-
szám
MegnevezésFogyasztói
árkiegészítés mértéke
8.Tüzelőanyag-pótló szerek
(11-4-ből, 63-29-4, 69-98 és
91-ből)
0-1500 Ft/t
9.Tüzifa, faapríték (94-3-ból)0-250 Ft/t
10.Kedvezményes vasúti személy-
szállítás (az üzletpolitikai célú
kedvezmények kivételével)
(405-1-ből)
0-1100%
11.Kedvezményes távolsági autó-
buszközlekedés (az üzletpolitikai
célú kedvezmények kivételével)
(405-22-01-ből)
0-770%
12.Helyi autóbuszközlekedés
(405-22-02)
0-300%
13.Kötöttpályás helyi közlekedés
személyszállítása (405-3-ból)
0-300%
14.Személyhajózás (405-41-02)50-290%
15.Lakossági távfűtés és távmeleg-
víz-szolgáltatás
(714-26-02-ből)
0-75%
16.Lakosság részére lakossági díjté-
tellel számlázott ivóvíz-szolgálta-
tás (609-11-ből)
0-17 Ft/m3
17.Lakosság részére lakossági díjté-
tellel számlázott csatornaszolgál-
tatás (609-2-ből)
0-29 Ft/m3"

"

10. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

A FAT a következő 3. számú melléklettel egészül ki:

"3. számú melléklet az 1989. évi LI. törvényhez

Az adóvisszaigénylési jogról történő lemondás szabályai

A vevő a finomított szesz (88-12) és a víztelenített szesz (88-13) (a továbbiakban: szesz) beszerzése és közvetlen anyagként saját előállítású termékhez történő felhasználása esetén az alábbi feltételek, kötelezettségek vállalása mellett mondhat le a Tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában biztosított adóvisszaigénylési jogáról:

1. A vevőnek az adóvisszaigénylési jogról történő lemondást - a szesz felhasználásának telephelye szerint illetékes vámhivatalhoz, a beszerzést megelőzően - be kell jelenteni.

2. A bejelentésnek tartalmaznia kell

- a szesz felhasználásának célját és módját,

- a termékenként megállapított szeszfelhasználási arányszámot, ennek indokoltságát a vámhivatal ellenőrizheti,

- a felhasználás előtt milyen denaturáló szerrel és milyen módon lehet denaturálni a beszerzett szeszt.

3. A bejelentés alapján a vámhivatal a vevőt nyilvántartásba veszi, közli a vevővel a nyilvántartási számot, illetve a szesz beszerzését és felhasználását jövedékileg ellenőrzi.

4. A vevő az ellenőrzéssel megbízottaknak köteles megengedni az üzemi és raktárhelyiségbe való belépést, a szeszkészlet és az előállított termékek mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenőrzését.

5. A vevő a beszerzett szeszről a vámhivatal által előzetesen hitelesített nyilvántartást (számadást) köteles vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

- a beszerzés, kiadás időpontját,

- az eladó nevét és telephelyét,

- a beszerzett szesz mennyiségét,

- a készletből esetenkénti felhasználás jogcímét és mennyiségét.

(A bevételeket és kiadásokat a vevő a számvitel rendjének megfelelően köteles bizonylatolni.)

6. A vevőnél a vámhivatal átvételi kezelést (ellenőrzést) nem végez. A vevő a beszerzett szeszt a 5. pontban meghatározott nyilvántartásban, a kiállított számla illetőleg a vámhivatal által átadott szállítási bizonylat alapján veszi készletbe.

7. A vevő a beszerzett szesszel köteles évenként, a tárgyévet követő év január 31-éig elszámolni.

8. A szeszfelhasználás elszámolása a bejelenteti szeszfelhasználási arányszám alapján történik. Az elszámoláshoz a vevő termékenként részletezett szeszfelhasználási kimutatást köteles benyújtani.

9. Az elszámolás ellenőrzése során a beszerzések és felhasználások figyelembevételével meg kell állapítani a számított szeszkészletet is, és azt össze kell hasonlítani a tényleges készlettel. Többlet esetén további eljárásnak nincs helye. Hiány esetén havi 0,1% raktározási veszteség számítható.

10. A vevő a megállapított arányszámon felül, valamint nem a termék előállítására felhasznált szesz, továbbá a megállapított szeszhiány után a fogyasztási adót köteles megfizetni.

11. A gyártás során megsemmisült szeszt a vámhivatalnak be kell jelenteni.

12. A vevő a beszerzett szeszt - ha az a rendeltetésszerű felhasználást nem akadályozza - a denaturálószerrel denaturálni köteles.

13. A vevő a szeszfelhasználás során visszanyert, szennyezett, illetőleg regenerált szesz tekintetében is e rendelkezés szerint köteles eljárni."

1. számú függelék

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. december 30-ai ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította az 1991. évi XV. törvény 1. §-a. Hatályos 1991.05.25.

[3] Módosította az 1991. évi XLVI. törvény 1. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[4] A 3. számú melléklet az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése után jelenik meg.

[5] Beiktatta az 1991. évi XLVII. törvény 1. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[6] Beiktatta az 1991. évi XLVII. törvény 1. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[7] Beiktatta az 1991. évi XLVII. törvény 1. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[9] Megállapította az 1991. évi XLVII. törvény 2. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[10] Megállapította az 1991. évi XLVII. törvény 3. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[13] Beiktatta az 1991. évi XLVII. törvény 4. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[14] Beiktatta az 1991. évi XLVII. törvény 4. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[15] Beiktatta az 1991. évi XLVII. törvény 4. §-a. Hatályos 1991.10.15.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[29] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[31] Megállapította az 1992. évi LXII. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.11.19.

[32] Megállapította az 1992. évi LXII. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.11.19.

[33] Megállapította az 1992. évi LXII. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.11.19.

[34] Számozását módosította az 1992. évi LXII. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.11.19.

[35] Megállapította az 1992. évi LXII. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos 1992.11.19.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXII. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1992.11.19.

[37] Módosította az 1994. évi IV. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja Hatályos 1994.01.20.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXX. törvény 15. §-a. Hatálytalan 1992.12.17.

[39] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[42] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[43] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[44] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[45] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[46] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[47] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[48] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[49] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[50] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[51] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[52] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[53] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XCI. törvény 73. § -a. Hatálytalan 1992.01.01.

[54] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[55] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[56] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[57] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[58] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[59] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[60] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[61] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[62] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[63] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[64] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[65] A címet hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § g) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[66] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[67] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXVIII. törvény 22. § -a. Hatálytalan 1992.01.06.

[68] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXVIII. törvény 22. § -a. Hatálytalan 1992.01.06.

[69] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXVIII. törvény 22. § -a. Hatálytalan 1992.01.06.

[70] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXVIII. törvény 22. § -a. Hatálytalan 1992.01.06.

[71] Megállapította az 1995. évi LXXII. törvény 18. §-a. Hatályos 1995.07.22.

[72] Módosította az 1991. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.07.12.

[73] Módosította az 1991. évi XXXVII. törvény 2. §-a. Hatályos 1991.10.01.

[74] Módosította az 1991. évi XV. törvény 3. §-a. Hatályos 1991.05.25.

[75] Módosította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15

[76] Módosította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15

[77] Módosította az 1991. évi XLVI. törvény 4. § (1) bekezdése és az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15.

[78] Módosította az 1991. évi XLVI. törvény 4. § (1) bekezdése és az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15.

[79] Módosította az 1991. évi X. törvény 3. §-a. Hatályos 1991.03.27.

[80] Módosította az 1991. évi XLVI. törvény 4. § (1) bekezdése és az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15.

[81] Módosította az 1991. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.07.12.

[82] Módosította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15

[83] Módosította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15

[84] Módosította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15

[85] Módosította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.10.15

[86] Módosította az 1991. évi XLVI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.10.15.

[87] Megállapította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.10.15.

[88] Módosította az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos 1991.10.15.

[89] Beiktatta az 1991. évi XLVII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos 1991.10.15.

Tartalomjegyzék