A Debreceni Ítélőtábla Pf.20422/2007/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 45. §, 50. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 28. §, 339. §, 349. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 42. §, 43. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 360. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.21537/2006/29., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20422/2007/4.* (ÍH 2007.165)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.422/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Ormay Gábor ügyvéd (Miskolc, Vászonfehérítő út 26. szám) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek a képviselő neve jogi előadó (Budapest, József nádor tér 2-4. szám) által képviselt Magyar Állam I. rendű és a

képviselő neve osztályvezető által képviselt Legfelsőbb Bíróság (Budapest, Markó utca 16. szám) II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 13.P.21.537/2006/29. számú ítélete ellen a felperes által 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a II. rendű alperesnek 10 700 (Tízezer-hétszáz) Ft fellebbezési eljárási költséget és térítsen meg az Államnak külön felhívásra 18 400 (Tizennyolcezer-négyszáz) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A ... Városi Bíróság a 2004. október 22-én meghozott ... számú ítéletében segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett büntette miatt a felperest főbüntetésként 6 hónapi, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta, mellékbüntetésként 1 évre eltiltotta a járművezetéstől és egyidejűleg kötelezte 251 955 forint bűnügyi költség megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt ... Megyei Bíróság 2005. február 23-án tanácsülésen hozta meg az ... számú, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató ítéletét, és a felperes terhére kiszabott főbüntetést 180 napi tételű, 300 Ft napi összegű, összesen 54 000 forint pénzbüntetésre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes még 2005. április 6-án és 9-én megfizette az államnak az 54 000 forint pénzbüntetést, valamint a

251 955 forint bűnügyi költséget.

Az Alkotmánybíróság a 20/2005. (V. 26.) AB számú határozatában alkotmánysértőnek találta és ezért a kihirdetés napjával megsemmisítette a Be. 360. §-ának (1) bekezdését. Kimondta, hogy a megsemmisített rendelkezés

- többek között - a ... Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság felperes ügyében hozott ... számú jogerősen befejezett ügyében sem alkalmazható.

A határozat indokolása szerint a Be. hivatkozott rendelkezése azzal, hogy az alkalmazandó eljárási forma felőli döntést kizárólag a tanács elnökének döntési jogkörébe utalta, a jogorvoslás mélységére is kiható szervezeten belüli hatáskör elvonást jelent, veszélyezteti a társas bíráskodás a bírói függetlenség, a tisztességes eljárás és a nyilvános eljárás jogállami alapokon nyugvó elvét.

A felperesnek az alkotmánybírósági határozat közzétételét követően előterjesztett felülvizsgálati indítványát a II. r. alperes a ... számú végzésével, ismételt felülvizsgálati indítványát a ... számú végzésével perújítási kérelmét pedig a Debreceni Ítélőtábla a 2006. február 21-én meghozott ... számú végzésével jogerősen elutasította.

A felperes keresetében az alpereseket az általa kifizetett pénzbüntetés és bűnügyi költség együttes összegének, 305 955 forintnak, továbbá ezen tőke után 2005. április 6. napjától számított törvényes kamatainak megfizetésére kérte kötelezni kártérítés címén. Előadta, hogy az általa megfizetett összeg kárként jelentkezik, amelynek közvetlen oka a ... Megyei Bíróság azon ítélkezési gyakorlata, amelynek során a Be. alkotmánysértő rendelkezését alkalmazva tanácsülésen bírálta el a fellebbezését, nem észlelve az általa alkalmazott eljárási szabályt alkotmánysértő, illetve nemzetközi szerződésbe ütköző voltát. Közvetett felelősség terheli az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot is a jogszabály előkészítés elmulasztása miatt, továbbá az Országgyűlést a megfelelő jogszabály alkotásának hiánya miatt.