1990. évi CIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól[1]

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer újraszabályozását megelőzően, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével az 1991. évi állami költségvetésről és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól az alábbi törvényt alkotja.

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1991. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSE

A helyi önkormányzatok, a Társadalombiztosítási Alap és a nem állami szervek állami költségvetéshez való kapcsolódásának szabályai

1. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok költségvetéséhez való állami hozzájárulás normatív mértékeit - a gazdaság teljesítőképességére, valamint a külső és belső egyensúlyi helyzetre való tekintettel - a következők szerint állapítja meg:

a) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a települési önkormányzatokat:[2]

minden az e törvény 64-68. §-ai alapján az 1991. évben emelkedő kamatozású és 1991. március 1-jén a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló kölcsöntartozás után, egy állandó lakosra számítva 200 Ft levonásával 5000 Ft.

b) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a feladatot ellátó önkormányzatokat:

c) Minden megyei és a fővárosi önkormányzatot megillet 50 000 000

A megyei, fővárosi önkormányzatoknál ez az összeg részben a (7) bekezdés szerinti illetékbevételek kapcsolódnak az igazgatási, valamint a megyei levéltárral, a könyvtárral, a múzeumokkal, a művelődési központokkal, a pedagógiai intézetekkel, a sporthivatalokkal összefüggő feladatokhoz.

d)[4] A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 3. számú mellékletben önkormányzatonként bemutatott norma állami hozzájárulásokat ahhoz az önkormányzathoz jutassa el, amelyikhez a feladat - a hatáskör-telepítés és önkormányzatok döntése, s az általuk adott információ alapján - kerül.

e) Az igényjogosultságot jelentő mutatószámok részletes ismertetését a 4. számú melléklet tartalmazza.

f) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1991. évi állami költségvetés, a helyi önkormányzatok, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvények elfogadását követően azonnal mérje fel az önkormányzatoknál az új vagy módosított normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámokat. Egyúttal pontosítsa nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatást igénybe vevők számát. Ez utóbbi fedezetére 50 millió forint szolgál.

g)[5] Azok a helyi önkormányzatok, amelyek normatív állami hozzájárulásban részesülnek és évközben a feladatot átadják a Tv. 3. § (1) bekezdésben foglalt más intézménynek, kötelesek az erről szóló megállapodást - az átadást megelőző hónap 5. napjáig - a Pénzügyminisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, valamint az ágazatilag illetékes minisztériumnak megküldeni. A feladat átadása csak a hónap első napjával történhet. Az önkormányzat számára a normatív állami hozzájárulás folyósítása az átadás hónapjának első napjától megszűnik. A normatív állami hozzájárulással az átadás időpontjáig az átadó önkormányzat számol el a tárgyév végén.

h)[6] Két vagy több önkormányzat között évközben történő normatív állami hozzájárulással támogatott feladat átadás-átvétel esetén - az ágazati minisztériumok értesítésének kivételével - a g) pont előírásai alkalmazandók.

A normatív állami hozzájárulást a Pénzügyminisztérium az átvétel időpontjától folyósítja a feladatot átvevő önkormányzatnak, amellyel az átvevő önkormányzat a tárgyév végén számol el.

i)[7] Az évközben szétváló önkormányzatoknak megállapodást kell kötniük az állami hozzájárulás alapját képező mutatószámok és ehhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, a címzett- és céltámogatás, valamint a fejezetek által lebontott állami hozzájárulás megosztásáról. A 3. számú melléklet szerinti normatív állami hozzájárulással a jogutód önkormányzatok az év végén számolnak el.

(2) a) A helyi önkormányzatok nagy költségigényű (korábban általában megyeközponti) fejlesztési és rekonstrukciós feladataihoz kapcsolódó címzett támogatások összege 11 814,5 millió forint. Ennek önkormányzatokként és címenként részletezett összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

b) A megyei önkormányzatokat az 1990. évi január 1-jén állandó lakosok után 400 Ft/fő fejlesztési célú állami támogatás illeti meg címzett támogatásként, amelyet a térségi feladatokkal összefüggő, folyamatban levő beruházások és rekonstrukciók, továbbá a települési önkormányzatokkal összefüggő - 1991 előtt keletkezett, a címzett céltámogatási körbe nem vont - kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni.

(3) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataikhoz a 6. számú mellékletben felsorolt feltételek mellett és mértékben céltámogatást igényelhetnek. Erre a célra 6210,0 millió forint szolgál. A Kormány 1991. január 15-éig tegye közzé a támogatások igénylésének mechanizmusát és az illetékes parlamenti bizottságokkal, valamit az önkormányzatok érdekszövetségével egyeztetve 1991. március 31-éig tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a keret felosztására.

(4) A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat összege 5948,5 millió forint. Ennek célonként részletezett összegét és az igénybevétel feltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza. A Kormány felhatalmazást kap a központosított előirányzat címei közötti átcsoportosításra, valamint az 1991. november 30-áig fel nem használt részének felosztására.

(5) Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatási keret összege 5 milliárd forint.

A Kormány - a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésére tekintettel - legkésőbb 1991. január 15-éig intézkedjék az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírására. A helyi önkormányzatok képviselőtestületei 1991. február 28-áig terjeszthetik elő igényeiket. A Kormány 1991. március 31-éig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a keret 75%-ának önkormányzatok közötti felosztására. A fennmaradó 25%-ot az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni.

E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhetnek. Ezek közül az 1000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok 150 000 forint, az 1000 fő feletti állandó lakosú önkormányzatok 200 000 forint támogatásban részesülhetnek. Az igénylés határideje 1991. január 15-e a Belügyminisztériumon keresztül.

(6) A települési önkormányzatokat az állandó lakosság által 1989-re bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél az 1989. január 1-jei állapot szerinti egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-bevétel 50%-a nem éri el a 3200 forintot, a bevételt e szintig az állami költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően azon városi önkormányzatoknak, amelyeknél az így számított összeg nem éri el az 5000 forintot, a bevételt e szintig, de legfeljebb 25 millió forinttal az állami költségvetés kiegészíti.

(7) A megyeszékhely - Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt - város önkormányzati hivatala (illetékhivatala) által beszedett illetékekből a város illetékességi területén beszedett összeg a megyeszékhely - Pest megyében a kijelölt - város önkormányzatát, míg a megye illetékességi területén beszedett összeg - az előző összeg kivételével - a megyei önkormányzatot illeti meg. A megyei önkormányzat ebből a bevételből - az illetékügyi feladatot ellátó önkormányzattal történt megállapodás alapján - biztosítja a megyeszékhely, illetve a kijelölt városon kívüli illetékügyi feladatok személyi és dologi kiadásainak fedezetét. A fővárosi önkormányzati hivatal (illetékhivatal) által beszedett illeték a fővárosi önkormányzatot illeti meg.

(8) A helyi önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság 30%-a illeti meg a területileg illetékes önkormányzatot. E rendelkezés végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter intézkedik.

(9) Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak az Országgyűlés által jóváhagyott Vagyonpolitikai Irányelvek alapján, az Állami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési, illetve megyei önkormányzatot illeti meg.

(10) A főváros önkormányzatait megilletik az e törvényben megállapított bevételi források. A forrásoknak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásánál - a feladatokkal és a hatáskörökkel összhangban - a fővárosi közgyűlés rendelkezik. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a főváros esetében mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem dönt, a forrásoknak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására, a normatív állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó időarányos részét egy összegben, a Fővárosi Közgyűlés számlájára utalja. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbításáról.

(11)[8]

2. § (1) A Társadalombiztosítási Alap részére az 1989. évi XLVIII. törvényben az 1990. évre garantált bevételi többlet biztosításához előirányzott állami hozzájárulás összege 5420 millió forint. Az előirányzat felhasználása a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi zárszámadásának országgyűlési jóváhagyását követő 15 napon belül történhet meg. Ha a tényleges kiegészítési kötelezettség nem éri el az előirányzott összeget, akkor a különbözet felhasználásáról az Országgyűlés dönt. Amennyiben viszont a tényleges kötelezettség meghaladja az előirányzatot, a túllépést az általános tartalékból kell fedezni.

(2) Az állami költségvetés az 1989-90. években keletkezett tartozásaiból 1991-ben a következőket téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak:

(3) Az állami költségvetés garantálja a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott kiadásainak teljesítését akkor is, ha a bevételek erre nem nyújtanak fedezetet. A vállalt garancia nem keletkeztet fizetési kötelezettséget akkor, ha a fedezethiány abból ered, hogy a be nem hajtott követelések állománya - ide nem értve a felszámolások miatt véglegesen behajthatatlanná vált követeléseket - meghaladja az 1990. december 31-én fennálló állományt.

3. § (1) Az állami megbízás alapján közfeladatokat ellátó nem állami intézmények, a hittudományi egyetemek és főiskolák támogatásának normatívái:

(2) Pártok támogatására 700 millió forint szolgál, ennek pártonként részletezett összegét - a pártokról szóló törvény rendelkezése alapján - a II. fejezet 5. címe tartalmazza. Társadalmi szervek támogatására 400 millió forint, nemzetiségi szövetségek támogatására 200 millió forint az előirányzat. E keretek felosztásáról az Országgyűlés által létrehozott (megbízott) testület dönt. Az 1990-ben is támogatásban részesülő szakszervezeti művelődési intézmények támogatására 200 millió forint fordítható.

(3) Egyházak közvetlen támogatására 1099,9 millió forint szolgál. Ebből 561,4 millió forint a hitéleti tevékenység támogatása, 538,5 millió forint az egyházi ingatlanok felújításához történő állami hozzájárulás. A keret felosztására az egyházak magyarországi legfelsőbb szervei, illetve nem hierarchikus felépítésű egyházak esetén az erre felhatalmazott szervezeti egységeik által delegált képviselőkből álló testület jogosult.

A központi költségvetés keretében ellátott állami feladatok normatívái és bevételei

4. § (1) A központi költségvetési szervek által ellátott állami feladatok közül az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 48 864 Ft/év/fő. A normatíva alapján járó támogatás felhasználásáról a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) Az állami költségvetés bevétele a pénzintézetek, valamint a totó-lottó játék bonyolítását végző társaságok államot megillető osztaléka.

Az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege

5. § (1)[9] Az Országgyűlés az 1-4. §-ban foglaltakra is tekintettel az állami költségvetés 1991. évi összes kiadását 933.547,9 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1)[10] Az 5. §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 854.761,8 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az állami költségvetés 5. §-ban megállapított kiadási főösszege és a 6. §-ban megállapított bevételi főösszege különbözetének összegével (a továbbiakban: hiány), 78 786,1 millió forinttal az államadósság növekszik.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az (1) bekezdésben meghatározott hiány finanszírozására

- 60 000 millió forint összegű hosszú lejáratú jegybanki hitelt vegyen fel, a hitel kamata 25%, azonos a jegybank által a kereskedelmi bankoknak 1991-ben nyújtott refinanszírozási hitel alapkamatával;

- 15 000 millió forint összegben államkötvényt bocsásson ki;

- 3786,1 millió forinttal növelje az értékesített kamatozó és diszkont-kincstárjegyek állományát.

Az állami költségvetés végrehajtásának szabályai

8. §[11]

9. §[12]

(16)[13] A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése, valamint a 2. § hatásköri megosztása alapján, a megyei (fővárosi) önkormányzatok a centrális alárendeltségű szervezetek, valamint a köztársasági megbízottak hivatala előirányzatainak terhére időarányosan kiutalt állami hozzájárulást felhasználták, ezzel kapcsolatban az érintett fejezetek a megyei (fővárosi) önkormányzatokkal szemben követelést nem támaszthatnak.

(17)[14] Az érintett fejezetek 1991. évi költségvetésébe az 1. számú melléklet VIII. Belügyminisztérium fejezetnél az egyes centrális alárendeltségű szervezetekre előirányzott támogatás és a (16) bekezdés szerint felhasznált összeg különbözete kerül átcsoportosításra. A fejezetek az 1992. évi költségvetés tervezése során a centrális alárendeltségű szervezetek esetében e törvény eredeti előirányzatait tekinthetik a tervezés alapjának. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül működő centrális alárendeltségű szervezetekre, illetve a köztársasági megbízottak hivatalaira is.

(18)[15] Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a megyei önkormányzatok számára, a köztársasági megbízottak hivatalai terhére kiutalt állami támogatás tekintetében külön elszámolást végezzen. Az elszámolás állami támogatás előirányzatot nem érinthet.

10. §[16]

11. §[17]

Az állami költségvetés pénzellátási rendje

12. §[18]

13. §[19]

14. §[20]

15. §[21]

16. §[22]

17. §[23]

18. §[24]

19. §[25]

20. §[26]

Vegyes és záró rendelkezések

21. §[27]

22. § (1)[28]

(2)[29]

23. §[30]

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE ÉS KEZELÉSE

Az állami költségvetés hiánya és más állami feladatok finanszírozását szolgáló, az 1991. évet megelőzően eszközölt, illetőleg 1991-től megvalósuló hitel- és értékpapír-műveletekből származó állami költségvetési adósság (a továbbiakban: államadósság) kezelésére az Országgyűlés a következő szabályokat határozza meg:

24. § Az államadósság belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét az 1990. év végén az alábbi tartozások képezik:

(1) A Magyar Nemzeti Bankkal szemben

a) az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül 1991. előtt felvett hitelek - beleértve azokat a hiteleket is, amelyek 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint költségvetési bevételként kerültek elszámolásra - fennálló állománya (várhatóan 442,6 milliárd forint);

b) az 1986. évi V. törvény 17. § a) pontja alapján egyes gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetének rendezése keretében bizonyos adósságaik átvállalásának forrásául felvett hitel (20,5 milliárd forint);

c) az 1986. évi V. törvény 17. § b) pontja alapján az 1987. január 1-jétől létrejött kereskedelmi bankok és átszervezett biztosítóintézetek szükséges alaptőkéjének fedezetéül felvett hitelek még vissza nem fizetett része (5,8 milliárd forint);

d) az 1989. évi XVIII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti vállalati forgóalap-rendezési hitel még vissza nem fizetett része (várhatóan 23,6 milliárd forint);

e) bizonyos nemzetközi pénzügyi szervezetek - Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Nemzetközi Beruházási Bank, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Nemzetközi Fejlesztési Társaság - alaptőkéjéhez való hozzájárulás Magyar Nemzeti Bank által megelőlegezett összege (várhatóan 7,9 milliárd forint);

f) a Magyar Nemzeti Bank által felvett és az állami költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek (várhatóan 1 milliárd forint);

g) az Állami Fejlesztési Intézet - és annak jogelődje - által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló, a Magyar Nemzeti Bank által 1968-1990 között nyújtott refinanszírozási hitelekből 1990. december 31-éig keletkező tartozások állománya (várhatóan 262,9 milliárd forint);

h) az a) és c) pontokban szereplő költségvetési feladatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények vissza nem vásárolt állománya (4,5 milliárd forint);

i) az c törvény 32. § (1) bekezdésében foglalt hitel.

(2) Más belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban szereplő költségvetési feladatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények és értékesített kincstárjegyek állománya (várhatóan 30,1 milliárd forint).

25. § (1) Az 1990. év végén az államadósság nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét a rubel- és nem rubelviszonylatokból fölvett kormányhitelekből (8,4 milliárd forint) és a Magyar Állam által a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól közvetlenül felvett hitelekből (várhatóan 24 milliárd forint) eredő tartozások alkotják.

(2) A nem belföldi jövedelemtulajdonosok felé fennálló (1) bekezdés szerinti államadóssággal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a XXV. Nemzetközi Elszámolások bevételi és kiadási fejezetekben kell előirányozni és elszámolni.

26. § (1) A Magyar Nemzeti Bank 1990. december 31-ei hatállyal nyújtson hitelt az állami költségvetésnek a 24. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban szereplő állami feladatok forrásául, valamint g) pontjában szereplő tartozás átvállalására.

(2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételekkel

a) külön-külön szerződést kössön a következő államadósság-elemek kezelésére:

aa) az (1) bekezdés szerinti hitelek,

ab) a 24. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő hitelek azon része, amely 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint a költségvetési bevételek között elszámolt összegekből keletkezett (281,2 milliárd forint),

ac) a 24. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hitelek, illetőleg

b) vonja össze egy új szerződésbe és így kezelje a 24. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő azon hiteleket, amelyek a jóváhagyott éves zárszámadási törvények alapján a költségvetési hiány részbeni finanszírozására az állami költségvetés forgóalapja javára kerültek felvételre (161,4 milliárd forint).

27. § A 24. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjaiban szereplő államadósság kezelésére vonatkozó, érvényben lévő szerződéseket a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételek szerint módosítsa.

28. § (1) A 24. § (1) bekezdés d)-e) pontjaiban, valamint a 26. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő államadósság-elemek lejárata 1991-től kezdődően 5 év türelmi idővel együtt 15 év;

(2) a 24. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő refinanszírozási hitel 26. § (1) bekezdése szerint nyújtott jegybanki hitellel való átvállalása miatti államadósság lejárata különbözik aszerint, hogy a refinanszírozási hitel milyen kihelyezéseket finanszírozott:

a) azon részénél, amely állami kölcsönök forrását képezte és az államháztartáson kívüli adós - a 31. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezések figyelembevételével - a kölcsön visszafizetésére kötelezett, a lejárat megegyezik az adóssal kötött eredeti szerződésben meghatározottal;

b) további részénél azonos az (1) bekezdés szerintivel.

(3) A 24. § (1) bekezdés f) pontjában, a 26. § (2) bekezdés b) pontjában, továbbá a 27. §-ban szereplő államadósság-elemek lejárata az érvényben lévő bel- és külföldi szerződésekben foglaltakkal legyen azonos.

29. § A 26-27. §-okban szereplő államadósság-elemek az 1991. évben egységesen 9%-kal kamatoznak.

30. § A 24. § (2) bekezdésében és a 25. §-ban szereplő államadósságok lejárati és kamatfeltételei megegyeznek az érvényben lévő belföldi és nemzetközi szerződésekben, illetőleg kibocsátási szabályokban rögzítettekkel.

31. § (1)[31] A 24. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tartozásra a Magyar Nemzeti Bank által az állami költségvetésnek nyújtott hitelt a Pénzügyminisztérium kölcsönözze tovább az Állami Fejlesztési Intézetnek. Az Állami Fejlesztési Intézet a továbbkölcsönzött hitelből fizesse vissza a Magyar Nemzeti Banknak fennálló refinanszírozási hitel összegét

(2)[32] A refinanszírozási hitelből és más forrásból az Állami Fejlesztési Intézet - és annak jogelődje - által eszközölt összes kihelyezések alapján az államháztartáson kívüli adósok felé fennálló követelések összege 153.696,2 millió forint, amiből 22.746,0 millió forint az állami kölcsönök, 130.940,9 millió forint az állami alapjuttatások utáni járadékok összege.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönítés megvalósításával összefüggésben az Országgyűlés

a)[33] az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján a Költségvetési Törvény 31. § (3) bekezdés a)-b) pontjában szereplő, adósságszolgálati kötelezettségek alól adott mentesítések, illetőleg a refinanszírozási hitelből adósságkonverzió és közvetlenül vállalkozásokban való állami részesedés megszerzésére felhasznált rész összege - a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 37. §-ában elengedett követelésen felül - az 1991. év végén 14.138 millió, illetőleg 4.358 millió forint. A tételes felsorolást a 8. számú melléklet tartalmazza.

b)[34] tudomásul veszi, hogy a refinanszírozási hitelből a Gabcikovó-Nagymaros Vízlépcső beruházásra 1990 végéig várhatóan felhasználásra kerülő 33 400 millió forint visszafizetése teljes egészében az állami költségvetést terheli, mivel az Országgyűlés 24/1989. (XI. 10.) határozatával a beruházás Magyarországon megvalósuló részének leállításáról hozott döntés miatt a tervezett erőmű által termelendő villamosenergia árbevételéből számításba vett törlesztési forrás nem jön létre.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések figyelembevételével meghatározott, államháztartáson kívüli adós által teljesítendő adósságszolgálattal fedezett továbbkölcsönzött hitelrész összege az Állami Fejlesztési Intézet állami költségvetéssel szembeni kötelezettsége.

(5)[35] A (2) bekezdés szerinti törlesztéseket és járadékokat, az állami kölcsönök kamatát, valamint a jamburgi gázárbevétel összegét - amelyeket az állami költségvetés belföldi adósságszolgálat bevételi fejezetében kell előirányozni és elszámolni - az Állami Fejlesztési Intézet köteles befizetni a költségvetésbe.

(6) Az (5) bekezdés szerinti törlesztések, kamatok és járadékok összegét az állami költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat bevételi fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

(7)[36]

32. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy

(1) az állami költségvetés folyamatos fizetőképességének biztosításához szükséges állami forgóalap megteremtésére a pénzügyminiszter 1990. december 31-ei hatállyal 40 milliárd forint, az államadósság növelését eredményező hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól;

(2) a hitel

a)[37] kamata azonos a 29. § szerintivel.

b) lejárata 1991-től kezdődően 8 év türelmi idővel együtt 15 év. Amennyiben az állami költségvetés a türelmi időszak folyamán valamelyik évben többlettel zár, a visszafizetést a többletből - az Országgyűlés által meghatározott összegben - a türelmi időszak vége előtt meg kell kezdeni.

33. § Az e törvény állal szabályozott államadósság egyes összetevői közül a 26-27. és 32. §-okban szereplő jegybanki hitelek, valamint 24. § (1) bekezdés h) pontjában és (2) bekezdésében szereplő államkötvények 28-29. és 32. §-okban meghatározott törlesztési és kamatterheit, továbbá a 24. § (2) bekezdésében szereplő kincstárjegyek kamatterheit az állami költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat kiadási fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

34. §[38]

[39]

35. §[40]

A helyi önkormányzat költségvetése

36. § (1)[41]

(2)[42]

(3)[43]

(4)[44]

(5)[45]

(6)[46]

A helyi önkormányzatok pénzellátása

37. §[47]

A kötelezettségvállalás rendje

38. §[48]

A helyi önkormányzat költségvetési szervekkel kapcsolatos feladatai

39. §[49]

A helyi önkormányzati költségvetési szervek törzskönyvezése, bankszámlanyitása

40. §[50]

41. §[51]

A helyi önkormányzatok beszámolási kötelezettsége

42. §[52]

Könyvvezetési kötelezettség

43. §[53]

Záró rendelkezések

44. §[54]

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEKRŐL SZÓLÓ 1979. ÉVI II. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

Az Állami Pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosul:

45. § A tv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény alkalmazása szempontjából az állami pénzügyek rendszerébe tartoznak azok a pénzügyi viszonyok, amelyek a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a bankok, a pénzintézetek és a biztosítóintézetek között, valamint mindezek és a gazdálkodó szervezetek, más jogi személyek és magánszemélyek között jönnek létre, továbbá azok a jogintézmények, amelyeket az állam e viszonyok irányítására, szervezésére és működtetésére hoz létre."

46. §[55]

47. §[56]

48. §[57]

49. §[58]

50. §[59]

51. §[60]

52. §[61]

53. §[62]

54. §[63]

55. §[64]

56. § A tv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés szövegéből a "költségvetési szerv", az 57. § (2) bekezdéséből "társadalmi szervezet", az 58. § (3) bekezdéséből "- a tanácsnál a pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetője -" szövegrész hatályát veszti:

"(1) A kettős könyvvitel és az egyszerűsített kettős könyvvitel vezetésére kötelezett vállalkozó, a társadalmi szervezet, továbbá a kettős könyvvitelt vezető költségvetési szerv köteles a kezelésében, illetőleg a tulajdonában lévő vagyonról és gazdasági műveleteiről olyan könyvviteli nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően és naprakészen mutatja."

57. § A tv. 63 §-ában a "tervszerűségén" szövegrész hatályát veszti.

58. §[65]

59. §[66]

ÖTÖDIK RÉSZ

A FOGYASZTÁSI ADÓRÓL ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSRŐL SZÓLÓ 1989. ÉVI Ll. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

60. §[67]

61. §[68]

62. §[69]

63. §[70]

HATODIK RÉSZ

A LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖK KAMATAIRÓL

64. § (1) Azoknak a kölcsönöknek a kamata, törlesztőrészlete és az adósság összege, amelyeket az Országos Takarékpénztár vagy a takarékszövetkezet az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján lakásépítés, lakásvásárlás vagy egyéb építési munkák céljára nyújtott, az adós választása szerint 1991. január 1. napjától kezdődően a 65. vagy a 66. § rendelkezései szerint változik meg.

(2) Az adós a kölcsönt nyújtó pénzintézet felszólítását követő 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a kölcsön törlesztését a törvény 65. vagy 66. §-a alapján kívánja-e teljesíteni. Amennyiben ilyen nyilatkozatot határidőben nem tesz, úgy a kölcsön törlesztését a 65. §-ban foglaltak szerint kell megfizetni.

65. §[71] (1) A 64. § (1) bekezdése szerint kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott kölcsön kamata egységesen évi 25%-ra változik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra nyújtott, 3,5%-nál magasabb és nem változó kamatozású kölcsönök kamata évi 25%.

66. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti

a) kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamatozású kölcsönökre az 1991. január hó 1. napján fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás felét,

b) az évi 3,5%-nál magasabb mértékben megállapított és nem változó kamatozású kölcsönökre az 1992. január hó 1-jén fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás egyharmadát az állam elengedi.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott csökkentett kölcsönökre 1991. január 1-jétől; a b) pontban meghatározott csökkentett kölcsönökre pedig 1992. január 1-jétől a lakáscélú bankkölcsönök mindenkori kamatát kell megfizetni.

67. § (1) A kamatmentes és 1-3,5%-os kamatozású kölcsönök törlesztésére 1991. évben egységesen havonta 1500 forinttal többet kell megfizetni, mint a kölcsönszerződésben meghatározott havi törlesztőrészlet.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet nem nyújt fedezetet az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat megfizetésére, úgy a fedezetlen kamathányadot továbbra is a költségvetés viseli.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet magasabb, mint az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat összege, úgy a különbözet a tartozást csökkenti, a törlesztési idő ennek arányában rövidül meg.

68. § A kölcsönszerződés kezese az eredeti szerződésben foglalt feltételek szerint felel a kölcsön visszafizetéséért, a szerződés egyéb feltételei nem változnak.

HATÁLYBALÉPÉS

69. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 23. § (1) bekezdés és a 60-63. §-ok kivételével 1991. január 1. napjától kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS 1991. ÉVI KIADÁSAI

[72]

[73]

[74]

[75]

[76]

[77]

[78]

[79]

[80]

[81]

[82]

[83]

[84]

[85]

2. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS 1991. ÉVI BEVÉTELEI

[86]

3. melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

4. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez[87]

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NORMATÍV ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSAI

(a) A jogosultság általában az önkormányzat közigazgatási területén élő állandó népesség (ÁNH adatok alapján), illetve az önkormányzat által fenntartott intézmények ellátottjaihoz kapcsolódik. (Pontosabb meghatározás az egyes hozzájárulásoknál.) Közös tulajdonú és fenntartású intézmények esetében az érintett önkormányzatok külön-külön - az ellátottjaik alapján - jogosultak a hozzájárulásra, míg az e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.

(b) Állami, intézeti neveltek, intézeti elhelyezettek, ideiglenesen beutaltak (GYIVI-ben), önkormányzati nevelőotthonban, diákotthonban, kollégiumban, szakmunkástanuló otthonban, fogyatékos tanulók nevelőotthonában, állami csecsemőotthonban, eü. gyermekotthonban, kórházi és egyéb eü.-i intézetekben, munkásszálláson, egyéb helyeken, intézetekben, nevelőszülőknél, albérletben elhelyezettek, kivéve a nevelőintézetekben és büntetésvégrehajtási intézetekben elhelyezetteket. Az ide tartozó intézmények, ha oktatási feladatot is ellátnak a fenntartó önkormányzat igénybe veheti az adott oktatási feladathoz kapcsolódó támogatást.

(c) Fiatalkorúak eü.-i gyermekotthonában és gyógypedagógiai intézetekben; diákotthonokban ellátott állami gondozottak után támogatás csak e címen (210 ezer Ft/fő normatívával) vehető igénybe.

(d) 1990. X. 1-jei létszám 8/12 és 1991. X. 1-jei létszám 4/12-e (kivéve az önálló tanulócsoportban oktatott fogyatékos gyerekek).

(e) 1990. X. 1-jei létszám 8/12 és 1991. X. 1-jei létszám 4/12-e.

(f) 1990. IX. 15-ei létszám 8/12 és 1991. IX. 15-ei létszám 4/12-e.

(g) 1990. IX. 15-ei létszám 8/12 és 1991. IX. 15-ei létszám 4/12-e a középiskolai diákotthonok: általános iskolai diákotthon esetén az (e) pont alapján.

(h) A tájelőadásokhoz kapcsolódóan is a színházat fenntartó önkormányzatot illeti meg a támogatás. Az az önkormányzat is igénybe veheti a támogatást, ahol önálló társulat nem működik, de jóváhagyott, önálló költségvetéssel rendelkező színházat tart fenn (ide értve a nyári színházat is).

(j) Éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

(k) A gyógypedagógiai intézetet fenntartó önkormányzat igénybe veheti a fogyatékos gyermekek oktatásához kapcsolódó 56 E Ft/fő hozzájárulást is mind a bentlakó és az intézményen belül oktatott, mind a bejáró tanulók után.

(l) Éves gondozási napok száma osztva az éves nyitvatartási napok számával.

(m) Nemzetiségi nevelésben, oktatásban részesül az a gyermek, aki:

- nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban) a nemzetiségi óvodai nevelési programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven sajátítja el;

- nemzetiségi nyelvet oktató, kétnyelvű, illetve tanítási nyelvű általános- és középiskolai oktatásban a nemzetiségi óraterv, tanterv (és tankönyv) alapján tanul;

- kis létszámmal működő oktatási intézményekben 0-ik vagy csatlakozó órában nemzetiségi tanterv (és tankönyv) alapján tanulja az anyanyelvet.

(n) Kiegészítő normatív támogatásra jogosult az az önkormányzat, ahol az 1990-91-es tanévet figyelembe véve:

- az oktató-nevelő intézmény keretei között biztosítja a cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos) felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkozásokon.

(o) Kétnyelvű képzésben résztvevő tanulónak az tekinthető, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium külön engedélyével működő kéttannyelvű középiskolai oktatásban részesül, ennek alapján kapja a kiegészítő normatív állami támogatást.

1 A törvény felhatalmazása alapján a mutatószámot a Kormány pontosítja, ennek fedezetéül 50 millió forint szolgál.

2 Az SZJA-nál (50%-os mértékkel számolva) minden önkormányzat 3200 Ft/állandó lakos, ezen túl a városok 5000 Ft/állandó lakos mértékig az utóbbinál a 3200-5000 Ft közötti sávban max. 25 millió forint kiegészítésre jogosult. (Itt az állandó népesség - az SZJA-hoz igazodóan - az 1989. január 1-jei állapot.)

5. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Címzett támogatások 1991. évre

millió Ft-ban

6. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Céltámogatások 1991. évre

7. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Központosított előirányzatok 1991. évre

8. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

A FAT 1. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. számú melléklet az 1989. évi LI. törvényhez

Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni

A 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható az ékszer-, a nemesfémből készült díszműáru és dohányzócikk alkatrészek (ITJ 69-31-ből és ITJ 69-33-1-ből), a pörköltkávé (ITJ 87-81), a kávékivonat (ITJ 87-82), a szeszgyártási termékek (ITJ 88-1), a szeszes italok (ITJ 88-2), a szőlőborok (ITJ 88-3-ból) és a fejtett sör (ITJ 88-45) termékek közvetlen anyagként történő felhasználása esetén."

9. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

A FAT 2. számú mellékletének helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. számú melléklet az 1989. évi LI. törvényhez

Azon termékek és szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe

"

10. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez

A FAT a következő 3. számú melléklettel egészül ki:

"3. számú melléklet az 1989. évi LI. törvényhez

Az adóvisszaigénylési jogról történő lemondás szabályai

A vevő a finomított szesz (88-12) és a víztelenített szesz (88-13) (a továbbiakban: szesz) beszerzése és közvetlen anyagként saját előállítású termékhez történő felhasználása esetén az alábbi feltételek, kötelezettségek vállalása mellett mondhat le a Tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában biztosított adóvisszaigénylési jogáról:

1. A vevőnek az adóvisszaigénylési jogról történő lemondást - a szesz felhasználásának telephelye szerint illetékes vámhivatalhoz, a beszerzést megelőzően - be kell jelenteni.

2. A bejelentésnek tartalmaznia kell

- a szesz felhasználásának célját és módját,

- a termékenként megállapított szeszfelhasználási arányszámot, ennek indokoltságát a vámhivatal ellenőrizheti,

- a felhasználás előtt milyen denaturáló szerrel és milyen módon lehet denaturálni a beszerzett szeszt.

3. A bejelentés alapján a vámhivatal a vevőt nyilvántartásba veszi, közli a vevővel a nyilvántartási számot, illetve a szesz beszerzését és felhasználását jövedékileg ellenőrzi.

4. A vevő az ellenőrzéssel megbízottaknak köteles megengedni az üzemi és raktárhelyiségbe való belépést, a szeszkészlet és az előállított termékek mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenőrzését.

5. A vevő a beszerzett szeszről a vámhivatal által előzetesen hitelesített nyilvántartást (számadást) köteles vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

- a beszerzés, kiadás időpontját,

- az eladó nevét és telephelyét,

- a beszerzett szesz mennyiségét,

- a készletből esetenkénti felhasználás jogcímét és mennyiségét.

(A bevételeket és kiadásokat a vevő a számvitel rendjének megfelelően köteles bizonylatolni.)

6. A vevőnél a vámhivatal átvételi kezelést (ellenőrzést) nem végez. A vevő a beszerzett szeszt a 5. pontban meghatározott nyilvántartásban, a kiállított számla illetőleg a vámhivatal által átadott szállítási bizonylat alapján veszi készletbe.

7. A vevő a beszerzett szesszel köteles évenként, a tárgyévet követő év január 31-éig elszámolni.

8. A szeszfelhasználás elszámolása a bejelenteti szeszfelhasználási arányszám alapján történik. Az elszámoláshoz a vevő termékenként részletezett szeszfelhasználási kimutatást köteles benyújtani.

9. Az elszámolás ellenőrzése során a beszerzések és felhasználások figyelembevételével meg kell állapítani a számított szeszkészletet is, és azt össze kell hasonlítani a tényleges készlettel. Többlet esetén további eljárásnak nincs helye. Hiány esetén havi 0,1% raktározási veszteség számítható.

10. A vevő a megállapított arányszámon felül, valamint nem a termék előállítására felhasznált szesz, továbbá a megállapított szeszhiány után a fogyasztási adót köteles megfizetni.

11. A gyártás során megsemmisült szeszt a vámhivatalnak be kell jelenteni.

12. A vevő a beszerzett szeszt - ha az a rendeltetésszerű felhasználást nem akadályozza - a denaturálószerrel denaturálni köteles.

13. A vevő a szeszfelhasználás során visszanyert, szennyezett, illetőleg regenerált szesz tekintetében is e rendelkezés szerint köteles eljárni."

1. számú függelék